Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1928-04-21 / 15. szám
1128 április 21 mmmAPESi való varrás és egyéb a háztartásban szükséges ismeret vétetnék fel. Az elemi iskola felső négy osztálya mintegy kiegészítője volna az egységes elemi ismeretek megszerzésének és végeredményében az iparnak és kereskedelemnek nevelné a tanulókat. A m. kir. közoktatásügyi miniszter elvben hozzájárult ahhoz, hogy bármelyik város, amennyiben úgy kívánná, jelállíthat ilyen nyolc osztályú elemi iskolát. Pécs városa élt is ezzel az engedéllyel és négy elemi iskoláját így ki is egészítette. Tanulmányozván ezeket az iskolákat, a legnagyobb elismeréssel adózhatunk és megállapíthatjuk azt, hogy az ilyen iskola a gyakorlati életnek teljesen megfelel és be is vált. Úgy a fiú, mint a leánytanulók igen szép eredményt értek el, különösen számtanból, mértanból, történelemből és irodalomtörténetből. Dolgozataik elsőrendűek. A magyar nyelvi dolgozataikba beapplikálják a kereskedelmi levelezést, a kézműipari életben szükséges mindennemű írásbeli munkát, a számtanból pedig a kézműiparhoz szükséges egyszerű könyvvitelt és árkalkulációt. Különös gondot fordítanak még a mezőgazdaságtanra és az énekre, a leányoknál pedig a háztartás körüli munkák ismeretére. A tanulók teljesen az életnek megfelelő ismereteket szereznek. Megállapították azt is, hogy a szülők igen szívesen adják gyermekeiket a VII. és VIII. osztályba, úgyhogy ezek az osztályok túlzsúfoltak. Láttuk azt is, amidőn a tanulókat megkérdeztük, hogy a fiútanulók valamennyien iparos, illetve kereskedőtanoncok óhajtanak lenni. Tankönyvük még nincsen és az ismereteket részben az V. és VI. oszt ályú könyvekből, részben pedig a polgári iskola III. és IV. osztályú könyveiből előadásszerűen merítik. Az elemi iskola egységes ismeretképzése szempontjából alkalmasnak és szükségesnek tartjuk, hogy itt a fővárosban, az ország szívében, egyelőre, ha kísérletképpen is, Budán legalább egyet, Pesten pedig három ilyen — Ebben Önnek teljesen igaza van, szerkesztő úr. De most én kérdek valamit: Hol husvétott Méltóságodé — Kenésén, kedves dr. Városházy és legmagasabb megelégedésemet ez alkalommal külön akarom nyilvánítani. A koszt elsőrangú ott, Lőhnert Mátyás közélelmezési fője ügyelő főzte, aki a Hungáriának volt évtizedeken át a chef-je, kényelmemről pedig Iluszenda igazgató kiválóan gondoskodott, hogy a Gengely Géza által mintaszerűen kezelt könyvtárról ne is beszéljek. De legjobban konveniált a társaság : Némethy Béláné pompásan rummyzik, csak azért vészit, mert mindig kulőrre megy, Édes Bándiné nagyszerű, bájos asszony, Jolyka leánya pedig elsőrangúan táncol, nemkülönben DinghaGyörgyi is. A tarokparti kibicelé- séneí viszont azt a felfedezést tettem, hogy Márkus Józsi nem túlságosan ért a játékhoz, mert mindig kontrát kapott, hol Némethy Bélától, hol Klázer Kálmántól, de a leggyakrabban Dingha Árpádtól . . Alsózni ellenben kiválóan tud Édes Bandi, igen jól játszik Muzsikó Pista és külön kell megemlékeznem Kenese legjobb és legszimpatikusabb alsós partneréről : Édes Endrénéről, aki még a hires bajnokot, saját sógorát, Némethy Bélát is négyszáz poénnél verte meg egy óra alatt . . . Lent üdültek még az ünnepek alatt Bérezd Jenöék is, gyerekek nélkül. A méltóságos asz- szony ellenben boldogan mutatta huszár- önkéntes-fia- legújabb fényképét . . . — Fess fiú lehet, ha az apjára üt .. .! — De mikor lesz kész az új szállói — Május végére, de ez azután a legszebb és legmodernebb épület lesz az egész Balatonon! — Lemegyünk a megnyitásra! Hallom, hogy Lamotte Karcsi páratlan szeretettel és gonddal irányítja az építkezést. — Úgy is van! A viszontlátásra, kedves dr. Városházy! — Ajánlom magam, szerkesztő úr ! elemi iskolát állítsunk fel, amelynek tananyagát mi állítanánk össze és a tanerőit pedig az elemi iskola kiválóbb tanerőiből válogatnánk ki. Nevezetesen az elemi iskolai képző most már öt