Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1928-08-11 / 31. szám
1928. augusztus 11. UJ BUDAPEST 3 Amerikai képtárak, múzeumok és a művészi élet Irta: Liber Endre kormányfőtanácsos, fővárosi tanácsnok ii. Kiállítási helyiség- bőségesen áll rendelkezésükre, de az ezekben kiállított alkotások művészi értelemben véve egyformák, csaknem unalmasak. New-Yorkban való tartózkodásunk ideje alatt volt a Central Station (Központi pályaudvaron) levő pompás kiállítási helyiségben egy internacionális portréki állítás, ahol László Fülöpön kiviil főként Halmi Arthur művei voltak nagyszámban képviselve a magyar származású művészek közül; voltak azután spanyol portréisták és természetesen igen sok amerikai, akiknek a képei igazán elismerésre méltók voltak. Nagy általánosságban talán nem túlzás az a megállapítás, hogy az a nagy munka, amely Amerikában folyik, a dollárok utáni küzködés, nem nagyon kedvez a művészetbeli fejlődés lehetőségeinek. Az amerikai képzőművésze t, eltekintve a bevándorolt európai művészek alkotásaitól, még eléggé ifjú korátéli, ami természetesen nem jelenti azt, hogy -közöttük nincsenek kiváló és hires mesterek. Köztudomású, hogy Whistlernek édes anyjáról festett portréja Párisban, a Louvre-ban, a nagy francia művészekkel: Ingres- vel és Delacrois-val egy teremben van kiállítva. Ez a megtiszteltetés más nemzet művészeit még nem érte, de igaz az is, hogy Whistler az amerikaiak büszkesége. A newyorki Kossutli-szobor leleplezése a magyar művészet néhány kiváló reprezentánsának is alkalmat adott arra, hogy New-Yorkban kiállítást rendezz e- nek, igy külön kiállítása volt Horvay Jánosnak, a newyorki Kossutli-szobor megalkotójának; volt kiállítása Kisfal u d y Stróbl Zsigmond mesternek és a festők közül Márffy Gyulának. Kiállításaiknak megvolt a külön-sikerük, nemcsak az anyagi sikert, hanem erkölcsi sikert is értve ezalatt. Horvay és Sróbl mesterek kalauzolása mellett volt alkalmam New-Yorkban a művészet kérdéseivel is behatóbban foglalkozni és főként nekik köszönhetem, hogy az egyes műgyűjtők gyűjteményeit is megtekinthettem és néhány művész atelierjében is látogatást tehettem. — Egyéb történet a kánikulából? — Nem is annyira történet, mint egy kérdés és egy felelet reá. Mint lapunk a múlt héten közölte, a piarista épület a népjóléti minisztérium kiköltözése kapcsán visszaszáll a fővárosra, amely hivatalokat akar ott elhelyezni. Régi dolog azonban, hogy a belvárosi plébánosnak nincs megfelelő lakása, és az ügyosztály ezért megállapodott abban, hogy a hivatalos épületben lakást kap Bednárz Róbert belvárosi plébános is. Bednárz ebben az ügyben járt fenn éppen Édes tanácsnoknál. A tanácsnok kijelentette neki, hogy a lakása, rendben van, meg fogja kapni, még pedig a templom felől eső oldalon. „De én a Duna felé eső oldalon szeretnék lakni“, — mondotta Bednárz plébános. „Nincs rendben az, kedves barátom, — replikázolt Édes Bandi — neked a templomfelőli oldalon kell laknod, hogy mindig a hivatásod és a templom lebegjen a. szemed előtt, nem pedig a Duna felé eső oldalon, hogy a korzóra menő nőket nézzed.“ Bednárz kijelentette, hogy ő csak azon okból szeretne a Duna felé eső oldalon lakást, mert ott jobb a levegő, és Édes Bandi feltevését, mint teljesen alaptalant, a leg erélyes ebben visszautasította. Amivel a dolog a lovagiasság szabályai szerint befejezést is nyert. — Én is befejezem a látogatást, kedves dr. Városházy, ajánlom magamat. — Isten vele, Szerkesztő ur! (Két közlemény) Mindenesetre a legnagyobb büszkeséggel töltött el, hogy a hires Metropolitan-muzeumban van elhelyezve M u n k á c s y Mihálynak „Éjjeli csavargók“ cimü képe, a C a r ne g i e-k önyvtárban pedig ugyancsak Munkácsy „Mil- ton“-ja. Ez a hatalmas drámai kép a könyvtárnak egyik