Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1928-04-07 / 14. szám
2 mmmtAPEST 1928 április 7 rancsoló módon való előírása, hogy az .üzemi pénzek csak a Községi Takarékpénztárban legyenek kezelhetők. Ezen a téren ma, noha a tanács több alkalommal elrendelte a fővárosi üzemek pénzkezelésének a Vásárpénztár bankosztályához való irányítását, ma féktelen szabadosság uralkodik. A mintegy harmincmillió pengőre rugó .üzemi betétekből csak tizenhétmillió pengő van a Vásárpénztár bankosztályánál elhelyezve. Egyes üzemigazgatók, például a gázgyár érdemekben dús vezérigazgatója, minden tanácsi határozat ellenére nem a Vásárpénztár bankosztályánál, hanem magán- pénzintézetnél kezeli az üzemi pénzeket. Ezekre az üzemi pénzkezelésekre, főleg a gázgyár pénzügyi politikájára, még lesz alkalmunk visszatérni, ehelyütt csupán fokozottan követeljük, hogy az Egyesült Fővárosi részvénytöbbségének megvásárlása végre teremtsen rendet az üzemi pénzkezelés terén. Nincs kétség ezekután, hogy a közgyűlés többsége minden tűzön és vizen át keresztülviszi a maga akaratát és az Egyesült Fővárosi részvénytöbbségének megvásárlása minden hangulatkeltő híresztelés ellenére most már teljes bizonysSággal meg fog történni. a Kereskedelmi Minisztériummal szemben | Kitűnő magyar és francia vacsorák Megy. kir. ál!. pincészet Eiorok Oréiier sörök WEISZ JflISEF iS TÁRSA íffiU Budapest,!., Budaörsi ut 11. (Saját házban Tatarozási és emeletráépítési munkálatoka ________már most előjegyez. il arc a városi bérletekért Az Erzsébetjén kioszkra egy, a Rudasfürdő vendéglőjének bérletére kilenc, a budai Vigadő-kávéház bérletére két pályázójelentkezett — Az Uj Budapest tudósítójától — Á városgazdasági bizottság pénteken délben bontotta fel Édes Endre tanácsnok elnöklete mellett a főváros vendéglő- és kávéházhelyiségeinek bérleteire beérkezett ajánlatokat. A budai Vigadó vendéglőjének és kávéházának bérletére két ajánlat érkezett. Az első ajánlattevő Kass Béla, a budai Vigadó kávéházának jelenlegi bérlője. Mint tudvalevő, a tanács az éttermet és a kávéházat most közös bérletre írta ki. Kass a két helyiség bérletéért évi 10.000 pengőt ajánl, viszont nem vállalja annak a 21.000 pengőnek a lefizetését, amelyet a főváros mérnöki hivatala az átalakító munkálatokra az ajánlattevőktől megkíván. Ezt az összeget már 1928 május elsején letétbe kellene helyezni. Ajánlatában Kass elmondja, hogy 1896 óta önálló vendéglős, szállótulajdonos és kávés, volt Szentesen, Aradon, Kecskeméten, Szolnokon, Makón, jelenleg pedig a budai Vigadó kávéházának a bérlője. Külön ajánlatot is tesz a fővárosnak, amelyszerint a kávéházba teljesen új bútorokat állítana be még ez évben és egyéb átalakítási munkálatokat is végeztetne. Kéri a főváros tanácsát, hogy a huszonegyezer pengős átalakítási feltételtől tekintsen el. A másik ajánlattevő Jäger Ignác, aki jelenleg a budai Vigadó éttermének a bérlője. Évi bérösszegül 8400 pengőt ajánl és kötelezettséget vállal a huszonegyezer pengő befektetésére, illetve lefizetésére. A mellékelt leírásban elmondja, hogy harminc év óta önálló vendéglős Budapesten, több üzlete volt és a budai Vigadó vendéglőjének nyolc év óta a bérlője. Következett az Erzsébet-téri kioszk bérletére beérkezett ajánlatok felbontása. A két nagy tejvállalat fúziójából keletkezett Budapesti Tejkereskedelmi Rt. pályázik egyedül az Erzsébet-téri kioszk bérletére, de alternativ ajánlattal. Az első ajánlat szerint évi bérül az ételek és italok után befolyó bruttó bevétel öt százalékát ajánlja, de ennek összege tizenhatezer pengőnél kevesebb nem lehet. Ajánlatában előadja, hogy a cég negyvenöt év óta áll fenn, részvényeinek jelentékeny százaléka a főváros kezében van. Budapest tej ellátása körül rendkívül nagy hivatást teljesít, a cég napi tejeladása 150—170.000 liter. A kommunizmus alatt a kioszk berendezését vandál módon megrongálták, annak felújítását most a cég vállalja, de tekintettel arra, hogy árai 30—80 százalékkal alacsonyabbak a kávéházak árainál, ilyen polgári vonatkozású hivatása mellett a cég jobb ajánlatot nem te-, hét. Garantálja, hogy a bérlet elnyerése esetén a kioszk tiszta, megbízható és olcsó étkezőhelye marad a polgári közönségnek. Ugyanennek a cégnek alternativ ajánlata szerint a toldaléképületekkel elrontott, remek alépítményű Erzsé- bet-téri kioszkot 230.000 pengő befektetéssel az ajánlatához csatolt építészeti tervek szerint átalakítaná. A terveket Kocsis dr. műegyetemi tanár készítette és megvalósítás esetén az elrontott épület műremek-jellege visszaállíttatnék, és ebből a szempontból a kioszk díszére váhia Budapestnek. Az így átépített kioszk azonnal a főváros tulajdonába menne át. Ebben az esetben a cég a bruttó bevétel öt százalékát ajánlja fel, leköti, hogy a beszolgáltatott bérösszeg évi húszezer pengőnél kevesebb nem lehet, de ugyanakkor ellenszolgáltatásul kéri, hogy a főváros hat év helyett tizenöt évben állapítsa meg a bérlet idejét, hogy a cég a terheket megfelelően feloszthassa. Ezuoán a bizottság a Rudas-fürdő vendéglőjének bérletére beérkezett kilenc ajánlatot bontotta fel. Weber Rudolf né vendéglős háromezer pengő évi bért ajánl. Cége 1869- ben alakult, bérlője volt az Emke- kávéháznak, a Lukács-fürdőnek, a Palace-szálló éttermének, utoljára pedig a Horthy Miklós-úton, a jelenlegi Ketter-étterem helyiségében volt vendéglős. Podruzsik Károly szálló-éttermi fő- pincér évi háromezerötszáz pengő bért ajánl. A szakmát a Hungária-szálló- ban sajátította el, azután Angliába ment, ott a háború idején két évig internálva volt, majd hazajött és 1919 óta a Dunapalota éttermének főpincére. A Rudas-fürdő vendéglőjének fellendülése esetén a béren kívül hajlandó megfelelő százalékot is biztosítani a főváros javára. Szép Józsefné szül. Valentin Júlia, a fürdő éttermének jelenlegi bérlője, nyolcezer pengő évi bért ajánl. Előadja, hogy 1893 óta atyja, 1901 óta özvegy anyja, 1918 óta pedig ő bérelte az éttermet. Szülei és ő 34 év óta lelkiismeretesen vezették a vendéglőt, minden igyekezete odairányul, hogy a bérletet újból megkaphassa és ha ajánlata nem lenne kielégítő, hajlandó a legjobb ajánlattevő feltételeit is vállalni. Kass Béla hatezer pengő évi bért ajánl, ezenkívül saját költségén hajlandó lenne egészen az Erzsébet-híd- főig egységes és rendezett parkot létesíteni, amelyet a forráslátogató közönség minden fogyasztási kötelezettség nélkül használhatna. Bevezetné éttermében a diétikus reggelit, nyáron pedig reggel 7 és 9 óra között zenét rendszeresítene az üdülő közönség számára. A bruttó bevétel hat százalékát ajánlja, amely hatezer pengőnél kevesebb nem lehet. Ozv. Rausch Antalné és fia, Rausch László vendéglősök hatezerhatszáz pengőt ajánlanak. 1924 óta Balaton- földváron van vendéglőjük. Riedl József, a főváros kenesei üdülőtelepének a szakmában jónevű éttermi vezetője évi tízezer pengőt ajánl, mint legmagasabb ajánlattevő. Wagner János, a Rudas-fürdő éttermének főpincére hatezer pengőt, özv. Evva Lajosné szül. Rákosi Márta ötezer pengő bért, vitéz Miklós József volt vendéglős, a Spolarich-cég alkalmazottja évi hatezer pengő bért ajánl. Az összes ajánlatokat előkészítés céljából kiadta a bizottság a városgazdasági ügyosztálynak. Westminsterig játékok csodálatos hangulatát élvezheti otthonában. Hallgassa mpn mn szebbnél-szebb meg mielőbb, IIICJJ Ilid hangú asztali, fali és álló óráinkat. — Vételkényszer nincs Óragyár, Budapest, lőmö-u. 26. szÜllői-úti Stefánia gyermekkórház mögött. MI ÚJSÁG A VÁROSHÁZÁN • — Mi újság a városházán, kedves dr. Városházy bizottsági tag úri — Csend,, nyugalom, amely a közelgő husvétot megilleti. Pihennek a fegyverek és a harcosok, itt a Nagypéntek, a magunkbaszállás ünnepe, amikor mindenki megbánja bűneit. . . — Azt ön is megteheti, kedves dr. Városházy! Mert bűne van elég. A rengeteg villanyáram és sonkászsemlye, a sok gyorsírói ceruza és miegyébb, amit a közgyűlési obstrukcióban el méltóztatott használni. De hallom, hogy április 13-án újra méltóztatik kezdeni az egészet . . . — De még mennyire, kedves szerkesztő úr, kezdődik elölről. Bejelentem önnek, hogy a magam részéről nyolcórás obstrukciós beszédre készülök. Ob- strukciós beszédemben fel fogom olvasni az egész telefonkönyvet, telefonszámokkal együtt. Ha pedig pártom kívánni fogja, nem zárkózom el az elől sem, hogy Földvári Béla összegyűjtött beszédeit felolvassam, amelyek így duplán kerülnek majd a Fővárosi Közlönybe. —t Csak azt ne tegye, kedves dr. Városházy! Mindenki menekülni fog a teremből, mert a telefonkönyvi adatok még talán érdeklik a bizottsági tagokat valahogy, de Földvári bizottsági tag úr beszédei annál kevésbé. Szóval megindul a nagy folytatólagos obstrulcció . . . ~ Nemcsak .szóval, de tettel is. 1 A derék Baján Gyula, a Fővárosi Közlöny kitűnő szerkesztője, külön gyorsírókat és kisasszonyokat szerződtetett erre az alkalomra, annál is inkább, mert a legszebbik kisasszonyát, aki ennek dacára a legjobban tud gépelni is, el akarják vinni tőle. — Majd közbenjárunk, hogy ne vigyék el! Mi hír az amerikás fővárosiakról ? — Útban vannak hazafelé. A zarándokok egy része már haza is érkezett, akik épületes dolgokat mesélnek azokról a harcokról, amelyek az utasok között kitörtek. Fábián Béla országgyűlési zarándok erősen összekülönbözött BrÓdy Ernő fővárosi zarándokkal, főképpen azért, mert Fábián úgyis, mint országgyűlési képviselő, a turista-osztályon utazott, ezzel szemben Bródy, mint a fővárosi küldöttség tagja, első osztályon tette meg az utat. Bródy meg volt elégedve ezzel az állapottal, Fábián ellenben jobban szerette volna, ha fordítva van a dolog, ő utazik az