esztendőből áll, de meg a mi tanítóink, illetve tanerőink túlnyomó része, a Pedagógiai Szemináriumot is elvégezte igy tehát minden ismeretük megvan arra, hogy az egyébként is az V. és VI. osztály bővi' ett anyagából vett VII. és VIII. osztály tárgyait tanít hassák. A polgári iskola tanerői bizonyos idegenkedéssel fogadják a VII. és VIII. elemi osztályoknak felállítását, Lapunknak a kerületi elöljárókkal folytatott ankétje befejezéséhez közeledik és meg lehet állapítani, hogy hétről hétre fokozódik az érdeklődés,amely várospolitikai körökben az Uj Budapest-nek ezt az eredeti és mind en tekintetben hézagpótló cikksor ozatát kiséri. Maguk a kerületi elöljárók tudjak a legjobban, hogy az Uj Budapest milyen szolgálatot tett a kerületeknek, midőn egymás mellé illesztette a kerületek kívánságait és programmját és az egész anyagot tíz hét leforgása alatt letette a főváros asztalára. E héten a VIII. kerület érdemes elöljárójával, Wigh Jánossal folytatott beszélgetést az Uj Budapest munkatársa. Wigh elöljáró a kerület problémáiról az alábbiakban nyilatkozott : — Kerületünk adminisztrációja szempontjából a legsürgősebb feladatok közé tartozik, hogy az elöljáróság épületét egy emelettel kibővítsék. Ma hivatali helységeink any- nyira túlzsúfoltak, hogy sern a tisztviselők nem tudnak dolgozni, sem a közönséggel nem lehet megfelelőképpen foglalkozni. Például felemlítem, hogy egy kétablakos szűk szobában négy munkakört látnak el, kilenc ember szorong a helyiségben és olyan nagyforgalmú ügykörnél, mint a szegényügyek, kis szobában kell fogadni a százával jelentkező embereket. Az adminisztráció biztosításának másik feltétele, hogy a tisztviselők létszámát szaporítsák. A Vili. kerület a lakosság száma tekintetében harmadik helyen áll a kerületek között, munkaköre pedig van akkora, mint a VI. és VII. kerületé. Különösképpen a szegényügy ad óriási munkát a VIII. kerületben. Hogy a szegényügyek intézése nálunk milyen munkát jelent, arra elegendő felhoznom, hogy az összes kerületek közül a VIII. kerület kapja a pénzholott semmi okuk sincs erre, mert ez a polgári iskolát abszolúte nem érinti, annak az anyagát nem öleli fel s miként előbb említettem, legfeljebb az amúgy is túzsúfolt polgári iskolák létszámát a gyengébb kvalitást illetőleg apasztanák. Viszont a polgári iskola clőbb-uíóbb a felsőkereskedelmi iskola, illet ve a kereskedelm iskola alsó négy osztályává fejlődne ki. Bár a közoktatási minisztérium a nyolc osztályú elemi iskolának a felállítását 1931-re tűzte ki, a mi általunk Önkéntes jelentkezési alapon felállítandó ilyen elemi iskola addigra gyakorlati például szolgálhat a pedabeli és egyéb segélyezések legnagyobb százalékát. A főváros által erre a célra fordított összegnek 14 százaléka jut a VIII. kerületnek. Hetenként háromszor van nálunk segély-kiosztás, minden alkalommal négy-ötszáz ember jelentkezik. Ehhez a nagy munkához viszonyítottan kevés a személyzetünk, ami a közönség érdekeit szolgáló gyors lebonyolítás szempontjából sok akadályt jelent. Természetesen igyekszünk így is minden jogos igényt kielégíteni. — A kerület műszaki feladatai közül elsőhelyen az utak építését említem. A múlt év folyamán a Szerdahelyi-utca és Horánszky-utca kocsiútja és járdája új aszfaltburkolatot kapott, ezenkívül a Népszínház-utcában, a Rökk Szilárd- és Baross-utcában, a József-körúton, a Bezerédy- és Aggteleki-utcában, a Práter-, Kőfaragó-, József- és a Ludoviceum-utcában végeztünk kisebb-nagyobb útépítéseket. A VIII. kerületben már csak tizenegy utcában van makadám-burko- lat. Ezeknek rövid időn belül való fokozatos átépítését programúiba vettük. A jövő évi aszfaltozási programing ába a Kemény Zsigmond- és Losonczy-utcát vettük fel. A belterületen sok beépített és sűrűn lakott utca van, amelynek nincs megfelelő burkolata. A legközelebbi műszaki feladatok között szerepel a Déry-, Nap-, Hunyadi-, valamint Szígetváry-utca és