Uj Budapest, 1927 (4. évfolyam, 1-19. szám)
1927-10-01 / 7. szám
XU BUDAPEST 2 Apróbb mozaikkövecskék a nagy költségvetésből : A főváros a jövő évben összes rendes jövedelmeinek 71 százalékát fordítja közmunkákra. A népjóléti minisztert újból felkérik, hogy a kórházi ápolási díjakat a tényleges szükségletnek megfelelően állapítsa meg. Nincs pénz a Mályás-templom, a Bakáts-téri és a szegényháztéri plébániatemplomok restaurálására. A költségvetés kísérő jelentése szerint a bérkocsik külső kiállítása az elmúlt év folyamán is kielégítő volt (?) Ugyancsak a kísérő jelentés szerint a tanács' »erélyes felhívására« a Texametergyár vezetősége kötelezte magát, hogy szeptember hó végéig valamennyi viteldíjjelző készüléket átszereli pengőtarifára. (?) A kísérő jelentés örvendetes körülményként állapítja meg, hogy a főváros határában 3000 tehenet tartanak fővárosi gazdálkodók. »E téren további fejlődésre számíthatunk, ha az apaállat-kérdés megoldásra talál«. A költségvetésben ezer pengőt irányoztak elő a kiváló fajtájú apaállatok gazdáinak segélyezésére. Az Idegenforgalmi Hivatal a Magyar Idegenforgalmi Érdekeltségek Szövetségével »élénk szakmabeli együttműködést fejt ki«* A propaganda kimélyítése érdekében az Idegenforgalmi Hivatal belép a National Geographical Society amerikai egyesület egymilliót számláló tagjai közé. Szenzációs ! A tűzoltási szabályrendelet a kísérő jelentés szerint még mindig CSORTOS RÁTKA1 minden este az ANDRÁSSY-UTI SZÍNHÁZBAN »módosítás alatt áll«. Magyarra fordítva : a biztosítótársaságok még mindig nem adóznak a fővárosnak az ő érdekeiket hathatósan védelmező tűzoltóság fenntartásához. A biztosítók csak keresni szeretnek a városházán. Keresnek is. * A Széchenyi-fürdő hiteltúllépési ügyének megvizsgálására kiküldött ötös albizottság már befejezte munkáját és a vizsgálat eredményéről tájékoztatta a nyilvánosságot. A pénzügyi bizottság albizottságának munkája különösebb eredménnyel nem járt. A bizottság vizsgálata során ugyanis egyetlen új momentum sem merült fel, ami a legélénkebb bizonyság amellett, hogy Pet- rovácz Gyula szakszerű első jelentése, amelyet ebben az ügyben az illetékes fórumok elé terjesztett, teljesen kimerítő és minden tekintetben alapos munka volt. A hivatalos vizsgálat során természetesen nem került szóba a megelőzés kérdése. A kiküldött ötös albizottságnak a hivatása csak a Széchenyi-fürdő hiteltúllépési ügyének megvizsgálására terjed ki és így nem térhettek ki annak a problémának a megvitatására, miként lehet a jövőre nézve az ilyen hiteltúllépési esetek megismétlődését megakadályozni. Minthogy ebben a vonatkozásban a fővárosi számvevőségnek lehet a legfontosabb szerepe, érdemesnek tartottuk, hogy a legkitűnőbb szakembernek, S transz •István dr. országgyűlési képviselőMindezek után kérjük a tör vény - hatósági bizottságot, hogy a beszámoló jelentést tudomásul venni, a költségelőirányzatot, valamint az ezzel összefüggő javaslatokat úgy az általános, mint a részletes tárgyalás alapjául elfogadni mél- tóztassék. nek a véleménye iránt érdeklődjünk. Strausz István dr., az állami számvevőszék volt elnöke, a következő figyelemreméltó megjegyzéseket tette a Széchenyi-fürdő hiteltúllépési ügyéről az Uj Budapest munkatársa előtt : — Arra a kérdésre, hogy miként lehetne a székesfővárosnál előfordult mérhetetlenül nagy hiteltúllépések megismétlődését a számvevőségi ellenőrzés útján elkerülni — nekem elsősorban szintén kérdéssel kell felelnem. Azt kérdezem, miért nem kutatták a túlkiadás bírálatára hivatottak : miként történhetett meg a székesfőváros háztartásában, hogy beruházások fedezetére költségvétésileg és építési előirómyza- tokban megszabott költségekkel szemben olyan hiteltúllépések jelentkeznek, amelyek példátlanok egy autonómia háztartási körében akkor, amidőn tudvalévőén intézményileg szervezett számvevősége van? Erről a kérdésről egyáltalán nem esett szó a hiteltúllépés lehetőségeinek kivizsgálásánál