Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1928-07-14 / 27. szám

2 UJJilWAPESI 1928 julius 14. Leszállítják az üzemi alkalmazottak fizetését A félévi segély ügye a Fansz előtt — Egyetlen üzemigazgatónak sem íeSie a fövőben nagyobb fizetése, mint a polgármesternek — Az Uj Budapest tudósítójától — Legutóbbi számában hirt adott az Uj Budapest arról, hogy a minisz­teriális tisztviselők ebben az évben is, mint máskor, megkapták a ren­des félévi segélyüket. Ám a félévi segélynek a kiutalását a fővárosi tisztviselők számára szigorúan el­tiltotta a pénzügyminiszter. Vezéi'- cikkben szólította fel az Uj Buda­pest a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségét, hogy minden kényelmi és opportunitási szempon­tot félretéve, hozzon erélyes határo­zatot és követelje az összes fővárosi alkalmazottak számára az egyhavi fizetést kitevő félévi segélynek a kiutalását. Cikkünk érthető megdöbbenést keltett a városi alkalmazottak vala­mennyi kategóriájában. Wurmb Ele­mér árvaszéki elnökhelyettes, a Fansz elnöke távollétében Márkus József dr. főjegyző a Fansz kitűnő ügyvezető alelnöke azonnal intézke­dett, hogy az alkalmazottak szövet­ségének megfelelő szervei még ezen a héten üljenek össze és határozza^ nak a további tennivalók felett. Örömmel üdvözöljük a tisztviselő társadalom ezen megmozdulását, mert azt látjuk belőle, hogy az al­kalmazottak szövetsége elismerésre- méltóan és nagy igyekezettel dolgo­zik az alkalmazottak érdekében. Ez­zel kapcsolatban azonban szomorú­an meg kell állapitanunk azt is, hogy a Fansz tiltakozása csupán elvi jelentőségű lesz, mert a kor­mányhatóság és annak városházi képviselője, a főpolgármester, vál­tozatlanul kitart azon álláspontja mellett, hogy a félévi segély nem engedélyezhető. A komány ezen merev álláspontja érthető elkeseredést kelt a tisztvi­selők lelkében. Illetékes tisztviselői körökben rámutattak az Uj Buda­pest munkatársa előtt arra, hogy végre véget kell vetni annak a hie­delemnek, mintha a fővárosi tiszt­viselők aránytalanul jobban lenné­nek dotálva, mint az államiak. Az állami és városi tisztviselők kate­góriái között ma már semmi kü­lönbség nincs, ami lényegtelen el­térés egyes fizetési osztályoknál mutatkozik, az is az államiak, és nem a vái’osiak javára történik. Az állami és városi tisztviselők kö­zött e pillanatban csak az a különb­ség, hogy a városházán tisztviselői szempontból sokkal nehezebb, több időbe és energiába kerülő munka folyik, mint akármelyik miniszté­riumban, no meg abban, hogy az állami tisztviselőknek nem kell instanciázniok a karácsonyi és nyá­ri segélyekért, ők megkapják eze­ket a segélyeket borítékban, a hiva­tali szobába szállítva. A félévi segély ügyével kapcsola­tosan a kormány egy messzemenő jelentőségű tervéről adhatunk hirt. Arról van szó, hogy az illetékes kormányhatóság megfelelő módon „nivellálni“ akarja az összes fővá­rosi üzemi alkalmazottak fizetését és jövedelmét. Mondanunk sem kell, hogy a „nivellálás“ alatt a leszállí­tás fogalma rejtőzik, vagyis tulaj­donképen a fővárosi üzemi alkal­mazottak fizetésének jelentős leszál­lítását tervezi a kormány. Illetékes helyeken a tervet azzal indokolják, hogy lehetetlen állapot, miszerint egyes üzemigazgatóknak szerződé­ses viszonyukból kifolyólag jóval nagyobb fizetése és jövedelme van, mint a polgármesternek. Azt is ki­fogásolja a kormány, hogy az alsó kategóriákban egyes üzemeknél a tisztviselők magasabb fizetésekkel rendelkeznek, mint az ugyanolyan képzettséggel és szolgálati idővel rendelkező fővárosi tisztviselők. A „nivellálást“ kormányrendelettel fogja elintézni a kormány, olyké- pen, hogy üzemigazgatónak egyet­len viszonylatban sem lehet több jövedelme, mint a polgármesternek, és megfelelő módon ezzel arányla- gosan redukálni fogják az összes üzemi tisztviselők fizetését is. Nem kétséges, hogy egyes üze­meknél a fizetések terén csakugyan vannak kilengések, amelyeket ez alkalommal részletezni nem kívá­nunk. Amikor azonban az üzemi alkalmazottak fizetését le kívánja szállítani a kormány, gondoljon arra, hogy ezek az üzemi tisztviselők nagyrészben nem véglegesen szerve­zett, nyugdíjas állásban levő tisztvi­selők, hanem kisexisztenciák, akik fölött állandóan ott lebeg az elbocsáj- tás és a kenyértelenség réme. Azt a bizonytalanságot, amelyet a nyug­díjügyek szervezetlensége folytán, az üzemi tisztviselők állása jelent, magasabb fizetéssel kell pó­tolni. így van ez rendjén és igy van ez az állami üzemeknél is. A kormány helyesen cselekszik, ha mérséklettel és méltányossággal kezeli azt a minden tekintetben ki­tűnő és értékes társadalmi osztályt, amelyet a fővárosi tisztviselőtársa­dalom jelent. Hogy ez nem igy tör­ténik, abban nagy részük van a közgyűlésen helyetfoglaló pártok­nak is, amelyek politikai befolyá­sukat minden egyébb ügy érdekében felhasználják, mint a fővárosi al­kalmazottak ügye. Vigyázzanak a pártok, hogy a legközelebbi bizott­sági tagválasztások alkalmával ez a rövidlátó és méltánytalan politika meg ne bosszulja magát. LOPOS GYULA szabadalmazott ISKOLAPADOK. ISKOLAI BÚTOROK ATLÉTIKAI SPORTCIKKEK ÉS TORNA­SZEREK GYÁRA BUDAPEST, III., Bécsi-ut 65. Tel.: Ó. 625-05. Árjegyzéket és költségvetést felszólításra küldök. ERDÉLYI UDVARI FÉNYKÉPÉSZ IV., Semmelweis-utca 2. Telefon : 208-54. Az 1924. évi 18. t.-c. alapján szervezett iparosok Országos KOzpomi Szöveteié Bőripari SzakoszHya Budapest Központi iroda: V., Nádor-utca 22. Bőrszakosztály irodái és raktárai: VII., Klauzál-tér 5. sz. C ^11*a. Kifogástalan minőségű -------------- gyermekcipőket, mun­kásbakancsokat, férfi és női box- és chevreaux-cipőket. Kötelékes szö­vetkezetek hetitermelése 10.000 pár. lM ÉMÉMÍÉÉMÉÉIÉé4ÉÜÉUÍ4ÉÉMMaMMka«u^luUHH STABIL a építő rt. « Budapesf, V., Deák Ferenc-». 16-18. Telefon: T. 140-17, 239-01. STEAUA Kőolajkereskedelmi R.T. Budapest, V. kér., Nádor-utca 8. sz. „REX“-BENZIN Császárolaj Aszfalt Autó-, motor- és kenőolajok FRESCBL MIHÁLY ÉS FIÁ épület- és bútorasztalos üzeme . Budapest, X., Juranics-utca 7. sz. Specialista csigalépcsők készítésében, E ortálok, üzletek és irodaberendezések­en. A cég főszakmája épületmunkák :: :: készítése :: :: MI ÚJSÁG A VÁROSHÁZÁN ? — Mi újság a városházán, ked­ves dr. Városházy bizottsági tag urf Kitört a kánikula, Szerkesztő ur, szóval senki sincs a városházán. ‘ Üdülnek az egész vonalon, csupán a városháza közismert őre, Folkus- házy, vigyáz, hogy el ne lopják a városházát. A bizottsági tagok csen­des undorral viseltetnek a nagy ' kánikulában a városháza iránt: a Széchényi-fürdőre felügyelő bízott- ' ság legutóbbi ülésén tekintettel a kánikulára, egyetlen bizottsági tag jelent■ meg Kovács Ernő patikus személyében, aki azután „egyhan­gúlag1' meg is szavazta a strand­fürdő dijainak felemelését. Még cif­rább eset volt az üzemszervező bi­zottság ülésén. A belügyminiszter ismeretes leiratára való tekintettel Folkusházy igen sürgősen össze kellett, hogy hívja ezt az ülést, amelyre a pártok legfontosabb tag­jai^ voltak: hivatalosak. A kitűzött idő után jóval félórára csakugyan • meg is jelent két bizottsági tag a harminc közül. Folkusházy ily kö­rülmények között természetszerűleg nem tarthatta meg az ülést, el kel­lett azt halasztani a jövő hétre, amikorra remélhetőleg hűvösebb lesz az időjárás és szorgalmasab­bak lesznek a városatyák. 1 Hogyan sikerült a svájci ban­~ ftmn jól, leszámítva azt, hogy tjunael barátunk kosztja kissé sok kalonat foglalt magában a naqii nyári melegben. Viszont ő nem te­het róla, mert a tanács úgy akarta, hogy a derék svájci hegylakók meg­tudják, hogy mi az az igazi jó magyaros konyha. A beszédek ez­zel szemben finomak és elegáyisak voltak: Folkusházy, aki Zsitvay Tibor házelnök és Max Jaeger, Svájc bécsi követe között a virágok kai díszített házigazdái főhelyen ült, alaposan kivágta a rezet. Még szükebb barátai sem gondolták, hogy Öméltósága olyan precízen és' helyes kiejtéssel beszél németül, mint ahogy ezt a tósztot elmon­dotta. Sokan örömmel és szívesen üdvözölték Szudy Elemért, a kitűnő sajtófőnököt, akit magas és fontos állása dacára nélkülözünk a fővá­rosi banketteken. Ott volt ellenben Nagy Emil képviselő, aki őszülő haját meghazudtoló fiatalos hévvel tette a szépet a svájci hölgyeknek, nem különben Samarjay Lajos, a MÁV. elnökigazgatója, akit az őt nem ismerő magyarok és svájciak egyaránt angol főurnak néztek. Zi- lahy bátyánk, ugylátszik, a kániku­lára való tekintettel, enyhébben ke­zeli a sorompókat a meghívásokat illetően, a meghívottak között akadt egy-két nem közkedveltség­nek örvendő hírlapíró is .. . — Spongyát reá! Mi történt a bankett után? — Mi történhetett volna más, mint menetel a hullámfürdőbe. Folkusházy vezette a kirándulást, amelyen résztvett Zsitvay Önagy- méltósága, valamint több bizottsá­gi tag és a svájciak közül' is szá­mosán. A vendégek nem részesül­hettek abban a látványban, hogy Folkusházyt a hullámok hátán lás­sák. Lajos ugyanis azt mondotta, hogy elég baja van neki a köz­gyűlési hullámokkal, a Gellért hul­lámaira ezekután nem vágyik. Fol- kus tehát vakítóan fehér mellény­ben tartott cercle-t a hullámfürdő hölgyei között, egy-egy fessebb trikó láttára elismerő pillantásokat lövetvén közismert evikkere alól... Apropos! Hullámok! Hogy ál­lunk a közgyűlési hullámokkal? — A kánikulai szélcsend csillapi- tólag hatott a hullámokra, amelye­ket ezekután csak az őszi szelek fognak újra felkorbácsolni . . . Ok és mód lesz reá bőven, hogy ismét a hullámoknál maradjanak, az egyenlítői számumokat is rettentő meleg és baljós csend szokta meg­előzni. A Wolff-párt kebelében is ilyen baljós szélcsend uralkodik, kérdés, hogy ki fogják-e tudni őszig a megsértett oroszlánt engesz­telni? — Az a kérdés, hogy a vezérek leszállnak-e az Olympusról, vagy tovább is a felhők fönségébe fog­nak-e burkolózni. Mi van a nyara­lási hírekkel? — Ripka tudvalevőleg Reichen- hallba utazott, ahonnan már irt is képeslapot, közölvén, hogy a jó le­vegő nagyszerűen használ hang­szálainak. Sipőcz viszont Gastein- ben üdül, innen irta hűséges titká­rának, a derék Farkas Ákosnak, hogy nagyszerűen érzi magát. A po- deszta a hét végén néhány napi tartózkodásra lschlbe utazik, ahon­nan a jövő hét közepe táján Buda­pestre ér, hogy néhány napi itt tar­tózkodás után egy hónapra Sze­mesre menjen le sógora villájába. — Egyéb nyaralási hírek? — A pártvezérek egyelőre itthon vannak, itthon tartotta őket a Köz­ségi Takarék megalakulása, amely a kánikula legnagyobb eseménye. He rövidesen szétrebbennek vala­mennyien, fogadom, hogy ■a jövő hét elejére egyetlen vezért sem fog látni Szerkesztő ur a városházi folyosókon . . . — Megkezdődött a közgyűlési te­rem átalakítása? — Még nem, meg kell várni az erre vonatkozó közgyűlési határozat belügyminiszteri jóváhagyását. Tu­datom ellenben Szerkesztő úrral, hogy szó sincs arról, miszerint a tanácsnokok bársonyszékeket kap­nának. Újságírói kitalálás az egész, hasonlatos a békeesztendők híres kánikulai cápájához, amelyet tiz- és húsz mázsa közötti súlyban min­den esztendőben elfogtak Fiumé- ben. A tanácsnoki székek teljesen megegyezőek lesznek azokkal, amelyeket a törvényhatósági bizott­ság többi kevésbé szerencsés tag­jai foglalnak el; egyszerű felhajt- hatós székek lesznek és csupán ebben fognak különbözni a mostani székektől. No meg abban, hogy ezentúl a pad helyett a széktámlá­ból is letörhetnek egy-egy darabot a város haragvó atyjai . . . — Mi újság egyéb? — Semmi különös nincsen, de hogy nagyon rövid ne legyen a ro­vat, elmondok Szerkesztő urnák egy kedves történetet. A múltkor a nagy melegben a Rudas langyos medencéjében üldögéltem. Komoly

Next

/
Oldalképek
Tartalom