a Corvin Színház körül lévő tér rendezése. Városszépészeti és közegészségügyi szempontból a Baross-utcában lévő dohánygyár és a Rákóczi-úton a Rókus-kórház eltávolítása mielőbb kívánatos, mert mind a két elavult épület csak elékteleníti a várost. — A kerület szépségét nagyban emelné, ha az illetékes vezetőkörök az új Nemzeti Színház felépítéséhez megtalálnák a módozatokat. Kerületünk álláspontja szerint az új színháznak a régi helyén, a Rákóczi-út és Múzeum-körut sarkán kellene felépülnie, marosak a tradíció szempontjából is. Az építkezésekkel kapcsolatban említem meg, hogy kívánatos lenne a*magánépítkezés megkezdődése, mert a kerületnek nagy8 gógusoknak ós könnyebbé fogja tenni annak idején a tantervnek megfelelő kidolgozását. Mindenesetre meg kell kezdeni a gyakorlati életnek megfelelő és az elemi ismeretek szerzése szempontjából annyira helyes és egységes rendszert. Az élet majd meg fogja mutatni, hogy mennyien lesznek az önkéntes jelentkezők, akik a felső két osztályt igénybe fogják venni. Remélem és hiszem, igen sokan, különösen a szülők lesznek azok, akik szívesen fogják lá+ni, hogy gyermekeik tökéletesebb kiképzést nyerve, a tanköteles korig teljesen le lesznek foglalva s nem kerülnek ki az utcára. része alkalmas építkezésre : egyes utcákban nagyon sok az apró, földszintes ház. A magánépítkezés nagyon kevéssé jelentkezik a kerületben, leginkább a körúttól befelé történtek magánépítkezések, többnyire emeletráépítés formájában. Nagyobb építkezés csak a Corvin- színház körül, a Sándor-téren és a Baross-utcában volt. — A kerület közlekedése eléggé hiányos. Négy villamos vonalunk van, ebből kettő, a Rákóczi-úti és az Üllői-úti bekapcsolódik a szomszédos kerületek közlekedésébe és így józsefvárosi villamosvonalnak tulajdonképpen csak a Népszínházutcai és Baross-utcai járat tekinthető. Mind a négy vonal hosszában szeli a kerületet, ugyanakkor keresztjáratunk egyetlenegy sincs. Tekintettel arra, hogy egyes vonalak között nagy és sűrűn lakott területek feküsznek, a jelenlegi közlekedés nem elégíti ki a kerület igényeit. Ezen egyrészt autóbusz- járatokkal lehet segíteni : az Orczy- útról a Práter-utcán , keresztül, a Kálvária-térről pedig a József-utcán keresztül kell autóbuszjáratot indítani. Szükségünk van olyan közlekedési vonalra is, amely a Józsefváros külső részének közepén az Üllői- utat összekötné a Rákóczi-úttal. A Rákóczi-út villamosforgalma oly nagy, hogy ott célszerű lenne akár a földalatti közlekedésre való áttéréssel, akár más módon könnyíteni a lehetetlenné váló zsúfoltságon. Sok panaszra ad okot, hogy a kerepesi-úti temetőhöz és az izraelita temetőhöz egyedül a 24-es jelzésű villamos közlekedik. Legalább szaporítani kellene ezeket a járatokat : a közönségnek eminens érdeke ez, mert nagy számmal keresi fel a temetőket. Ugyancsak baja a Baross-utcai közlekedésnek, hogy az Orczy-út felől 11 óra után alig van villamosjárat. — Társadalmi és erkölcsi szempontból régi kívánsága a VIII-ik kerületnek, hogy a Conti-, Kender-, Fecske-, Víg-, Német-, Bérkocsis- és Nap-utcák környékét tisztítsák meg az utcai nőktől. Fontos ennek az óhajnak a teljesítése, mert ezekhez az utcákhoz iskolák és középületek vannak közelségben és a kis családi házakban rendes polgárok laknak, akiknek életét és jó érzését állandóan súrolja és botrán- koztatja az utcai nők áradata. BÚTOR MÖÍSZTISLOSOK1ERMELÖ- ÉS ÉR1ÉKESI1Ű SZÖVETKEZETE ÚJPEST, ARPAD-UTCA 18. Kiváló minőségű bátorok — A FANSz ta^pinak a legmesszebb menő kedv?zményeket nyuj juk Közlekedés az 55. villamossal Plitf kívánnak a kerületok? A Józsefvárosban a üegtsagyobb a ryermekkaBandóság, kevés a szabad tér és kicsinyek az iskolaudvarok — Wigh elöljáró autóbuszvonalakat, népfürdőket és szobrokat kér a kerület részére — Heg kéül tisztítani a Józsefvárost az utcai nők áradatától 1 Az iff Budapest ankéífa a kerületi eltilfárükkal — Az Uj Budapest tudósítójától —
