Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1928-01-07 / 1. szám
V. évfolyam 1. szám ' LA ,/■.! ' • /?»V\ ÄfW' i,Vn 1. szám <• ^ / (n'',?63p >' Budapest, 1928 január 7 IIJ BUDAPEST ^VÁROSPOLITIKAI „i. Elöilzelésl árait: r« ívre ..................................................30 pengő .. ...........................................................15 pengő Egyes szám ára 60 fillér KÖZGAZDASÁGI V FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBY ANDOR (Ír. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Dalmady Győző-utca 3. Telefon: Teréz 296-56 Postatakarékp. chequeszámla: 30013. Fontos változások a főváros vezetésében Folkusházy a Beszkárt vezérigazgatója, Buzáth a Vásárpénztárral fuzionáló Egyesült Fővárosi elnöke lesz — Lamotte Károly az egyik új alpolgármester, és visszaállítják a harmadik alpolgármesteri állást is — Rényi Dezső végkielégítéséért perrel támadja meg a fővárost A pártok megállapodásait a miniszterelnök elé terjesztik — Az Uj Budapest tudósítójától. — Pro domo Jelen számával ötödik évfolyamába lép az*Vj Budapest. Az évfordulót szükségesnek tartjuk arra, hogy kicsit befelé nézve, számot adjunk az elmúlt esztendőkben teljesített munkásságunkról és azokról a célkitűzésekről, amelyeknek az évek dübörgő egymásutánjában szolgálatába akarunk szegődni. Lapunk eddigi élete nyitott könyv, az elért eredményekről szerénytelenségnek tartjuk beszélni, jövő céljaink pedig állandóan ott lebegnek hasábjainkon komolyan, nemesen és változ- hatatlanul. Célkitűzésünk az elkövetkező évben sem fog változni, továbbra is azt tartjuk, hogy ennek a városnak a napipolitikától mentes, komoly és céltudatos liberális fejlődésre van szüksége, olyképpen azemban, hogy ezt a liberalizmust a radikális irányokba való átcsapástól mentesítse a hagyományok tisztelete és általában a konzervativizmus kötőfékje. Ezeknek a céloknak lobogója alatt az Uj Budapest független minden pártérdektől és pártkasszától. Minden párt programjából elfogadjuk azt, amit lelkiismeretünk és Budapest iránt érzett szeretetünk jónak és elfogadhatónak tart, tekintet nélkül arra, hogy ezeket a megvalósíthatók- nak és jóknak ítélt szempontokat a szélsőjobbon vagy a szélsőbalon vetették-e fel. Mifiden pártvonatkozástól független látásunk éppen ezért tiszta, mert túlmenően pártkereteken és egyéb érdekeken, a város egyetemes javát tudjuk szem előtt tartani. Ha valaha szükség'Volt pártatlanságra és elfogulatlanságra, akkor 1928-ban igazán szükség van erre. Az évek torlódásában kevés olyan esztendő van, amely annyira jelentős lenne a főváros életében, mint ez az alig pár napos csecsemő, amikor a gazdasági és politikai problémáknak egész sorozata várja a megoldást. • De e gazdasági és politikai problémákkal legalább egyenrangúnak tartjuk az önkormányzat védelmének fontosságát. Az önkormányzatot mai struktúrájában kell fenntartani és ha lesznek is rajta a modern várospolitikai élet iramának megfelelő változtatások eszközlendők, ezek a módosítások nem érinthetik az autonómia lényegét : a polgárság minden idegen befolyástól mentes jogosultságát arra vonatkozólag, hogy belső ügyeit a történelmi hagyományokhoz képest maga intézze. Ezekben a harcokban kezünkben a toll éles fegyverével ki fogjuk venni a magunk részét. Ehhez a harchoz kérjük a közönség támogatását, azét a közönségéét, amely eddigi működésünket ismerve, érezi és tudja, hogy az Uj Budapest mindig objektiv szemlélője volt a város dolgainak, őre az autonómiának, megértő barátja a fővárosi tisztviselőknek, ellensége minden törekvésnek, melyet nem a legtisztább és legönzetlenebb közérdek, mozgat a város körül. A beköszöntött új esztendő nagy változásokat hoz Budapest székesfőváros kommunális életében. A karácsonyi ünnepek alatt és az újév alkalmából a legilletékesebb tényezők között komoly, beható és minden részletre egyaránt kiterjedő nagy tanácskozások folytak mindazokról a fővárosi kérdésekről, amelyek az utóbbi időben a községpolitikai életet foglalkoztatták. Ezek a tanácskozások kezdetben csak a többségi pártok vezetői között folytak, később azonban, amikor a személyi kérdésekre vonatkozóan sikerült közös platformot találni, az egymás közötti bizalmas megbeszélések megálló, vödásszerű jelleget öltöttek magukra. A kulisszák mögötti kezdeményező tanácskozások után a városháza négy legnagyobb korifeusa formálisan össze is ült és végleges megállapodást kötött. Ezen a döntő megbeszélésen Ripka Ferenc főpolgármester, Sipőcz Jenő polgármester, Wolff Károly, a Keresztény Községi Párt elnöke és Kozma Jenő, az Egységes Községi Polgári Párt elnöke vettek részt. Az Uj Budapest munkatársa erről a rendkívül érdekes tanácskozásról és annak eredményeiről részletes és minden tekintetben teljesen beavatott információkat kapott. Ezen az újévi programmtanácskozáson elsőnek a Beszkárt-ügyet vették elő. A nagyközönség előtt ismeretesek azok a bonyodalmak, amelyek a Beszkárt ügyvezetése körül támadtak, azzal a jelentéssel kapcsolatosan, amelyet a Beszkárt üzemének ellenőrzésére kiküldött bizottság készített. Rényi Dezső azóta fizetéses szabadságon van és a Beszkárt ügyeit Sztrókay István h. vezér - igazgató irányítja. Rényi Dezső helyzetének tisztázása céljából konkrét tárgyalások indultak meg, amelyek azonban nem vezettek eredményre. Hosszas vita fejlődött ki ugyanis arról a kérdésről, hogy Rényi Dezső végkielégítését mekkora összeggel állapítsák meg. Minthogy ezek a tá: válások sikerre nem vezettek, Rényi Dezső nem hajlandó további alkudozásokba bocsátkozni, hanem vonatkozó szerződésbeli megállapodásának teljes mértékben való érvényesítését követeli és így előreláthatóan ennek az ügynek az elintézése bírói útra terelődik. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy Rényi Dezső nem térhet vissza a Beszkárt élére, Bárczy István személye került előtérbe. Ezt a tervet azonban éppen a legilletékesebb kormánykörök ellenállása következtében el kellett ejteni. Újabb puhatolódzások indultak meg tehát abban az irányban, hogy olyan személyt találjanak a Beszkárt vezérigazgatói állása számára, aki minden oldalon egyaránt akceptálható kitűnő szakember legyen. Ezzel párhuzamosan a Községi Polgári Párt oldaláról azt a követelést állították fel, hogy a fővárosi rendezetlen közlekedésügyi problémák gyors és megfelelő megoldása érdekében közlekedési diktátor kreál- tassék. Azon a tanácskozáson tehát, amelyet a karácsonyi ünnepek alatt p ■városháza négy legilletékesebb tényezője egymás között folytatott, mindezeket a szempontokat figyelembe kellett venni. Wolff Károly a maga részéről ragaszkodott ahhoz, hogy bizalmi embere kerüljön a Beszkárt élére, Kozmáék viszont azt a követelést állították fel, hogy a Beszkárt vezetőségében Márkus Jenő nyugalmazott miniszteri tanácsos, volt fővárosi tanácsnok is elhelyezést találjon. Wolff Károly kezdetben Márkus Jenő ellen foglalt állást, most azután kompromisszumos alapon létrejött a végleges megállapodás, amely szerint kölcsönösen elfogadták egymás jelöltjeit : Folkusházy Lajos alpolgármester lesz a Beszkárt vezérigazgatója és egyben ő lesz az a közlekedési diktátor, akinek működésétől a Ripka-párt Budapest székes- főváros közlekedésügyének rendezését várja. Folkusházy Lajos helyettese Márkus Jenő lesz, aki ilyen körülmények között közismert agilitásának és minden oldalon elismert nagy képességeinek megfelelő teret fog találni. Folkusházy Lajos alpolgármester éltető lelke volt mindig a városházának, az ő kitűnő képességeiről még politikai ellenfelei is csak az elismerés hangján szólanak, nem kétséges tehát, hogy ez a megállapodás szerencsésnek minősíthető. De máris megállapíthatjuk, hogy ez a szerencsés megállapodás pártpolitikai tekintetben sem fog akadályokat találni a végrehajtás szempontjából, mert hiszen Márkus Jenő kedvelt egyéniség Rassay Károly előtt is, akinek pártja, a Független Nemzeti Demokrata Párt, nagytehet- ségű vezérének óhajtását mindenesetre teljesíteni fogja. A műszaki igazgatás területén pedig Sztrókay vezérigazgató-helyettes megmarad eddigi hatáskörében és így különösebb bonyodalmak ebből a megegyezésből aligha fognak keletkezni. Azzal, hogy Folkusházy Lajos átmegy a Beszkárt élére, megürül az egyik alpolgármesteri állás. De komoly hírek szólnak arról is, hogy a második alpolgármesteri állás is megürül, amennyiben Buzáth János alpolgármester van kiszemelve az Egyesült Fővárosi Takarékpénztárnak a Budapesti Takarék- és Vásárpénztár Részvénytársaság egyesítéséből származó új intéz* mény élére. Erre a pozícióra is Folkusházy Lajos volt kezdetben kiszemelve, most azután, hogy a Beszkárt-ügy így oldódik meg, Buzáth János személye került előtérbe. Az új esztendő tehát egyszerre mind a két alpolgármestert elviszi a városháza éléről, amit maguk az érdekeltek is szívesen vesznek, mert hiszen mindkettőnek a szolgálati ideje lejárt. Tavaly, amikor úgy Folkusházy Lajosnak, mint Buzáth Jánosnak az alpolgármesteri állásban való marasztalás a kérdése felmerült, a kormány ellenállást tanúsított és a hosszas tárgyalások után sikerült ezt az ügyet közmegelégedésre úgy elintézni, hogy Folkusházy Lajos és Buzáth János hivatalban maradhassanak. De jelentős változást hoz annak a tervnek a megvalósítása is, hogy a városházán visszaállítják a harmadik alpolgármesteri állást. Ezt a tervet a Keresztény Községi Párt részéről vetették fel és Wolff Károly maga is erősen szorgalmazta Scitovszky Béla belügyminiszternél a harmadik alpolgármesteri állás visszaállítását. A két alpolgármesteri állás meg- üresedése és a Beszkárt, valamint a Vásárpénztár-probléma új megoldása következtében egész sereg igazgatósági tagsági hely ürül meg úgy a Beszkártnál, mint a Vásárpénztárnál. Ezeknek a személyi kérdéseknek az elintézése természetesen ma még korai volna, érdekelt körökben azonban természetesen már most megindultak az előzetes tanácskozások. Ami a megüresedő két alpolgármesteri állás jelöltjeit jelenti, ezek között első helyen Lamotte Károly tanácsnok-főjegyző, a pénzügyi osztály vezetője áll, rajta kívül természetesen az idősebb tanácsnokok is kombinációban vannak. Az ügy megvilágításának teljességéhez tartozik még, hogy a karácsonyi megállapodást Ripka Fe-
