Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1928-01-07 / 1. szám

2 TU BUDAPEST renc főpolgármester Bethlen István gróf miniszterelnök elé fogja ter­jeszteni. Bethlen miniszterelnök jóváhagyásától függ tehát, hogy ez a megállapodás perfektuálódik-e, vagy sem, Kozmáék köreiben azon- -ban bizonyosra veszik, hogy ennek a megegyezésnek a végrehajtása semmiféle nehézségbe sem fog üt­közni. Ami végül a megállapodás per- fektuálásának időpontját illeti, ez nem fog sokáig késni. Ügy tervezik ugyanis, hogy a Beszkárt közgyű­lését még ebben a hónapban, de leg­később február elején összehívják. Ugyanígy szorgalmazzák az Egye­sült Fővárosi Takarékpénztárnak a Vásárpénztárral való fúzióját is, amely körül egyelőre még zavarok vannak, de az illetékes városházi tényezők remélik, hogy az Egyesült Fővárosi Takarékpénztár státus- jelentése el fogja oszlatni azokat az aggodalmokat, amelyek a fúzió el­len baloldali körökben felmerültek Tormay államtitkár az idegenforgalmi problémákról Az idegenforgalmi kérdésekben teljesen azonosak Ausztria és Magyarország érdekei — Miért késik a szerződés megkötése a Gellérthegyi sikló ügyében? — Az Uj Budapest tudósítójától. — Néhány nappal ezelőtt tartotta évi közgyűlését a Magyar Idegenforgalmi Szövetség és ezen a közgyűlésen is­mét élénken felrajzolódott a kontúrja annak a nagy idegenforgalmi munká­nak, amely fokról fokra jobban fog­lalkoztatja a hivatalos köröket és az idegenforgalmi kérdésekkel foglal­kozó társadalmi szervezeteket. Az idegenforgalom érdekében való össze­fogás egyre pregnánsabban bontako­zik ki, sőt tudomásunk szerint a kor­mány legközelebbi tervei között sze­repel a hivatalos állami idegenfor­galmi szervezet felállítása is, mintá­jára a Franciaországban nagy siker­rel működő hivatalos idegenforgalmi szervezetnek, az Office National de Tourisme-nők. Az előjelek szerint te­hát az idegenforgalmi munkásság most kezd kibontakozni a maga való­jában és az ország gazdasági, vala­mint külpolitikai érdekei egyaránt azt követelnék, hogy a szervezett idegenforgalmi propaganda mielőbb tökéletesüljön és kiépüljön. Sajnos, ezek a törekvések bizonyos fórumokon ma sem találnak olyant gyors segédkezekre, amilyenekre a cé­lok megvalósításának sürgőssége te­kintetében szükség lenne. Különösen áll ez az idegenforgalmi törekvések egyik leghatalmasabb magjának, a Budapest Fürdőváros Egyesület által az 1929. évre tervezett nagy nemzet­közi idegenforgalmi kongresszusnak előkészületeire. Másfél évvel ezelőtt a főváros törvényhatósága elvben ki­mondta, hogy a Budapest Fürdőváros Egyesületnek a nemzetközi kongresz- szus megrendezéséhez átadja a gel­lérthegyi citadellát, sőt a sikló meg­építésének költségeihez öt milliárd ko­ronával hozzájárul. A közgyűlésnek ily értelmű határozata alapján már régen meg kellett volna kötni a szer­ződést a főváros tanácsának a Buda­pest Fürdőváros Egyesülettel, és — bár értesülésünk szerint a szerződés ügye hetek óta teljesen érett állapot­ban van — a szerződés megkötése mai napig is késik. A nemzetközi kon­gresszus megtartásál ból rendkívül káros mert a kongresszust', . nak színhelyét kellők készíteni, a siklót meg ±ven építeni, a Citadellát és a Gellérthegy környékét rendezni kell, hiszen a fővárosnak