Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1928-04-28 / 16. szám

Budapest, 1928 április 28 V. évfolyam 16. szám TIJ BUDAPEST VÁROSPOLITIKAI Előfizetési árak : Egész évre ...................................................... 30 pengő Fé l évre..................................................................15 pengő Egyes szám ára 60 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBY ANDOR dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Dalmady Győző-utca 3 Telefon: Teréz 296-56 Postatakarékp. chequeszámla: 30913. Két nyilatkozat Kétmíllíónyolcszáztízennégyezer pengő a főváros elmúlt évi háztartási feleslege Elkészült a főváros első pengő zárszámadása, amely teljesen igazolja a költségvetés reális voltát — Az elmúlt évben a dollárkölesönből ötvenegymillió pengőt használtak fel és még ötvenhétmillió áll rendelkezésre — Egymilliárdkétszázmillió pengő a főváros brutto vagyona A főváros adósságai megközelítik a négyszázmillió pengőt — Az Uj Budapest tudósítójától — Scitovszky belügyminiszternek a fő­városi törvény revíziója ügyében az el­múlt héten két nyilatkozata is nyilvános­ságra került. Az egyik belügyminiszteri nyilatkozat szerint a kormány »nincs abban a h elyzetben«, hogy a törvény- tervezetet annak a parlament elé való terjesztése előtt hozzászólás és megvitatás céljából a fővároshoz leküldje. A másik nyilatkozatban a belügyminiszter ki­jelenti, hogy az ősi alkotmány és a fő­városi törvény revíziója nem eltipcrrni, hanem restaurálni fogja a megtépázott autonómiát. Az első számú nyilatkozói egy parla­menti közbeszólás, a második egy név­aláírással ellátott vezércikk keretében hangzott el és így azok autentikus vol­tában kételkedni semmi okunk nin­csen. Ezt a formai momentumot azon okból kívánjuk ennyire precízen leszö­gezni, mert így még kirívóbbá, még érthetetlenebbé tesszük a két megnyilat- . kozás között lényegileg fennálló ellentétet. Szinte úgy látszik nekünk, hogy a bel­ügyi tárca költségvetési tárgyalásánál más volt a belügyminiszter, mint aki az autonómia bástyájának változhatat- lanságáról szóló vezércikkel Misericordia vasárnapján az egyik reggeli lapban megírta. Nem kétséges, hogy a belügyminiszter az autonómia bajnoka. Erre utalja öt édlása, a rendi alkotmány romjain életrekelt nagyjelentőségű tisztség, mely­nek betöltője, lovagja és egyben legfőbb ellenőre a. megyei és városi autonómiái­nak. Ha hozzátesszük még, hogy Sci- lovszky éppen a vármegyei önkormány­zat történelmi jelentőségű sáncaiból ke­rült mai díszes méltóságába, hogy az autonómia szolgálatában hosszú ember­öltőket szolgált család sarja, akkor be­bizonyítottuk, hogy Scitovszky Bélának egész belső világa, vilcignézete azt írja elő, hogy ne a centralisztikus irányzat­nak, hanem az önkormányzat által nyúj­tott és századokon át bevált alkotmány biztosítékoknak legyen híve. Ily körülmények között teljességgel megmagyarázhatatlannak tartjuk azt az álláspontot, hogy a belügyminiszter úr nem kívánja tervezetét megvitatás cél­jából a főváros törvényhatósági-bizott­sága elé juttatni. Elismerjük, hogy a közgyűlés mai összetétele nem felel meg, nem is felelhet meg mindenben a kor­mány ízlésének, nem tartjuk kétséges­nek, hogy a tervezetet a város parla­mentje nagy izgalmak és meg-meg - újúló viharok izgalma között tárgyalná meg. Am a kohó lobogó tiizében edződik acéllá a vas és bármekkorák lennének ezek a viharok, csak használnának az autonómia ügyének, mert a fővárosi törvénytervezetet olyan szempontok sze­rint és megvilágításban vennék bonckés alá, amely szempontokat .és megvilágí­tásokat a belügyminisztérium törvény- előkészítői a maguk teoretikus elzárt­ságukban nem tudnak, de nem is tud­hatnak. Más a való, vérző elet, más v szobatudósok üvegházba való elmé­lete­Túl azonban minden elméletén, efémer kényelmetlenségek felé kell, hogy emelkedjen egy történelmi hiva­tás érzete, Vigyázzon a belügyminiszter úr, hogy jó szándékai ellenére ne egyen az autonómia sírásója. Az a komoly céltudatosság és becsületes igyekezet, amellyel Si- pőcz polgármester a főváros ügyeit vezeti, egy újabb jelentős határ- állomásához érkezett : a főváros csütörtöki tanácsülésén Lamotte ta­nácsnok beterjesztette a főváros zárszámadását az 1927. esztendő­ről. Ez a zárszámadás két szem­pontból nevezetes : az első pengő- költségvetés után ez az első pengő- zárszámadása a városnak, továbbá azért, mivel a főváros fennállása óta nem volt példa arra, hogy már áprilisban elkészült legyen a zár­számadás, amelynek tárgyalására a béke esztendeiben is június előtt sor egyáltalában nem került. A pon­tos dátumra történő beterjesztés Sebő Bélának a főváros kitűnő fő­számvivőjének az érdeme, akiről ez alkalommal elegendőnek tartjuk annak megállapítását, hogy méltó utóda Acs Ferencnek. A főváros elmúlt évi zárszámadása 161.120.000 penc/d bevétellel szem­ben 158.316.000 pengő kiadást tűntet fel. A felesleg tehát 2.814.000 pengő. A zárószámadási eredményt szembe állítva a költségvetéssel és a külön közgyűlési határozatokkal megálla­pított* 160.041.000 bevételi és 160.040 pengő kiadási hitellel és az előirány­zott 6.000 pengő háztartási felesleg­gel, megállapítható, hogy a záró­számadás szerint a bevétel 1.084.000 pengővel több, a kiadás pedig 1.724.000 pengővel kevesebb az elő­irányzottnál, vagyis az eredmény 2.808.000 pengővel kedvezőbb, mint azt a költségvetés összeállításánál a tanács maga elé kitűzte. A város vezetőségét tehát a fentieken felül dicséret illeti az irányban is, hogy jól kalkulált, a valóságnak megfele­lően állította össze a költségvetést, mert a költségvetési adatoktól a zárszámadási adatok alig külön­böznek. Nem érdektelen az egyes bevételi többletek idejegyzése. A legjelenté­kenyebb bevételi többletnek lát­szik a községi adópótlék, amely 9.408.000 pengő. Ez a többlet csak látszólagos, mert magában foglalj a a szabad foglalkozást űzők 5 száza­lékos kereseti adóját is, melynek előírása 10.209.000 pengőt tesz ki. Bevételi többlet mutatkozik a víz­müveknél a vízfogyasztás emelke­dése következtében 2.418.000 P, az ínségadónál: 1.535.000 pengő. A végrehajtási dijakban és üzemi térí­tésekben: 659.000 pengő, a gáz­műveknél: 461.000 pengő, a közle­kedési adónál szintén a forgalom emelkedése következtében: 440,000 pengő, a forgalmiadó részesedésnél szintén a nagyobb forgalom követ­keztében : 190.000 pengő, a sze­métfuvarozási illetéknél a házbér­jövedelem emelkedése következté­ben : 81.000 pengő, a tűzoltási járu­lékoknál a tűzkár-biztosítások emel­kedésének következtében 78.000 pengő. A bevételi többletekkel szemben áll azonban a »bevételi kevesbbletek« számsorozata, vagyis azon differen­ciáknak kimutatása, amely zár­számadás bevételi oldalán az elő­irányzat és a tényleges befolyás között fennáll. A fogyasztási adó az elmúlt esztendőben 1.073.000 pen­gővel kevesebbet hozott az elő­irányzottnál, a főszámvevő meg-' jegyzése szerint azért, mert a fo­gyasztás nem emelkedett a feltétele­zett mértékben. 737.000 pengővel ke­vesebb volt a tényleges bevétel a sertésközvágóhídnál és vásárnál a forgalom nagy csökkenése követ­keztében, 599.000 pengő a vigalmi- adónál a. pótkezelés megszüntetése miatt, 537.000 pengő az Elektromos Műveknél, mert a kőolaj világítás elektrifikálása is elmaradt, 209.000 pengő a vásárdíjaknál a sertésfel­hozatal csökkenése következtében, 160.000 a Széchenyi-fürdőnél 147.000 pengő a marhaközvágóhídnál, a for­galom csökkenése következtében, végezetül 85.000 pengő a vegyész- vizsgálati díjaknál, mert jogerős bírói ítélet hiányában azok egy- része nem volt előirányozható). A pénzügyi ügyosztálynak a ta­nács elé terjesztett jelentésében kü­lön fejezetet foglal el a 20.000.000 dolláros beruházó kölcsön ügye. Meg­állapítja a főszámvevő, bogy a húszmilliódolláros kölcsönből visz- szafizették az 1926-ban felvett két- milliódólláros függőkölcsönt • és megkezdték a külön közgyűlési határozattal megállapított beruházó programm végrehajtását. E Pro­gramm megvalósításaképpen az el­múlt esztendőben felépültek az I., V., VI., IX. és X. kerületi kis­lakások (számszerint 960), bér- házak a Lenke-úton, a Raktár-, Hunor- és Veder-utcában, a Váci-út és Ealudi-utca sarkán és a Gróf Haller-utcában (összesen 1070 la­kás és üzlethelyiség). Megvásároltak a lakásépítkezés céljaira a bcruházó- kölcsön terhére 65.270 négyszögöl telket, felépültek a Széchenyi- és Szent Gellért-gyógyfürdők uszodái, az Állatkertben munkáslakóházak és gazdasági, épületek, megindult az autóbuszüzem és a vágóhidak fej­lesztési programmja, a vízművek rekonstrukciós munkája, végül eme­letek épültek különböző iskolákra és a Szent Gellért gyógyfürdő száJ- lodájára. A beruházó programm végösszegeként megállapított 107.800.000 pengővel a közgyűlés eddig 50.585.899 pengő 10 fillért engedélyezett felhasználásra és így a programmszerű beruházások cél­jaira még 57.214.100 pengő 90 fillér áll rendelkezésre. A zárszámadás, ősi szokás szerint a jelentés végén megállapítja a községi háztartás vagyonát, amely ebben az esztendőben azért érdeke sebb, mert ez az első kimutatás, amely pengöértékben állapítja meg az egyes vagyontételeket. A községi háztartás vagyona brutto 1 mil­liárd, 195 millió 259 ezer pengőt tesz ki. Ebből ingatlanvagyon 627.127.000 pengő, bútorok, fel- szerelési tárgyak 198.758.000 pengő, anyagok 3.061.000 pengő, cselekvő tőkék 272.224.000 pengő, haszon- vételi jogok 27.542.000 pengő, cse­lekvő hátralékok 63.300.000 pengő, pénzkészlet 3.247.000 pengő. Ezzel szemben a fővárosnak a zárszám­adás elkészülte idején 391.441.000 pengő adóssága van, 20.795.000 folyótartozása és 23.726.000 pengő fentartott hitelösszege. A fő­város tartozásai tehát összesen 438.962.000 pengőt tesznek ki, vagyis a főváros tiszta vagyona 756.297.000 pengő. Az összeállítás­ban az ingatlanvagyon értékét az 1914-es leltárban már szere­pelt ingatlanokat illetően arany­értéknek tekintették, az időközben beszerzett ingatlanokat pedig meg­felelő értékelés kapcsán számították át a beszerzési ár alapulvételével pengőértékre. A tanácsi tárgyalás után a zár­számadás a pénzügyi bizottság zár­számadást felülvizsgáló albizott­sága elé kerül, majd a pénzügyi bizottság és még 'május havában a törvényhatósági bizottság elé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom