Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1928-06-09 / 22. szám

1928 junius 9 UJEtUMPESI 3 és gyermeket eltartani nem lehet. Az egyke ellen csak úgy lehet sike­res küzdelmet folytatni, ha a csa­ládalapításnak megadják az anyagi előfeltételeit. A jelenlegi helyzet­ben, tekintet nélkül a doktori képe­sítésre, a legtöbb tisztviselő még tiz-tizenegy évi szolgálat után is az ideiglenes fogalmazói karban van, tehát átlagosan havi kétszáz­ötven pengő a fizetése. Ugyanakkor a lakbére oly csekély, hogy abból egyszobás lakásra is csak akkor telik a főváros bérházaiban is, ha a fogalmazó a lakbérre ráfizet. Ho­Ilogy mennyire tisztelik Ameri­kában Kossuth Lajost és milyen tiszteletben iartják, az ő emlékét, annak egyik igen frappáns bizo- nyitéka az, hogy Washingtonban, a „Fehér Iíáz“-ban, a köztársaság elnökének fogadószobája előtti sza­lonban két szobor van elhelyezve egy-egy falmélyedésben, az egyik­ben Washington szobra, a másik­ban Kossuth Lajos szobra. De jel­lemző az is, hogy az amerikai sze­nátus elnöke beszélte el, hogy van neki egy testvére, aki akkoriban született, amikor Kossuth Lajos Amerikában járt és ennek a test­vérének szülőik a Kossuth Lajos nevet adták, éppen arra a közked­veltségre és népszerűségre való te­kintettel, amely Kossuth Lajos ne­véhez fűződött. Egy másik célunk volt az, hogy amerikai magyar testvéreinkkel szemben testvéri együttérzésünk­nek adjunk kifejezést, őket az ó- hazához való ragaszkodásban meg- erősitsük, hogy ők is segitségünkre — Mint azt vonal alatt és vonal fölött is jelentettem szerkesztő ur­nák, Ernőd megy nyugalomba. Min­den valószinüség szerint még a nyár előtt. így azután a szegény Rajháthy örökén kívül még egy be­helyettesítésre váró elöljárói szék lesz. — Ki a jelöltje, kedves dr. Város- házy? — Az egyik állásra, mint már többizben kijelentettem, Spannber- gernek nem lehet konkurrense. A másik állásra vonatkozóan Bu- csánszky Berci lenne soron, de ő nem megy ki elöljárónak, amint­hogy sok évtizedes központi város­házi szolgálata után meg is ér­demli, hogy tanácsnok legyen. So­ron következik Tatár Béla dr., min­den valószinüség szerint ő lesz a Ferencvárosban egyelőre a helyet­tes, ősztől kezdve pedig a végleges elöljáró. — Megérdemli a derék Béla az évtizedes katonai ügyosztályi szám­kivetés után. — Házassági hír? — Örömmel jelentem, hogy ifjabb Györgyi Kálmán, Honffy adóhiva­tali igazgató szimpatikus fiatal tit­kára, eljegyezte Weichart Mimi kisasszonyt. — Gratulálunk az ifjú párnak. Egyéb hire, kedves dr. Város- házyf... — Az ön kitűnő kollégája, Gár­donyi Jenő szerkesztő, kétheti üdü­lésre autotaxin San Marcoba uta­zott Az üdülési költségeket B. Vi- ráigh Géza bizottsági tag fedezi, vagyis mint főszerkesztő, míg az út­levelet Zilahy-Kiss Jenő dr. nyug. alpolgármester állította ki. . — Kellemes üdülést a fiatal Gár­donyinak! A viszontlátásra, kedves űr. Városházy! \ — Ajánlom magamat, szerkesztő ur! ............................................... gy an nevelhetne ebben a helyzet­ben gyermeket, ha mindezeken felül havonként tizenhárom pengő csa­ládi pótlékot kap. Az értekezlet ez­után kifejezésre juttatta azt a vé­leményét, hogy a nehéz körülmé­nyek között a meddőség és az egyke-rendszer előidézője éppen az állam és a főváros, amelynek pedig jó