Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1928-11-24 / 46. szám
2 UJJBUBAHESI 1928 november 24. Mégsem a Tisza Kálmán-téren épül fel a főváros uj központi kórháza Némethy tanácsnok hozzákezdett az építés előkészületeihez — A város belsejében kis gyűjtő- kórházat építenek, a nagy kórházat a perifériákon helyezik el — Az Uj Budapest tudósítójától — Különleges FÉRFI FEHÉRNEMÜEK házi kabátok, pyjamák occasio árban VESTA k“'2 E lapra hivatkozók 5°/o engedményt kapnak. teletét is magában foglalja. A keresztény nemzeti gondolat nernzet- fentartó ereje abban van, hogy a múltban gyökerezik, a jelenben él, de a jövőt épiteni semmi más gondolat nem tudja úgy, mint a keresztény nemzeti gondolat, amely az ősi magyar hagyományokat a jövő modern felfogásával és haladásával összeköti. — A keresztény nemzeti gondolat mindig alkotott. Ezer év előtt megalkotta a magyar nemzeti államot, azután hosszú viszontagságon keresztül ez az eszme tartotta fenn és amikor a magyar nemzeti állam a nemzetrontó forradalmakban ösz- szetört, amikor, mint oldott kéve széthullt nemzetünk, a keresztény nemzeti eszme és gondolat volt az, amely a magyar nemzeti államot másodszor is újra megalapította. — A keresztény nemzeti gondolat ereje abban van, hogy ősisége mellett mindig uj tartalommal telik meg. Láttuk ezt a főváros reneszánszában is. A keresztény nemzeti gondolat segítségével újra felépítettük a rombadőlt Budapestet, rendbehoztuk intézményeit, sőt szociális alkotásokat hoztunk létre, segítettünk a szegényeken és szüköl- ködőkön. — Nagy küzdelmek árán jutottunk ezekhez az eredményekhez, mert a keresztény nemzeti gondolat épitő munkájának terhére Írták a trianoni Magyarország minden keservét, baját és nehézségét. De sem a nép nem lankadt, sem a vezérek, mert valamennyiünkben él az erős hit, hogy csak ezzel a gondolattal tudjuk a hazát és a fővárost újjáépíteni. — Nem lankadtam és nem fáradtam el én sem. Sok harcot vívtam, de szeretem a harcot, mert előreviszi az eszméket. Sebeket is kaptam, de sohasem panaszkodtam, mindig némán, keresztény türelemmel tűrtem a fájdalmas sebeket. (Nagy taps.) — V an egy, amire legbüszkébb vagyok és amit az üdvözlő szónokok is annyira kiemeltek és amit talán úgy formulázhatnék, — hogy a becsületnek azt a fehér tógáját, amelyet Budapest keresztény népe az ő keresztény polgármesterének ajándékul adott, tisztán és folt nélkül viseltem s tisztán és folt nélkül fogom majdan Budapest keresztény népének visszaadni. (Élénk éljenzés és szűnni nem akaró nagy taps.) Küzdelmekre még sok kilátásunk van, az eredmények teréu még többet kell produkálnunk. Még sok alkotó munka van hátra, amelyet el kell végeznünk és el is fogunk végezni összefogva, erős akarattal. Minden nemzetfentartó kulturális, szellemi és erkölcsi erőt össze kell fognunk, hogy az uj és boldogabb Budapestet megalkossuk. Soha személyes szempont nem fog vezetni, csak a tiszta közérdek, soha nem fogom magam népszerű áramlatok által vezettetni, mert át vagyok hatva a felelősség politikájától, amellyel egy milliós városnak tartozom. Uj, nagy, boldog Budapestet akarok, mert igy akarjuk elérni az uj, boldogabb, nagy Magyarországot. Az ut itt meredek, de a meredek utak mindig felfelé vezetnek. És ennek az útnak a végén látom a keresztény erkölcsökön felépült uj, boldog Nagymagyarország kapuját. Böhler Vilmosné Autokarosszérla és kocsikellékek gyári raktára Budapest, VII., Dohány-utca 52 Alapittatott 1840. — Telefon: József 456—90. Az összes karosszéria és kocsigyártó cikkek nagy választékban. A székesfővárostöbb üzemének állandó szállítója. Abban a harcban, amelyet a törvényhatósági bizottság szociális érzékkel megáldott tagjai az uj Rókus felépítéséért indítottak, a kórházügyi gondolat fontossága győzött a rideg pénzügyi politika felett. Abból az alkalomból, hogy egyrészről a törvényhatósági bizottság már a jövő évi költségvetésbe kétmillió pengőt vett fel az uj központi kórház felépítésére, másrészről a népjóléti miniszter ígéretet tett