Uj Budapest, 1927 (4. évfolyam, 1-19. szám)

1927-11-12 / 13. szám

UJ BUDAPEST 3 így jó ! Mert aki nem sportol, az legalább támogassa a sportot ! — A sport ma már nemcsak pasz- szió, — nekünk magyar embereknek ennél sokkal több, — nemzeti jeladat, egy jobb magyar jövőre való készülés fontos eszköze. A sportban edzett, acéloserejű, fegyelmezett magyar ifjúságra a közeljövőben még nagy feladatok várnak s ezért nekünk s minden nemzeti érzésű, gondolkozó magyarnak, az eljövendő jobb jövőben s a magyar ifjúság lelki és testi fel- készültségében hinnünk, bíznunk kell. — Mennél több tagunk lesz, men­nél több erkölcsi támogatást tudunk magunk mögött, annál szebb ered­ményeket kell elérnünk, annál inten­zívebb sportélet fejlődik ki majd egyesületünkben s annál jobban meg­közelítjük azt a célt, ami ma a magyar nemzeti sport egyik legfőbb célja. — Meg kell emlékeznem a sportnak egyik nagyon értéklendclő hatásáról is. Sokat vagyok a tagok között. Ott vagyok sportmunkájuknál, versenyei­ken, összejöveteleiken, s higyje el szerkesztő úr, végtelen elégtételemül szolgál, amikor azt látom, hogy a sport­nak jellemképező s fegyelmező hatása alatt, milyen igazi bajtársi szellem alakul ki a különböző képzettségű és hivatali rangú idősb és fiatalabb városi tisztviselők és alkalmazottak kö­zött. És ez a szellem kedvező hatással van a sportoló hivatali munkásságára is, s én, aki évek óta figyelem a B.S.E. sportolóinak hivatali munkásságát is, érdeklődöm az illetékes főnök uraknál is, határozottan megállapíthattam, hogy az, aki a sportegyesületben lelkes, megbízható s jó sportolóvá, eredménnyel versenyzővé vált, az a hivatalban is jó értékes munkásnak bizonyult. Már csak ezért is megérdemel a mi törekvésünk minden támogatást. — A nagy taglétszám miatt, illetve az egyesületi tagok nagyobb sportolási lehetőségének s a tagok társas élete fejlesztésének, fokozásának érdekében indítottuk meg azt az akciónkat, amely azt célozza, hogy a B. S. E. — Ami az ellenzéki pártok mellő­zésére vonatkozó panaszt illeti, az szin­tén elintézést nyert. Liber Endre sze­mélyesen kereste fel Rassay Károly országgyűlési képviselőt, a demokrata párt elnökét, akit sikerült meggyőznie arról, hogy a sajnálatos incidens nem szándékos volt és legkevésbbé sem történt a rendezőség hibájából. — Szóval minden rendben van. Mi újság a Csupor-fronton ? — Ez a probléma is rövidesen el­intézést nyer. Csupor különben az el­múlt napokban felkereste Folkusházy Lajos alpolgármestert, akivel félóra­hosszat beszélgetett. — Félórahosszat? — Igen. Ami vizitnek hosszú, tár­gyalásnak rövid. De azért rövidesen rend lesz ebben az ügyben is. Mi újság a sajtó berkeiben? — Erre én felelek, kedves dr. Város- házy. Költözik az egész városházi sajtó­iroda. A költöztetéseket pártkülönbség nélkül Nagy Feri bizottsági tag úr végzi. Uj lakásba költözött Paizs Ödön, a városházi Tschöll papa: hárem a kis­lányával a Táncsics-utcából a Fő­herceg Sándor-utcába. — Paizs Ödönnek csak leányai van­nak? — Hát kinéz belőle, kedves dr. Vá- rosházy, fiút? — Kik költöztek még? — Róna Lajos a Boráros-térröt a Nagy János-utcdba, György Endre, az Újság fővárosi szerkesztője a legsöté­tebb Csikágóból a Koráll-utcába. György Endréről különben van egy történetem, amelyik ha nem is túlságosán kedves, . de végtelenül jellemző. — Halljuk ! — Tehát György Bandi, kedves dru­szám, most rendezkedik be tulajdonkép­pen, hogy rendes lakást sikerüli, nem 'fővárosi házban, hanem aranybérrel súlyosbított új házban kapnia. György Endre új Jlakosa berendezése kapcsán tagjai részére egy modern sporttelepet s klubházat létesítsünk. Ez a B. S. E.