Uj Budapest, 1927 (4. évfolyam, 1-19. szám)
1927-12-03 / 16. szám
1927 december 3 3 UJ BUDAPEST _______________ Az üzemek kérdésé» különös tekintettel Budapest székesfőváros üzemeire Irta: Sipőcz Jenő dr. Budapest székesfőváros üzemei nem egységes, előre megállapított terv szerint, hanem a város történelmi fejlődése folyamán a körülmények kényszerű hatása alatt létesültek, vagy jútóttak a főváros tulajdonába. Pest és Buda városoknak és Óbuda mezővárosnak az 1872. évi XXXVI. t.-c.-kel történt egyesítése idején a mai értelemben vett községi üzemek egyáltalában nem voltak meg, ámbár a hivatkozott törvénycikk már felismerte a közigazgatási és a gazdasági ügyek kül önféleségét, amennyiben 79. §-ában kimondotta, hogy a székes- főváros, végrehajtó szervének, a tanácsnak kebelében a fontosabb közigazgatási és gazdászati (gazdasági) ügyágak szerint alakítandók az ügyosztályok. Ez annyit jelentett, hogy a jövőben az egész közigazgatás két nagy csoportban fog működni, vagyis a köz- igazgatás egyik része tisztán az eddig is meglévő közigazgatási teendők ellátásával, míg a másik rész a fokozatosan fejlődő gazdasági ügyek ellátásával lesz hivatva foglalkozni. Pedig a hetvenes években, amidőn a törvényhozó az üzemi gazdálkodás nagy fellendülését alig láthatta, a székes- főváros üzemeinek még csak a csírái léteztek. így ebben az időben létesült néhány ház számára az első vízmű- és csatornahálózat, az akkori kis házinyomdában két-három munkás dolgozott a kiadóhivatal főnökének vezetése alatt; a tűzoltóság intézménye csupán két tisztből és 12 tűz- őrből állott, akik kis kézifecskendővel voltak felszerelve. Az utcák tisztogatását nagyobbrészt az eső végezte, a közvilágítás intézményét pedig néhány száz petróleumlámpa képviselte. A középkorból visszamaradt legnagyobb jogot, a vásárjogot, a főváros még intézmények létesítése nél— Nem láttuk Buzáth Jánost a szerdai közgyűlésen. Csak nem. beteg? — Betegnek nem mondható, csupán el fáradtnak. A svábhegyi szanatóriumban üdül néhány napja. — És Solty tanácsnok? — Szintén gyengélkedik, meghűlt és néhány napig az ágyat őrzi. — Hogy sikerültek az András-na- pok? — A lehető legjobban. Édes Endrét hivatali szobája hatalmasan felvirágozva várta szerdán reggel, megjelent azután előtte az ügyosztály egész személyzete, élén Bucsánszky főjegyzővel, aki a legmelegebb szavakkal üdvözölte. Bandi bátyánk meghatottan mondott köszönetét a spontán ovációért, kijele7itet.te, hogy nagyon jól érzi magát az ügyosztályban és el van ragadtatva a tisztviselői kar szeretetreméltóságától. Hasonlóan lelkesen ünnepelték névnapja alkalmából Liber Bandit, aki nem kevesebb, mint huszonhárom óriási csokrot kapott. Őt viszont Schuller főjegyző üdvözölte. — A közgyűlési Andrások? — Csilléry András névünnepe alkalmából hétfőn, november 5-én, este nyolc órakor az Erzsébetvárosi Keresztény Kaszinóban volt ünnepség. Díszes vacsora keretében. — Mi újság a házassági fronton? v- Ezen a héten nincsen újság. A halálozási fronton ellenben van. — Ugyan, kicsoda? — Meghalt a városháza derék borbélya. Még pedig vérmérgezésben. — Azt hiszem, ez az első eset, amikor nem egy borbély miatt hal meg valaki vérmérgezésben, hanem maga a borbély követi el ezt a meggondolatlanságot. Ajánlom magamat, szerkesztő úr. — A viszontlátásra, kedves dr, Vá- rosházy. kül ,az utcán gyakorolta olyképpen, hogy kijelölte azokat a nagy tereket, ahol lovat, sertést, marhát és aprójószágot szabad felhajtani ; kijelölte a nyut piacon a helyet, ahol tej, zöldség, gyümölcs, hús, hal és egyéb élelmiszerek utcai árusítása folyhat és az árusoktól a helyszínen helypénzt szedett. Az idők folyamán, amidőn a főváros hatalmas fejlődése megindult, nem volt elkerülhető, hogy a főváros intézményesen szervezze meg a közigazgatás anyagi ügyleteit. Ezt a nagy munkát a székesfőváros tanácsa kétféle elv alapján hajtotta végre, ameny- nyiben a felmerülő feladatok ellátására egyrészről maga létesített intézményeket és üzemeket tanácsi vezetés alatt, másrészről pedig a feladatok megoldását engedélyoleiratok és magánjogi szerződések alapián idegen vállalatokra bízta. fgy fejlődtek naggyá tanácsi vezetés alatt a vízmű, a házinyomda, a tűzoltóság, a sertés- és marhavásártér, a lóvásártér és a vásárcsarnokok. A többi feladat megoldását a főváros magánvállalkozókra bízta. Itt