Uj Budapest, 1927 (4. évfolyam, 1-19. szám)
1927-12-24 / 19. szám
1927 december 24 W BUDAPEST a Nyilatkoznak a vezérek a pártok jövö évi programijáról Az Uj Budapest galériája '‘$>V Slpőcz Jenő dr. (Az Uj Budapest számára rajzolta Makoldy József) aaacsaacicic3G3ca cseaocacaciaca csacsci aea ca Az évforduló alkalmából az Uj Budapest munkatársai kérdést intéztek a pártok vezetőtagjaihoz a jövő évi tervekről• Itt adjuk a beérkezett válaszokat: BECSEY ANTAL az Egységes Községi Polgári Párt vezető tagja : — Tudvalevő dolog, hogy az állam és a város házi art ásának pénzügyi egyensúlya már néhány év óta biztosítottnak tekinthető. Az a körülmény, hogy a fővárosi községi háztartás 1924—26 é\ einek zárszámadásai együttvéve 24 millió pengő felesleget mulattak ki, nyilvánvalóvá teszi, hogy községi háztartásunk keretei reálisak, sőt kellő rugalmassággal is bírnak. Viszont az a körülménye hogy 1928 évi költség- vetésünk rendes bevételei, illetőleg kiadásai 170 millió pengőre (kereken 150 millió aranykorona) szöktek, azt jelenti, hogy a székesfőváros költségvetése a béke-idők [maximumát is meg haladó méreteket öltött. — És ez bizonyos mértékben gondolkodóba kell, hogy ejtsen n indenkit. Igaz, hogy a számok emelkedésében az arany vásárló erejének csökkenése is kifejezésre jut ; ezzel a 25—30 szá- zalékc t kitevő különbözettél szemben áll azonban az a megállapítás, hogy iparunk és kereskedelmünk kereseti viszonyú a béke-évekhez képest lényegesen leromlottak. Félő tehát, hogy a székesfőváros költségvetésének egyensúlyát a polgárság teherviselő képessége nem fogja tudni fentartani ; ami a székesfőváros életére katasztrófád kihatással lenne. Nem látok tehát £ közeljövőben fontosabb feladatot, mint a közszükségletek és a polgárság teherviselő képessége között szükséges egyensúlyt biztosítani. — E t ekint el ben két irányban ve nuak lehetőségeink. Az egyik a szükségletek mérvének leszorítása : a sokszor hangoztatott takarékosság. Pártunknak e tekintetben elfoglalt álláspontja közismert. Takarékosságot kívánunk a személyi, dologi kiadások és az in- produkt ív beruházások egész vonalán ; addig a határig, ameddig egyéb közszempontok sérelme nélkül elmennünk lehet. Bizonyos határon túl azonban a minden áron való takarékoskodás nemcsak a közigazgatásnak, hanem a termelésnek is fékezője lehet. Ne felejtsük el, hogy közgazdaságunk egyik legnagyobb baja a fogyasztás krízise ; és ha például nem hozzáit a közalkalmazottakat abba a helyzetbe, hogy karácsonyra vásárolhassanak, úgy ezt a takarékosságot nemcsak a tisztviselők sinylik meg, hanem a kereskedelem és ipar is belepusztulna. A takarékosság nem lehet az élet és az élethez való jognak merev negatívuma ; a takarékosságnak addig van lét- jogosultsága, ameddig erőgyűjtést, erőtartalékolási jelent. — A másik lehetőség : új gazdasági erőforrások feltárása, amelyek tehermentes! ik a túlterhelt adófizetőket és nemdrágí ják az életet sem. A székes- fővárosi nagy üzemek, nevezetesen az elektromos- és gázüzemek évről- évre javuló eredményei mutatják, hogy mily eredményeket lehet modern technikai és céltudatos kereskedelmi vezetés mellett elérni, üzemi megtakarítások és üzleti propaganda révén. A tranzit áló kereskedelem, az exportlehet őségek elősegítése, a városi export hitel megszervezése, a betterment gondolatának ügyes kihasználása, céltudatos telekpolitika, stb., mind a közt megillető nagy jövedelmek forrása lehet. Ha mindezeken kívül rámutatoK a fürdőügyre támaszkodó idegenforgalomra, a pesti oldalon elterülő óriási kettős thermális medence hőgazdasági jelentőségére és sok egyéb hasonló erőforrásra, úgy merem állítani, hogy a vámosi gazdálkodásnak olyan üzemek, amelyeket a kereskedelem és ipar, mint tarthatatlan konkurrenciát, nagyon kifogásol. Ez a követelés a kérdésnek egyik oldalát teszi, a másik oldalon viszont okvetlenül gondoskodni kell a fentartandó üzemek formájának Egyiől azonban nem szabad megfeledkezni ; ez az, hogy gazdaságilag súlyos helyzetben a közterhek lenyűgöző hatása kétszeres súllyal nehezedik az adózókra ; ily körülmények között a közterhek fokozása összerop- pantja az adóalanyt és felborítja a kÖ7ületek gazdasági egyensúlyát is. Erősíteni kell az adóalanyt vagy az adóterhek csökkentése vagy az adózóképesség fokozása : munkaalkalmak és kereseti lehetőségek révén. — A helyes várospolitika legsürgősebb feladatai tehát két pontban foglalhatók össze: a városi gazdálkodás részére új erőforrások zsilipjeit megnyitni és emellett a teherviselő polgárság teherbíró képességét fokozni. Ez a gazdasági megfontolás vezette pártunkat az elmúlt budget-tárgyalás során arra az elhatározásra, amely a fogyasztási adók eltörlését eredményezte. És ha kihatásaiban ez a lépés nem is jelent nagyon sokat, mindenesetre elhatározó lépés volt a fentvázolt új célkitűzések leié. BRÓDY ERNŐ dr. a Független Nemzeti Demokratapárt községi frakciójának vezetője : A jövő év fővárosi feladatai kö. zött első helyen kell említenem a üzemi kérdés megoldásának szüksé gességét. A probléma likvidálásx már megkezdődött, do nem feje ződött be, mert még mindig vannak nagyon sok olyan új területe aknázható ki a köz javára, amely intézményesen biztosíthatja a községi gazdálkodás egyensúlyát. — A teherviselő polgárságot pedig tehermentesíteni kell. Tudom, hogy a közteherviselés ma minden államban é- nagyvárosban igen súlyos probléma. megállapításáról, valamint a kezelés és ellenőrzés újabb szabályozásáról. Az idők folyamán ugyanis kitűnt, hogy a szervezés és ellenőrzés körül nagy hiányok mutatkoztak, amit meg kell szüntetni. Én a magam részéről egyébként az építkezés kérdését is nagyon fontosnak tartom. Főleg a magánépítkezés előmozdítására és megkönnyítésére gondolok. Nézetem szerint minden rendelkezésünkre álló eszközzel oda kell törekednünk, hogy az építkezési kedvet növeljük, a terhek lebontásával és a nehézségek elhárításával. A lakásínség ugyanis még mindig nagy, másrészről pedig nem szabad elfelejtkezni arról .a körülményről sem, hogy minden építkezés egyben új közgazdasági erőforrás és munkaalkalo?n. Az építőipar Budapest éltetőeleme, amelynek fejlődése nélkül a főváros csak pang és sorvad. A legfontosabb problémák közé * tartozik a fővárosi közlekedésügy rendezése. Ebben a nagy kérdés- j; komplexumban a földalatti vasút j kiépítése, a földalatti és földfeletti I vasutak problémájának megoldása, a perifériákkal való összeköttetés rendezése és kiszélesítése, a pályaudvarok elhelyezésének kérdése állnak előtérben. Ha ezeket a kérdéseket az illetékesek alkalmas modorban és helyes ítélettel fogják meg, még az anyagi szempontok sem okozhatnak nehézségeket, mert hiszen ezeknek a kérdéseknek a megoldása lukrativ beruházást eredményez, tehát úgy az invesztált tőke, mint az amortizációs kamat helyes kezelés mellett megtérül. Idetartozik természetesen az auto- buszközlekedés problémájának a megoldása is. A főváros belső területén az autobuszközlekedést kell teljes mértékben kiterjeszteni. A főváros belterületén a sínek nélküli, a külterületeken a síneken való közlekedés rendszerét kell állandósítani. A karácsony alkalmából egyébként annak a reményemnek adok még kifejezést, hogy az a harmónia, amely a községi pártok között a most lezajlott esztendőben Budapest székesfőváros szeretetében és gondozásában megnyilvánult pártkülönbség nélkül minden közgyűlési oldalon megnyilvánult, a jövő évben is állandósul. Ennek a dicséretes harmóniának a jegyében kívánok Budapest közönségének boldog karácsonyi ünnepeket és jó új esztendőt. BÜCHLER JÓZSEF a Szociáldemokratapárt községi frakciójának vezetője : A jövő év legkiemelkedőbb fővárosi témája a Talbot-ügy lesz. Mi ebben az ügyben a végsőkig ellentállunk, mert a főváros érdekei ellen valónak tartjuk a Talbot- centrálénak olyan keretek között való megépítését, ahogy azt a kormány tervezi. Alkotmányos formák között a legélesebb harcot fogjuk megvívni ebben az ügyben. Eles harcot folytatunk továbbá a lágymányosi kérdésben is. Nem fogjuk megengedni, hogy a főváros telkeit ingyen engedjék át. A kultuszminiszter úr erőszakolja, hogy kilenc millió pengőt, vagyis százhúsz milliárdot költsünk a lágymányosi tó feltöltésére. Ez évenként 800 ezer pengő kiadást jelentene. Tovább küzdünk a ielekértékadó behozataláért is, mert csak ezen az úton képzelhető el, hogy a főváros tovább építhet kislakásokat és segíthet a lakásínségen. Másrészt pedig a szociálpolitikai és közegészség- ügyi szempontok is, valamint a munkaalkalom teremtésének szempontja is szükségessé teszi az építkezések elősegítését. Építettünk új lakásokat, de a munkások nem tudnak beköltözni. A házbérek rendkívül magasak, természetesen azért, mert kölcsönből építették a házakat. Sürgetjük a beruházási kölcsön erősebb tempóban való felhasználását, már csak azért is, mert a városnak 50 millió napi kamatveszteséget jelent a beruházások elhalasztása. Arra kell tehát törekednünk, hogy minél gyorsabban felhasználjuk a beruházási kölcsönt. Követeljük az építkezések folytatását. Főként kislakások és szükséglakások építését siettetjük, szorgalmazzuk továbbá a villainosvonalak kiépítését is és új autobuszrelációk beállítását. A jövő esztendőben kemény küzdelem vár nemcsak a szociáldemokratapártra, hanem valamennyi fővárosi pártra is, az autonómia megvédelmezése érdekében. Remélem — de azt hiszem úgy is van, — hogy valamennyi párt az autonómia vódejmépek aJapi