a fővárosnak, hogy az évek során át felgyülemlett betegápolási járulékok hátralékait a kormány az uj központi kórház felépítéséhez hozzá járulásképpen odaadja, a megvalósulás közeli stádiumába hozták az építkezés megindítását. Erről a nagyfontosságu problémáról az Uj Budapest munkatársa megkérdezte Némethy Béla tanácsnokot, a közegészségügyi ügyosztály kitűnő vezetőjét, aki a következő nyilatkozatot tette munkatársunknak: — A központi kórház ügye örvendetesen gyors lépésekkel halad a megvalósulás felé! A közgyűlési határozat után ügyosztályunk azonnal munkába vette az építkezés előkészületeit, és még ebben a hónapban elnökletem mellett össze fog ülni a kórházak igazgató-főorvosainak értekezlete, hogy a további teendőkről javaslatot tegyen a tanácsnak. A helyzet ugyanis időközben lényegesen megváltozott. — A közgyűlés által a jövő esztendőre megszavazott kétmillió FARKAS LAJOS mérnök Magas-, mély-beton- és vasbeton építési vállalkozó Budapest, VIIM Kolumbusz 11/a.™±L£iZ* pengő és a népjóléti miniszter ígérete alapot nyújtanak arra, hogy eredeti tervünktől eltérően nagyobb arányú fejlesztését csináljuk meg a fővárosi kórházaknak. Ez a tervünk már egyszer felszínre került, az akkor kilátásba vehető pénzügyi lehetőségek azonban ezt a tervünket csirájában megfojtották. Arról van szó, hogy a régi Rókus- kórházat ne a Tisza Kálmán-téri gázgyári telekre telepítsük ki, hanem a város belsejében építsünk egy kisebb arányú gyűjtő-kórházat, magát a nagy központi kórházat pedig valahol a levegősebb és csendesebb perifériákon helyezzük el. — Amikor ez az első számú terv felmerült, érintkezésbe is léptem a városrendezési ügyosztállyal, hogy melyek azok a telkek, amelyek a nagy központi kórház építkezésénél számításba jöhetnek. Erre a célra rendelkezésre áll a Krausz— May er-féle angyalföldi telek, de kaphatunk telket a Maglódi-uton vagy a Külső Kerepesi-uton is. Arról is szó van, hogy az uj nagy központi kórház valahova a Lágymányosra kerüljön, mert Budának ez a része komolyan és jogosan panaszkodik, hogy nincs kórháza. — Egy bizonyos: a terv kibővülése kapcsán jelentősen növekedni fog a férőhelyek száma. Ily körül menyek között a legnagyobb bizalommal tekintek a jövő elé, mert a legközelebbi esztendők a kórházügy messzemenő fejlődését fogják hozni. A FANSz tagjainak és a Székesfővárosi zenetanfolyamok növendékeinek BEKE PÉTER PÁL HANGSZERÜZEME, Vili., DOBOZI-UTCA 31. Készpénzvásárlásoknál 5°|o kedvezményt nyújt. FANSx tagoknak 6 havi hl el la. Itelikiilök, pénztárcák, bőröndök karácsonyra gyári áron MELEG GABOR bőröndös mesternél Budapest, Rákóczi-ut II. — Váci-utca 31. B®" Jelen lap előfizetője 10 százalék engedményben részesül *M 1 Ml ÚJSÁG A O VÁROSHÁZÁN L — Mi újság a városházán, kedves dr. Városházy bizottsági tag ur ? — Hogy időrendben maradjak, kezdem a pénzügyi bizottság pénteki ülésével, amikor is Folkusházy meleg szavakkal üdvözölte Csilléry Andrást, aki a bizottsági tagságáról lemondott Lipthay Lajos, és Vértes Emilt, aki az elhunyt Bedő Móric helyébe került a pénzügyi bizottságba. A pénzügyi bizottság ülését hétfőn délelőtt folytatták, de már ekkor köztudomású volt, hogy szerdán nem lesz közgyűlés. A bizottsági tagok túlontúl ki voltak fáradva a költségvetési vitában és Ripka apánk a közóhajnak tett eleget, amikor a szerdára összehívott közgyűlést egy héttel elhalasztotta. — Mi volt a hétfői nap egyébb eseménye ? — A polgármester névnapja. Csak egy ilyen névnapi ünnepségen derül ki, hogy mennyi hive van a derék jó Sipőcz Jenőnek! Az ünneplés már délelőtt kezdődött, amikor Szlovák Pali és Farkas Ákos, a két kitűnő polgármesteri titkár alig győzték az előszobában fogadni a. küldöttségek tömegét. Elsőnek az elnöki ügyosztály kiváló vezetője. Gallina Frigyes főjegyző ur — különben most már csak hetek kérdése, hogy eléri a régóta megérdemelt tanácsnoki stallumot — tisztelgett, majd sorba jelentkeztek a szakhivatalok küldöttségei, a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége, élén Wurmb