és maga a sajtó sem érintette ezt a kérdést. Éppen azért meglep engem, hogy most hozzám fordulnak : adjak vá- I laszt arra a kérdésre, hogyan lehetne a jövőre nézve a számvevőség átszervezése útján megelőzni a hiteltúllépéseket. Szerintem ennek a kérdésnek a megoldásánál ki kell vizsgálni mindenekelőtt azt, hogy a székesfőváros számvevőségét terheli-e felelősség a beruházási kiadásoknál bekövétkezetjt nagy Mteltúllé- pések midit? Ha a számvevőség teljesíti a maga kötelességét, illetőleg ha a számvevőség és hatásköre megfelelő rigorozitással van megszabva, sem a főváros költségvetésével szemben, sem az illető objektum kivitelére megállapított előirányzattal szemben nem fordulhatott volna elő a legkisebb összegű hiteltúllépés sem anélkül, hogy erről a főváros polgármestere és tanácsa a számvevőség útján kellő időben tudomást ne szerzett volna. — Éppen azért, mert az ellenőrzés intézményes megszervezéséről az egész ügy kivizsgálásánál komoly szó nem esett, nem bízom abban, hogy a számvevőség a székesfővárosnál olyan szervezetet és olyan függetlenített hatáskört kapjon, amely melléit a főváros háztartásában az átgondolt takarékos és észszerű gazdálkodás biztosítható volna. Természetes, hogy abban az esetben, ha a számvevőségnek az ellenőrzés körül nem adatik meg a megfelelő garancia, akkor a székes- főváros költségvetése csak puszta forma marad a jövőre is, amellyel szemben az intézkedésre és az utalványozásra jogosult faktorok a maguk kénye-kedve szerint vihetik a székesfőváros háztartását, tudván azt, hogy a költségvetésen felüli JcölteA székesfőváros tisztviselő hölgyeit legelőnyösebben szolgálja ki ANNUS DIVATSZALON V., Arany János-utca 15. ffoipii leliel elkerülni a Siilelínllépéseket? Strausz István nyilatkozata a fővárosi számvevőség ellenőrző szerepéről, az üzemek ellenőrzéséről és a fővárosi számvevőség államosításának tervérél — Az Uj Budapest tudósítójától — MI ÚJSÁG A *2 VÁROSHÁZÁN í Mi újság a városházán kedves dr. Városházy bizottsági tag úr ? — Készülnek, szerkesztő úr, készülnek a költségvetésre. — Milyen stádiumban vannak az előkészületek ? — Már kinyomatták a költségelőirányzatot, amely 673 nyomtatott oldalra terjed, a súlya több mint egy kilogram. Elkészült már a pénzügyi ügyosztályi és a tanácsi jelentés is, ez csak 78 oldal, de talán még súlyosabb, mint maga a költségvetés, olyan súlyos kijelentései vannak benne Lamotte tanácsnoknak. — Hogy-hogy ? — Lamotte Karcsi nem tesz lakatot a szájéira, ami a szivén, az a nyelvén, prüszkölni is fognak tőle, — pláne fönt a Várban. — Szétküldték már a költségvetést ? — Az első példányokat a pénzügyi bizottság tagjainak küldötték szét külön küldöncökkel, hogy a vezérek készülhessenek a nagy budget-beszédre. Meg is kapta valamennyi, tanulják is szorgal másán. Wolff Károlynak Pariidra kézbesítették a hatalmas paksamétát, a jobboldal vezére hétfőn jön Budapestre, a polgármesteri expozé ütem ö lesz az első szónoka a költségvetési vitának. Utána jönnek Kozma Jenő, Glückstahl Samu, azután Barcics Marcel, Peyer Károly, Buclay Dezső, Pa- Icots József, Petrovácz Gyula, Friedrich István, Büchler József, —- a minorum gentiumról nem is szólva. ~ Meddig tart a költségvetési vita? — Ily körülmények között nagyon sokáig el fog húzódni, ha csak meg nem valósul a közgyűlési pártok azon közös óhaja, hogy ne a költségvetési vita legyen az a tárgy, amelynél minden városatya kiélheti a maga szereplési ambicióját. Lehetetlen állapot, hogy negyven-ötven szónok is feliratkozzon az általános vitához, és éldadogja azt, amit a vezérek előttük már régen sokkal rövidebben és értelmesebben elmondottak. Világért sem akarjuk a szólásszabadságot korlátozni, de igazán nevetséges az a feliratkozási láz, amely az ilyen költségvetési vitákat lciséri, nemkülönben az a pártvezéri és polgármesteri kapacitálás, amelynek hatása alatt azután az egyes szónokok, akik öt perccel azelőtt még két és három órás