Uj Budapest, 1927 (4. évfolyam, 1-19. szám)
1927-11-12 / 13. szám
UJ BUDAPEST 3 így jó ! Mert aki nem sportol, az legalább támogassa a sportot ! — A sport ma már nemcsak pasz- szió, — nekünk magyar embereknek ennél sokkal több, — nemzeti jeladat, egy jobb magyar jövőre való készülés fontos eszköze. A sportban edzett, acéloserejű, fegyelmezett magyar ifjúságra a közeljövőben még nagy feladatok várnak s ezért nekünk s minden nemzeti érzésű, gondolkozó magyarnak, az eljövendő jobb jövőben s a magyar ifjúság lelki és testi fel- készültségében hinnünk, bíznunk kell. — Mennél több tagunk lesz, mennél több erkölcsi támogatást tudunk magunk mögött, annál szebb eredményeket kell elérnünk, annál intenzívebb sportélet fejlődik ki majd egyesületünkben s annál jobban megközelítjük azt a célt, ami ma a magyar nemzeti sport egyik legfőbb célja. — Meg kell emlékeznem a sportnak egyik nagyon értéklendclő hatásáról is. Sokat vagyok a tagok között. Ott vagyok sportmunkájuknál, versenyeiken, összejöveteleiken, s higyje el szerkesztő úr, végtelen elégtételemül szolgál, amikor azt látom, hogy a sportnak jellemképező s fegyelmező hatása alatt, milyen igazi bajtársi szellem alakul ki a különböző képzettségű és hivatali rangú idősb és fiatalabb városi tisztviselők és alkalmazottak között. És ez a szellem kedvező hatással van a sportoló hivatali munkásságára is, s én, aki évek óta figyelem a B.S.E. sportolóinak hivatali munkásságát is, érdeklődöm az illetékes főnök uraknál is, határozottan megállapíthattam, hogy az, aki a sportegyesületben lelkes, megbízható s jó sportolóvá, eredménnyel versenyzővé vált, az a hivatalban is jó értékes munkásnak bizonyult. Már csak ezért is megérdemel a mi törekvésünk minden támogatást. — A nagy taglétszám miatt, illetve az egyesületi tagok nagyobb sportolási lehetőségének s a tagok társas élete fejlesztésének, fokozásának érdekében indítottuk meg azt az akciónkat, amely azt célozza, hogy a B. S. E. — Ami az ellenzéki pártok mellőzésére vonatkozó panaszt illeti, az szintén elintézést nyert. Liber Endre személyesen kereste fel Rassay Károly országgyűlési képviselőt, a demokrata párt elnökét, akit sikerült meggyőznie arról, hogy a sajnálatos incidens nem szándékos volt és legkevésbbé sem történt a rendezőség hibájából. — Szóval minden rendben van. Mi újság a Csupor-fronton ? — Ez a probléma is rövidesen elintézést nyer. Csupor különben az elmúlt napokban felkereste Folkusházy Lajos alpolgármestert, akivel félórahosszat beszélgetett. — Félórahosszat? — Igen. Ami vizitnek hosszú, tárgyalásnak rövid. De azért rövidesen rend lesz ebben az ügyben is. Mi újság a sajtó berkeiben? — Erre én felelek, kedves dr. Város- házy. Költözik az egész városházi sajtóiroda. A költöztetéseket pártkülönbség nélkül Nagy Feri bizottsági tag úr végzi. Uj lakásba költözött Paizs Ödön, a városházi Tschöll papa: hárem a kislányával a Táncsics-utcából a Főherceg Sándor-utcába. — Paizs Ödönnek csak leányai vannak? — Hát kinéz belőle, kedves dr. Vá- rosházy, fiút? — Kik költöztek még? — Róna Lajos a Boráros-térröt a Nagy János-utcdba, György Endre, az Újság fővárosi szerkesztője a legsötétebb Csikágóból a Koráll-utcába. György Endréről különben van egy történetem, amelyik ha nem is túlságosán kedves, . de végtelenül jellemző. — Halljuk ! — Tehát György Bandi, kedves druszám, most rendezkedik be tulajdonképpen, hogy rendes lakást sikerüli, nem 'fővárosi házban, hanem aranybérrel súlyosbított új házban kapnia. György Endre új Jlakosa berendezése kapcsán tagjai részére egy modern sporttelepet s klubházat létesítsünk. Ez a B. S. E.- nek legfontosabb s ma már hála az Istennek a megvalósítás alatt álló programja. A székesfővárosi régi Millenáris sporttelep 31 éves ócska, düledező tribünjeit ezen a héten már bontják. Benn a futballpálya és a régi biciklipálya területén már most serény munka folyik, 60 kubikos munkás verejtékezve emeli ki és talicskázza a homokot. Május első felére készen áll majd itt a Egyre nagyobb és komolyabb méreteket ölt Budapest kereskedőinek és iparosainak a fővárosi élelmiszerüzem szereplése és állandó terjeszkedése ellen való tiltakozása és úgylátszik, teljes mértékben megérett a helyzet arra, hogy az adófizető polgárságnak ez a rétege eredményeket is fog elérni Reich Samu diktatúrájával szemben, már csak azért is, mert összebeszélés nélkül, egy időpontban több testület egyszerre indította el a maga tiltakozó akcióját, így tehát mégis csak a gazdasági élet törvény- szerűségei lehetnek azok az okok, amelyek ezeket a megmozdulásokat alátámasztják és fűtik. A legnyomatékosabb tiltakozás a napokban fog megtörténni. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara hosszú memorandumban foglalta össze azokat az abszurditásokat, amelyek kiadta a jelszót politikai barátai között, akiket tíz esztendeje szolgál, minden pártokon keresztül, hogy »egy téglát György Endrének /« Tégla alatt természetesen festmény, szobor és egyéb hasznos és értékes etyepetye értendő. A jelszó azonban pusztába kiáltott hang maradt, mert egyetlen ajándékozó jelentkezett. — Kicsoda ? — György Endre saját három éves fia, aki hallotta, amint apukája telefonon a téglákról beszélget. Nagy titokban leosont az éppen felépült ház udvarára, ahol még téglák hevertek rakáson és felhozott egy szépen svejfolt tégladarabot : Apukám, — mondotta — én igazán hoztam egy téglát neked. — Üde dolog ! De ha már Ön vette át a szót szerkesztő úr, mondjon még valamit, mert ezen a héten házassági hírem sincs. — Mondok. Tehát a Budapesti Hírlapnál nagy változáisok készülnek, tudvalevőleg Herczeg Ferenc, a világhírű író lesz a lap főszerkesztője, akinek tiszteletére most nagy aldakmosás és egyéb tisztogatás folyik a József - körúti palotában. Egy - délután Herczeg Ferenc megy fel valamilyen tárgyalásra. A lépcsőn találkozik a szerkesztőségi szolgával. Miért takarítanak itt ennyire? — kérdi Herczeg Ferenc. — Hát jön a főherceg ! — felel a szolga. — Miféle főherceg? — kérdi ámultán Herczeg Ferenc, arra gondolván, hogy talán József főherceg fogja látogatásával megtisztelni az öreg Budapesti Hírlapot. — Miféle főherceg? Hát a Ferenc Főherceg ! feleli indig- nálódva a szolga. Herczeg Ferenc, azaz Ferenc főherceg nagyot mulatott az eseten és a szerkesztőségi szolga sikerült mondása szállóige leit Pesten. — Ajánlom magamat, szerkesztő úr. — A viszontlátásrai, kedves dr. Vá- rosliyázy. főváros egyik legmodernebb sporttelepe futball, athletikai, motor és kerékpár-pályákkal, 100 méteres uszodával, hatalmas vasbetontribünökkel, ezek alatt jól berendezett, modern öltözőkkel, klubszobákkal stb. A terveket Hajós Alfréd és Matyók Aladár régi sportemberek s ismert sporttelep- tervező műépítészek tervezték s Lauber Dezső mérnök, többszörös sport,baj nők vállalata, az Országos Építő Részvénytársaság építi fel. — Az Uj Budapest tudósítójától — a fővárosi élelmiszerüzem vezetésénél mutatkoznak. Ezt a memorandumot a kereskedelmi és iparkamara iparosztályának elnöke, Bittner János kormányfőtanácsos :— nagyobb küldöttség élén — jövő csütörtökön délelőtt fogja átnyújtani Scitovszky Béla belügyminiszternek, azzal a hangsúlyozott megjegyzéssel, hogy ha a székesfőváros autonómiája a nagyhatalommá nőtt Reich Samuval szemben nem tudja megvédeni Budapesti adófizető polgárságának érdekeit, akkor a kormánynak kell közbelépnie az adófizető polgárság érdekeinek védelmében, mert hiszen ez a polgárság elsősorban mégis a magyar állam fenntartásához járul hozzá súlyos adóinak fizetésével. A kereskedelmi és iparkamara tiltakozó memoranduma abból az aktuális jelenségből indul el, hogy a fővárosi élelmiszerüzem a közeljövőben újabb üzleteket akarna nyitni Budapesten és fokozni akarná detail-árusításának területeit. Ez a terv az élelmiszerüzem túlterjeszkedési vágyainak érdekeit szolgálja csupán, nem pedig a sokat emlegetett, de lényegében mindjobban eltörpülő árnivelláló hivatását. Ha az élelmiszerüzem csak annak a feladatnak akarna megfelelni, amelyet az úgynevezett árnivelláló hivatás nevében számára kijelöltek, ennek a hivatásnak betöltésére nagyon, sőt felesen elegendők azok az árusítóbódék, amelyek az üzemnek eddig rendelkezésére álltak, semmi sem magyarázza meg tehát annak szükségességét, hogy Reich Samu nagyvállalkozása most már üzleteket is nyisson a fővárosban és a tényleges értelemben vett legális kereskedelmet ismét megterhelje. De a memorandum előadja azt is, hogy a kereskedelmi és iparkamara már hosszabb idő óta foglalkozik ennek az üzemnek a problematikus jelenségeivel és a legnagyobb nyugtalansággal szemléli a folytonos terjeszkedést. A nyár elején a főváros közgyűlése is foglalkozott behatóbban az üzemi kérdéssel és akkor olyan határozatot hozott, hogy egyes üzemeket meg fog szüntetni, másokat meghagy, — ezek között szerepel a községi élelmiszerüzem is — azonban a megtartásra kijelölt üzemekkel szémben is érvényesíteni fogja revi- zionális jogait és üzemvizsgálóbizottság által állapíttatja meg, hogy a megtartott üzemek milyen terjedelemben funkcionálhatnak. A memorandum hangoztatja, hogy az élelmiszerüzem igazgatósága a törvényhatóságnak ezekkel az állás — Hisszük, hogy ezzel az új, modern pályával a magyar amatőrsport sokat fog nyerni, a fővárosi tisztviselők: sportolók és a sport iránt érdeklődök pedig itt alkalmas sportolási lehetőséget s kellemes szorakozóotthont találnak majd, s az egyesületi tagok munkássága és lelkessége továbbra is méltó eredményekkel fogja gazdagítani a székesfővárosi sziliekben küzdő egyesületünket. foglalásaival egyáltalán nem törődik, sőt a törvényhatósági bizottság megkérdezése nélkül állandóan fejleszti és dagasztja a maga üzemét. Hivatkozik a kereskedelmi és iparkamara memoranduma arra is, hogy az 1922. évi ipartörvény szerint a községek csak a kormány hozzájárulása esetén alapíthatnak üzemeket, meglévő üzemeiket pedig szintén csak a kormány hozzájárulásával fejleszthetik. A kamara memorandumát azért intézik a belügyminiszterhez, mert a törvény értelmében a város gazdálkodásának ellenőrzésére a belügyminiszter hivatott. Lapunk múlt számában részletesen ismertettük a Magyar Bélkereskedők Egyesületének az élelmiszerüzem lehetetlen importpolitikájával szemben elfoglalt álláspontját és megírtuk azt is, hogy a Magyar Bélkereskedők Egyesülete a kereskedelmi miniszternek átnyújtott memorandumban tiltakozik Reich Samu üzleti politikája ellen. Ezzel a cikkével az Uj Budapest elindította az iparosok és kereskedők összetartásának munkáját, ami látható abból, hogy a hasonló irányba törekvő kereskedelmi és iparkamara nem is tudott a bélkereskedők akciójáról, az Uj Budapest cikke után azonban rögtön érintkezésbe lépett a Magyar Bélkereskedők Egyesületével és ennek az érintkezésnek eredménye- képen jövő csütörtökön a bélkereskedők delegáltjai is. ott lesznek a belügyminiszternél tisztelgő kamarai küldöttség tagjai között. A harmadik akció a Budapesti Mészáros Ipartestület részéről ered. Ez az ipartestület szintén a községi élelmiszerüzem terjeszkedése, illetve az üzemnek a közszállításokban árlejtési feltételek nélkül való részel- tetése ellen tiltakozik és az elmúlt napokban szintén hosszú memorandumot intézett Herrmann Miksa dr. kereskedelmi miniszterhez, A mészárosok memoranduma több sérelem felsorolása után szóváteszi a klinikai hússzállítások ügyét, amelynél a szállításokat az arra hivatott legális iparűzőktől egyszerűen és ok nélkül elvonták és szabályszerű árlejtés mellőzésével a székesfőváros községei üzemeinek juttatták. Ez az eljárás ellenkezik nemcsak az üzemek leépítésére vonatkozó határozattal, de a közszállítási szabályrendelet intencióival is, amely világosan és félre nem érthető módon kimondja, hogy minden közszállítást nyilvános árlejtés útján hell odaítélni. A memorandum végül arra kéri a kereskedelmi, népjóléti és Szélesedik a front az élelmiszertizem ellen A Kereskedelmi és Iparkamara küldöttséggel megy a belügyminiszterhez — A mészárosok ipartestülete tiltakozik a klinikai hússzállítások új rendje ellen — Nyilatkozik az élelmíszerüzem a bélimport ügyében Hova lett az üzem árnívelláló hivatása?