Elemér elnökkel, Márkus alelnökkel és Budó főtitkárral. Gyönyörű krizantém csokorral kedveskedett a névnapi ünnep alkalmával a polgármesternek a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége és a rengeteg barát és tisztelő által küldött virág tavaszi erdővé változtatta a gyönyörű polgármesteri fogadószobát. — Hogyan folyt le az esti ünnepség? — Szinte álomszerűén szép és lelkes volt minden. A bejáratnál disz- ruhás rendőrök, a foyerban magyar- ruhás kislányok, árvalány haj as pártával fejükön, zászlók, girlandok, csupa estélyi ruha, az emelvényen rengeteg zászló és virág, égszínkék dolmányos hajdúk... és az ünneplő keretben szerényen, egyszerűen és mégis annyi méltósággal ott áll szive mélyéig meghatva Sipőcz Jenő. A zsúfolt sorokban ki ülve, ki állva, a keresztény Budapest legjobbjai; elsősorban Wolff Károly, akinek nemes páthosza talán még sohasem volt annyira férfias és lelkes, mint hétfői beszédében. Eljött Ripka is, visszaadván a vizitet Si- pőcznek, aki szintén elment az ő névnapi ünnepségére. Amott az ünnepség főrendezője, Buday Dezső szorgoskodik, egy másik sarokban Petrovácz Gyula köré csoportosulnak hívei. Az állóhely közönségének soraiban feketélik hófehér plasz- tronja fölött Bezzeg-Huszágh főkapitány ur hollófekete szakálla, természetes, hogy mellette ott áll hűséges helyettese, Andréka Károly is. Teljes számmal jelent meg az ünnepségen a plébánost kar: a sok lila cingulus és nehéz aranykereszt fölött egyszerű fekete reverendájában kimagaslik Bangha Béla klasz- szikusan szép feje, melyet bizony már behavazott az idő... Miről beszéljek még? A ragyogó hölgyko- szoruról, melynek díszes galériájában egy, a boldogságtól könnyező nagyasszony foglalta el a királynői helyet: özv. Sipőcz Lászlóné. Ő volt a legboldogabb, mert érezte, tudta, hogy a polgármester az ünneplésnek csak egy okból örvend: érzi, hogy ezzel örömet szerez az édesanyjának ... A beszédek után, amelyeknek mindegyike komoly és értékes gondolatot tartalmazott, kezdetét vette a tea. Nem volt drága bankett, finom menü, egyszerű, szives magyaros ünnepség volt. A polgármester tea közben végigsétált az asztalok között, kedvesen és szívesen fogadván a szeretetnek és a barátságnak megnyilvánulásait. — Miért merültek a Sipőcz-teán olyan hosszú ideig bizalmas beszélgetésbe Folkusházy és Márkus Jenő ? — Azért, mert egyre közelebb van az a nap, amikor Folkusházy végre elfoglalja Rényi Dezső elárvult székét a Beszkárt vezérigazgatói szobájában. E pillanatban arról folynak még a tárgyalások, hogy a december 12-i vagy a 19-i közgyűlés nyugdijazza-e Folkusházy Lajost. Valószínűleg 12-én meg fog történni a nyugdíjazás a közgyűlésen, melynek tagjai meg fogják találni a módját annak, hogy pártkülönbség nélkül szeretetükről és bizalmukról biztosítsák Folkust. Az sincs ugyan kizárva, hogy a nyugdíjazásra csak december 19-én kerül a sor, bár a pártoknak egyöntetű kívánsága az, hogy még ebben az esztendőben okvetlenül megtörténjen az alpolgármesterválasztás. Behelyettesítésről most már egyetlen szó sem esik és a megindult óriási kortéziában minden valószínűség szerint csak néhány szavazaton múlik, hogy ki lesz Budapest uj alpolgármestere. Amellett, hogy 12-én legyen meg a nyugdíjazó közgyűlés, szól az a körülmény, hogy a főpolgármester már másnap, 13-án kiírhatná a pályázatot az alpolgármesteri állásra. Amíg ugyanis a nyugdíjazás tényét nem perfektuálja a közgyűlés, az uj pályázat sem irható ki. A főváros szervezési szabályzata szerint a pályázati határidő li nap lévén, a december 13-án kiirt pályázat 27-én lejárna és Szilveszterre már uj alpolgármestere lehetne Budapestnek. Mivel azonban a karácsony és újév közötti héten csak a legritkább esetben szoktak közgyűlést tartani, — legutóbb a Közúti megváltása alkalmával volt az ó esztendő utolsó napjaiban ülése a törvényhatósági bizottságnak, — az én számításaim szerint január első fele lesz az az időpont, amikor a jelöltek az urnák előtt össze fognak csapni. Annál is inkább eltolódik ez