felszólalásokról ábrándoztak, boldogan letörölköznek. A költségvetéshez való felszólalás, vagy fel nem szólalás nem fokmérője a városatyaságra való rátermettségnek. A közkatonák a bizottságokban igyekezzenek érdemleges munkát kifejteni, a költségvetési vitát, ahol a városi nagy problémák, általánosabb városigazgatási szempontok kerülnek tárgyalásra, hagyják a vezéreknek. — Tudja mi a baj, kedves dr. Városházy? Pláne a baloldalon kevés a közkatona és sok a vezér. Sőt minden közkatona vezérnek képzeli magát. — Majd elválik a vallatásnál. A költségvetési vitára vonatkozólag a helyzet az, hogy egyik nap délelőtt, másik nap délután fog a pénzügyi bizottság ülésezni. Szerdán délelőtt kezdődik a költségvetés tárgyalása. — Ki fog elnökölni? Folkusházy még nincs idehaza? — De útban van, már írt Viareggió- ból, ahol üdül, hogy idejében hazaérkezik és ő fog már az első ülésen is elnökölni. — Tehát Folkusházy elnököl, az expozét Sipőcz polgármester tartja. — Azt hallottuk róla, hogy beteg. — Csakugyan gyengélkedett, a torkát fájlalta, úgyhogy orvosai már csak a költségvetési vitára való tekintettel is azt ajánlották neki, hogy néhány napig maradjon a szobában. Sipőcz tehát Boráros-téri lakásán tanulmányozza a költségvetést, annál is inkább, mert két beszédet kell tartania. Az egyiket a pénzügyi bizottságban, ahol, mint hallom, részletesebben és számszerűbben fog a költségvetéssel foglalkozni, a másodikat pedig a közgyűlésen kell tartania, ahol a magasabb várospolitikai nézőpontból fogja az előirányzatot taglalni. Egy bizonyos : a két beszéd teljesen különbözni fog egymástól, az egyik mintegy kiegészíti a másikat. — Hol lesznek a pénzügyi bizottság ülései ? — Az e pillanatban még nincs eldöntve, de valószínű, hogy a tanácsteremben. Ugyan vannak olyan vélemények is, hogy a közgyűlési teremben kell tartani, mert ott büffé is van, ahol a vitában kifáradt atyák félüdíthetik magukat. — A pénzügyi bizottsági ülésére természetesen hazajön valamennyi tanácsnok ? — Magától értetődik. Lobmayer már megjött, de hazajön Csupor is. — Újabb hírek a Csupor-frontról ? — Megbízható hírek nincsenek, híresztelés azonban annál több akad. A legújabb verzió szerint Csupor tárcán- kívüli tanácsnok lenne, aminthogy voltak egynéhányszor tárcánkívüli minnisz- terek is. Ebbéli minőségében azután, mint tanácstag, különleges missziókat teljesítene, közvetlenül a polgármesternek alárendelve. így szó van arról is, hogy a városi biztosítások ügye lenne az első probléma, amelyet a polgármester reábízna. De vannak más verziók is, amelyek szerint Csupor ügyosztályt kapna, de nem a pénzügyi ügyosztályt. — Hanem ? — Egy másikat, szerkesztő úr, mégpedig a Károly-körúti fronton. A helyzet az, hogy az egész tanács félforgatása a levegőben lóg, listák forognak közkézen, illetőleg közszájon. Már olyan listát is hallottam, amely szerint — egyetlen tanácstag sem maradna a mai helyén, hanem teljesen új beosztást készítene a polgármester. — Amely szerint? — Nem akarom a kedélyeket izgatni, szerkesztő úr, különösen most nem, költségvetési vita előtt, nem is beszélve arról, hogy vannak dolgok, amiket még itt a vonal alatt sem lehet megírni. Egy bizonyos : hat héten belül, amíg a költségvetés keresztül nem megy a közgyűlésen, az ügyosztályok vezetésében nem lesz semmi változás. — Miért nerü? — Azért nem, mert minden ügyosztályt a költségvetés tárgyalásánál természetszerűleg annak kell a közgyűlés előtt képviselnie, aki az illető ügyosztály költségvetését összeállította. Ha tehát lesz is változás a tanácsnokok beosztásában, arra csak november közepe táján kerülhet sor. Ha ugyan egyáltalában sor kerül rá. — Farkas József dr,? — Lemondott annak módja és rendje szerint, bár még a lemondás nem érkezett él az illetékes faktorokhoz. Most, hogy a városházán a lemondási hírrel kapcsolatosan azt kezdték kutatni, hogy ki lesz az utóda, kiderült, hogy a nagy- szakállú Farkas egyszerűen pótolhatatlan ...
