Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1928-07-07 / 26. szám
Budapest, 1923 juíius 7 V. évfolyam 26. szám TU BUDAPEST VÁROSPOLITIKAI Előfizetési árak: Egész évre ............................30 pengő l é i évre.............................................................13 pengő Egyes szám óra 60 fillér Szerkesztőség és kiadóhivatal t Budapest, IV., Semmelwel*-u(ca -4. Telefon: áutomaia 892-47. Postaiakarékp. chequeszámla: 30013. r A Hantiak és városiak A főváros vallásügyi kiadásai 1929-ben Bérezel Jenő dr. tanácsnok nyilatkozik az uj templomépitkezésekről — Folytatják a Bakáts- téri templom renoválását és tatarozzák a Szegényház-téri templomot — 33.500 pengőt kapnak az evangélikusok, 88.000 pengőt a reformátusok, 106.000 pengőt az izraeliták Mennyit keres a főváros az illetőségeken? — Az uj Budapest tudósítójától — Elmúlt julius elseje, amely minden esztendőben örömnapja szokott lenni a szabadságra menő és a szabadságra készülő fővárosi tisztviselőnek. Junius utolsó napjaiban, julius elején utalványozták évről- évre az egyhavi fizetést kitevő félévi segélyt, amely lehetővé tette a, kispolgári nívójú nyaralást, a több húst, a nagyobb karéj - kenyeret, az iskolás könyvek előre való beszerzését, egy kis ruhácskát a gyerek és az asszony számára, néhány pár apró cipő... A fővárosi tisztviselők félévi segélye elmaradt az elmúlt évben, elmaradt az idén is. Nem szólnánk egy zokszót sem, ha nem lenne viszont biztos értesülésünk arról, hogy a minisztériumi tisztviselők julius elsején, mint minden esztendőben, ebben az esztendőben is, a legnagyobb titokban változatlanul megkapták a félévi segélyt. Nem hinnők, hogy bármelyik miniszter is ki merte volna utalni ezeket a segélyeket a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulása nélkül. Nem kétséges, hogy a pénzügyminiszter tudtával és beleegyezésével kapták meg a félévi segélyt az állami tisztviselők jelentős kategóriái, annak a pénzügyminiszternek a tudtával és beleegyezésével, aki ugyanennek a segélynek a kiadását szigorúan eltiltotta a fővárosi tisztviselők részére. Mi ez? Őnagyméltósága kétféle mértékkel mér, a balkeze nem tudja, hogy mit csinál a jobb? Vagy tán nagyon is tudja, és ezzel megteremti az első és a másodosztályú köztisztviselők kategóriáját? Nem kétséges, hogy ami jár az állami tisztviselőknek, az jár a városiaknak is. Erről a helyről ünnepélyesen felszólítjuk az összes fővárosi alkalmazottak nevében a Nemzeti Szövetséget, hogy sürgősen lépjen akcióba a tisztviselők félévi segélye ügyében. Felszólítjuk az Alkalmazottak Szövetségét, hogy most már minden kényelmi és opportun- nitási szempontot félretéve, hozzon erélyes határozatot, és követelje az összes kategóriák számára a félévi segélyt. Kötelességévé tesszük az Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének, hogy necsak a főváros vezetőségéhez menesszen e tárgyban küldöttségeket, amelynek nehéz helyzetét a kormánnyal szemben nem kell külön ecsetelni, hanem közvetlenül a belügyminiszternél és a pénzügyminiszternél járjon el a sérelmes osztályozás megszüntete- sére és a félévi segély azonnal való engedélyezésére. Elég volt a meghunyászkodásból, az elkenési politikából, a végeláthatatlan csillapító akciókból. Az alkalmazottak tömegei érdekeik éles és következetes képviseletét követelik meg a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségétől úgy a félévi segély, mint a tisztviselői visszatartások, a státusrendezés, a fizetésrendezés és a tisztviselő társadalom ezer baja ügyében! Évtizedek óta a városháza Szibériájának tartják a Károly-köruti frontot, ahol tudvalevőleg' az illetőségi és közjogi ügyeket intézik. Bérezel Jenő dr.-nak kellett erre a törvénycitátumokkal övezett, hideg frontra kerülnie, hogy bebizonyítva lássuk: meleg érző szív vei, koncepcióval, munkakedvvel életet és szellemet lehet belevinni a száraz akták és a kérlelhetetlen paragrafusok világába is. Bérezel Jenő nem lankadó munkakedvét, páratlan energiáját és ügyszeretetét mi sem ecseteli élénkebb színekkel, mint a főváros jövő évi költségvetésének vallásügyi része. A hitélet teljes ismeretével, az egyházi személyek bajainak minuciózus figyelembevételével készült ez a költségvetés annak jeléül, hogy Bérezel Jenő megérezte és megértette a nagy ei- kölcsi törvényt, amely szerint a templomok befogadóképessége fordított arányban áll a börtönök zsúfoltságával. Mennél több templomot építünk felekezeti különbség nélkül, mennél buzgóbban fejlesztjük a hitéletet, annál jobbak az erkölcsök, annál kevesebb a bűnöző, úgy hogy végeredményben társadalompolitikai szempontból cselekszik jót az, aki a lelkeket igyekszik a vallásos élet propagálásával ineg- nemesiteni. — Mikor ebbe az ügyosztályba kerültem, — kezdi az érdekes beszélgetést Bérezel tanácsnok — első feladatomnak tekintettem, hogy meghallgatván a panaszokat, igyekezzem azokon segíteni. Az autonóm egyházközségek felállításával egész uj művelési ágazatokat kapott a lelkészek pastorális munkássága, és természetes, hogy a mai gazdasági viszonyok közepette rosszul befolyó adók a legtöbb esetben alig fedezik az egyházközségek szükségleteit, nemhogy templomépitésre telne az egyre szaporodó uj egyházközségekben. Pedig igazán megható jelenségekkel találkozunk: például a Szent László egyházközségben egy vasúti fékező összes megtakarított pénzét, száz pengőt, adta oda a templomépitkezési alapra, itt is. de másutt is számosán vállalják önként az egyházi adó kétszeres fizetésének terhét, hogy mielőbb templomhoz jussanak a hívők. Csak a Regnum Marianum nagyszerű templomépitésí akciójára utalok itt, amely kilenetizedrészben társadalmi gyűjtésből épült fel, holott a fővárosnak kegyúri kötelessége a katolikus templomok felépítése. — Magától értetődően azon igyekeztem a jövő évi költségvetés összeállításánál, hogy minden kegyes kérést teljesíthessen egyházi téren, minden panaszt megszüntethessen a főváros. A kegyúri jogon a fővárost terhelő személyzeti fizetések általában a régiek maradtak, a jövő évben is felemelt fizetésüket kapják a káplánok, ami által a plébánosok kiadásai jelentősen csökkennek. A római katolikus egyházban a jövő évben huszonöt plébánost, hét helyi lelkészt, ötvennégy Dr. Bérezel Jenő székesfővárosi tanácsnok segédlelkészt fizet a főváros. A katolikus egyházi személyzet összes fizetése a jövő esztendőben 530.000 pengő lesz. A dologi kiadások során a szokásos általános tatarozási munkálatokon felül folytatólagosan i’endbehozzuk a belvárosi templom orgonáját. Uj fedelet kap az óbudai templom toronysisakja. Huszonöt- ezer pengővel járulunk hozzá a Szent István Bazilika részére beszerzendő hősök harangjához, sekrestyés lakást építünk a kelenföldi plébániánál, uj számlapot kap a józsefvárosi plébánia templom toronyórája. A Bakáts-téri templom renoválására 84.000, ugyanennek a templomnak központi fűtéssel való ellátására 85.600 pengővel járul hozzá ebben az évben a főváros. Megkezdjük az Erzsébetvárosi plé\ bániatemplom helyreállítását egyelőre 100.000 pengő erejéig, ugyanebben a templomban 40.000 pengő költséggel központi fűtést létesítünk. — A felekezeti segélyek során sikerült elérnem, hogy a rendes évi segélyek majdnem a duplájára emelődnek. Jelentősebb tételek itt az ágostai evangélikus egyházak 33.500 pengő segélye, a református egyházak 88.000 pengő segélye, az izraelita hitközségek 106.000 pengő- nyi segélye. A rendkívüli segélyek sorában a, kelenföldi református egyház 20.000, az angyalföldi 24.000 a külső ferencvárosi 25.000, a kőbányai ágostai evangélikus 24.000, az unitárius egyház 24.000, a pesti izr. hitközség 40.000, az aut. orthodox izr. hitközség 20.000 pengő hozzá^ járulást kap templom, illetőleg papiak építésekre. A Jezsuita-rend 25.000 pengőt kap hozzájárulásképen, a Manreza lelkigyakorlatos ház építési költségeire, a Budai Kapucinus rend 24.000, a zuglói református egyház 20.000 pengő tatarozási költséget fog kapni. Azután a tárcájához tartozó egyéb kiadásokat illetően kérdeztük meg Bérezel tanácsnokot. — A katonai elszállásolások dolga, a jövő évben változatlan lesz. A tiszti elszállásolás részben a Mária- utcai tisztiszállóban, részben a Ferenc József-laktanyában létesített tiszti otthonban történik. Az átvonuló katonatiszteket pedig szállodákban helyezzük el. — Nagy terhet ró a városra az illetőségi, állampolgársági és a külföldiek nyilvántartásával kapcsolatos különmunkák díjazása is, a folyó évben közel 40.000 pengő. Az államrendőrségi költségekhez a hozzájárulás még nincs megállapítva, itt be kell várni a belügyminiszter végleges döntését. Az országgyűlési képviselők és községi választásoknak a székesfővárost terhelő költségére a jövő évre 250.000 pengőt irányoztunk elő. Ezzel szemben 320.000 pengő van előirányozva községi kötelékbe való felvételért szedett dijakért, 36.000 pengő anyakönyvi kivonatokért és 18.500 pengő dispenzációkért. Vagyis végeredményben a honosítási és illetőségi dijakon keres a főváros. KD