példával kellene előljárnia. Vitéz Horváth Béla dr. tanács­jegyző indítványozta, hogy az ideiglenes fogalmazókhoz hasonlóan a beválasztottak részére is kérjék a főiskolai pótlékot. Lázár Sándor legyenek abban a küzdelemben, amelyet a magyar igazság győzel­méért és a magyar feltámadásért minden magyar embernek úgy az ország határain belül, mint a ha­tárokon kiviil folytatnia kell. Ame­rikáiban szétszórva kb. másfélmillió magyar él; legtöbben közülök New- York-ban laknak, ahol kb. ötszáz­ezer magyar lakik, Clevelandban — amint ők nevezik ezt a várost, az amerikai Debrecenben — nyolc­vanezer magyar él. Amint hallot­tuk, a magyar munkásokat minde­nütt megbecsülik, mert kitartó és jó munkások, de egyébként a társa­dalom minden rétegében találko­zunk magyarokkal, amint pld. New-Yorkban a városi tisztviselő­ket képző tanfolyamnak az elnöke magyar ember és magyar ember Cleveland város egyik tanácsnoka is, akik bár hosszabb ideje élnek Amerikában, a magyar nyelvet ma is igen jól beszélik. Nem érdekte­len pld. az sem, hogy amikor Pitts­burg városa nyilvánosságra hozta azt a szándékát, hogy közadakozás­ból uj egyetemet akar épittetni, en­nek az uj egyetemnek a költségeire az első adakozó a Pittsburg vidéki magyar egyesület. A magyarok Amerikában is szá­mottevő tényezők, akik a legköze­lebbi jövőben valósziniileg már na­gyobb politikai eredményeket is el tudnak érni és ebben az esetben a mi ügyünknek nagyban elősegitői és támogatói lehetnek. Nemzeti ér­az ideiglenes fogalmazók lakbéré­nek felemelését javasolta. Kégl Ele­mér dr. fogalmazó kérte a FANSz. elnökségét, hogy a fővárosi törvény előkészítő munkálataiba kapcsolód­jék be és tegye lehetővé, hogy a főváros jogásztisztikara meghall- gattassék és ne döntsenek a „ró­lunk, nélkülünk“ elv alapján. Nyék- hegyi István dr. indítványozta, hogy a kereseti adót ne vonja le a tisztviselőktől a főváros. Ezenkívül kérte, hogy a teljes szolgálati év­vel nyugdíjazottakat havidíjas mi­nőségben újból ne alkalmazzák. dek kívánja meg tehát, hogy az amerikai magyarsággal, különösen ha sikerül őket egy külön szövet­ségbe összehozni, amint ezt a mi érdekeinknek egyik legnagyobb szószólója, Lord Rothermere kíván­ja megvalósítani, az érintkezést szüntelenül fenntartsuk és velük éppen úgy, mint a többi jóakarók­kal, együttesen dolgozva iparkod­junk a trianoni béke lehetetlen ha­tárait megváltoztatni. Ezen a nagy nemzeti hivatáson kívül volt még egy más hivatása is az Amerikában járó fővárosi küldöttségnek, az t. i., hogy megis­merje az amerikai városok igazga­tását, megismerje intézményeiket, hogy azután megtéve az összeha­sonlításokat, az ott tapasztaltakat a mi fővárosunk és annak lakossága javára értékesítse. Ha azoktól a nagy amerikai méretektől eltekin­tünk, amelyeket utánoznunk úgy sem lehet és nem is akarunk, sok­szor jóleső érzéssel állapítottuk még, hogy különösen a kultúra, a művészet, a hatósági szociálpoliti­ka terén, de egyéb más vonatkozá­sokban is, a mi fővárosunk áll olyan magas színvonalon, hogy a mi intézményeinket is bátran be­mutathatjuk az amerikaiaknak, pe­dig gazdasági helyzetünk összeha- sonlithatalanul rosszabb, mint az övék; de azért mindaz, mit ott lát­tunk, ott tapasztaltunk és haszno­síthatunk, a magunk javára hasz­nosítani kell. A szociálpolitikában, amint