- nek legfontosabb s ma már hála az Isten­nek a megvalósítás alatt álló programja. A székesfővárosi régi Millenáris sport­telep 31 éves ócska, düledező tribün­jeit ezen a héten már bontják. Benn a futballpálya és a régi biciklipálya területén már most serény munka fo­lyik, 60 kubikos munkás verejtékezve emeli ki és talicskázza a homokot. Május első felére készen áll majd itt a Egyre nagyobb és komolyabb méreteket ölt Budapest kereske­dőinek és iparosainak a fővárosi élelmiszerüzem szereplése és ál­landó terjeszkedése ellen való til­takozása és úgylátszik, teljes mértékben megérett a helyzet arra, hogy az adófizető polgárságnak ez a rétege eredményeket is fog elérni Reich Samu diktatúrájával szem­ben, már csak azért is, mert össze­beszélés nélkül, egy időpontban több testület egyszerre indította el a maga tiltakozó akcióját, így tehát mégis csak a gazdasági élet törvény- szerűségei lehetnek azok az okok, amelyek ezeket a megmozdulásokat alátámasztják és fűtik. A legnyoma­tékosabb tiltakozás a napokban fog megtörténni. A Budapesti Ke­reskedelmi és Iparkamara hosszú memorandumban foglalta össze azokat az abszurditásokat, amelyek kiadta a jelszót politikai barátai között, akiket tíz esztendeje szolgál, minden pártokon keresztül, hogy »egy téglát György Endrének /« Tégla alatt termé­szetesen festmény, szobor és egyéb hasz­nos és értékes etyepetye értendő. A jel­szó azonban pusztába kiáltott hang ma­radt, mert egyetlen ajándékozó jelent­kezett. — Kicsoda ? — György Endre saját három éves fia, aki hallotta, amint apukája tele­fonon a téglákról beszélget. Nagy titok­ban leosont az éppen felépült ház udva­rára, ahol még téglák hevertek rakáson és felhozott egy szépen svejfolt tégla­darabot : Apukám, — mondotta — én igazán hoztam egy téglát neked. — Üde dolog ! De ha már Ön vette át a szót szerkesztő úr, mondjon még valamit, mert ezen a héten házassági hírem sincs. — Mondok. Tehát a Budapesti Hír­lapnál nagy változáisok készülnek, tudvalevőleg Herczeg Ferenc, a világ­hírű író lesz a lap főszerkesztője, aki­nek tiszteletére most nagy aldakmosás és egyéb tisztogatás folyik a József - körúti palotában. Egy - délután Her­czeg Ferenc megy fel valamilyen tár­gyalásra. A lépcsőn találkozik a szer­kesztőségi szolgával. Miért takarítanak itt ennyire? — kérdi Herczeg Ferenc. — Hát jön a főherceg ! — felel a szolga. — Miféle főherceg? — kérdi ámultán Herczeg Ferenc, arra gondol­ván, hogy talán József főherceg fogja látogatásával megtisztelni az öreg Bu­dapesti Hírlapot. — Miféle főherceg? Hát a Ferenc Főherceg ! feleli indig- nálódva a szolga. Herczeg Ferenc, azaz Ferenc főherceg nagyot mulatott az eseten és a szerkesztőségi szolga sikerült mondása szállóige leit Pesten. — Ajánlom magamat, szerkesztő úr. — A viszontlátásrai, kedves dr. Vá- rosliyázy. főváros egyik legmodernebb sport­telepe futball, athletikai, motor és kerékpár-pályákkal, 100 méteres uszo­dával, hatalmas vasbetontribünökkel, ezek alatt jól berendezett, modern öl­tözőkkel, klubszobákkal stb. A terve­ket Hajós Alfréd és Matyók Aladár régi sportemberek s ismert sporttelep- tervező műépítészek tervezték s Lauber Dezső mérnök, többszörös sport,baj nők vállalata, az Országos Építő Rész­vénytársaság építi fel. — Az Uj Budapest tudósítójától — a fővárosi élelmiszerüzem vezetésé­nél mutatkoznak. Ezt a memoran­dumot a kereskedelmi és iparka­mara iparosztályának elnöke, Bitt­ner János kormányfőtanácsos :— nagyobb küldöttség élén — jövő csütörtökön délelőtt fogja átnyújtani Scitovszky Béla belügyminiszternek, azzal a hangsúlyozott megjegyzés­sel, hogy ha a székesfőváros autonó­miája a nagyhatalommá nőtt Reich Samuval szemben nem tudja meg­védeni Budapesti adófizető polgár­ságának érdekeit, akkor a kormány­nak kell közbelépnie az adófizető polgárság érdekeinek védelmében, mert hiszen ez a polgárság elsősor­ban mégis a magyar állam fenn­tartásához járul hozzá súlyos adói­nak fizetésével. A kereskedelmi és iparkamara tiltakozó memoranduma abból az aktuális jelenségből indul el, hogy a fővárosi élelmiszerüzem a közel­jövőben újabb üzleteket akarna nyitni Budapesten és fokozni akarná detail-árusításának terüle­teit. Ez a terv az élelmiszerüzem túlterjeszkedési vágyainak érdekeit szolgálja csupán, nem pedig a sokat emlegetett, de lényegében mindjob­ban eltörpülő árnivelláló hivatását. Ha az élelmiszerüzem csak annak a feladatnak akarna megfelelni, amelyet az úgynevezett árnivelláló hivatás nevében számára kijelöltek, ennek a hivatásnak betöltésére na­gyon, sőt felesen