Uj Budapest, 1927 (4. évfolyam, 1-19. szám)

1927-12-24 / 19. szám

1927 december 24 TU BUDAPEST 9 Megkezdték a Millennáris Sportpálya átépítését A decemberi 20 fokos hidegben 400 munkás dolgozik a pályán — A Budapesti Sport Egyesület motorpályájan rendezik a jövő évi világbajnokságot — Az Uj Budapest tudósítójától — Kovácsházi/ Vil­mos főjegyzőnek, a Budapesti Sp irt Egyesület agilis alelnökének nyi­latkozata alapján jelentette az Uj Budapest, hogy a megtartott szű- kebb kő ű ver­senytárgyaláson a Millenáris Pályá­nak nat milliái dba kerülő átépítését az Országos Épí­tő R.-T. kapta mu g, melynek mű- szád igazgatója Lauber Dezső, a kitűnő sportember. Lauber irányítása mellett már megkez­dődtek a munkálatok, hogy a pálya a világbajnokságra idejében készen legyen. A mostani 12-fokos decemberi hidegben is 400 munkás dolgozik állandóan a Mil­lenáris Pályán, amely átépítése után nemcsak Európa legelső és legmodernebb kerékpáros pályája lesz, hanem igazi otthont jog adni a főváros sportra vágyó tisztviselőkarának is. főjegyző, a BSE alelnöke ?E Az újpesti motorstadionban rendezett versenyek iránti érdeklődés oly mérveket öltött, hr'gy a magyar kerékpár- és motor­sport rövid idő alatt bámulatos eredménye­ket tudott felmutatni, s tiszteletreméltó nemzetközi sikert ért el, amelynek ered- ményeképen a Nemzetközi Ke­rékpáros Szövet­ség múlt évi gyűlésén a ma­gyar delegátu­sok azon javas­lata, hogy a leg­közelebbi világ­baj no lcságot Bu­dapesten ren­dezzék, igenked- vező fpgadtatás- ban részesült. Az újpesti stadio­non kívül Ma­gyarországnak éstermészetesen elsősorban Budapestnek nincs megfelelő motorpályája. A Millenáris-pályának a város legsű űbben lakott részében való nagyszerű központi fekvése s gyalogszer­rel való könnyű megközelítés lehetősége szinte megkívánja, hogy a kerékpár­sportnak hajlékot adjon és azok a tradíciók, amelyek a Millenái is-pályának három évtized előtti eredményeihez és különösen a spertszempentból értékes nemzetközi kerékpárversenyekhez fűződnek, szinte szükségessé teszik, hogy egy modern motor- és kerékpá"-pálya e helyen épül­jön fel. Míg külföldön a futball érdeklő­dését túlszárnyaló látogatottságot jelent egy motor- és kerékpárverseny, addig a sport iránt nagy fogékonysággal bíró magyar közönségnek csak egy kis hányada ismeri az ily fajta versenyeket, mert eddig olyan pályánk, amelyen nevesebb kül­földi versenyzők életveszély nélkül mér- . kőzhettek volna, az újpesti pályán kívül Hajós Alfréd a Millenáris pálya tervezője nem volt. Ter­mészetesen a Millenái is sport­pálya átépítése nemcsak a ke- rékpái sportnak jelent szolgála­tot, hanem a népszeiű fut- ballsportnak és az athletikának is, nem beszélve az úszás sport­járól, melynek a Millenái is úszó­medence átépí- Lauber Dezső tűsével és mo- a Millenáris pálya építője dernizálásával új otthont teremtett az agilis BSE- A motorpályának erős lejtése miatt a tribün jelenlegi helyén és magasságá­val nem használható, mert azt egy emelet magasságra fel kellett emelni. Ez az emelés tette azt, hogy a t ibün alatt oly helyi­ségek voltak épí'hetők, amelyek ugyan­csak az egyesület célját szolgálták, de a sportpálya fentartásának költségeit is megkönnyítették. Az egyesületi élet ápolására szükséges helyiségek között fel kell említenünk els >- sorban a nagy társalgót, amely vivó- termül és előadások megtartására is alkalmas és a kisebb klubhelyiségeket. A félemeletre altiszti lakások (2 d b 1 szoba, konyha, kamra) a már említett vendéglői, sze­mélyzeti lakás és öltözők, zu­hanyok és mos­dók kerülnek. Közvetlen a tri­bün alá a régi beosztásnak megfelelőleg szövetségi és egyesületi helyi­ségek kerültek. A tribünre, valamint a fél­emeleti és eme­leti helyiségek­hez 2 d b, 1.50 m 'széleska: ú lépcsők révén, a tribün előtt levő körlépcsőkre pedig a tribün két vé­gén tervezett 2.50 m széles külső lépcsők révén juthatni. A tribünön kb. 4000 ülőhely van 140 drb, két sorban elhelyezett "páhollyal, a körlépcsőkön pedig kb. 2000 néző fér el. A kör­lépcső mögött levő s a tribün által fedett folyosó arra szolgál, hogy eső esetén a körlépcsőn helyet foglaló kö­zönség menedéket találjon, másrészt a forgalom lebonyolítását szolgálja. E fo­lyosó a két főlépcső által is megközelít­hető, de versenyek esetén ezt is lezárják. A tribünnel szembeni körlépcsős álló­helyeken, valamint a fordulókban kb. hatezer főnyi közönség helyezkedhetik el, mely a tribünön levő hatezer főnyi kö­zönséggel együtt tizenkétezernyi néző tömeget jelent. Oly szám ez, amely kül­földi" viszonylatban is tekintélyesnek mondható. Matyók Aladár a Millenáris pálya teivezöje A pálya sportszerű része négy sportot van hivatva szolgálni. A már elkészült úszómedence és stiandfüidő az ú-zás sp írtját a 60—105 m alapterületű fut- ballpálya, labdarúgást a 360 m alap- teiületű futópálya, továbbá egy 425 m területű 100 km sebességnek megfelelő lejtésekkel bí:ó motor- és kerékpár-pálya. A tribün alsó része (földszint és fél­emeleti helyisegeket magában foglaló) betonoszlopok n nyugszik. A mennyeie­tek vasbetonból kés ülnek, míg a ti ibün maga faszer kezeiből áll. A körlépcsők vasoetonból vannak tervezve, a motor­pálya ugyancsak vasbetonból készül, a futópálya elsőrendű salakkal, a íutball- pálva gyeptéglákkal. Maga a motoi pálya vasbetonból készül mindazon tapasztala­tok alapján, amelyeket a tervező Német­ország vasbetonpályáinak készítése után me ítettek. A motorpályán a versenyzők 120 km. maximális sebességgel mehetnek, de természetesen mód adatott arra, hogy a 60—70 km. sebességgel menő kerék- párcsok is a pályát kényelmesen igénybe vehetik. A sportpályának tervezői Hajós Al­fréd műépítész és Mattyók Aladár vas­beton-mérnök, mind a ketten valóságos specialistái a sportpályaépítkezéseknek fc Magyarországon a legutóbbi időben léte­sült sportpályák úgyszólván kizárólag az ő terveik szerint épültek. Hajós Alfréd műépítész egyébként megnyerte 1924. évben stadionterveivel a pá isi szellemi olympiász építészeti díját, tervei szerint készültek el: az újpesti Stadi m, a pápai, miskolci, kap svá;i, szegedi egyetemi és a Máv. gépgyárának sporttelepe, a miskolci veisenyuszoda, a Mattyókkal együtt tervezett Csás'/á - uszoda stadion. Mattyók tervei szeiint készült el az FTC nagy sporttelepe, a deb eceni egyetemi, a pécsi, a Test- nevelési Főiskola és a székesfelréivá i sporttelepek. Mindkét mérnök vérbeli sportember, akik aktív szerepet is ját­szottak a sportban, s így nemcsak mér­nöki tudásuk, hanem szakbeli tapaszta­lataik révén is a leghivatottabbak a sportpályák tervei elkészítésében. A pá­lyát Lauber Dezső műszaki tanácsé s vezetésével az Országos Építő R.-T. építi. Lauber is igen sokat foglalkozott sportpályaépítkezésekkel. A még Ferenc József király idejében készített vérmezői stadion-terv az első komoly lépés volt a Nemzetközi Stadion megvalósításához. Laubert különben jubilá- is gyengéd érzel­mek is hozzákötik a pályához, mert 1928 június 26-án lesz' 30 esztendeje, hogy ugyancsak ezen a Millená' is-pályán meg­nyerte Magyarország kerékpárbajnokságát. Lauber dicsőséges sportbeli pályafutása legmagasabb ívelését a kerékpársportban érte el, 1898-ban tizenhat kerékpár- versenyben indult és ezek közül 15-ben első és egyben második díjat nyert. Megnyerte a Magyar Kerékpáros-Szövet­ség 1 és 10 kilométeres bajnokságát. A szövetségi emlékversenyt (aranyseríeg) megnyerte. De a sportnak úgyszólván minden ágában tündöklőit a sportélet e fénylő üstököse. Megnyerte Magyarország főiskolai lawn-tennisz bajnokságát és az 1908. évi londoni olimpiászon Magyar- országot ő képviselte a lawn-tennisz- versenyeken. A MAC-nak számtalan gát- és síkfutási versenyében győztesként sza­kította el a célszalagot. A Budapesti Korcsolyázó Egylet bandy-csapatának ő volt szervezője és kapitánya. E' a bandy volt a jéghokky őse és a Lauber kapitánysága alatt álló magyar Bandy- csapat, melynek a mostani miniszter­A Millenáris sportpálya elnök gróf Bethlen István egyik leg­lelkesebb tagja volt, röviddel megszel ve- ése után a kontinens legelső csapata lett. S-ámtalan nagyjelentőségű sport- esemény fűződik még Lauber Dezső nevéhez, ő szervezte meg a tátrak mnici iéli és nyá'i sportot (golfjáték), a MAC 'utballjának ő volt a megalapítója, szint­úgy a Labda: ugó Szövetségé. Nem csoda i.ehát, hogy a sportnak e kiváló bajnoka ^zíve minden szeretetével csüng ezen a pályán, mely most már az ő alkotása lesz és a jövő nemzedék az ő példáját ■artva szem előtt, fog küzdelembe in­dulni, hogy fényt és dicsőséget szerezzen a magyar sportnak. Budapest levegője megtisz ul A tubf rkulózis statisztikájában Buda- pe.stszomorú módon vezetőin lyet foglal el i nagy váró ok közt . A széke: főváros ki űnő tiszti főorvosa éppen ezért minden szközzel veszi fel a harcot a gyilkos kórral zemben és mindenekelőtt azt az igen fontos eredményt akarja elérni, hogy Budapest levegője, melyet ma a fűdnek és pornak miatta valósággal harapni le­het, mígtisztuljon. Egy nevezeies ren­delkezés az, amely füsttmésztő készülé­kek alkalmazását teszi kötelezővé. Eddigi lé nőm nagy látszatja van a fü etemé zlő készülékre vonatkozó rende­letnek. Ennek egyik oka kétségkívül rí j­ák a mai nyomaszió gazdasági viszonyok­ban, melyiknek miatta mindi nki igyek- zik minden kiadást kitolni addig, amíg csak lt hot. Másik oka pedig alkalmasint z, hogy a legtöbb emb r n m tudja, hogy voltaképp n kihez, hova fordu jón ily- n füsté mé.^ztő készülék ügyéb-n. Minthogy tiszti főorvo unk hihetőleg gén szigorúan fog f llépni a rendelet ér­vényesülése érd kében, utalni kívánunk rra, hogy nálunk egy igen m gb:zható ée aránylag olc ó fü á< mé ztő készüléket gyárt a Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntő Rt. (azelőtt Hir.-ch és Frank). Ez az »Ignis« ne vű b rend zés, mely a füstemésztés problémáját teljesen és tö­kéletesen m goldja. Mert a füstöt teljé­én megszünteti, szénm gfakarítással jár, a p rnyelerakodást csökkenti, lehel övé teszi a kazán hatásfokának növekedését és silányabb tüzelőanyagok használatát. Azonkívül nem igényel külön kiszo’gá- ást, elhasználódásnak nincs aláV' tve, m gbizhatóan, au'omatikusan dolgozik és rövid időn belül amortizálódik a tü­zelőanyag m gtakarítása révén. T hát gazán ideális berendezés, mert az üze­met teljes füst mentesség mellett gazda- ágosabbá teszi. Az »Ignis« gyenge gőzsugarak alkal­mazásának elvén épül fel, melyek a gá­zok és a szükséges égési lev gő vezetése Utal az elégés processzusát úgy bi folyá- olják, hogy az összes éghető gázok a tü­zelő4 érben föl mésztődnek, minek kö­vetkeztében ap rnyének a füst járatokban való lerakodása is csökken. Az »Ignis« révén a füstgázok szénsav­asaiménak tetemes emelkedése érhető 1. Ez pedig egyértelmű a tüzelőanyag jobb kihasználásával, vagyis jelen4 ékeny zénmeg'akarí'ássál. A kísérletek azt iga­zolták, hogy a kazánoknál 20%-kai ma­gasabb gőzé jlesztés érhető el. Nagy lőnye az is, hogy e bér- nd zés a kazán vagy kazánfalazat mind' n költségesebb Ualakítása vagy változtatása nélkül úgy épí4hető be, hogy azt mind nki maga vé­gi zheti el üzemzavar nélkül. Az »Ignr« m gbizha4ó ágát bizonyé'ja z is, hogy maga a székesfőváros a budai vizműv knél, a Rudas-, Széch nyi- és G llért-fürdőknél és az óbudai gázgyár­nál alkalmaztatott ily b r nd zéd, mdy azonkívül egy egész ser g budapesti nagy gyárnál is használatban van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom