Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1928-03-31 / 13. szám
1928 március 31 TUBUmPEST 5 HIRER TlXSKRK Olvasóinkhoz! Április elsejével uj negyedév kezdődik s uj előfizetést nyitunk az ÜJ BUDAPEST re. Nem kell nagyhangú, üres frázisokat pufogtatnunk, olvasóink elégszer tapasztalják, hogy az UJ BUDAPEST pártokon kívül álló, független prog- rammu, s mindenkinek, akár függ a várostól, akár független, szüksége van lapunkra. Minden anyagi érdek nélkül, önzetlenül szolgáljuk gyönyörű fővárosunkat s olvasóinkat, ezért hisszük, hogy olvasóink ezt méltányolják s előfizetnek lapunkra. Az Uj Budapest előfizetési ára Egész évre .......................... 30P Fél évre ................................ 15 P Kérjük az előfizetési díj mielőbbi beküldését. Megváltoztatják a fővárosi zászló színeit. Érdekes és nagyjelentőségű akciót kezdeményezett Gallina fő- jegyző,.az elnöki ügyosztály vezetője. A fővárosnak háromszínű zászlajában tudvalevőleg a kék, sárga és vörös színek foglalnak helyet, amelyek megegyeznek a románok nemzeti színeivel. A Budapesten járó külföldiek, akiknek tiszteletére a fővárosi középületekre, elsősorban a Gellért-szállóra a fővárosi zászlót is kitűzték, több alkalommal csudálkozva kérdezték •a fővárosi urakat, hogy mióta tartozik Budapest Romániához. A fővárosi főtisztviselők természetesen eloszlatták minden esetben a kínos félreértést, amely azonban az utóbbi időben egre gyakoribbá vált, úgyannyira, hogy a miniszterelnökség is tudomást szerzett róla. A miniszterelnökség részéről felszólítás érkezett Gárdonyi Albert dr. fővárosi főlevéltároshoz, aki azután utána járt,* hogy hogyan lett éppen kék-sárga-piros a főváros színei. Mint munkatársunknak Gárdonyi főlevéltáros kijelentette, a főváros színei 1873-ból az egyesítés évéből származnak, amikor több tervezet készült a főváros színeinek meghatározására. A régi Pestnek kék, a régi Budának lila volt a városi színe, a kék-sárga-piros színt teljesen önkényes kombináció alapján állította össze az erre kiküldött bizottság. Már az egyesítés évében indítványozta Fridrich Lajos, az egykori neves címerfestő, hogy a fővárosi zászló sárga mezejébe alul ékezetesen szőjjék bele a nemzeti színeket, ezt az indítványt azonban annakidején elvetették. Most arról van szó, hogy vagy a Fr id rich-féle régi tervezeteit elevenítsék fel, vagy pedig a főváros is a nemzetiszínü lobogót használja, közepén a nemzeti címerrel. Gárdonyi főlevéltáros a színváltoztatással kapcsolatosan azt javasolja, hogy ugyanez alkalommal a főváros címerét is rajzolják át, illetőleg változtassák meg, mert a ma használatban levő címer heraldikai szempontból jelentéktelen és unalmas. A szín, illetőleg címerváltoztatással kapcsolatosan mindenesetre érdekes probléma is merült fel, lévén a címerváltoztatás joga királyi jog és kérdéses, hogy a kormányzó úr őfőméltóságának van-e joga a fővárosi címerváltoztatás engedélyezésére. Mindenesetre örömünket fejezzük ki azon, hogy a probléma nyilvánosságra hozatalával annak megoldását elősegítettük. Rózsa Károly alkot Az alkotásnak az a láza, amely a ■csendes és eseménytelen RipJca-rezsim után eltölti a gázgyár vezetőségét az elmúlt napokban egyszerre két új jelentős határállomáshoz érkezett. Kheopsz fáraó, aki piramisokat épített .Romulus és Remus, akik az örök város alapjait vetették meg, Nagy Péter cár, aki a Névapart fagyos bozótjai helyére Szentpétervárt hívta életre, úttörői voltak- annak az építő szellemnek képest, amely Rózsa Károlybcm, a gázmüvek kiváló vezérigazgatójában lakozik.. A gázgyárnak szűk lett a Tisza Kál- mán-tér, kitör a szellem belőle és eget kér, hogy új és nagyszerű alkotásokkal adja át emlékét a minden bizonnyal hálás utókornak. A gáz elszáll és így a gáz terén halhatatlant alkotni vajmi nehéz. A gázgyár azonban kilépve a gázgyártás kissé túlszürke mezejéről, ambíciója gyorsvonatán elindult, hogy a nagy alkotók közé írja be nevét az örökkévalóság könyvébe. Leszerelt gázkandaldberek szegélyezik ezt a diadalutat, amely nem túlságosan hosszú, álig néhány száz méter, hiszen a Tisza Kálmán-téri gáztartálytól csupán a Rákóczi-út és Vas-utca sarkáig, a közismert Kisrókusig tart. Ezen a telken akarja kiélni magát Rózsa Károly építő-szelleme, itt óhajt építkezni a kitűnő vezérigazgató. Az elterjedt hírek szerint hatemeletes palota emelkedne a stílustalan és ósdi bérkaszárnya helyén, az egész alagsort és a földszinti frontot a gázmüvek eladási-osztálya foglalná el, az első emeleten lennének az igazgatósági-irodák, a többi emeleten pedig lakások épülnének. Hogy mi történne az új palotával szemben levő mostani eladási-irodával, arról nem szól a nagy tervet bejelentő tudósítás, amely különben azt is elárulja, hogy a gázmüvek a Kisrákosért cserébe odaadnák a Tisza Kálmán- téri tízezer négyszögöles óriási telket, de természetesen ráfizetést kérnek a fővárostól, mert ez a hatalmas telek többet ér, mint a Kisrókus telke. Klasszikus! Egy fővárosi üzem, mint egyenrangú tárgyalófél lép fel a főváros tanácsával szemben, cserél vele, különálló értékeket emleget! Ezzel a mind mohóbbá váló gázgyári étvággyal a legélesebben kell szembeszállnia annak a tisztes irányzatnak, amely az üzemek leépítését írta zászlajára, azzal a célzattal, hogy fővárosi üzemnek nem szabad adófizető polgárok kenyerére pályáznia, üzlet- ágazatainak egyre szélesebb körökre való kiterjesztésével. A gázgyár gyártson és áruljon gázt, ne áruljon sem szénsavat, sem tüzelőszert. Ne cseréljen telkeket, ne építsen magánlakásokat, ne szervezzen eladási-irodákat. Amint a gáztűzhelyeken csöndesen, nyomtalanul és kéken lobban a gáz, Öméltósága ambíciója elégüljön ki azokban a bokros tennivalókban, amelyek a gázszolgáltatás körül éppen eléggé sűrűén sorakoznak fel. Ha a gázgyár vigyáz arra, hogy az Alkotás-utcai szerencsétlenséghez hasonló ne fordulhasson elő, törődik azzal, hogy az elrozsdásodott utcai gáz vezetékek kellő tempóban cseréltessenek ki újakkal, javítja a gáz minőségét, vigyáz a közterületek világítására: teljesítette kötelességét önmagával és a közzel szemben és csak annyit tehet még meg, hogy egyes érdeklődő pártkörökben gyakorlati bemutatással népszerűsíti a háztartási- gáz használatát. Az Uj Budapest naptára Á|ir. 1 Vasárnap d. e. 8—12 ó. Inspekciós szolgálat a Városházán. Ápr. S5 Hétfő d. e. 12 ó. A magánépítési bizottság ülése, d. e. 12 ó. Versenytárgyalási határidő a Ili. ügyosztályban. fi 4 in d. u. 5 ó. Az út-és csatornaépítési bizottság ülése. Apr. S Kedd d. e. 11 ó. Versenytárgyalási határidő all. ügyosztályban. d. e. 11 ó. A középítési albizottság ülése. Apr. 4 Szerda d. e. 11 ó. A kisajátítási bizottság ülése. Apr. 5 Csütörtök d. e. 10 ó. Rendes tanácsülés. Apr. 6 Péntek Apr. y Szombat Megérkezik az Uj Budapest húsvéti száma ! Elégtétel Gallina főjegyzőnek. A közgyűlési obstrukció viharos hangulatában súlyos inzultus érte Gallina Frigyes dr.-t, a fővárys elnöki ügyosztályának általánosan szeretett és tisztelt vezetőjét. Egy szavazás alkalmával olyan közbeszólások hangzottak el, mintha Gallina dr. nem a valóságnak megfelelően olvasta volna össze a szavazatokat. Noha az elnöklő RipJca főpolgármester azonnal a legerélyesebben védelmezte meg a kötelességét mindig híven teljesítő Gallina főjegyzőt azzal, hogy esküt tett fővárosi főtisztviselőről fel sem lehet tételezni azt, hogy hamisan számol, mégis olyan színezete volt a dolognak, mintha az incidens kapcsán egyes közgyűlési frakciók, illetőleg bizottsági tagok Gallina Frigyes iránt érzett szimpátiája meglazult volna. Az első izgalmak lecsillapultával azonban maguk áz incidenst előidéző bizottsági tagok is rájöttek támadásuk jogtalan és igaztalan voltára és még a közgyűlés tartama alatt felkeresték Gallina Frigyes dr.-t, akit biztosítottak úgy a maguk, mint pártjuk változatlan ragaszkodásáról, kijelentvén, hogy a közbekiáltásnak, amely a túlfűtött izgalom következménye volt, nagyobb jelentőséget nem kell tulajdonítani, és azokért teljes elégtételt szolgáltatnak Gallinának. Amidőn ezt a magunk részéről örömmel és megelégedéssel regisztráljuk, újólag megállapítjuk azt, hogy Gallina Frigyes dr. pártkereteken felülállóan az egész közgyűlés osztatlan bizalmát és szeretetét élvezi, amit ez a derék, szorgalmas és nagytudású főtisztviselő teljes mértékben meg is érdemel. VIKTORIA ZÁSZLÓ GYÁR ÉS DÍSZÍTŐ VÁLLALAT Rumbold B. Piai Alapittatott 18421. ♦♦ Telefon : J. 52—09. Zászlókészitések, díszítések, iparművészeti, címfestő-mázoló és szobafestő munkák. FMROflYAR WENDAUER JÓZSEF Budapest, VI., Csángó-utca 22. Telefon : Teréz 299-12. SCHNABEL ANDRAS JÓZSEF szemfedél, temetkezési és ravaíalozási cikkek lerakata. BUDAPEST, I.. GELLÉRTHEGY UTCA 11-SZ. Asphalt útépítő, szigetelő és tetőfedő vállal^ KÓRÉH E. Iroda: Budapest. Vili., Jozsef-körut 64. szám. Telefon: József 449-21. Telep: VI.. Agyag-utca 75. szám. Az 1924- évi 18- t.-c- alapján szervezett Iparosok Országos Központi Szövetkezete Bőripari Szakosztálya Budapest Központi iroda: V., Nádor-utca 22. Bőrszakosztály irodái és raktárai: VII., Klauzál-ter 5. sz. ►- • $?7£g|!íf ■ Kifogástalan minőségű wfcfilHII ■ gyermekcipőket, munkásbakancsokat, férfi és női box- és chevreaux-cipőket. Kötelékes szövetkezetek fietitermelése 10.< 00 pár I
