Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1928-05-05 / 17. szám
1928 május 5 ríJBUDAPTSn Megvalósítják a hívatásos gyámságot Készülőben az árvaszék szabályrendelet-tervezete — A törvénytelen gyermekek 92 százalékával ma senki sem törődik, sem az apa, sem az árvaszék — Az Uj Budapest tudósítójától — Elsőnek adunk hírt azokról a nagyszabású előkészületekről, amelyek egy égetően sürgős és elsőrendű fontos- r* ságú probléma megoldására Budapest székesfőváros árvaszékénél folynak. Hosszú tanulmányozás után az árva- szék a napokban kitűnő elnökének, Ágoston Géza dr.-nak kezdeményezésére olyan szabályrendelet megalkotásához teszi meg az első lépéseket, amely hivatott lesz arra, hogy Budapest gyermekvédelmének nemzetvédelmi és társadalmi szempontból egyaránt roppant fontosságú kérdését tervszerűen és rendszeresen megoldja, sőt olyan mértékben, amely előreláthatóan alapjául szolgálhat a gyermekvédelem országos rendezésének is. A gyermekvédelem terén ma az egész ország területén nagy káosz uralkodik. Ennek bizonyítására elég felemlíteni, hogy ezek a kérdések öthat minisztérium hatáskörébe tartoznak, a belügy-, kültigy-, népjóléti-, kereskedelmi- és földmívelésügyi mi- misztériumok ügykörében egyaránt van egy rész a gyermekvédelem feladataiból, ami természetesen hihetetlen rendszertelenséget és a jwoblémának teljes széthullottságát jelzi. Az országos állapothoz igazodik e tekintetben jelen helyzetben a főváros is, ahol a szociálpolitikai, közoktatási ügyosztályok és az árvaszék egyaránt hatáskörükhöz tartozónak mondhatják ennek a szociális területnek egyes fázisait. A rendszertelenség miatt Magyarország és Budapest a gyermekvédelem terén meglehetősen elmaradt a külföld mögött. Németország, Ausztria és Svájc sokkal előbbre vannak, általában a külföld rohamosan fejleszti a gyermekvédelem rendszeres, szociális berendezkedését, ugyanakkor Magyar- ország ólomcsizmákban baktat a külföld után, gyári törvényünk ötvenegy éves, gyermekvédelmi törvényünk pedig huszonötéves, tehát mindkettő felett átszáguldott az idő. Ennek a horribilis szociális kérdésnek rendezése és megoldása voltaképp állami feladat, de mert a dolgok nem jutnak előre a megkívánt mértékben, éppen ez teszi nagyjelentőségűvé Budapest székes- főváros árvaszékének akcióját, amely a rendezés első igazi megvalósításának lesz a mintaképe. A szabályrendelet a törvénytelen, árva- és dajkaságba adott gyermekek életéről és neveléséről akar gondoskodni, sőt valószínűleg felöleli az elmegyógyintézeti ápoltak bizonyos mértékű gondnokoltságát is, mert e tekintetben szintén nagy összevisszaság és rendszertelenséa uralkodik. A nagyszabású munkát Ágoston Géza dr., a székesfőváros árvaszékének elnöke és Csorna Kálmán dr. árvaszéki ülnök készítik elő. A szociálpolitikai ügyosztálynak szintén nagy szerepe lesz a hivatásos gyámságról, tehát a rendszeres gyermekvédelemről szóló szabályrendelet előkészítésénél, mert a jelenlegi helyzet szerint a gyermek- védelem Budapesten a főváros szociálpolitikai ügyosztályának hatáskörébe tartozik. Liber Endre tanácsnok és az árvaszék elnöksége között mindjobban kialakul az együttműködés ebben a kérdésben. Budapest törvényhatósága óriás1 áldozatokat hoz évről-évre a gyermek- védelmi munka támogatására, az 1928. évben négyszázötvenezer pengőt állítottak be a költségvetésbe, azzal a célzattal, hogy Budapest törvényes és törvénytelen gyermekeinek védelmét DÁN ADRIÁN lestéknagykereskedö Budapest, VM., Kisstáció-u. 5. s . TELEFON: J. 312-59. Mindennemű festékáruk és lakkok megbízható beszerzési forrása ebből az összegből a főváros biztosíthatja. Eddig a szociálpolitikai ügyosztály az Országos Stefánia. Szövetség útján akart megfelelni ennek a feladatnak. A Stefánia Szövetség, amely ma az anya- és csecsemővédelem szolgálatát, mint hivatalos megbízatással működő társadalmi szervezet, .ellátja, a főváros szociálpolitikai ügyosztályával tartott fenn főképpen anyagi ösz- szeköttetést a budapesti gyermekvédelem feladatainak elvégzésére. Az utóbbi időben egyre jobban előtérbe nyomult a gondolat, hogy a Stefánia Szövetség kereteiből emeljék ki a budapesti gyermekvédelem ellátását, illetve a szövetség és a szociálpolitikai ügyosztály együttesen állítsák fel a budapesti főtelepet, hogy a főváros, amely nagy áldozatokat hoz a gyermek- védelemért, közvetlenül láthassa és intézkesse a. budapesti gyermekek sorsát. Ugylátszik, ezt a tervet ilyen formában mégsem sikerül megvalósítani, ellenben egész megoldáshoz vezethet az árvaszék tervezete, amely felett majd a törvényhatóságnak kell határoznia. Ez a terv a hivatásos gyámság rendszerének bevezetésével akarja megoldani a problémát. Ma minden gyermeknek egy gyámja van. de ez az állapot a törvénytelen gyermekeknél nem megfelelő, a törvénytelen anyát nem lehet megfelelő gyámnak tekinteni és általában nem lehet alkalmas egyéni gyámokat találni. Pedig feltétlen igazság a tapasztalat által bebizonyult az a tény, hogy minden gyermekvédelemnek alapja a gyermek- tartás, vagyis az, hogy a törvénytelen gyermek az anyával együtt automatikusan ellátást kapjon. A gyermek- védelem terén előrehaladott külföldön a védelmet egységesen gyakorló szervek perbe fogják az apát és kíméletlenül behajtják a tartási díjat. A külföldön ez annál könnyebben megtörténhet, mert a törvénytelen gyermek felett még az anyának sincs gyámsága. A hivatásos gyámságról szóló rendele- tervezet tehát egységesen rendezné a budapesti gyermekvédelem problémáját. sőt a kibontakozó koncepció szerint, az anya-, és csecsemő, valamint törvénytelen gyermekvédelem, közigazgatási, szociális és anyagi feladatairól egyképpen gondoskodnak. Az árvaszék és a szociálpolitkai ügyosztály együttesen létesítenek tehát új szervet, amely a hivatalos gyámság jellege alatt az Országos Stefánia Szövetség hatásköréből kivenné a budapesti gyermekekről való gondoskodást, a feladatot egységesen oldaná met) és ezzel lerakná alapjait a gyermekvédelem országos rendezésének is. bályrendelet nem áll majd ellentétben a gyámi törvénnyel, tehát külön törvény meghozatala nem szükséges. Különben a belügy- és igazságügy- miniszter is kijelentette, hogy a'hivatásos gyámság létesítése szükséges. Az árvaszék elnökségének az a célja a rendkívül nagyfontosságú szociális szabályrendelet elkészítésével, hogy az országos gyermekvédelem megszervezéséhez mintául szolgáljon. A Stefánia-Szövetség, mint félhivatalos társadalmi szervezet sokat tesz a gyermekvédelemért, de az ország területén összesen százötven gyermekvédő állomása van, holott legalább nyolcszáz ilyen állomásra lenne szükség. Magyarországon négyszázezer törvénytelen gyermek van, ebből ezer, kétezer gyermeknek az anyja érvényesíti per útján a tartásdíjat, körülbelül huszonötezer törvénytelen gyermeket helyeztek el a menhelyeken, háromszázhetvenezer törvénytelen gyermek sorsáról azonban nem tud senki, Alpár Ignác halála váratlan nehézség elé állította a főváros igazoló választmányát. A derék Alpár bácsi évtizedek óta tagja volt a törvényhatósági bizottságnak, ahová a vízivárosi listán került be. Ennek a listának Kozma Jenő dr. volt a vezetője, utána Kollár Lajos következett, mint rendes tag és Alpár Ignác mint póttag. Kollár halála után került Alpár a törvényhatósági bizottságba, mint egyetlen póttag. Az ő halálával a lista ki is merült, mert több póttagot annakidején nem választottak. A listán a soron következő póttag Bárány Oszkár, az ismert nagyiparos és gyáros lenne, akinek behívása vagy be nem hívása felett illetékes helyeken megindult a vitatkozás. Két vélemény áll szemben egymással : az egyik az igazoló választmány véleménye, amely szerint Bárány Oszkár behívásának útjában semmi akadály nem áll. Az igazoló választmány ugyanis még 1925 decemberében Caár Vilmos dr. indítványára elhatározta, hogy amennyiben a póttagokul megválasztott személyek megbízása halál vagy lemondás folytán megszűnnék, az igazoló választmány az igy megüresedett póttagsági helyre az az illető pártlajstromon feltüntetett sorrendben a következő jelöltet behívja és őt a póttagok közé sorozza. Ezzel a véleménnyel és határozattal szemben áll Szabó Imre dr. tiszti főügyész azon álláspontja, hogy a választási törvényen változtatni az igazoló választmánynak nem áll módjában. újabb póttagok behívásáról szó sem lehet és igy ha a póttagok is el- haláloznak vagy lemondanak, senki be nem hívható és a