Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1928-06-02 / 21. szám

VÁROSPOLITIKAI Előfizetési árak: Egész évre ..................................................30 pengő Eé l évre................................. 13 pengő Eg yes szám ára GO fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: ÖOBY ANDOR cl r. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, IV., Semmelwels-utca 4. Telefon; Teréz 296-56 Postatakarékp. chequcszámla : 30013. Prológus a költségvetéshez Május harmincadikán, járt le a polgármester által adott azon ha­táridő, ameddig az egyes ügyosz­tályok, hivatalok és intézmények kötelezve voltak a jövő \évre vonat­kozó költségelőirányzati adataikat a pénzügyi ügyosztályba bekülde­ni. Hogy mekkora lesz a kerete ezeknek a részköltségvetéseknek, nem kétséges, hiszen szigorú utasí­tás ment széjjel a városházán, hogy a költségvetési tételek a jövő esz­tendőt illetően nem* haladhatják meg a folyó évi tényleges előirány­zatot. Az a vursilizás, amely a háború és forradalmak után annyira jel­lemző tünete lett a főváros háztar­tásának, ily körülmények között a jövő esztendőben is változatlanul folytatódni fog. Uj bevételi lehe­tőségeket nem keresni, nagyobb ki­adásoktól és beruházásoktól tartóz­kodni, az adóprés srófját változat­lanul kézben tartani, ahelyett, hogy egyébb, nem a nagy f ogyasztó töme­geket érintő jövedelmi plusszokat igyekeznének kreálni: ezek a fő­szempontjai anyuik a szürke és öt- lettelen pénzügyi politikának, amely ma a városházán uralkodik. De nem találunk iniciáló képessé­get a városházi pártok vezéreiben sem: hallunk szinfaihasogató tirá­dákat, az idő vasfoga által kimart elméleti értékű jelszavakat, de nem látunk közgazdasági érzéket, komoly gazdasági politikát se­hol sem, sőt még igyekezetét sem látuyik arra, hogy a közgyűlési te- rem felülemelkedve egy fiókparla­ment színtelen nívóján, komoly küzdőhelye legyen azoknak a gaz­dasági célkitűzéseknek, amelyek a város gazdasági fejlődését, a pénz­ügyi politikának modern megrefor­málását és az ilyképpen elérendő eredményeknek a közösség javára való gyümölcsöztetését írná a pár­tok megfakult zászlajára. A városházán és a pártokban yiem tudják, vagy nem akarják megérteni, hogy az idők változtak és a pénzügyi és gazdasági politi­kának is meg kell az időkkel vál­tozatok. A főváros közigazga­tási ténykedése ma jelentéktelen adminisztratív teeyidö ahhoz az üzleti tevékenységhez képest, amelyet részben a háború szülte okok miatt, részben az általános gazdasági helyzetben gyökerező r.kok folytán kénytelen a főváros kifejteni. Nem vitatjuk ez alkalom­mal, hogy helyesen-e, vagy helyte­lenül. Egy üzletet azonban csak kereskedelmi elvek szerint, és nem maradi, hivatali bürokratizmussal lehet és szabad vezetni. Ne legyen grajzleros a főváros, de az admi­nisztrációnak, a pénzügyi és gazda­sági politika irányításának és fő­képpen a költségvetés összeállításá­nak a modern várospolitikai és városgazdasági szempontokat nem szabad teljesen negligálnia. Elég volt a teóriákból, amelyek felett el­zúgott az idő, gyakorlati célkitűzést vár a költségvetéstől Budapest népe! Félórás párbeszéd a tiszti főügyésszel az aktuális városházi és várospolitikai problémákról Készül a Községi Takarék alapszabálya, Folkusházy csak az ősszel megy át a Beszkárt-hoz, szó van a városi mandátumok meghosszab­bításáról, a főváros még mit sem tud a fővárosi törvény revíziójáról A harmadik polgármesteri állás jogi képesítéshez lesz kötve — Az Uj Budapest tudósítójától — A pünkösdi ünnepeket Ab­báziában töl­tötte Szabó Imre dr. tiszti főügyész, aki­nek személye nemcsak a meg= oldásra váró néhány nagy- jelentőségű jogi probléma révén, de par excel- ' nice személyi vonatkozása révén is élénken elő­térbe került az utóbbi néhány hét folyamán. A néhány napi nyugodt pihenőre szüksége volt tehát a fő­ügyésznek és most, hogy vissza­érkezett, ismét belekerült az ér­deklődés sodrába, már csak azért is, mert kétségtelennek tartják vá­rospolitikai körökben, hogy az első alpolgármesteri szék komoly jelölt­jének Szabó Imre dr. főügyészt kell tekinteni. I — Mikor kerül tető alá az uj fővárosi törvény? — ez volt első kérdése az Uj Budapest munkatársának, midőn Szabó főügyésznél visszatérése után az aktuali­tások felől alkalma volt érdeklődni. —- Erről voltaképp semmit nem mondhatok, amit a törvényterve­zetről tudunk az másodkézből, vagy szóbeszéd utján kapott infor­máció. A főváros vezetősége sem­miféle tervezetet nem kapott, hiva­talos értekezlet ebben az ügyben nem is volt. Ha a kormány részé­ről tárgyaltak városi vezető embe= rekkel, az kivétel nélkül személyi vonatkozású, magánjellegű tárgya­lás volt, — Milyen elvek alapján készülnek a községi takarékpénztár alapszabályai? — Az ügyosztály készített egy tervezetet, — felelte a főügyész, — amely most kerül majd bizott­sági tárgyalások elé. Hogy a ter­vezet sorsa hogyan dől el, — nem lehet tudni. Egyelőre az a helyzet, hogy bizonyos rezsi terheli a köz­ségi takarékpénztárt, tehát a fel­adat az, hogy az intézet megkeres­hesse ezt a rezsit, másrészt, hogy a községi takarékpénztár jellegének megfelelő működését mégis kifejt­hesse. Az alapszabálytervezet elő­ször a tizenkettes bizottság elé ke­rül, még e hét végén, vagy a jövő hét elején. Azután a jogügyi és pénzügyi bizottságok, végül pedig a közgyűlés határoz az alapszabá­lyok felett. — Milyen nagyobb jogi murika vár megoldásra ezidőszerint? — A TalboUügy ezidőszerint nyugszik. A Községi Takarékpénz­tár alapszabályairól már említést tettem. Hátra vannak a szervezési ügyek, amelyek az uj tanácsnoki és alpolgármesteri állásokkal kap­csolatban várnak megoldásra, és pedig sürgősen, mert nemisokára a közgyűlés elé kerülnek. — Az utóbbi na-pokban olyan hírek terjedtek el, hogy még sem terveznek műszaki jellegű vezetőállásokat, hanem ezeknél. a pozieióknál újból a jogász- szempont győzött? — Igen, valóban úgy látszik, hogy ismét változott a felfogás e tekintetben. A műszaki alpolgár­mesteri állás szervezése megdöli- nek tekinthető, az uj tanácsnoki állások közül pedig előreláthatóan egy lesz műszaki jellegű. — Mikorra várható az alpolgármester- választás? — Ez még teljesen bizonytalan, sok mellékkörülménytől is függ, momentán senki nem tudna kon­krét választ adni erre a kérdésre. — A napokban az egyik lap olyan ér­tesülésről számolt be, mintha Folkus­házy alpolgármester még június folya­mán átadná helyét, mert az aktív alpol- gármesterség a Beszkárt vezérigazgató­sággal nem egyeztethető össze? — Nem tudom, honnan származ­nak ezek az információk, — mon­dotta Szabó dr. főügyész. — Egy­általán nem látom be, hogy ha az adminisztráció szempontjai kiván- ják, mennyiben nem mindegy az, hogy néhány hétig vagy néhány hónapig huzódik-e ennek a kérdés­nek a megoldása. — Tekintettel arra, hogy az első al­polgármesteri állástiak főügyész úrral való betöltését kétségtelennek tartják ... — ... ez egyáltalán nem kétség­telen ... — szólt közbe a főügyész. — Tekintettel erre a közhangulatra, olyan vélemény alakult ki várospolitikai körökben, hogy Folkusházy alpolgár­mester ur még junius végén nyugdíjba menne és ha a választások csak az ősz­szel lennének, addig főügyész urat bíz­nák meg az első alpolgármester helyet­tesítésével? — Igen, hát ennek az informá­ciónak az eredetéről sem tudok. — Általában olyan impresszió alakult ki' hogy az őszig nem lasz alpolgármes­terválasztás. Lehetséges ez? — Sőt valószínűnek tartom, tudniillik a nyugalmi szempont azt kívánná, hogy az újonnan szervezett állásokra való választás a inegiire= sedett állásokra való választással egyidőben történjék meg. Ebben az esetben pedig feltétlenül az őszre kellene halasztani a dolgot. Különben sem olyan sürgős, hogy a hátralévő egy hónap alatt meg kellene történnie. Márcsak a sze­mélyi motívumok harmóniája is azt kívánná, hogy az újonnan szer­vezett tanácsnoki és alpolgármes­teri állásokkal egyidőben töltesse­nek be a megüresedett székek. — A bizottsági tagságoknak egy év­vel való meghosszabbítása megtörténik-e a nyári szünet előtt? — Ez nem feltétlenül szükséges, mert az erre vonatkozó rövid tör­vényjavaslatot könnyen letárgyal­hatják az őszi ülésszak elején is. — Általában az a vélemény, hogy a. bizottsági tagságok meghosszabbítása bizonyossá teszi az uj • fővárosi törvény megalkotását. Mi a véleménye erről a főügyész urnák? — Ez a körülmény tényleg az uj törvényre enged következtetni, mert nem lenne értelme, hogy a főváros nyugalmát a választással kétszer bolygassák meg, tudniillik az ez év végén lejáró fele mandá­tumra való választásnál és az uj törvény alapján való választások­nál. Egyelőre azonban a meghosz- szabbitás sem jelent egyebet, mint meghosszabbítást, mert emellett lehetséges, hogy a fővárosi törvény tervét elhalasztják, vagy elejtik. — Állítólag a nyári színűdéig megej­tendő választásokat az tenné szükséges­sé, hogy a fővárosi törvény előkészíté­sét már az uj vezetőséggel szeretné tár­gyalni a kormány? ~— Ez nem valószínű, de inkább valószínű az, hogy az uj törvény végrehajtása idejére már megtör­ténnének a személyi változások. — Ez azt is jelentené, főügyész ur, hogy a kormány a főváros törvényható­ságát, mint korporációt, illetve a fővá­ros vezetőségét nem vonja be a törvény előkészítésébe? — Erre a kérdésre Szabó Imre dr. tiszti főügyész nem felelt. Csu­pán az iránt érdeklődtünk még, hogy kiveszi-e nyári szabadságát a főügyész. Igen, mondta, julius kö­zepén rendes nyári szabadságomra megyek... (k. p.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom