Uj Budapest, 1927 (4. évfolyam, 1-19. szám)

1927-11-12 / 13. szám

4 UJ BUDAPEST belügyminisztert, hogy a kormány minden erejének felhasználásával kísérelje meg a községi élelmiszer- üzem továbbterjeszkedésének meg- gátlását. Ez tehát a harmadik me­morandum, amely a fővárosi élel­miszerüzem vezetőségének lehetet­len üzemi politikáját sérelmezi, de talán a nyomatékos küldöttség­járás és memorandumbenyujtás he­lyett a közeljövőben Budapest adó­fizető kereskedői és iparosai egyéb megoldást is jognak találni arra, hogy Reich Samu nagyrahízott üzleti vál­lalkozását valamiképen a csökken­tés felé tereljék. A bélkereskedők állásfoglalásáról szóló multheti cikkünkkel kapcso­latban az élelmiszerüzem igazgató­sága az alábbi nyilatkozatot küldte be hozzánk : — Téves a cikk azon állítása, hogy a Községi Élelmiszerárúsító Üzem a Közvágóhídon saját ke­zelésében külön béltisztító üze­met, illetve telepet létesített volna. Ellenben igaz az, hogy a gazdaságosabb üzemvitel érdeké­ben a Községi Élelmiszerárúsító Üzem kizárólag a saját vágásai­ból származó nyersbeleket na­ponta friss állapotban feldolgozza és ezeket ugyanakkor saját kol­bász-gyárában fel is használja. Az ilymódon való feldolgozás semmi néven nevezendő bűzzel nem jár. Egyébként számos budapesti nagyvágó üzem, kolbászgyár, amelynek a városban van a gyára, illetve feldolgozótelepe, szintén hasonló módon dolgozza fel a saját vágásaiból származó beleket. Ami a cikknek a juhbél- importra vonatkozó közleményét illeti, erre nézve a tényállás az, hogy az üzem. is, éppen úgy, mint a budapesti bélkereskedők, kül­földön is szerzi be jubhélszükség- letét, tekintettel arra, hogy ez a szükséglet a belföldi termelés ál­tal — miként erről b. lapja is megemlékszik —- megfelelően nem fedezhető. A cikk azon be­állításával szemben, hogy a Köz­ségi Élelmiszerárúsító Üzemnek a külföldről importált juhbél vá­sárlása folytán évente 3 milliárd korona vándorolt ki külföldre, a^ valóság az, hogy a Községi Élelmiszerárúsító Üzem által vá­sárolt importbél értéke mind­össze kb. 2 milliárd koronát tesz ki évente. Ez a mennyiség pedig a hivatalos statisztikai adatok­ból kitűnőleg az 1926. évben Magyarországba importált és az itteni cégek által felhasznált bél­mennyiségnek csupán kb. negyed részét teszi ki. Egyébként meg­jegyezzük, hogy az üzem, a bél- szükségletének fedezésére a bel­földi bélkereskedőket esetről esetre ajánlattételre felhívta. A beérkezett ajánlatok elbírálásá­ról egy hivatalos bizottság jegyző­könyvet vett fel és teljesen tár­gyilagosan, kizárólag az üzem érdekeit szem előtt tartva, a megejtett bírálat szerint, a jelen­legi szállítónál rendelte meg szük­ségletét, mivel úgy minőség, mint ár tekintetében a legelőnyösebb­nek találta. Téves a cikknek azon állítása, hogy az ajánlati fel­hívás csak 24 mm. átmérőjű juh- bélre adatott volna ki ; a valóság az, hogy az ajánlati felhívás 24-től 26 mm.-ig terjedő átmérőjű juh- bélre Íratott ki és hogy ilyen át­mérőjű juhbél képezte az átvétel tárgyát is, minthogy az üzemben gyártott virslihez csak ilyen át­mérőjű juhbél használta tik fel. Az a huncut kéményseprő Az elmúlt napokban a városháza és az áldamrendőrség együtt szerepelt a ■ napilapok hasábjain. Egy fővárosi alantas tisztviselőről van szó, aki két­százmillió koronát kapott állitőlag azért, mert összeköttetései révén a kereskede­lemügyi minisztériumban sikerült ki- protezsálnia, hogy az egyik legjövedelme­zőbb budapesti kéményseprőkerületet ne az az öreg kéményseprősegéd kapja, akinek azt a főváros tanácsa juttatni kívánta, hanem az a huncut kémény­seprő, akinek volt szíve, mersze és pénze a jövedelmező kijárásra kétszázmilliót áldozni. Ez a nem nagy jelentőségű eset, ahol azt sem tudjuk tulajdonképpen, hogy az inkriminált városházi tisztviselő csakugyan tudott-e a kereskedelmi mi­nisztériumba összeköttetéseket találni, vagy egyszerűen semmit sem tett és szerencsésen ráhibázott a minisztérium jelöltjére, élénk fénnyel világít a kor­mos emberek dolgaiba, arra a hihetetlen keserű és elszánt küzdelemre, emely egy-egy személyes jogú kéményseprő­kerületért valamelyik mester elhalálo­zása alkalmával megindul. Tudni kell, hogy még egy rosszabb- fajta kémÁnyseprőkerület is száz-száz­ötvenmillió évi tiszta jövedelmet jelent a szerencsés kéményseprőmesternek életefogytáig, mert a jogosítvány egy egész életre szól, sőt az a kiskorú gyer­mekekre is átszáll. , Hiába vannak azonban harminc, sőt harmincöt év óta szolgáló öreg kéményseprősegédek, akik: évtizedeken át szívják a tüdőt rongáló kormot (a nyomdászok után mindjárt a kéményseprők következnek a tüdővesz- ben elhalálozottak statisztikájában) mászva a nyaktörő kéményeket. A ké­mény seprőkerületek adományozása nem az iparban eltöltött munkásság szerint igazodó érdem, hanem éppen olyan po­litikai stádium, mint a közjegyzősé- gek, vagy a patikcik adományozása. A főváros a m,aga részéről radikáli­san végzett az egyre megújuló kémény- seprösegédi panaszokkal és a kerületi elöljáróságok már több esztendeje azt az úzust követik, hogy a jelentkezettek kö­zött legtöbb szolgálati évet felmutató se­gédet választják meg a megüresedő ke­rületekre kéményseprőmesternek. A városházán tehát viszaélés nem lehet. A döntés joga, azonban nem a főváros kezében van, a, kereskedelmi miniszté­rium, dönt, és arra még példa még nem volt, hogy a kereskedelmi miniszter an­nak adományozta, volna a kémény­seprő-kerületet, akit arra az illetékes kerületi elöljáró és a főváros tanácsa érdemesnek tartott. Természetesen az ingoványbán gyor­san nőnek a panama lápvirágai és mert a kéményseprősegédek tudják azt, hogy az iparban eltöltött idő, a, munkcis és becsületes évtizedek, a harctéri szol­gálat vajmi csekély ajánlólevelek, egyéb utakhoz kénytelenek fordulni, amelyek azután elvezetnek még anyagi áldozatok árán is a biztos kerülethez, a békés örökség nyugalmas révébe. A főváros azonban nem tűrheti to­vább azt a gyámkodást, amelyben a kéményseprőkerületek kiosztása terén t kormányhatóságtól részesül. A fővá­ros törvényhatósági bizottsága van annyira józan és megbízható testület, hogy a fővárosi kerületek kiosztását rá lehet bízni és nincs szükség az autonó­mia belső ügyét képező kéményseprő ipar fölött való állami mentorkodásra. Ha a, kereskedelmi minisztérium a ké­ményseprőipar területén újat akar al­kotni, akkor szüntesse meg a kémény­seprő -hitbizomány okát, a reál jogú ké­ményseprő kerületeket, de semmi szük­ség sincs arra, hogy a jól informált fő­városnak a kéményseprőkerületek be­töltésére vonatkozó határozatait a rosz- szul és célzatosan informált kormány- hatóság állandóan megváltoztassa. ERDÉLYI UDVARI FÉNYKÉPÉSZ IV. Semmelweis-ulca 2. Telefon 208-54. flIIRinRl ÉTTERMEI ÉS POLGÁRI VENDÉGLŐIÉ a Szent Gellért-Szállóban Külön szobák és termek bankettek, esküvők, házibálok és mulatságok cél­jára Délután tea jazzband m llett. t.ste az étteremben elsőrendű cigányzene. Diétás konyha betegek részére. Gundel nyári vendéglője az Állatkert mellett. a főváros legkedveltebb kerthelyisége. WEISZ JÓZSEF IS TÁRSI &tozók Budapest, I., Budaörsi ül 11. (sajátházban) Tatarozási és emeletráépítési munkálatokat már most előjegyez. GENERAL MŰSZAKI RT. ELEKTROTECHNIKAI ÉS GÉPSZERZÉS] VÁLLALAT BUDAPEST. IV.. KOSSUTH LAJOS-UTCA 6. SZÁM Telefon: Teréz 210—93 vitéz HANIAY és GAMS oki. gépészmérnök, elekre* mos (lerendezések vállalati« Budapest, vili., Szigony-utca 34. Telefon : József 373—59 sz. Ostende kávéház legkellemesebb családi szórakozó hely Tulajdonos: Cross Ödön Szobrász műkő-, stucco- és mümárványmunkák elsőrangú kivitelben RÁKOS MANÓ Budapest, VII., Szt. Domonkos-utca 5 Telefon : József 80—87 A művészet, technika és magyar munkáskezek gyönyörű alkotása a SPOLflRI CH-ETTEREM sörözö Budapest, IV. keriiiel, Ferenciek-tere 7. szám. Legjobb magyar konyha! A legszebb kávéház pedig a SPOLA RICH-KAVEHAZ Budapest. Vili. kér., Józsel-köruS 37-39. szám. Esténként cigányzene. Expresso kávé. Saját süiö- és cukrászipari üzem Parafakögyár R.-T. ezelőtt Kleiner és Bokmayer városi irodák: Budapest Főherceg Sánder-tér 4. Telefon: József 301-14 és József 301-16. Gyár: Budapest, X.. Noszlopi-u. 2. Tel: J. 390-46. GYÁRT: mindenféle hőszigetelő anyagokat, gőz- készülékek, csővezetékek, hűtőhelyiségek szigetelésére. „Rabe“ jelű kovaföld építési és szigetelési lemezeket. Száraz gipsztábla- falak, raoltz-falak, menyezetek, stucco- munkák stb. szállítása és készítése. Westminster- ■ harang­játékok csodálatos hangulatát élvezheti otthoná­ban. Hallgassa ihAh mo szebbnél-szebb meg mielőbb. lllCy Illa hangú asztali, fali és álló óráinkat. — Vételkényszer nincs! Óragyár, Budapest, lömí-u. 26. sz. Üllői-úti Stefánia gyermekkórház mögött. MEGNYÍLT a. Lánchíd kávéház Clark Ádám-tér Fő-utca sarkán Fényesen berendezve VIKTÓRIA ZÁSZLÓGYÁR ÉS DÍSZÍTŐ VÁLLALAT Rumbold B. Fiai Alapittatott 1842. ♦♦ Telefon : J. 52-09. Zászlókészitések, díszítések, iparművészeti, cimfestő-mázoló és szobafestő munkák. Magyar Olaj- és Vegyipar R.-I. Budapest, V. kér., Vilmos császár-út 76. szám Telefon: 62-51. Budapest székesfőváros útjait special- Tmpregnol-olajaival szabadalmazott eljárás szerint portalanítja. SCHNABEL ANDRÁS JÚSZEF szemfedél, temetkezési és ravatalozási cikkek lerakata. BUDEPEST. I„ GELLÉRTHEGY UTCA 11. SZ. A modern orvosi tudomány minden eszközével és a különböző gyógy- eljárásokhoz szükséges fölsze­relésekkel ellátva. A város minden pontjáról köny- nyen megközelíthető ANNUS női divatszalon azelőtt V., Arany János-utca 15­zzz Most = IV., Petőfi Sándor (Koronaherceg)- utca 10. II. em. (Lift) A székeesfőv. tisztviselők, hölgyeket legolcsóbban szolgálja ki. Schöndorf er Jenő mérnök központi fűtési, szellőztetési, vízvezetéki és csator­názási berendezések vállalata. Budapest, Vili. kér., Gólya-utca 22- szám. — Telefon : Jázsei 131—72 BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS SZENT 0ELIÉRT GYÓ6YFÜRDŐJE a régi Sárosfürdő rádióaktiv hévforrásai fl LEGTÖKÉLETESEBBEN BERENDEZETT ‘ GYÓGYINTÉZET Iszapkezelések, vizgyógyintézetek, szénsavas- és sósfürdók, gyógytorna (Zander), forró!ég- és víllanykezelések, Inhalatórium, pneumatikus kamra, stb. iHiniimiiiiini IRODABÚTOROK, __ PÉNZSZEKRÉNYEK j , HIRSCH OS TÁRSA [Budapest, V, Alkotmány-utca 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom