Uj Budapest, 1927 (4. évfolyam, 1-19. szám)

1927-11-12 / 13. szám

6 XU BUDAPEST Szilágyi Hugó meghalt. Gyásza van a fővárosi sajtóirodának : egyik legderekabb, legképzettebb és leg­szimpatikusabb tagja, Szilágyi Hugó dr. elköltözött az élők vilá­gából. Közel húsz esztendeje mű­ködött, mint városházi uj ságiró különböző napilapok és hetilapok kötelékében, legutóbb a Városi Újságot szerkesztette, amelyben Vázsonyi Vilmos szellemében bí­rálta a várospolitikai problémákat. Temetése kedden délután ment végbe a kerepesi-úti temetőben, a főváros által adományozott sír­helyen. A temetési szertartáson teljes számmal jelentek meg a fő városi rovatvezetők, akiknek nevé­ben Papp Jenő mondott istenhoz- zádot az elhunyt kiváló lcollégának- A temetésen a tanács tagjai közül megjelentek Berczell és Lamotte tanácsnokok is. A Fegyvergyár Renaultéktól a bal­káni koncessziót is megkapta. Isme­retes, dogy a budapesti Reiman Gyula Automobilkereskedelmi R.-T. meg­állapodást létesített a Hitelbank ér­dekeltségéhez tartozó Fegyver- és Gépgyár R.-T.-gal a Renault-rend- szerű autóbuszok Budapesten való gyártása ügyében. A legnagyobb fran­cia automobilgyáros cég a Fegyver - és Gépgyárral karöltve Budapesten Közép- és Dél-Európa számára akar gyári centrumot létesíteni, aminek bizonyságául a létesülő budapesti telep az egész Balkánra kiterjedő gyártási és eladási koneessziót is megkapta a párisi központtól. Ez a fővásrosi autobuszszállítás szempontjából is nagyfontosságú hír nagy feltűnést keltett a főváros csütörtök délutáni köz­gyűlésen, ahol azt a véleményt han­goztatták, hogy a magyar iparnak ezt a tagadhatatlanul nagy nyereségét erősen figyelembe kell venni az auto- buszrendelésnél is. Jól informált he­lyen azt állítják, hogy az autóbusz- rendelés oly módon fog megosztatni a pályázók között, hogy a rendelés egy részéi a Magyar Államvasúti Gép­gyár, és másik részét a Fegyver- és Gépgyár fogja megkapni a Renault- rendszerü autóbuszokkal. Ez a meg­oldás annál is inkább kielégítőnek tűnik fel az illetékesek előtt, mert a Renault-autobusz volt az a típus, amely a fővárosi autobuszpróbán a legjobban bevált. Lánczy Leó százezer koronája. Né­hány héttel ezelőtt megírta az Uj Budapest, hogy Lánczy Leó 1920-ban kelt végrendeletében százezer koronát hagyott Budapest székesfőváros sze­gényeinek, azonban ezt a hagyatéki ügyet a tiszti ügyészség mai napig elintézetlen aktaként kezeli, mert nincsen tudomása arról, hogy a fő­város szegényei megkapták volna az 1920-ból kelt százezer koronát. Mint megírtuk, a tiszti ügyészség Holitscher Szigfried dr., budapesti közjegyzőt szólította fel a kérdés tisztázására. A közjegyző Lánczy Leó hátramaradt vagyonának hagyatéki végrehajtóit meg is kereste ebben az ügyben, tekintettel arra azonban, hogy a ha­KOVÁCS OSZKÁR BÁDOGOSMESTER ÉRCKOPORSÓ ÉS TEMETKEZÉSI cikkek készítője Budapest, IX., Gyep-utca 56. szám. Telefonhivó: J. 145—45. Kedvező idő esetén a jövő héten megnyílik a városligeti MŰJÉGPÁLYA 35 napos, 70 napos és mindennapos korcsolyázók Irodai órak: 9—1-ig-, hétköznap d. u. 3—6-ig is. Telefon: L. 919-22. gyatéki végrehajtók legtöbbje meghalt, uagyon nehezen lehet megállapítani, hogy történt-e valami vagy sem. A család egyik ügyvédje olyan fel­világosítást adott Holitscher közjegy­zőnek, hogy Mezei Mór, aki szintén végrendeleti végrehajtó volt, de idő­közben meghalt, annakidején folyta­tott a főváros tanácsával a hagyaték hovafordítására tárgyalást, sőt állító­lag a főváros áltat fenntartott nép­konyháknak juttatott volna a Lánczy- család bizonyos összeget. Mindezt azonban pozitív formában nem sike­rült megállapítani és ha néhány napon belül a tiszti ügyészség nem kap kielégítő választ, akkor per útján fogja érvényesíteni a Lánczy-féle ha­gyaték vagyontömegével, helyesebben az örökösökkel szemben a székesfő­város szegényeinek érdekeit. Hány külföldi volt kiv áncsi az ökör­sütésre ? A Statisztikai Havi füzetek most megjelent augusztusi száma érde­kes felvilágosításokat közöl arról, hogy hány külföldi volt kiváncsi Szent István-napi ökörsütésre, kocsikor­zóra és egyéb levitézlett szenzációkra. A Statisztikai Hivatal összeállítása szerint augusztus 18-án 1109, augusz­tus 19-én 1355, augusztus 20-án 1010 idegen érkezett a főváros területére, amint az a rendőrfőkapitányságon je­lentkezettek bejelentőlapjaiból kons­tatálható volt. Egyetlen pillanatig sem kell azonban gondolni azt, hogy ez a három nap alatt érkezett 3500 ember kizárólag a Szent István-napi ünnep­ségek megtekintése céljából jött a fő­városba, mert augusztusban nem volt nap, amikor legalább 625 külföldi ne érkezett volna Budapestre, sőt augusztus folyamán a napi érkezések száma közel volt a 800 főhöz. Ezek szerint 1000-re tehető azoknak a kül­földieknek a száma, akik kizárólag a Szent István-napi propagandnak ha­tása alatt jöttek el a magyar fő­városba. Ami az augusztusban Bu­dapestre érkezett idegenek számát jelenti, legnagyobb számmal Egyesült Államokbeli polgárok voltak itt, akik augusztus folyamán összesen 4296 éjszakát töltöttek Budapesten. Utánuk Románia következik 3938 itt töltött éjjellel, azután a német birodalom jön (3857), majd Cseh­ország (2696), Nagybritánnia (1327,) Jugoszlávia (1515). Rengeteg bécsi volt augusztus havában Budapes­ten, akik összesen 3452 éjjelt töl­töttek a főváros területén. Az év eleje óta sorrendben csehszlovák, román, német, amerikai, angol jött Buda­pestre a legnagyobb számmal, de mind­ezeket veri a Bécsből ideérkezettek száma, akik az év első nyolc hónap­jában 11.903 éjszakát töltöttek a fővá­ros területén. Augusztus havában különben egyetlen portugál és egyet­len litván állampolgár sem jött Buda­pestre, szintúgy nélkülöztük a luxem­burgiak és az albánok nagybecsű látogatását is. Az albánok inkább Prágába mentek . . . Január elsején újra megkezdő­dik a szellemi szükségmunka. Az elmúlt esztendőben annyira be­vált szellemi szükségmunkát a fő­város az intellektuellek nagy nyo­morára való tekintettel az idén újra folytatni fogja. Az elnöki ügy­osztály az erre vonatkozó terveze­tet már ki is dolgozta, amely sze­rint körülbelül négyszáz, arra rá­szorult jelentkezőt foglalkoztat­nának január elsejétől kezdődő négy hónapon keresztül. Az elnöki ügyosztály már fel is szólította Illyefalvy L. Lajos dr.-1 a Statisz­tikai Hivatal igazgatóját, hogy ál­lítsa össze azt az adatgyűjtési munkát, amellyel a szellemi szük­ségmunkásokat foglalkoztatni fogja tudni. A szellemi szükség­munkásokat kizárólag az elnöki ügyosztály fogja felvenni. Az erre vonatkozó hirdetmény a közeli na­pokban megjelenik. KÖZGAZDASÁG — ...... ........................... Fe lemelik a Talbot-kölcsön összegét Kiélesedtek az ellentétek a főváros és a kereskedelmi miniszter között — A főváros nem küld megbízottakat a szakértő-bizott­ságba — Budapest csak akkor kap centrálét, ha két centrálé lesz Herrmannminiszter:Még mindig a technikai kérdéseket tanulmányozzuk — Az Uj Budapest tudósitójától — A legutóbbi napokban sok szó esik a villamoscentrálé építkezésének elhúzódásáról abban a tekintetben, hogy a beígért budapesti terv még mindig ismeretlen a nagyközönség előtt, de teljes tájékozatlanság uralkodik az illetékes fővárosi tényezők körében is. Amikor a villamoscentrálé felépítésének terve felmerült, csakhamar kiküszöböl- hetetleneknek látszó ellentétek támadtak a kereskedelmi minisz­ter és a főváros között. A fővárosi pártok vezetői egyértelműen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy Budapesten kell felállítani a cent­rálét, mire Herrmann Miksa keres­kedelmi miniszter az ellentétek eloszlatása érdekében értekezletet hívott össze, amelyre meghívást kaptak a községi pártok vezetői is. Ez az értekezlet sem hozta meg-a kívánt eredményt : a kormány és a főváros közötti ellentét változatla­nul éles maradt, legfeljebb annyi­ban enyhült, hogy a kereskedelmi miniszter ígéretet tett »a budapesti centrálé tervének elkészítésére» vonatkozóan. Most azután — mint Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter az Uj Budapest legutóbbi számában kijelentette, —- az érde­kelt Talbot-csoport elkészítette ajánlatát és az ajánlat kereteinek megfelelően költségvetési terveze­tet is benyújtott. Ezt a tervezetet a főváros illetékes tényezői nem isme­rik még, sőt senkisem tudja, hogy a villamoscentrálé ügyében, vagy amint általában nevezni szokták, a Tálbot-ügyben történt-e már vég­leges döntés. Ugyancsak teljes tájékozatlanság uralkodik azt a kérdést illetően is, hogy Budapest megkapja-e a kereskedelmi minisz­ter által megígért külön centrálét. Az Uj Budapest munkatársa az egymásnak ellentmondó hírekre és arra a tájékozatlanságra való tekin­tettel, amely a Talbot-ügyben a városházán uralkodik, szükséges­nek tartotta, hogy magához Herr­mann Miksa kereskedelemi minisz­terhez forduljon felvilágosításért. Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — A villamoscentrálé felépí­tése ügyében még nincs végleges döntés. Minthogy az összes tech­nikai kérdések még beható ta­nulmányozás alatt állanak, nem áll módomban, hogy a nyilvános­ságot tájékoztassam,. A kereskedelmi miniszter kitérő válaszát a legbeavatottabb kor­mánykörökben azzal magyarázták az Uj Budapest munkatársa előtt, hogy a kereskedelmi minisztert kí­nosan érinti a főváros szembehe­lyezkedő magatartása. Az történt ugyanis, hogy a kereskedelmi mi­nisztérium a fővárostól delegátusok kinevezését kérte abba a szakbizott­ságba, amelynek feladata a villamos­centrálé felépítésére vonatkozó kérdés­komplexum megvitatása. A főváros vonakodik megbízottait kiküldeni, il­letve egyelőre még sürgetés ellenére sem tett eleget a kereskedelmi mi­nisztérium idevonatkozó felhívásá­nak. Ami a Talbot-ügyre vonatkozó döntés terminusát illeti, ez egyelőre egészen bizonytalan. A Talbot-cso­port a tárgyalások legelején abban állapodott meg a kölcsön folyósí­tása tekintetében a kormánnyal, hogy a 2.9 millió angol fontos cen- trálékölcsön felvételét 1927 decem­ber 31-éig stornirozni lehet. Újévig tehát meggondolási időt biztosított magának a kormány és a kölcsön felvétele csak akkor tekinthető be­fejezett elhatározásnak, ha decem­ber 31-éig Talboték ellenkező választ nem kapnak. De nagy bajok vannak a centrálé elhelyezését illetően is és éppen itt található meg a magyarázata an­nak a késedelemnek, amely a ke­reskedelmi kormány végleges dön­tésének meghozatala tekintetében tapasztalható. A kereskedelmi mi­niszter a fővárosi pártok vezetőinek jelenlétében tartott értekezletén Bánhidát jelölte meg a centrálé fel­építésének helyéül, ez a megjelölés nem volt, egészen megtámadhatat- lanul precíz, úgyhogy a kormány­hoz közelálló fővárosi pártok éppen a bánhidai megoldásra vonatkozó kijelentés bizonytalanságára való tekintettel nem adták fel a re­ményt, hogy sikerülni fog a villa- moscentrálét Budapestnek biztosítani. Olyan hetyen, ahol a kereskedelmi miniszter intencióit közelről isme­rik, úgy informálták munkatársun­kat, hogy a legújabb tanácskozáso­kon a Talbot-kölcsön összegének fel­emelése is szóba került. A kereske­delmi miniszter ugyanis az összes felmerült bonyodalmakat eliminál- hatóknak látja az egész ország terü­letére kiterjedő elektrifikálási tervé­nek megvalósításával. Amennyiben pedig az e célra szükséges nyilván­valóan nagy összeg előteremtése nehézségekbe ütköznék, egyelőre két villamoscentrálé felépítését kez­denék meg : a bánhidait és a buda­pestit. Az elgondolás azonban oda­irányult, hogy mindazokban a szén­medencékben villamoscentrálé épül­jön, amelyekben nem szállítható szenet bányásznak. A legújabb tár­gyalások éppen ebben az irányban vannak folyamatban és ez a ma­gyarázata a döntés elhúzódásának. IT A BARIM Nemzetközi Orfeum * Esténként ÍO órai kezdettel elsőrangú varieté, kabaré és táncműsor ' *

Next

/
Oldalképek
Tartalom