legnagyobb érdeke, hogy értékes hő­forrásainak centrumában, a Gellért­hegyen, esztétikai és városrendészeti szempontból egyaránt előnyös helyen fogadhassák a már úgyis nagyszám­ban jelentkezett külföldi fürdőügyi kiállítókat és szakembereket. Egészen más, sokkal szerencsésebb körülmények közé jutnak az idegen- forgalmi törekvések a hivatalos állami szervezet felállítása után. Ma erről a kérdésről kormánykörök részleteseb­ben még nem nyilatkoznak, kétség­telen azonban, hogy az állami hivatal felállítása legjobb úton halad előre. A kormány tagjai között van néhány kiváló szakértője az idegenforgalmi problémáknak, tehát a kormányzás­ban is mindjobban érvényre jutnak az idegenfcrga1 ómmal kapcsolatos országos érdekszempontok. Hogy mennyire fontosnak tartják kormány­körökben a fokozott idegenforgalmi munkásságot, ez kitűnik abból a be­szélgetésből, amelyet a kereskedelmi minisztérium egyik kiváló vezető- férfiával folytattunk. Az idegenfor­galom fellendítésének szükségességé­ről Tormay Géza dr. h. államtitkár, a kereskedelmi minisztérium fő vasúti szakosztályának főnöke — aki for­galmi vonatkozásokban legkiválóbb ismerője a kérdésnek — az Uj Buda­pest munkatársa előtt a következőket mondotta : — Végre nálunk is utat tör annak belátása, hogy az idegenforgalmi kér­désekkel szakszerűen foglalkozni kell, különös figj'elemmel a külkereske­delmi mérlegünk és fizetési mérlegünk passzivitására. Köztudomású, hogy a nagy idegenforgalmat élvező államok milyen rejtett tartalékokat nyernek abban, hogy sok ezrei az idegeneknek felkeresik az országot. Legutóbb a sajtóban Schür ff osztrák kereskedelmi miniszter utalt arra a nagy értékre, amit a gazdasági nehézségekkel küzdő Ausztriának a mindinkább fokozódó idpopnforgalom jelent. Ezért az osz- ereskedelmi miniszter pro- ’’»a vette, azoknak az eszkö-__ 'tárását és alkalmazását, ^ üi ___ idegenforgalom fokozá­sára alkalmasak. Az elmúlt év őszén alkalmam volt Schürff miniszter úr­ral Bécsben az osztrák-magyar idegen- forgalmi értekezlet során a bennünket közösen érdeklő idegenforgalmi k ér­desekről beható eszmecserét folytatni és akkor egyértelműen megállapí­tottuk. hogy az idegenforgalmi kérdé­sek tekintetében érdekeink teljesen azo­nosak és így mindent el kell követ­nünk, hogy az országainkat felkereső idegenek lehetőleg kölcsönösen ki­cseréltessenek. — Ezért kívánatos, hogy meg­teremtessék a külföldön folytatott propaganda mellett magában az or­szágban az idegenek megfelelő el­helyezésének, fővárosunkon kívül az idegent érdeklő vidékeknek, kultúr- centrumainknak, fürdőinknek fel­tárása, illetve az idegenek befo­gadására való alkalmassá tétele. Kétségtelen, hogy fővárosunk a maga gyönyörű fekvésével, mú­zeumaival, lüktető életével és immár elsőrangú szállodáival mindenkép­pen alkalmas az idegenek befoga­dására. A Budapesten tartózkodó, magát itt jólérző, eltávozó idegen a legjobb propagandaeszköz további ide­genek ideíiozatalára, de kétségtelen, hogy néhány kivételtől eltekintve, nagyban és egészben a vidéken még sok a tennivaló. * — Az a tény, hogy ezt úgy az ide­genforgalmi kérdésekkel foglalkozó társadalmi szervezetek, mint az ille­tékes hatóságok felismerték és a rész­ben a. szükséges teendők tanulmány tárgyául szolgálnak, reményt nyújt- hogy a legutóbbi években határozót, tan nagy lendületet vett idegenfor­galom hazánkban csak fokozódni fog. ERDÉLYI UDVARI FÉNYKÉPÉSZ IV. Semmelweis-utca 2. Telefon 208-54. Westminster játékok csodálatos hangulatát élvezheti otthoná­ban. Hallgassa (tf£fl mn anebbnéi oxeMi meg mielőbb lllv>| Ilid hangú asztali, fali és álló óráinkat. — Vételkényszer nincs I Óragyár, Budapest, Tömő-u. 26. sz. Üllői-úti Stefánia gyermekkóiház mögött. MI ÚJSÁG A r% VÁROSHÁZÁN •-— Mi újság a városházán, kedves dr. Városházy bizottsági tag úr? — A városházára is áll a költő mon­dása, hogy »Múlik az esztendő, fogy is. meg •megújul«. Megkezdődött az 1928-as esztendő . . . — Előbb még az elmv.lt esztendő vé­géről beszeljen, kedves dr. Városházy. Kinek mit hozott a Kriszkindli? — Elsőnek a polgármester kriszkind- lijéröl referálok, szerkesztő úr. A Sipőcz- familia Boráros-téri ódon és nemes elő­kelőséggel berendezett hat szobás laká­sában az öreg mcltóságos asszony, dr. Sipőcz Lászlóné képviseli a Jézuskád. Sőt mondhatnám, hogy negyven egy­néhány esztendő óta ő maga a Jézuska, ö vásárolja és díszíti sajátkezúleg a ka­rácsonyfát Jenő fia számára. így tör­tént ez az \dén is. Mondanunk sem kell, hogy a karácsonyfa alja tele cs tele volt rakva .szebbnél-szebb ajándékokkal, bi­zonyságául annak, hogy Sipőcz Jenőt mindenki szereti, de különösen rajong érte a rokonsága. — A sok ajándék közölt minek ö} ült legjobban a polgármester? Ezt tőle magától kérdeztem meg. A podeszta azt felelte, hogy legjobban egy albumnak örült, melyet Makoldy József által rajzolt kitűnő portréja dí­szített. Notabene meg kell jegyeznem, hogy a portré az albumon kívül meg­jelent az »Uj Budapest« karácsonyi számában és pártatlan szakértők véle­ményé szerint a legjobban sikerült por­tréja Öméltóságának. Szóval hízelkedni akar kedves Bizottsági tag úr. azt óhajtván tudomá­somra hozni, hogy a polgármester az »Uj Budapest« karácsonyi számának örült a legjobban ... És a többi krisz­kindli ? •— Saját kiküldött tudósítónk Bu- záthék Attila-utcai lakására ment el, megtudni a karácsonyfa részleteit. Egye­nesen Öméltóságába, a zord alpolgár­mesterbe ütközött tudósítónk, akit tisz­teletteljesen megkérdeztünk, hogy mit hozott a Jézuska. — »Ugyanazt, amit Nagy Palinak a vármegyénél«.' — »És mit kapott Nagy Pali a vármegyénél?« — »Azt kérdezze meg tőle magától«. — »Es ki az a Nagy Pali a vármegyénél?« — »Én bizony nem ismerem. De kér­dezze meg az alispánt, az talán ismeri. Sőt mondhatnám, bizonyosan ismeri«. — Diktum-fa letum ? — Most már igazán magam sem tudom, hogy ki ez a Nagy Pali? Es mit kapott karácsonyra Buzáth János? De hogy ünnepeltek a tanácsnokok? — Ki jól, ki még jobban. Édes Bandiék lementek Balatonkenesére lá­nyostul, nejestül és egész nap fakutyáz- tak a Balaton jegén. Lamotte Kárólyek itthon maradtak, szintúgy Lóbmayerék is, akik Kenésére akartak menni, de azután megijedtek a húszfokos hidegtől. Németiig Béla viszont tíznapos szabad­ságot vett magának és erzsébetfalvai kúriájában szieszlázla át az ünnepeket. Gallina főjegyző pedig újévkor szökött el néhány napra Budapestről, hogy fe­leségét bemutassa megszállott területem lakó édesapjának. — Hogy vannak a betegek? Hála Istennek, gyógyulnak. Tel­jesen egészséges a polgármester, ak karácsony előtt néhány napig a szobát volt kénytelen őrizni. Erősen javul Illye- falri Lajos állapota, akit tvdvaUvőleg éppen kairói útja előtt vert le a lábáról egy tüdővérzési roham. Parassin pro­fesszor kezelte a kitűnő Lajost, aki megállapította, hogy a tüdővérzés nem is volt lüdővérzés, csupán a sok nikotin jelentéktelen következménye. A statisz­tikai hivatal derék igazgatója különben már ágyon kívül van és a jövő hét elején négyheti tartózkodásra feleségével együtt Mer ónba utazik. Jelentem még, hogy Szabó Imre tiszti főügyész gyengélkedik és emiatt néhány napig nem jön be hivatalába. — Ki utazik még? — Kozma Jenő, a városházi kor­mánypárt kitűnő vezére ment el néhány napra Borozsmára. Nem ugyan azért, hogy a híres szélmalmot tanulmányozza, hanem fontos ügyvédi teendők szólítot­ták a szélmalmok városába. Csütörtökön este viszont Bérezel Jenő kél hosszabb útra, amelyre még közismert lila dísz- magyarját is magával vitte. — Hová megy Jenő? — Egyenesen Kómába, hogy a fő­város hatóságát, amely tudvalevőleg egyházi tekintetben a hercegprímás fenn­hatósága alatt működő\ esztergomi fő- egyházmegyének van alávetve, Serédi Jusztinján püspökké szentelése alkal­mával képviselje. Bérezd az új herceg- prímás római tituláris plébániatemplo­mának átadásánál is jelen lesz, majd az új herceg prímással együtt, az érte menő hódoló küldöttségben tér vissza Budapestre. — Ha annyian elutaznak, ki marad a városházán? — Maradnak azért elegen, mert soha annyi nem volt a megoldásra váró fon­tos probléma, mint ezidén. Autobusz- ügy, Beszkárt-ügy, Talbot-ügy, tör- vényrevizió . . . Egyik ügy fontosabb a másiknál. — Apropos, Talbot-próbléma ! Adja élő a nagy párviadalt ! — Arról már bőven referáltak a napi­lapok, és így nékem csupán néhány kontúrt kell megrajzolnom.. Szín : Vi­lágítási bizottság. Idő : Karácsony és újév között. Főszereplő: I. számú bir- kozöbajnok: Buzáth János. — II. számú birkozóba jnok : Schimanek Emil. — A színmüvet írta Herrmann Miksa, hangszerelte Deutsch Lajos. Az első fel­vonás azzal kezdődik, hogy a zsűri nem, tudja eldönteni, ki véresebb a felindult- ságtól, Buzáth vagy Schimanek. Végül kihirdetik a holtversenyt és behozzák az elektromos mérőkészülékeket a hang izgalomfokának megmérésére. A má­sodik felvonás díszlete egy vár, mely­nek homlokzatán ez a felirat: Schima­nek támad, Schimanek bánja. A főhő­sök összecsapnak, a, küzdelem azonban olyan hosszúra nyúlik, hogy a második felvonást be kell fejezni és el kell kez­deni a harmadikat. A harmadik fd- vonás a küzdelem folytatását és befeje­zését foglalja magában. Győztes Buzáth János, aki knockautolta ellenfelét. Idő: 1 óra 40 perc. Csordás Elemér tiszti főorvos bekötözi a sebeket, a győztes feláll és meghajol a közönség előtt, mi­közben az Elektromos Müvek dalárdája a »Csak egy Buzáth van a világon« kezdetű népdalt énekli. — Szóval végétért a nagy mérkőzés. — Dehogy ért, dehogy ért, csak pihe­nőt tartottak a felek. Egyéb mérkőzések? — Azokra várjon jövő szerdáig szer­kesztő úr, amikor a közgyűlésen a köz­igazgatási, bizottsági tagválasztásoknál lesz nagy küzdelem. Itt az a helyzet, hogy a lejáró ellenzéki mandátumokra, a jelöltek, nevének megállapítását a

Next

/
Oldalképek
Tartalom