első osztályon és Bródy a harmadikon. — Mi történt még valami érdekes a zarándokhajón ? — Egy élelmes ifjú zarándok a turista-osztályon utazott és elvesztette a pénzét. Néminemű zsugán. Annyira utolsó fillérjét, azaz centjét is elvesztette a fentemlített élelmes fiatalember, hogy alig maradi hitele egy radio- grammra, amelyet Budapesten lakó, szeretett szüleihez intézett. A sürgöny így szólt: »Utazás turistaosztályon kibírhatatlan, küldjétek pénzt elsőosztályú pótlékra., hatszáz dollárt, mert. öngyilkos leszek/« — A pénz ugyancsak radio- grammon még a hajóra megérkezett, amivel azután az élelmes fiatalember összes veszteségeit visszanyerte. A másik viccnek szerzője Kovács Dénes volt országgyűlési képviselő, a népszerű Dini bácsi, aki, mikor a zarándokokat a pályaudvarra kikísérte, ezekkel a szavakkal búcsúzott el Platthy Györgytől: »Kedves Gyuri bátyáin, ha netán a tengerbe fúltok, légy szíves egy palackba bezárva az utolsó üzenetedet nekem átadni«. — Jó, jó, — hangzott a zord felelet, — de, hogy kapod te ezt meg ?» — »Csak úgy, hogy a jövő nyáron Rimi- nibe utazom és előre érzem, hogy a palackot én fogom kihalászni a tengerből.)) — Ugyancsak Dini bátyánk azt a kívánságát fejezte ki a vonatra való ki- kísérés alkalmával Fábián Bélának, hogy egy közepes tengeri szerencsétlenség érje őt. — »Mi az a közepes tengeri szerencsétlenség ?» — kérdezte Fábián. — » Hát csak az, — felelete a körülállók harsogó kacaja közepette Dini bácsi, — hogy a gépetek elromlik és három évig hánykódtok az Óceánon. Én majd gondoskodom, hogy repülőgépen élelmezzenek titeket, addig legalább békén hagyod a parlamentet.)) — Jó! Ki hova megy husvétra? — Mindenki elm,egy, aki él. Ha a nagybajusza Skultéty bácsi élne, akkor azt. mondanám, hogy ő reá, marad a városháza, így azonban nem tudom, kire marad. Annak leírása, hogy ki hova megy, a lehetetlenséggel határos, mert a városatyák teljes névsorát le kellene nyomatni, pedig a papiros drága. Nagyobb különítmény megy azonban Balatonkenesére, ahol a derek Ku- szenda Béla alig győzi a szobákat előkészíteni. — Hallom,, vége van a Vitéz Aladár — Horváth Károly lovagias ügynek. Hogyan intéződött el a dolog1 —• Az általam proponált elintézési mód helyett jegyzőkönyv-váltással. Hogy a segédek társasága az egész vonalon rettenthetetlen legyen, illetőleg, hogy a nagy bajvívó Hajdú Marcival szemben a másik oldalon is kardbajnok álljon szemben, Horváth Károly egyik segéde Posta Sándor dr. a kardvívás olimpiai világbajnoka volt. A másik segéd viszont B. VirághGéza volt, akinek rettentő szemöldökei megtették hatásukat úgyannyira, hogy a, békés elintézés lehetségessé vált. A jegyzőkönyvben mindenki vissza von mindent — még az ellenfeléről való gondolatait is. — Nagyon helyes! Akár Vitéz Aladárt, akár Belvárosi Károlyt érte volna baleset a párbajban, Ripka kénytelen lett volna nemzeti gyászt elrendelni. — Na, annyira nem sajnálta volna senki sem a küzdő feleket. Reméljük azonban, hogy lesz még szőlő lágykenyérrel, lesz még ellenfele kardja által gulyássá aprított városatya. — Kinek mit hozott á nyuszika? — Hogy a városatyáknak mit hozott, azt nem tudom,, ellenben a Szlovák Pali kisfiának hozott tíz pengőt.