legelőkelőbb helyiségében főhelyen van elhelyezve, de sajnos, kissé sötétedik, ami arra enged következtetni, hogy nincs kellőképen gondozva. Ugyancsak ennek a könyvtárnak a képtárában találtunk még két Munkácsy-vázlatot és két igen szép B r u c k Lajos-képet. A műgyűjtők közül csupán a magyarok közül kívánok néhányat megemlíteni. Kiss Emilnek egy egész terem gyönyörű szép Munkács y-k épe van, de igen. szép képei vannak Fényestő, Márktól és más magyar mesterektől is. Boross Jenőnek csodálatosan szép régi gyűjteménye van, Konta Sándor gyűjteménye pedig tele van értékes szép képekkel és szobrokkal. New-Yorknak ma egyik legfelkapottabb portréfestője Halmi Arthur, akinek műterme tele van szebbnél- szebb, érdekes képekkel, viszont ezzel arányban áll a jövedelme is. Mindenesetre egyike azoknak a magyar művészeknek, akik külföldön nemcsak előkelő hírnévre, de egyúttal óriási jövedelemre is tettek szert. (Folytatás.) Ami a szobrászatit illeti, ezen a téren számottevő eredményekről nincs mó d o mban beszámolni. Amerikai parkjai, utjai tele vannak szobrokkal, de az igazán szép emlékműveik legnagyobb részét európai mesterek készítették. Mindenesetre az a törekvés, hogy a művészeknek alkalmat adnak tehetségük érvényesítésére, arra enged következtetni, hogy a szobrászatban is már a legközelebbi jövőben Amerikának meg lesznek a maga nagymesterei. Érdekes, hogy nagy mozgófénykép színházaikban is, mint például a R o x y-ban, eredeti képeket, régi és modern mesterek műveit és művészi szobrokat helyeznek el. így többek között a Roxy-ban két gyönyörű Kupetzky-képet találtunk. Általában az amerikai tud nagyszerű épületeket, csodás színházakat, nagyszerű pályaudvarokat építeni és mindenben, ahol a technika, a mathematika nagyszerűt alkothat ezeket megcsinálják, de eltekintve néhány kiváló festőjüktől, képet vagy szobrot szívvel alkotni ma még nem igen tudnak és ha az amerikaiak valami igazán szépet vagy művészit akarnak kapni, kénytelenek ma is a jó öreg Európához fordulni. Ezzel a megelégedett érzéssel, kultúránk lelkiségének tudatával eltelve nézhetjük hát a művészet versenyét a két nagy világrész között. Furcsaságolt a pesti utcán Az Uj Budapest razziája a Retek-utcában, a hullám-fürdő előtt, a Horányba induló motorcsónaknál, a kékszinű autóbuszokon — Az Uj Budapest tudósítójától — . . . Nyár van, a legforróbb kánikula, az autók tömegei hajtanak a Retek-utca irányában a zöldbe és pontosan most kell a városi tanács bölcs határozata folytán a Retek- utcát kövezni. A por egyenesen elviselhetetlen, az autók pedig torlódnak, mert az utcáknak csak a fele szabad. Hasonló a helyzet a Svábhegyen is, ahol a főszezonban kell a Gázmüveknek a csöveket lefektetni, hogy még a kedvét is elvegye a szerencsétlen pesti kirándulóknak, ha a Vilmos császár-ut barikádjaiból kirándulni akarna. Ugyanez a helyzet sok-sok utón. ..Autón a Gellert-hullámfürdője bejárójához jutni olyan, mint egy Jeritza előadás az Operában — miért— mivel a Kelenhegyi-uton az útjavításhoz szükséges kőhányások az úttest felét elfoglalják és igy csütörtököt mond a közlekedés. Ennek is éppen most kell, igen bölcs intézkedések alapján ott lenni, hogy a fokozott autóforgalom se- hogyse legyen lebonyolítható. Botrányos jelenetek folynak le ottan nap-nap után, mert a kocsik nem tudnak egymásnak kitérni. 3. . . . Elkészült a Sárbogárdi-uti nagy gyűjtőcsatorna még a múlt esztendőben, de a Horthy Miklós-uti keresztezésnél a kövezet még ma is süppedt, hepe-hupás és igen sürgős rendbehozatalért kiált. Eddig 3 autó tengelytöréséről tudok, mert a soffőr nem láthatja, különösen este nem, hogy kocsiját 50 cm. mély gödrökbe vezeti. De ugyanilyen bukkanok vannak a Gell ért körül is. . . . Figyelem hosszú idő óta a Köztisztasági Hivatal éjszakai utcatisztit ásáit, de nem tudom megérteni azt, hogy azokon az utakon, hol villamosvágány van, csak az úttest közepét tisztítják, mig a vágányok közét egyáltalán nem, a vágány és járda közötti részt pedig csak simoGEOSAN folyékony sebtapasz tubusban antiszeptikus, rugalmas, mosakodásnál sem válik le Fierfti: Posewilz Tivadar főmérnök Budapest, III., Timár-utca !5. szám. gat ja az utcaseprő. Kérdem, miért van tisztiorvos, vagy talán nem tudja ezt a szörnyű dolgot? Minden villamos porfelhőt visz maga után, az autókról ne is beszéljünk! Hol vannak azok a jó békebeli rövid tömlők, melyekkel végigmosták azelőtt az utcákat, pedig akkor még nem járt annyi autó. Locsoljanak és tisztítsanak ezzel, a gépek pedig tisztítsák az egész úttestet, ezt követeljük, mint adózók. 5. . . .Elnézem az utcai villamos- lámpákat, melyek fehér tányérjai feketék a portól és piszoktól, igen tei’mészetes tehM:, hogy fényt igy nem igen adhatnak. Hát olyan nagy dolog lenne, ha azokat legalább minden 2 hónapban megtisztítanák? München a világ legtisztább városa, ott nemcsak a lámpákat, de még a járdát és az úttestet is súrolják! Miért nem lehetne ezt nálunk is megtenni'? G. . . . Újabban nagy lendülettel lát neki az Elektromos Művek az úttest feletti felső világítási rendszerre, ott, ahol nem tudják a házak falába erősíteni a lámpatesteket tartó huzal horogját, ott a járda szélén^ oszlopot helyeznek el. Ez rendjén is volna igy, de hol van a Közmunkák Tanácsa, mely megengedi belterületen ily csúf rácsostartók elhelyezését és nem ir elő csinos kivitelű öntöttvas vagy más csinos oszlopot? Ilyen rácsostartó nem utcára, Kipróbálta Ön is talán ? Ugy-e legjobb szer a SÁLÁN! Korpás fejbőr Kezelésére legjobb a hanem országukra vagy mezőre való, villamos távvezető oszlopnak! . . . Bizonyára sok pesti látta már a Horányba induló motorcsónak csinos uszóházikóját az Erzsébet- hidnál. Azonban eléktéleniti a csinos házikót egy helyesírási hibákkal teli, naivul fogalmazott kézírása menetrendi és tarifatájékoztató, amit oda felragasztottak. Nincsen nálunk fórum, mely megrendszabá- lyozza az ilyen bántó dolgot? Pár nap óta kékszinű autóbuszok is robognak az utcákon. Megtudtam, hogy kék lesz ezentúl az autóbuszok színe. Az Autóbuszüzem kezelésében bordó, vörös, piros, sárga, kék és szürke autóbuszok, tehát hatféle szinü kocsik szaladnak. A kék a legújabb, mert a sárga állítólag kényes. Nem érünk meg olyan időt soha, hogy valamenyi kocsi egyszínű legyen, mert bizonyára jön majd valaki, aki más szint ajánl és akkor újra átfestik a kocsikat az uj színre! Félő, hogy a Beszkártnak is megtetszik a kék szin és a három évig tartó átmázolás után ő is át- mázoltatja sárgaszinii kocsijait újra kékre. Hát miért nem volt jó a sárga szin az autóbusznál? Hisz a kék színen jobban látszik a por és piszok, mint a sárgán! De ez az uj kék szin sem lehet végleges, mert rajta van a főváros színe egy keskeny szegély alakjában (piros-sár- ga-kék), tudtommal ezt a szint pedig a főváros megváltoztatja, mert hasonló az oláhok színéhez, akkor megint csak újra kell mázolni. Vagy olyan szociálisan gondolkodnék az Autóbuszüzem, hogy munkaalkalmakat akar teremteni? b. gy. Szobrász műkő-, stucco és műmárványmunkák elsőrangú kivitelben RÁKOS MANÓ Budapest, VII.. Szt. Domonkos utca 5 Telefon: Júzsef 380—37. ffí JJ minimax u legtökéletesebb kézi tűzoltó készülék. Független a vízhiánytól. Oltóereje óriási. Mindenkor használatra készen éli s bálki által könnyen kezelhető. Prospektussal és Iclvilágosltással szolgál a MAGYAR MINIMAX RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST, VI., RÓZSA-UTCA 85 Telefon: Teréz 237-31. A főváros legkedveltebb gyógyintézete \0 0\ Dr. PAJOR szanatórium és vizgyógyintézet BUDAPEST, VIII., VAS-U. 7.
