Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1928-05-26 / 20. szám
4 TTJ BTTBAPFST 1928 május 26 Családi hagyományaim, a szivem, minden gondolatom Budapesté — mondja Márkus Jenő dr. A Beszkárt új vezérigazgatóhelyettese a közlekedési üzemek koncentrációját sürgeti — Készül az új nagy beruházási Programm, amely megoldja a gyorsvasut problémáját — Az Uj Budapest tudósítójától — A Beszkárt ügyvezetésébe uj szellem és uj vérkeringés költözik be azokkal a személyi változásokkal kapcsolatban, amelyek a közelmúltban történtek. Folkusházy alpolgármestert rövid ideig még a főváros adminisztrációjának aktiv vezetéséhez kötik mellőzhetetlen teendői, tehát a vezérigazgatói széket csak néhány hét múlva foglalhatja el. Márkus Jenő dr., a Beszkárt uj vezérigazgató-helyettese azonban két nappal ezelőtt már elfoglalta hivatalát és igy a vezetésben beállott nagy változás az ő személyén keresztül már teljes mértékig kifejezésre jut. Várospolitikai és országos politikai körökben egyaránt nagy örömmel vették tudomásul, hogy Márkus Jenő a Beszkárt élére került, mert a főváros közlekedési viszonyainak rendezése olyan nagy feladatot ró a Besz- kárt-ra, hogy annak megoldásánál olyan koncepciózus, az összes fővárosi közlekedési és várospolitikai kérdésekkel elsőrendűen tisztában lévő vezetőemberre van szükség, mint Márkus Jenő, aki tetterős ember és meg fogja valósítani azt a programmot, amelyet Budapest közlekedésügye soká már nem nélkülözhet. Az Uj Budapest munkatársa felkereste Márkus Jenő dr. vezérigazgató-helyettest és hivatalának elfoglalása alkalmából nyilatkozatot kért tőle a Beszkárt sok életbevágó fontosságú kérdésében. Máir- kus Jenő személyét a Beszkárt-nál is a legnagyobb örömmel fogadták, a legnagyobb figyelemmel veszik körül, éppen azért az Uj Budapest munkatársának az volt az első kérdése, hogyan érzi magát Márkus Jenő uj pozíciójában? — Végtelen nagy örömömre szolgál, — hangzott a válasz, — hogy a székesfőváros szolgálatába újból visszatérhettem. Ez természetes, hiszen engem nem csupán a családi hagyományok, a város szolgálatában eltöltött, húsz esztendő munkája és emléke fűz a fővároshoz, hanem a szivem, lelkem, minden gondolalom, amely mind-mind ezé a gyönyörű városé és annak derék polgárságáé. Ezzel a polgársággal immár harminc éve jóban-rosszban együtt dolgozom. Most, hogy a főváros vezetőségének és igazgatóságomnak megtisztelő bizalmából elfoglaltam helyemet a Beszkárt-nál, úgy érzem magamat, mint aki hosz- szu vándorút után visszatér a régi, kedves otthonába. A hála, amit bensőmben érzek, arra ösztönöz, hogy minden erőmet és mindazt, amit tudok, amit a városi és utóbb a közgazdasági életben megismertem és tapasztaltam, a főváros és a Beszkárt szolgálatába állitsam. A bizalom arra kötelez engem,hogy érdemes igazgatóságommal, annak nagyrabecsült elnökével és ügyvezető alelnökével, valamint régi, kipróbált vezérigazgató-helyettes- társammal karöltve eredményesen vegyek részt a vállalat vezetésében. — Mi a programmja méllóságos uramnak a Beszkárt-nál? — A Beszkárt jövő munkapro- grammjárói, mielőtt azzal igazgatóságom nem foglalkozott és azt meg nem állapitotta, természetesen nem nyilatkozhatom. Azonban jelezhetem, hogy a Beszkárt beruházási programmja már régebben elkészült és annak részletes tárgyalása és megállapítása a legközelebbi teendők közé tartozik. Folyamatban van az 1929. évi költségelőirányzat _ összeállítása, amelyet még a nyári szünet előtt beterjesztünk a tanácshoz. Junius második felében tartjuk meg rendes évi közgyűlésünket, amikor előterjesztjük a minden tekintetben kielégítő 1927. évi üzleteredményt. — Milyen megoldás várható a tarifarevizió kérdésében? —- A tarifakérdéssel már huzamosabb idő óta behatóan foglalkozik igazgatóságunk. Ez a kérdés a legjobban érdekli a közönséget, de viszont a legközvetlenebbül érinti a vállalat pénzügyi helyzetét és teherbírását., Véleményem szerint ebben a kérdésben a jövő költségvetés megállapitásával kapcsolatosan foglal állást igazgatóságunk. — Milyen változás várható az autóbuszüzem vezetésénél? — Az autóbuszüzemnek a Besz- kárt-ba való beolvasztását a magam részéről az egységes közlekedés érdekében és a főváros jól felfogott pénzügyi érdekeinek szolgálata szempontjából is feltétlenül szükségesnek és célirányosnak tartom. A Beszkárt megalapításának az volt egyik legfőbb célja, hogy a fővárosban létező, vagy a jövőben létesülő közlekedési vállalatok egy kézben összpontosittassanak és egységes forgalmi hálózatként szolgálják a közönség közlekedési igényeit. Ezt a szempontot érvényesítette a főváros, midőn a svábhegyi fogaskerekü-vasutat a Beszkárt vezetésébe és üzletvitelébe utalta és ennek a szempontnak kell érvényesülni az autóbuszüzem beolvasztása tekintetében is, ha azt akarjuk, hogy a két vállalat egymással karöltve, egymást kiegészítve, eredményesen szolgálja a hozzájuk fűződő nagy forgalmi és pénzügyi érdekeket. — Stagnálnak-e a gyorsvasut létesítésének tervei, vagy ha nem, milyen a helyzet ebből a szempontból? — A gyorsvasutra vonatkozóan annyit jegyzek meg, hogy a területhasználati szerződés értelmében a gyorsvasut részletes építési terveit a Beszkárt 1930 január 1-ig köteles beterjeszteni a fővároshoz. Kétségtelen, hogy ezzel a kérdéssel most behatóan kell foglalkoznunk, ha azt akarjuk, hogy a gyorsvasut megépüljön, arra a remélhetően közeli időre, amikor a főváros utszini közlekedésének egy részét a nyugati nagy városokhoz hasonlóan nekünk is a föld alá, vagy a föld felett külön pályatestekre kell terelnünk. Addig pedig uj vonalakat kell építenünk, uj kocsikat kell beszereznünk, hogy fejlesszük a hálózatot és kielégítsük a fokozódó forgalmat és igényeket. A Beszkárt hálózatának és kocsiparkjának fejlesztése a beruházási programm keretében jut majd megoldáshoz. Ezzel kapcsolatosan még csak azt említem meg, hogy junius végén előreláthatóan üzembehelyezhetjük az igazgatóságunk által már régebben megrendelt negyven uj modern kocsit, valamint, hogy a svábhegyi vasút elektrifikálása serényen folyik és a villamosított üzem ez év végén megkezdi működését. — Várható-e változása Beszlcárt- nak, -mint intézménynek szervezeti formájában? — Ez eléggé komplikált kérdés. A községi üzemek szervezeti formája Európaszerte különböző .és e tekintetben a szakkörök véleménye sem egységes. Nálunk sem egységes a helyzet, a gáz- és elektromos-müvek egyéni cég alakjában, viszont a Beszkárt részvény- társasági formában létesített szervezettel működik, ugyanakkor a vízmüvek a községi háztartás keretén belül, mint hivatal, illetve intézet, teljesiti a feladatát. A községi üzemek szervezete tekintetében annak van döntő fontossága, hogy az üzemek lehetőséget kapjanak a kereskedelmi üzletvitel és mozgékonyság minél teljesebb érvényesülésére. Általában tehát az üzemek szervezeti formája, abból a szempontból, hogy az üzemek. — mint egyéni cég, vagy mint rész. vénytársaság tartassanak-e fenn, nincs sem elvi, sem gyakorlati jeA pünkösdi ünnepek előtt az Egyesült Fővárosi Vásárpénztár fúziós ügye holtpontra jutott. A jóváhagyás leérkezte után a Vásár- pénztár vezetősége azonnal elkészítette a belügyminiszteri leirat intencióinak figyelembevételével a létesítendő Községi Takarék alapszabálytervezetét. Ez a tervezet, amely általánosságban nem tér el a községi takarékpénztárak alapszabálysémájától, már a tiszti főügyész előtt fekszik, aki értesülésünk szerint azt a legrövidebb időn belül közismert jogászi éleslátásával át fogja vizsgálni és azután a tanács elé terjeszti. Maga a tervezet a legmesszebbmenő módon figyelembe veszi a város érdekeit. Hiányzik azonban abból a fővárosi pártok azon egyöntetű kívánsága, hogy a jövőben üzemi és városi pénzek csak a Községi Takarékpénztárnál legyenek elhelyezhetők. Illetékes helyről nyert értesülésünk szerint ez az elsőrangú posztulátum nem véletlenül maradt ki a tervezetből: a tervezet összeállítóinak az a tagadhatatlanul figyelemreméltó álláspontja van ebben az ügyben, hogy az alapszabály csak a Községi Takarék számára irhát elő parancsokat, de nem egy külső tényező, a város, vagy annak valamely üzeme számára. Azt tehát, hogy a fővárosi és üzemi pénzek folyószámlája a Községi Takarékpénztárnál lesz vezetendő, nem a Községi Takarék alapszabálya, hanem a törvényhatósági-bizottság jogosult kimondani. Az alapszabálytervezet egyelőre a Községi Takarék számára a részvénytársasági formát írja elő. Számos fontos tényező jobbnak látta volna a Községi Takarék létesítésénél a részvénytársasági forma mellőzését, erre azonban a kereskedelmi törvény értelmében nem kerülhet sor mindaddig, amig töredék-részvények lesznek magánosok kezében. Ha a Községi Takarék részvényeinek száz százaléka a főváros tulajdonában és birtokában lesz, lehet arról szó, hogy a Községi Takarék részvénytársasági formáját megszüntessék és annak olyan hivatali jelleget adjanak, amilyen módon most például a bécsi községi takarékpénztár is működik. A Községi Takarék alapszabálytervezet most már gyors tempóban fog a jogügyi és a pénzügyi-bizottság, a közgyűlés, a belügyminisztérium és a pénzügyminisztérium elé kerülni. A főváros illetékes tényezői mindent el fognak követni, hogy az alapszabálytervezet ezen lentőséggel felruházva, mert mind a két forma alkalmas arra, hogy az üzemekben a racionális kereskedelmi vezetésre meg lehessen a kellő mód és lehetőség. Viszont mindkét forma alkalmas arra is, hogy a megkívánható szoros kapcsolat és együttműködés egyfelől a főváros, mint üzemtulajdonos és mint a helyi önkormányzat képviselője, nevezetesen a tanács és a törvényhatósági-bizottság, — másfelől az illető üzem között feltétlenül biztosittassék. A községi üzem nem öncél, hanem csak eszköz az egyetemes cél: a főváros és lakossága közszükségleti igényeinek kielégítésére. A községi üzemek tehát nem élhetnek különálló életet, hanem belső igazgatásukon kívül a kifelé való minden ténykedésükkel szorosan hozzá kell kapcsolódniok a fővároshoz és lakosságához. elkerülhetetlen vándorút ja gyorsan történjen meg, hiszen az Egyesült Fővárosi mai rezsije is már a főváros zsebére megy, indokolt tehát, hogy a fúzió perfektuálása révén ezek a terhek mielőbb lecsökkenjenek. Az Egyesült Fővárosi május 29-re összehívott közgyűlése, amelyről külön emlékezünk meg, magát a fúziót nem fogja tárgyalni. Ezen a közgyűlésen a részvények összevonását és a részvénytőke újból való felemelését fogja a Pénzintézeti Központ letárgyaltatni, amely csak e közgyűlés megtartása után lesz abban a helyzetben, hogy _ a szerződésileg előirt határnapig, június 30-ig, a részvénytöbbséget a V ás árp én zt árnak szállíthassa. ETgyancsak június havában meg fogja tartani utolsó rendes közgyűlését a Vásárpénztár is, amelyen utoljára fognak szerepelhetni a Vásárpénztár igazgatóságának nagytekintélyű hentes és bőrgyáros tagjai. A beolvadást illetően a Vásárpénztár szintén egy későbbi rendkívüli közgyűlésen fog határozatot hozni. A szemétyi kérdéseket illetőleg ezen a héten újabb hírünk nincsen. Értesülésünk szerint azonban elhatározott dolog, hogy a Vásárpénztár bankosztályának mai kipróbált és hivatása magaslatán álló tisztviselőkara a létszám- apasztási hírekkel ellenkezően teljes számmal át fog kerülni a Községi Takarékhoz. A Vásárpénztár bankosztályában jelenleg mintegy harminc tisztviselő dolgozik, végzi a napról-napra szaporodó munkát akkora szorgalommal és munkakedvvel, hogy nyolc esztendő óta létszámszaporitásra nem került sor. Nincs kétség aziránt, hogy ez az igazán kiváló tisztviselői kai' a Községi Takaréknál is megállja a helyét. MUAMAáÉÉUAMMyMyyMí I STABIL i i 04 ÉPÍTŐ RT. IO : I -------- I i I ] Budapest, V., Deák Ferenc-u. 16-18. 1 , Telefon : T. 140-17, 239-01. \ t wwprw mű iirmni! MISURA MIHÁLY aut karosszéria és kocsigyár, autómotorok és alvázak javítása Budapest, Vili., Úriás-u. 6-8-10 Telefon: József 325—01. Készül a Községi Takarék alapszabálya Egyelőre részvénytársasági formában fog működni az új intézet — A Pénzintézeti Központ junius 30-ig köteles szállitani a majoritást a fővárosnak — Az Uj Budapest tudósítójától —
