Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1928-08-18 / 32. szám
Budapest, 1928 augusztus 18 V. évfolyam 32. szám Előfizetési érák: Egész évre .........................................30 pengő Fé l évre ....................................................15 pengő Eg yes tzám érek 60 fillér ! FELELŐS SZERKESZTŐ : DO BY ANDOR dr. ! Szerkesztőség és klndóhlvnlal: Budapest, IV., Semmelwels-ulca 4. Telefon; Automata 892-47. Poslatakarékp. chequeszémla: 30130. Wimmersperg „Láthatják az urak, hogy hathetes restanciám fekszik feldolgozatlanul az íróasztalon — mondotta báró Wimmersperg kereskedelemügyi államtitkár, amikor áz érdekeltség az autótaxi-szábályrendelet jóváhagyását sürgette meg nála. Igazán nem tudom, hogy mikor fog az autótaxi- ügyre sor kerülni, csak azt tudom, hogy a főváros tervezetét nem fogjuk változtatás nélkül jóváhagyni Es mindezt nem egy alantasrangu tisztviselő adta az engedélyért esen- gők utján Budapest nagyközönségének tudomására, hanem egy vezető állásban levő férfiú, valóságos államtitkár, kegyelmes címmel, a II. fizetési osztályból! Hogyan vélekedjenek a kisebb hivatalnokok a fővárosi autonómia méltóságáról, tekintélyéről, számbelileg az ország egyhetedét, vagyonilag egyharma- dát képviselő főváros népéről, ha azt látják, hogy a minisztert rezide- áló államtitkár asztalán a főváros egy nagy fontosságú ügye egyszerű restanciás aktadarabbá sülyedhetett. A városháza ma gyarmata a különböző minisztériumoknak, önállóságnélküli dominium, leltári tárgy, tétel az adóbevételi rovatban, büntető- expedíciók színhelye. Ha ezt eddig nem tudtuk teljes bizonyossággal, báró Wimmersperg államtitkár urnák sikerült róla bennünket meggyőznie . . . A családi pótlék Olvassuk, hogy a Közalkalmazottak Nemzeti Szövetsége újabb erélyes akciót indít a családi pótlék és a lakbér felemelése iránt. Nagyon helyes a mozgalom, a lakbérek folytonos emelkedésén felül a drágulási index egyre magasodó számai bizonyítják, hogy azok a köztisztviselők, akik fizetésükből családtagokat is eltartanak, mindig nehezebben és nehezebben küzködnek meg a drágaság tornyosuló hullámaival. Csak helyeselhetjük a KANSz. mozgalmát, Ám ugyanakkor ámulva kérdezzük, hogy mit csinál a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége? Nyaral. Ezzel azután, ugylátszik, a maga részéről legalább egyelőre elintézte a problémát, mert nem olvasunk és nem hallunk róla, hogy a városi tisztviselők kpviselete hasonló mozgalmat kezdeményezett volna. Holott a városi tisztviselőket talán még jobban sújtja a drágaság, mint a vidéken lakó közalkalmazottakat: Budapesten nagyobb a lakbér, többe kerülnek az élelmiszerek, mint vidéken. A tisztviselők egyesületének élén lenni nemcsak díszt jelent, de kötelezettségekkel is jár. Ezeket a kötelezettségeket igazán nem lehet hónapokra felfüggeszteni, csak azért, mert felfelé túlságosan lojálisak akarnak lenni az urak. Sürgősen össze kell hívni a FANSz. rendkívüli közgyűlését, amely hivatva lesz arra, hogy az elmaradt félévi segélytől kezdve, a státusrendezésen át a családi pótlék és a lakbér felemeléséig az összes aktuális problémákat letárgyalja . . . Friedrich islván lesújtó kritikája a városházi közeiéiről, a törvényhatósági bizollság programinialanságárál és a mandátumok meghosszabhilásáról ,,A mostani megkövesedett bizonytalanság helyébe jön majd az egységespártositott városháza4*, — A városházi vezérkar átmeneti jellege, a közgyűlési elnöklés és egyébb fontos dolgok Szükség van-e a városházán keresztény ellenzékre? — Az Uj Budapest tudósítójától — Az Uj Budapest két hét előtti cikke, melyben a nyári szünet vége- felé jártával a városházi és a közgyűlési politikai állapotokat tettük szóvá, széles körökben keltett feltűnést. Mindenki tudott eddig is arról az általános impotenciáról, mely a közgyűlési pártok elaggott- ságának legbiztosabb jele, arról a káoszról és kottériákról, amelyek a pártok keretén belül uralkodnak, lehetetlenné teszik az egészséges városházi gazdasági Programm kialakulását, — de a legyávult kritikátlanságban erről beszélni is alig mert valaki. Változatlanul hirdetve azon álláspontunkat, hogy a jobboldali pártok programmjának teljes restaurációjára van szükség a főváros jövőjének biztositására, kérdést intéztünk a városházi állapotokról Friedrich István bizottsági taghoz. Azért voltunk nagyon kiváncsiak Friedrich István véleményére, mert a Wolff-párti klikkek között ő képviseli azt a vezéri diktatúrától mentes ellenzéki álláspontot, amely mögé gondolatban már most, távol a választások időpontjától felsorakoznak a keresztény tömegek. Az a kimagasló pozició, melyet Friedrich István a városháza és általában a politikai életben elfoglal, kétszeresen érdekessé teszi mondanivalóit az Uj Budapest számára, — Igaz-e, hogy egy keresztény ellenzék van kialakulóban? — kérdeztük. — Hogy egy keresztény ellenzék volna kialakulóban, arról nem tudok és nem is tartom valószínűnek, hogy ilyen terv felmerült volna a keresztény bizottsági tagok között. Ellenzék csak ott alakulhat ki, ahol célirányos kormányzás folyik, ahol körülhatárolt Programm szerint gyakorolják a hatalmat. A városházán ilyesmiről szó sincsen. Kinos vergődés, utolsó pillanatokban létrejött beteg paktumok az egyik oldalon, a másik oldalon meghunyászko- dás és kacsintgatás a kormány felé. Autonómia, amit a minisztériumok Íróasztalaitól ide-oda rángatnak, dirigálnak. Hiába akar az egész törvényhatóság egyhangúan valamit — Bethlen István városházi pártjával együtt — a belügyminisztériumban mindig akad egy osztály, vagy miniszteri tanácsos ur, aki sokkal okosabb, mint az egész városháza tanácsostul, közgyűlésestül és dönt az egy erős akarat nevében. A városházán uralkodó tohuvabohu-val és a kormány és az őt támogató Ripka Kozma-párt közötti rejtélyes viszonnyal szemben ellenzék még nem tudott kialakulni, mert ahol nincsen akció, ott nem támadhat reakció sem. — Annyi bizonyos, hogy az autonómia megszüntetésére készülnek Bethlen hivei. Olyan fővárosi törvény fog kikerülni a dunamenti palotából, hogy azzal a városháza is haptákba állíttassák és egységespárti módra uniformizáltassék. Az egy erős akaratnak kell majd a városházát is uralnia. A mostani megkövesedett bizonytalanság helyébe jön majd az egységespártositott városháza. — Természetesen ez ellen a tendencia ellen a magam részéről a parlamentben és sajtóban erőteljes harcra vagyok elszánva és igyekezni fogok minél több harcostársat ehhez verbuválni. Ebben a kérdésben bármilyen párttal vagyok hajlandó összefogni és a harcot bármilyen fórumon felvenni. — Úgy harcolni az autonómiáért, hogy szép beszédekben életünket és vérünket ajánljuk fel érte, de a kormány iránti megható hajlandóságunkról semmi szin alatt sem vagyunk készek lemondani — az én szememben — szánalmas politikai misztifikáció. Akinek többet ér a kormány, mint az autonómia, az tartson ki jusqu'au bout a kormány mellett, aki az autonómia védelmét komoly ügynek tartja, az, ha kell minden vonalon a konzekvenciákat is vállalni fogja. A vitám et san- guinem, séd avenam non politikai erkölcse engemet sohasem fog vezérelni. — Amint tehát látja, az, amiről ma még nincsen szó, bekövetkezhet. Ha a helyzet úgy alakul, lehet még keresztény ellenzék is. Természetesen én csak a magam személyéről beszélek, amikor kijelentem, hogy például az autonómia védelmében nem vállalkozom az ide-oda rángatott tekintetes tanács és a városházi monopólium után törtető konszolidációs kormány között a tépelődő és habozó Hamlet dán királyfi szerepére. Még megjegyzem, hogy meg vagyok arról győződve, hogy a törvényhatósági Bethlen-pártban isé többen vannak, akik ebben a kérdésben velem egyező véleményen vannak. — Csak egy példát akarok még ebben a vonatkozásban felhozni. Hát lehetséges csak elképzelni is, hogy olyan perverz harakirimerénylet, mint amilyen a kormánynak az a szándéka, hogy a választásokon a jelölőiveken szereplő aláírók leszavazottaknak is tekinttes- senek, ne kényszeresen számos városatyát pártállásra való tekintet nélkül a végső politikai konzekvenciák levonására? — Mit szól a városházán domináló általános programmtalansághoz Nagyméltóságod? — Általános adópolitikai, beruházási, szociálpolitikai és üzempolitikai programm sajnos nincsen. Incidentaliter felvetődött problémák és ingatlanvásárlási apropos-k rend- szertelen egymásutánjából áll a törvényhatósági élet. Különösen kártékonyán hat e téren a vezető pozíciók körüli bizonytalanság és kritika. Folkusházy lebeg a Beszkárt és az alpolgármesteri szék között, Buzáth közeledik a szolgálati idejének maximumához, amit kormányberkekben nem tudnak türelmesen bevárni, Sipőcznek a fővárosi takaréknál való elhelyezkedése pedig nagy meglepetést okozott azoknál, akik nem jövőbeli ravasz tervek szemszögéből tartják vele a barátságot, hanem puritán személyét értékelik. A városháza vezérkara nem teszi a stabilitás benyomását, túlságosan kidomborodott rajta az átmeneti jelleg. Aláaknázták azok, akik az eljövendő fővárosi törvény medvebőrén előre osztozkodnak. Ez az a Damokles kardja, amely a váraosatyák nagy részét a némaságig megijesztette és a vörös tengeren át az ígéret földjére — Bethlen paradicsomába — elvezérelte. Ahol ennyire a bizonytalanság, félelem a jövőért, drukk, begyulladt- ság és idegesség nyomja a lelkeket, lehet ott programútok mérkőzéséről csak álmodni is? Különben is a közgyűlések vásári zaja, tőzsdei nyüzsgése, az ott uralkodó példátlan figyelmetlenség lehetetlenné teszi a parlamenti munkát. — Miért vannak ilyen állapotok a közgyűlésen? — A közgyűlési terem akusztikája kriminális. Az elnöklés meghatóan kedélyes. Általános diskurálás, társalgás, a tanácsnokok gyötrése, saját hangjukat nem halló szónokok kínlódása, protekciók tobzódása, általános zűrzavar, ez az úgynevezett közgyűlés. Hogy az elnök urak miért engedték idáig lesülyedni ezt a fórumot, azt nem tudom megérteni. Annyi társalgó és büffé- terem van a közgyűlési terem szomszédságában, hogy igazán nem volna szükség a közgyűlési termet ennyire profanizálni. Ripka főpolgármester ur most felsőházi tag, ott van alkalma tárgyalási rendről, csendről magának fogalmat alkotni. Az a zsivaj, amely ma uralja az úgynevezett közgyűlést, az egyenesen botrányos skandalum. Azért tartózkodnak is a közgyűlés legértékesebb elemei a felszólalásoktól. Ezt a passzivitást pedig olyanok használják ki, akik nivótlanságuk- kal képtelenek érdeklődést kelteni.