az az eljárás fejlődött ki, hogy a főváros szerződést kötött egy-egy magán- vállalkozóval és részvénytársasággal és a szerződésben kikötötte, hogy a létesítendő üzem összes vagyona egy bizonyos hosszabb idő múltán minden ellenszolgáltatás nélkül a főváros tulajdonába megy át, továbbá azt is, hogy bizonyos feltételek alatt a főváros már a háramlási idő letelte , előtt is megválthatja az illető üzemet. így kerültek a főváros tulajdonába a gázművek, az elektromos művek, a különféle villamosvasúti vállalatok, az omnibuszüzem, a budai hegypálya, a lóvásártelep, a fuvartelep, a szeméttelep, a hirdető vállalat st b. Az üzemek harmadik csoportja a világháború alatt keletkezett s ezek létesítését a világháború alatt meglévő és folytonosan kiterjedő gazdasági megkötöttség hozta létre s ezek az üzemek a háború után is nagyobbrészt megmaradtak. Amint a fentiekből látható, a székesfőváros üzemeinek keletkezése jóformán kizárólag a felmerülő szükségleteken alapult, anélkül azonban, hogy az elmúlt idő alatt bármiféle írott jogszabály keletkezett volna arra nézve, amely a múltban létesült üzemeket, illetve azok szervezeteit egységesen megállapította s a jövőre nézve utasításokat és rendelkezéseket tartalmazott volna üzemek létesítésére nézve. Az üzemeknek az utóbbi években történt nagyarányú fejlődése az üzemi kérdést új stádiumba juttatta. A székesfőváros egészen a szanálás idejéig nem foglalkozhatott az üzemek kérdésével, mert a háború után a romok eltakarítása, a szociális kérdések megoldására irányuló tevékenység égető szükségessége a tanács munkaerejét egészen lekötötte s ehhez járultak a hihetetlenül kedvezőtlen gazdasági körülmények is. Ez utóbbiak következtében a nehézségek csak fokozódtak, különösen az 1919. évtől a korona folytonos romlása következtében s pénzünk értékének ez a devalvációja kisebb-naeyobb csúszások után az 1922. évtől kezdődően katasz- trófális esést mutatott egészen az 1924. év derekáig, vagyis a szanálás kezdetéig. A szanálás kezdetén a korona értékének állandósításával nyilt volna az első lehetőség arra, hogy a székes- főváros az üzemi kérdést ismét napirendre tűzze s azzal komolyan és alaposan foglalkozzék. Mielőtt azonban az üzemi kérdéssel foglalkozhatnánk, két más preli- minális kérdés eldöntése válik szükségessé, Az első az, hogy a székes- főváros milyen mértékig terjessze ki a maga közüzemi tevékenységét, a másik pedig az, hogy mi legyen az üzemek rendeltetése, vagyis, hogy azok tisztán szociális, vagy pénzügyi intézmények legyenek-e. Ami az első kérdést illeti, hogy milyen mértékig terjessze ki a székes- főváros a maga üzemi és gazdasági tevékenységét, erre nézve két szélső álláspont áll egymással szemben. Nevezetesen az egyik oldalon a gazdasági liberalizmusnak és individualizmusnak rendszere, amely általában a gazdasági tevékenységet a magánosok részére akarja fentartani és a közületi öl jóformán minden gazdasági tevékenységet megtagad. Ezzel szemben áll a szocialisztikus rendszer, amely éppen ellenkezőleg a magánegyéniségek érvényesülését tagadja meg a gazdasági életben, ellenben általában a gazdasági életet a köztevékenység által akarja intéztet ni. Közbeeső helyet foglal el, mint harmadik rendszer, az úgynevezett muni- cipialszocializmus, amely szintén az egyéni tevékenység alapján áll, ellenben bizonyos legfontosabb közérdekű elsőrendű szükségleteket a köziilet által akar kielégíttetni, még pedig olyan módon, hogy azt nem az állam, hanem a község veszi kezelésbe. Ez a rendszer, azt lehet mondani, az egész világon gyakorlatilag is megvalósult, mert tényleg a gazdasági liberalizmus rendszere mellett is a legelső fontosságú elsőrendű szükségletek általában, különösen nagy városokban a köziilet által, még pedig a községek által elégíttetnek ki. A sorrend ma a következő : Mindenesetre a köziilet, a község által elégítendők ki azok a szükségletek, amelyek bizonyos mono- polisztikus megoldást kívánnak. Gáz, villany, vízvezeték; másodsorban azok, amelyeknél bizonyos ámivelláló, vagy árszabályozó tevékenység kívánatos, ahová leginkább a közélelmezés tartozik. A harmadik sorban következnek azután azok az üzemek, amelyek nem ilyen abszolúte fontos gazdasági tevékenységet hivatvák kielégíteni, amelyeknek azonban jelentőségük és értelmük addig van, amíg az illető köziilet a saját szükségleteit elégíti ki, ezentúl azonban nem terjedhetnek. Azt hisszük, hogy az első két terrénum mindenesetre az, amelyet a községnek magának kell megtartania : a monopolisztikus jellegű üzemi szolgáltatásokat és szükségleteket, mindenesetre a közületnek magának kell kielégítenie. Úgyszintén az ámivelláló és árszabályozó természetű intézményeket és üzemeket is fenn kell tartani. Legfeljebb azoknak az üzemeknek tekintetében lehet más felfogás, — és itt lehet esetleg bizonyos leépítésről szó — amelyek a háború idején keletkeztek, olyan időben tudniillik, amikor a magánipar azoknak a szükségleteknek a kielégítésére nem volt alkalmas. Ebben a körben tehát lehet szó arról, hogy bizonyos üzemek meg- szüntettessenek vagy legalább is szü- kebb határok köze szoríttassanak. A másik kérdés, amellyel szintén preliminális módon kell foglalkozni, az, vájjon az üzemek tisztán szociális rendeltetést vagy pénzügyi gazdasági rendeltetést szolgáljanak-e. Két, szintén végleges felfogás áll itt egymással szemben. Az egyik felfogás szerint az üzemek tisztán szociális intézmények kell hogy legyenek, amelyek az ő szolgáltatásaik árát lehetőleg alacsonyan szabják meg és legfeljebb önmagukat terjesztik, ellenben gazdasági haszonra ne törekedjenek. Ezzel szemben a másik felfogás szerint az üzemek valóságos adózást helyettesítő intézmények volnának, úgyhogy szociális jellegük emellett tulajdonképpen teljesen háttérbe szorul. Úgy véljük, hogy itt is a közép- útón kell megállani és az üzemeket egyrészt szociális irányban koll fejleszteni és arra is nagy súlyt kell helyezni, hogy szolgáltatásainak ára ne emelkedjék, hanem amennyiben lehet, inkább leszállíttassék. Viszont azonban arra is kell törekedni, hogy az üzemek a székesfőváros általános gazdaságához, pénzügyi helyzetének javításához megfelelő mértékben hozzájáruljanak. A székesfőváros már az 1926. évi költségvetés készítése alkalmával általában ez utóbbi álláspontot fogadta el, amikor a múlthoz képest az üzemek már ebben a költségvetésben lényegesen nagyobb tétellel járulnak hozzá a községi alap dotálásához és így szolgálják a főváros háztartásának általános érdekeit. A jövő van hivatva eldönteni azt a kérdést, vájjon az a módszer, amely a székesfőváros 1926. évi költség- vetésében a fentiekre vonatkozólag megállapíttatott, hogy nevezetesen az üzemek bruttóbevételének bizonyos százaléka fordíttatik a községi alap dotálására, megfelelő lesz-e? Nézetünk szerint ez csak ideiglenes megoldás, egy meglehetősen mechanikus rendszer, úgyhogy arra kell a jövőben törekedni, hogy ez a kérdés megöl dassék olyképpen, hogy az üzemek a befektetett tőkének megfelelő amortizációjával, valamint üzleti feleslegükkel járuljanak hozzá az általános szükségletek fedezéséhez. Az előbb említett két előzetes kérdés tisztázása után lehetne szó arról, hogy a székesfőváros üzemeinek szervezete, az üzemeknek az általános szükségletekhez való hozzájárulása, vagy hozzá nem j árulása tisztáztassék és az üzemekbe fektetett tőkék törlesztési módja, valamint az egyes üzemek szervezete megállapíttassék. A székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése ezeknek a kérdéseknek megvizsgálására, tanulmányozására s ennek alapján megfelelő javaslattétel céljából egy külön bizottságot ki is küldött s ennek a bizottságnak lesz hivatása, hogy ezeknek a székesfőváros jövőjére nézve oly nagyfontosságú kérdéseknek .megoldását elősegítse. i§ A Városi Szemle most megjelent számából. Uanánfnnnlnli részére összevont tankönyvek, MagaílianUIUK kivonatQk, segédkönyvek 7CAI HAC tanintézet tbSUWUU# Budapest, VI1. kerület, Telefon: József 424-47. Dohány-utca 84. szám Szobrász műkő-, stucco- és mümárványmunkák elsőrangú kivitelben RÁKOS MANÓ Budapest, VII., Szt. Domonkos-utca 5 Telefon: József 80—87 $ Fényesen bevált szívbajok és véredényelmeszesedés, vesebajok (vesekő) epebajok ellen a „Budai Mária gyógyvíz“ Főraktár: Édeskuty, Erzsébet-fér 8. unom I fl ITA fotocinkografiai KUKCZéS LAJMmüintézeté BUDAPEST, Vili, VÍG-UTCA 3. SZ. Ké3zit fototipia- és autotipiaklisét mjnden kivitelben, bárhol fényképfelvételt, művészi rajzokat, stb. — Telefon : József 353 —18. Hll „PALATÍNUS ÉPITÖÉS INGATLANFORGALMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG * BUDAPEST V. KERÜLET, RUDOLF-TÉR 6. SZ. TELEFON: 121-45. 'w m w w w m