cik­kem során erre többször rámutat­tam, a munka túlnyomó része a társadalomnak jut, annak a társa­dalomnak, amely gazdaságilag erő­sebb, magára vállalhat bizonyos terheket és a hatóságnak inkább más, gazdasági kérdések megoldá­sát engedi át. A mi társadalmunk is kiveszi részét a szociálpolitiká­ból, a közjótékonyságból, a maga filléreivel szívesen hozzájárul min­den nemes cél megvalósításához, de nálunk ezeknek a kérdéseknek az elintézése mégis inkább a ható­ságok kezében van, a feladatok ja­varészének a megoldásában a súly­pont a hatóságokra nehezedik, pe­dig arra kell törekedni, hogy ná­lunk is, ha nem is egyedül, de a hatóságokkal karöltve, minél na­gyobb mértékben vegye ki a részét a társadalom szociálpolitikai mun­ka elvégzésében. Tudjuk jól, hogy a szociális kérdések megoldásánál igen fontos szerepe van az elinté­zési módok könnyedségének, mert minden ilyen kérdés elintézésének a való élethez kell alkalmazkodnia és ezen a téren a társadalom mun­kássága inkább igénybevehető, mert a hatósági intézkedések sok­szor akarva, nem akarva bürokra­tikusak, néha csak szabályrende- letmódositásokkal lehet változtatni bizonyos intézkedéseken. Az amerikai példa arra int ben­nünket, hogy amint az ország gaz­dasági helyzete megengedi és amint a magyar társadalom meg­erősödik, ez a társadalom minél nagyobb mértékben vegye ki részét abból a munkából, amely a szociá­lis kérdések helyes megoldására irányul. Amint teljesen igazat kel­lett adnom New-Yorkban annak a bennünket kisérő városi tisztvise­lőnek, aki arra tanított engem, hogy a jó gazdasági viszonyok mellett kevésbbé fontos a szociál­politika, viszont tagadhatatlanul áll az is, hogy a szociálpolitikai kérdéseknek a helyes megoldása jó­tékony hatással van a gazdasági élet fejlődésére. Különösen nálunk, egy vesztett háború és a trianoni béke által teremtett rossz gazda­sági viszonyok közepette, a szociál­politikának igen fontos a szerepe és a magyar társadalomnak a le­hető legnagyobb mértékben kell tá­mogatni a hatóságokat, abban a tö­rekvésében, hogy a megoldatlan szociálpolitikai kérdések minél na­gyobb mértékben minél előbb nyei’- jenek megoldást. Adja Isten, hogy a magyar társa­dalom minél előbb abba a helyzet­be jusson, hogy a szociális munká­ban, ha nem is lehet egyszerre olyan szerepe, mint amilyen van Amerikában, mielőbb tudjon elérni olyan eredményeket, amelyek köze­lebb viszik megcsonkított orszá- gunk szivét, a magyar fővárost és egész hazánkat a gazdasági élet megerősödéséhez. Vége. DÁNADRIÁN festéknagykereskedd Budapest, Vili., Kisstáció-u, 5. TELEFON: J. 312—59. Mindennemű festékáruk és lakkok megbízható _______beszerzési forrása._____________ „P MJTMIIS" ÉPITŐ­ÉS INGATLANFORGALMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG * BUDAPEST V. KERÜLET. RUDOLF-TÉR 6. SZ TELEFON : 121-45. RÉM Standard-blllentytizettel világszerte legjobban bevált irodákban, otthon és utón egyaránt legalkalmasabb ajándék Felhívásra díjmentesen vételkényszer nélkül bemutatjuk Budapesten és vidéken 18 havi részletfizetésre is kapható REMINGTON ÍRÓGÉP RT. BUDAPEST, VI. KÉR., ANDRÁSSY-ÚT 12. SZÁM. TELEFON: TERÉZ 218—09, LIPÓT 975-20. Amerika... Irta: Liber Endre tanácsnok, m. leír. kormónyfőtanácsos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom