Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1928-10-20 / 41. szám

Tek Előfizetési árak: Egész évre..............................................30 pengő Fél évre ........................................................13 pengő Eg yes szám ára 60 fillér Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, IV., Semmelwels-utcá 4. Telefon: Automata 892-47. Poslatakarékp. chequeszámla : 30013. A közigazgatási törvényjavaslat a fővárost ille­tően feltűnő és fontos intézkedéseket tartalmaz Harmincötéves szolgálat után a főiskolát végzett tisztviselőknek okvetlenül nyugdíjba kell menniök — Erősen megszükitik a közigazgatási bizottság hatás­körét, elveszik tőle az árvaszéki másodfokú Ítélkezést — A tanács feliratban fejezi ki aggályait a javaslat sérelmes intézkedéseivel szemben Az a bizonyos hat esztendő A pénzügyi bizottság budgetvitá- jában az egyik szélsőbali bizott­sági tag „hat sötét esztendőnek “ nevezte azt az időszakot, amikor a jobboldal a szociáüdemokrata párt hatékony és céltudatos ellenőrzése nélkül intézte a város ügyeit. Ér­demes ezzel a váddal foglalkozni, nem ugyan emelőjének személyi­sége miatt vagy azért, mert a jobb­oldalnak túlságosan védekeznie kel­lene ellene. A szociáddemokrata közbeszólás volt a pénzügyi bizott­sági vitában az első, amely túl­menően a gyorsírói feljegyzések hi­vatalos nyilvánosságán a tömegek­nek volt szánva, hogy jelszó legyen az elkövetkezendő községi választá­sok idejére. Ezzel a jelszóval tehát még gyakran fogunk találkozni, ezért ez a jelszó megérdemli, hogy még csirájában tekerjük ki a nyakát. Az a bizonyos hat esztendő csak­ugyan sötét volt, sötétté tette az az árnyék, amely az őt megelőző még borzalmasabb és még sötétebb kor­szakra rája terült. De már deren­gett a napfény, a hat esztendő lel­kes és hűséges katonái egy szebb, jobb és nagyobb Budapest derengő fényében igyekeztek eltakarítani a romokat cs felépíteni az uj Buda­pestet. „Melynek halálos, úgy tet­szők, elaszta, életre pezsdült a kór sivatag“ — mondja a költő Szé­chényi koráról, és ezt a „reményben gazdag, tettben szapora“, korszakot láttuk megismétlődni a bizonyos hat esztendő alatt mi, krónikásai a még lázas, de gyógyuló városházá­nak. Ez a korszak vonja be a nagy tö­megeket a városi politikába, ez a hat esztendő ül le az ostendei asz­talhoz, hogy vezekeljen elődjei könnyelmű adósságcsinálásaiért, ez az időszak váltja meg egy erélyes mozdulattal a Közútit, és veszi az egyesitett vasutakat a főváros bir­tokába és kezelésébe, ez az éra és ennek az érának vezető f érfiai azok, akik ideget nyüve, energiát pocsé­kolva puritán lelkesedésük oliha- tatlan lángjával igyekeznek nap­fényessé tenni a hat sötét eszten­dőt. Büszkék vagyunk erre a hat sötét esztendőre, mert az mindig dicsőséges korszaka marad Buda­pest életének! Ha voltak kilengései ennek a kor­szaknak, azokat megmagyarázha- tóvá és megérthetővé teszi az ide­ges közszellem, mely akkor uralko­dott. A történelem távlatában azon­ban elmosódnak ezek az esetleges apró tévedések, és áz idő ceruzája retusálja a kis szépséghibákat. El­halványodnak a kontúrok, s a nagy mérlegen csak az nem találtatik könnyűnek, ami érték és ami mara­dandó. Ha majd eljön a nagy mé­rés ideje, elválik, mit becsül többre Budapest népe: azt a hat, illetőleg azt a tiz esztendőt-e, amelynek ha­tárköveit alkotások jelzik, amely puritán közéletet igyekezett terem­teni a városi politika minden vona­lán, vagy azt a cinikus és felelőtlen kritikát-e, amely ha már önmaga nem tud alkotni, alkotásokat igyek­szik lerombolni. A városházán nagy vehemenciá­val folyik a költségvetés vitája és látszólag egyéb nem is érdekli most a politikai köröket. A kulisszák mö­gött azonban nagyfontosságu tár­gyalások folynak a fővárosi tör­vény revíziójáról, amely, mint a fo­lyó esztendő legfontosabb problé­mája, előreveti árnyékát a város­háza legközelebbi munkásságára is. E pillanatban még mindig bizony­talan, hogy az országgyűlésen mi­kor kerül sor az uj fővárosi tör­vényjavaslat letár gy adására. Szci- tovszky belügyminiszter az erre vo­natkozó döntést természetszerűen a miniszterelnöknek tartotta fenn, Bethlen azonban a képviselőház keddi ülésén nem nyilatkozott arra vonatkozólag, hogy időbelileg mi­kor kivánja a fővárosi törvényt az országgyűlés által tárgyaltatni. Tel­jesen bizonytalan ily körülmények között, hogy a már a képviselőbáz elé terjesztett közigazgatási tör­vényjavaslat előtt vagy után kerül sor a fővárosi törvény revíziójára, csupán az bizonyos, hogy a kisor­solt mandátumok érvényességét egy esztendővel meghosszabbító egysza­kaszos törvényjavaslattal a legkö­zelebbi hetekben foglalkozni fog a képviselőház. Szerdán délben külön­ben a polgármester hosszabban tár­gyalt a belügyminiszterrel erről az egyszakaszos törvényjavaslatról, ez alkalommal sor került a polgármes­ter és a belügyminiszter között egyéb aktuális fővárosi ügyek tár­gyalására is. Jól informált helyről szerzett ér­tesülésünk szerint mégis valóbbszi- nü, hogy a közigazgatási törvény- javaslatot a fővárosi törvényt meg­előzően fogja tárgyalni a képvise­lőház. A közigazgatási törvényja­vaslat, amelyet az országgyűlési tárgyalást megelőzően a képviselő­ház közigazgatási és közjogi bizott­sága fog megvitatni, több olyan nagyfontosságu rendelkezést tartal­maz, amelyekre vonatkozólag maga a törvényjavaslat is kimondja, hogy azokat az ország egész területére, beleértve a főváros területét is, ki­vánja érvényeseknek kimondani. így teljes egészében ki lesz ter­jesztve a közigazgatási törvény má­sodik fejezete a fővárosra. Ez a fe­jezet megállapítja a hatósági fo­kozatokat, a jogorvaslati határidő­ket és egyes jogorvoslatok ügyében bizonyos korlátozásokat állít fel. Ugyanez a fejezet a fővárosra ter­jedő érvénnyel erősen megszükiti a közigazgatási bizottság hatáskörét. A közigazgatási bizottság hatáskö­re fegyelmi, gazdasági, kisajátítási, — Az Uj Budapest tudósítójától — börtönügyi vonatkozásokban meg­marad, ellenben azokban az ügyek­ben, amelyekben valamely jogsza­bály elsőfokú hatóságként a köz- igazgatási bizottságot jelöli meg, a közigazgatási bizottág helyett első­fokon a törvényhatósg első tiszt­viselője fog eljárni. Bizonyos vo­natkozásokban megszűnik a jövő­ben a közigazgatási bizottság fe- lebbviteli hatásköre is, amikor is helyette a kisgyülés fog eljárni. Érdekes, hogy ebben a vonatkozás­ban a közigazgatási törvényjavas­lat prejudikál a fővárosi törvény­nek, mert hiszen e pillanatig elha­tározva még nincsen, hogy a fővá­ros törvényhatóságát illetően az uj törvény meg fogja-e a kisgyülést egyáltalában valósítani. Fontos ré­sze ennek a fejezetnek az is, amely megszünteti a közigazgatási bizott­ság albizottságaként eddig működő gyámügyi küldöttséget és az árva­szék határozatai ellen közvetlenül a minisztert jelöli meg mint felebbe- zési fórumot. Fontos rendelkezéseket tartalmaz a közigazgatási törvényjavaslat az önkormányzati tisztviselők képesí­tésére vonatkozóan is, annak hang­súlyozásával, hogy ezek az intéz­kedések a fővárosra is érvényesek lesznek. A közigazgatási gyakorno­kok alkalmazásánál az előirt elmé­leti minősítést jövőben a főváros is köteles lesz respektálni, jogi képe­sítéshez kötött olyan közigazgatási állásra, amely a kilencedik, vagy még magasabb fizetési osztályba -van sorozva, csak az alkalmazható és léptethető elő, aki a megkívánt elméleti képzettségen felül a gya­korlati közigazgatási vizsgát ■ is si­keresen kiállotta. Polgármesterré azonban az is megválasztható, aki ezt a gyakorlati közigazgatási vizs­gát nem tette le. Gyakorlati köz- igazgatási vizsgára csak az bocsát­ható, aki a megkívánt elméleti ké­pesítés megszerzése után a közigaz­gatási szolgálatban legalább három évi gyakorlatot eltöltött. Az elmé­leti képesítés alól mentesek, akik a törvény hatálybalépte idejében a közigazgatási szolgálat fogalmazási szakában az 1883. I. t. c.-ben meg­állapított elméleti képzettség birto­kában tényleg alkalmazásban van­nak. A gyakorlati vizsga alól men­tesek, akik a törvény hatálybalépte idejében a IX ik vagy ennél maga sabb fizetési osztályba sorozott köz- igazgatási fogalmazási állást tölte­nek be. Nem nyilatkozik azonban a tör­vényjavaslat arra vonatkozólag, hogy a fővárosnál a közigazgatási gyakornokokat ki fogja kinevezni. Csupán általánosságban van elren­delve, hogy közigazgatási gyakor­nokok kinevezése a belügyminisz­ter hatáskörébe tartozik. Nagyon valószínű azonban, hogy a fővárost illetően a közigazgatási gyakorno­kok kinevezését a főpolgármester vagy a polgármester jogkörébe fogják utalni. A legfontosabb fejezete a fővá­rosi tisztviselőkre is érvényesen a közigazgatási törvényjavaslatnak a 64. szakasz. E szerint ha a tisztvise­lőnek igénye van arra, hogy szol­gálati idejét kedvezményesen (hét hónapot nyolc hónapnak) számít­sák, nyugalomba helyezését hiva­talból el kell rendelni akkor, ha már legalább 35 évi valóságos szol­gálat^ ideje van. Amennyiben erre a beszámításra a tisztviselőnek igé­nye nincs, akkor 40 szolgáilati év után indul meg hivatalból a nyug­díjazási eljárás. Ez a paragrafus teljesen fel fogja borítani a város­háza mai rendjét, mert egész sereg olyan tisztviselőt fog nyugdíjba küldeni, akiknek eddig nem kellett nyugalomba menniök, mert noha 35-ik szolgálati évüket már betöltöt­ték, nem múltak el hatvan évesek, — erre a hatvan évre azonban az uj rendelkezés ügyet sem fog vetni. Illetékes városházi tényezők hiva­tásukhoz illő komolysággal tanul­mányozzák állandóan a közigazga­tási törvényjavaslatot, főleg azon intézkedéseit, amelyekben expressis verbis ki vau mondva, hogy azok a fővárost illetően érvényesek lesz­nek. Elsősorban a tiszti főügyész­nek ad sok gondot és fejtörést a vármegyei töi'vény javaslat ilyen­irányú tanulmányozása. Értesülé­sünk szerint Szabó Imre dr. tiszti főügyész a legközelebbi hetekben előterjesztést tesz a tanácsnak, hogy a törvényjavaslatnak a fővárost il­lető rendelkezéseiről a belügymi­niszterhez feliratot intézzenek. Ez a felirat tartalmazni fogja a főváros kívánságait és óhajait, a törvény- javaslat fővárosi vonatkozásait il­letően. Főleg egyes gyakorlati in­tézkedések azok, amelyekre vonat­kozóan aggályai lesznek a főváros­nak. Az autonómiát illetően egy fontos szempontot fog ebben a fel- terjesztésben a főváros felvetni, ne­vezetesen azt, hogy a törvénynek azon intézkedése, mely szerint a közigazgatási gyakornokokat a bel­ügyminiszter nevezi ki, vonatko­zik-e a fővárosra is, és ha nem, akkor, ki fogja ezeket a kinevezése­ket eszközölni. Magát a fővárosi törvényt ille­[ FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBY ANDOR dir.

Next

/
Oldalképek
Tartalom