törvényhatósági életük és nevelésük igazodik a véletlenhez. A székesfőváros által felállítandó hivatásos gyámság-intézményt, amely a törvénytelen gyermek életét, egészségügyét, de főképpen nevelését is biztosítja, meg lehet valósítani országos viszonylatban is, még pedig a városok és vármegyék törvényhatóságai útján. Ez utóbbi, országos viszonylatéi problémát azonban már a gyermekvédelmi törvény megalkotása útán lehet csak rendezni, mert mindaddig nem szűnik meg a káosz, míg törvény útján, szervesen, minden irányba való kiterjesztéssel nem rendezik ezt a nagyszabású nemzet- és embervédelmi problémát. Ha Ágoston Géza árvaszéki elnök nagykoncep- ciójú terve sikerül, a főváros halhatatlan érdemű példát állít az országos gyermekvédelem elé. A kérdést egyébként néhány nap múlva pártszempontokra való tekintet nélkül megvitatják a törvénykatósági bizottság vezető férfiaival. bizottságnak csonkának kell lennie. Az igazoló választmány és a tiszti főügyész álláspontja között éles harc indult meg, amit az is bizonyít, hogy az igazoló választmány fenti határozatát a tiszti főügyész panasszal támadta meg a közigazgatási bírósághoz. A közigazgatási bíróság ebben az ügyben még mindig nem hozott döntést és a döntés meghozataláig mindenesetre valószínűleg függőben marad Bárány Oszkár behívása is, mert nem kétséges, hogy Bárány Oszkárnak az igazoló választmány által póttaggá történő behivását a tiszti főügyész a közigazgatási bíróságnál szintén panasszal fogja megtámadni. Erről az érdekes jogi komplikációról beszélgetést folytattunk egyik kiváló jogi szakértőnkkel, aki a kényes problémát a következőkben világította meg előttünk : — A törvényes rendelkezésekből önként következik, hogy a törvény- hatósági bizottságban helyet nyert pártokat választókerületenként törvényesen megilleti fele annyi póttag, mint ahány tagot az illető választó- kerületben a törvényhatósági bizottságba beküldtek. Ha a pártokra választókerületenként eső póttagok közül egynek vagy többnek ebbeli minősége lemondás vagy elhalálozás folytán megszűnik, akkor, ha helyet adnék Szabó Imre dr. tiszteletreméltó jogi okfejtésének, az illető párt elvesztené azt a törvényesen biztosított jogát, hogy bizottsági tagjai sorában beálló megüresedés esetében a tagjai feleszáma arányában a saját pártállása póttagok sorából egészít- tessék ki a törvényhatósági bizottság. Az az eset is előállhatna, hogy az egyik pártot illető bizottsági tagság megszűnésével a másik pártból hivatnék be a póttag rendes törvényhatósági bizottsági taggá. Kifejezett tételes intézkedés hiányában a törvényes rendelkezéseket másként értelmezni nem lehet, mint úgy, hogy a pártokat választókerületenként megilleti az a jog, hogy megválasztott bizottsági tagjai feleszámának megfelelő póttaggal rendelkezzenek. E törvényes alapon tehát az igazoló - választmányt megilleti az a hatáskör, hogy az elhalt vagy lemondott póttag helyébe ugyanazon pártlajstrom sorrendje szerint uj póttagot behív jón. Értesülésünk szerint az igazoló választmány legközelebbi ülését már a jövő héten meg fogja tartani, amikor Bárány Oszkárt póttagnak és egyben rendes törvényhatósági bizottsági tagnak is behívja. Hogy azonban Bárány Oszkár a közigazgatási bíróság döntésének bevárása előtt lesz-e városatya. az e pillanatban*teljesen kétséges. A hivatásos gyámságról szóló sza1928 április 15: Renault győz Marokkóban Fclvevőhivatal; Távirat.száma: Szó : Hó és nap: Óra és porc : Billancourt 63 70 4 16 17 50 TÁVIRAT reimann budapest Vörösmarty tér 3 április tizenötödikén lefutott 700 kilométeres marokkói grand prix indított 5 renault hathengeres gép fölényes győzelmét hozta stop három vivasix első második harmadik nyilt sportkategóriában stop első abszolút győztes 110 kilométeres óraátlaggal második 10 perccel harmadik 14 perccel mögötte stop két monasix első második 1500 köbcentis kategóriában stop első 92 kilométeres óraátlaggal második 6 perccel mögötte stop renault verte összes más indított márkákat — renault vezérképviselet: REIMAN Budapest, V., Vörösmarty-tér 3. Csonka lesz-e a közgyűlés? Éles ellentét az igazoló választmány és a tiszti főügyész álláspontja között — Az Uj Budapest tudósítójától —