elegendők azok az árusítóbódék, amelyek az üzemnek eddig rendelkezésére álltak, semmi sem magyarázza meg tehát annak szükségességét, hogy Reich Samu nagyvállalkozása most már üzleteket is nyisson a fővárosban és a tény­leges értelemben vett legális keres­kedelmet ismét megterhelje. De a memorandum előadja azt is, hogy a kereskedelmi és ipar­kamara már hosszabb idő óta foglal­kozik ennek az üzemnek a proble­matikus jelenségeivel és a leg­nagyobb nyugtalansággal szemléli a folytonos terjeszkedést. A nyár elején a főváros közgyűlése is fog­lalkozott behatóbban az üzemi kér­déssel és akkor olyan határozatot hozott, hogy egyes üzemeket meg fog szüntetni, másokat meghagy, — ezek között szerepel a községi élelmiszerüzem is — azonban a megtartásra kijelölt üzemekkel szémben is érvényesíteni fogja revi- zionális jogait és üzemvizsgáló­bizottság által állapíttatja meg, hogy a megtartott üzemek milyen terjedelemben funkcionálhatnak. A memorandum hangoztatja, hogy az élelmiszerüzem igazgatósága a tör­vényhatóságnak ezekkel az állás ­— Hisszük, hogy ezzel az új, modern pályával a magyar amatőrsport sokat fog nyerni, a fővárosi tisztviselők: sportolók és a sport iránt érdeklődök pedig itt alkalmas sportolási lehető­séget s kellemes szorakozóotthont találnak majd, s az egyesületi tagok munkássága és lelkessége továbbra is méltó eredményekkel fogja gazdagí­tani a székesfővárosi sziliekben küzdő egyesületünket. foglalásaival egyáltalán nem törődik, sőt a törvényhatósági bizottság meg­kérdezése nélkül állandóan fejleszti és dagasztja a maga üzemét. Hivatkozik a kereskedelmi és iparkamara memoranduma arra is, hogy az 1922. évi ipartörvény sze­rint a községek csak a kormány hozzájárulása esetén alapíthatnak üzemeket, meglévő üzemeiket pedig szintén csak a kormány hozzájáru­lásával fejleszthetik. A kamara memorandumát azért intézik a belügyminiszterhez, mert a tör­vény értelmében a város gazdál­kodásának ellenőrzésére a belügy­miniszter hivatott. Lapunk múlt számában részlete­sen ismertettük a Magyar Bélkeres­kedők Egyesületének az élelmiszer­üzem lehetetlen importpolitikájá­val szemben elfoglalt álláspontját és megírtuk azt is, hogy a Magyar Bélkereskedők Egyesülete a keres­kedelmi miniszternek átnyújtott memorandumban tiltakozik Reich Samu üzleti politikája ellen. Ezzel a cikkével az Uj Budapest elindí­totta az iparosok és kereskedők össze­tartásának munkáját, ami látható abból, hogy a hasonló irányba tö­rekvő kereskedelmi és iparkamara nem is tudott a bélkereskedők akciójá­ról, az Uj Budapest cikke után azon­ban rögtön érintkezésbe lépett a Ma­gyar Bélkereskedők Egyesületével és ennek az érintkezésnek eredménye- képen jövő csütörtökön a bél­kereskedők delegáltjai is. ott lesz­nek a belügyminiszternél tisztelgő kamarai küldöttség tagjai között. A harmadik akció a Budapesti Mészáros Ipartestület részéről ered. Ez az ipartestület szintén a községi élelmiszerüzem terjeszkedése, illetve az üzemnek a közszállításokban ár­lejtési feltételek nélkül való részel- tetése ellen tiltakozik és az elmúlt napokban szintén hosszú memo­randumot intézett Herrmann Miksa dr. kereskedelmi miniszterhez, A mészárosok memoranduma több sé­relem felsorolása után szóváteszi a klinikai hússzállítások ügyét, amelynél a szállításokat az arra hiva­tott legális iparűzőktől egyszerűen és ok nélkül elvonták és szabályszerű árlejtés mellőzésével a székesfőváros községei üzemeinek juttatták. Ez az eljárás ellenkezik nemcsak az üze­mek leépítésére vonatkozó határo­zattal, de a közszállítási szabályren­delet intencióival is, amely világo­san és félre nem érthető módon ki­mondja, hogy minden közszállítást nyilvános árlejtés útján hell oda­ítélni. A memorandum végül arra kéri a kereskedelmi, népjóléti és Szélesedik a front az élelmiszertizem ellen A Kereskedelmi és Iparkamara küldöttséggel megy a belügyminiszterhez — A mészárosok ipartestülete tiltakozik a klinikai hússzállítások új rendje ellen — Nyilatkozik az élelmíszerüzem a bélimport ügyében Hova lett az üzem árnívelláló hivatása?

Next

/
Oldalképek
Tartalom