Uj Budapest, 1927 (4. évfolyam, 1-19. szám)
1927-08-27 / 2. szám
UJ BUDAPEST Megkezdődik a középosztály számára a hatósági építkezés Az uj fővárosi házakban már csak fürdőszobás és parkettás lakások lesznek — A népjóléti miniszter februárra Ígéri a tisztviselők harmincmillió pengős építési kölcsönét Családíház-építésí akciót indítanak a fővárosi alkalmazottak — Az Uj Budapest tudósitójától — Az az ádáz küzdelem, amely a miniszterelnökhelyettes ismeretes nyi- J latkozata kapcsán a háztulajdonosok és a lakók között újólag megin- j dúlt, napnál fényesebben bizonyítja, j hogy a lakáskérdés még nincs megoldva és a hatóságoknak még nagyon í sok tennivalójuk van, hogy a háborús idők ezen utolsó kellemetlen csöke- vényét kiirtsák. Amíg egyfelől nem í kétséges az, hogy a háztulaj dósoknak tételes törvényeink szerint igazuk van, amikor a magántulajdon szentségére hivatkozva a lakásforgalom és a házbérek teljes felszabadítását kívánják, másfelől egyetlen pillanatig sem szabad a túlkapásoknak és visszaéléseknek kitett lakosságnak kételkednie abban, hogy úgy az állam, mint a főváros elsőrendű szociális és karitatív kötelességének tartja a védtelen bérlők me^oltalmazását minden szabadossággá fajult háziúr-szabadságtól. A felszabadítás időpontját voltak hivatva előkészíteni azok a kislakás- építkezések, amelyeket úgy. az állam, mint a főváros esztendők óta folytat. Noha egy- és kétszobás lakás még mindig nincs kellő számban építve, a hatóságok ezen a téren ha nem is tették meg teljesen kötelességüket, de igyekeztek megtenni, úgyannyira, hogy a legkisebb lakások terén a helyzet a középlakásokhoz viszonyítva lényegesen jobb. A két és károm- szobás lakások lakói néznek a felszabadítás elé a legnagyobb és legjogo- sabb aggodalommal, azok a magasabb életstandardhoz szokott közép- osztálybeli hivatalnokok, ügyvédek, orvosok, mérnökök és egyéb lateinerek, akiket a parkettás szoba és a fürdőszoba kényelme mindenesetre megillet. Hiszen annak a nagy rohamnak, amely a főváros berkeiben a kislakások kiosztása körül megindult, egyik főoka épen az volt, hogy a felszabadítás alkalmával várható nagy lakbérdrágulástól megijedt középosztály életigényeit leszállítva, városi kislakásokba törekedett, hogy a hatóság által szociális alapon megszabott méltányosabb lakbér-keretek között érje őt a rettegve várt felszabadítás. A helyzet tehát végeredményben az, hogy a kislakások építése után most a középlakások építése és ily- képen a középlakások áraira gyakorolandó nivelláló hatás az a cél, amelyet a közhangulat a kormány és a főváros számára legközelebbi tennivalóul egyaránt kijelöl. Ami a fővárost illeti, Liber tanácsnok és Schuller főjegyző, akik a szociálpolitikai ügyosztályban a lakásügyeket sok hozzáértéssel és mérhetetlen szorgalommal intézik, már kezdetben felismerték a fővárosnak azt a kötelességét, hogy a hatósági építkezési akciónak nem szabad szoba-konyhás hajó- padlós és előszobanélküli munkáslakások építésében kimerülnie, hanem a középosztályra is gondolniok kell. Épen ezért a banképítkezések mellett tervezett saját rezsiben végzendő építkezési akció célkitűzésénél az volt a fő irányelv, hogy ezentúl nyugateurópai értelemben vett komfortos lakásokat építsenek, olyan lakásokat, amelyek parkettel, csempés fürdőszobával, ablakredőnnyel vannak ellátva. Mint munkatársunknak Schuller főjegyző, a szociálpolitikai ügyosztály ezidőszerinti vezetője és a lakásakció irányítója kijelentette, a most lejárt tervpályázatnál ezeket a szempontokat vette a bíráló bizottság elsősorban figyelembe és akármelyik terv valósul is meg a pályadíjnyertesek közül, a főváros saját rezsijében építendő Kisfaludy-utcai, Németvölgyi-úti és Róna-utcai bérházak 300 lakása, általában az ezentúl építendő városi házak lakásai már kivétel nélkül előszobával, parkettával, csempés fürdőszobával, vasredőnnyel, balkonnal fognak épülni. Ezek a lakások egy-, két- és háromszobások lesznek és az ügyosztály úgy tervezi, hogy a lakások közül, amelyeknek építése előreláthatólag októberben megkezdődik, úgy hogy a lakások februárra beköltözhetők lesznek, még az egyszobéis lakások is minden kényelemmel el lesznek látva. Ugyanez a cél, a középosztály lakásszükségletének a felszabadítás időpontjára való kielégítése vezette a főváros tanácsát akkor, amikor régi ellenszenvét feladva, a Kertváros- Szövetség vezetőivel az esztendők óta húzódó telekügyben tárgyalásra és megegyezésre lépett. A megegyezés értelmében a Kertváros-Szövetség az Országos Földbirtokrendező Bíróság által neki ítélt azon telkeket, amelyek a Hajtsár-úton belül a főváros tulajdonát képezik, elcseréli a szintén fővárosi tulajdont képező Bertalan-utcai, Lenke-úti, Böszörményi-úti, Hungária-körúti (a Népliget mellett) és Zsivora-utcai telkekkel, ahol a tervezett kertes családi házak helyett szövetkezeti alapon a köztisztviselők számára öröklakásokat fognak építeni. A cserével jól jár a Kertváros-Szövetség, mert közművek nélküli, a várostól messze eső telkek helyett közművekkel ellátott értékes telkeket kap, amelyeken a különböző típusú családi házak költséges építkezése helyet aránytalanftl kevesebbe kerülő- társasházakat építhet, de jól jár a főváros is, mert nagyterjedelmű telkei mentesülnek a jogerős megváltás alól és azt a szociális célt, amelyet többezer köztisztviselő saját otthonhoz való juttatása jelent, a maga részéről is elősegítheti. A legnagyobb probléma mindenesetre a főváros, úgy mint a kormány számára a köztisztviselők lakáskérdésének rendezése. Hiszen a felszabadítás esetén horribilisán növekvő és a köztisztviselői fizetésnek jelentékeny részét kitevő lakbért saját alkalmazottait illetőleg a kormánynak, azaz a fővárosnak kell fizetnie. Minden olyan akció tehát, amely a köz- tisztviselőknek saját otthonhoz való juttatását célozza, a legnagyobb mértékben szimpatikus kell, hogy legyen kormány és főváros előtt egyaránt, mert a várható nagy lakbéreknél még mindig kisebb a megépülő tisztviselői társasházak és családi házak amortizációja. Ezt a célt tartja szem előtt a Közalkalmazottak Nemzeti Szövetsége és ezzel kapcsolatban a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége is, amikor megfelelő kormány, illetve fővárosi garancia mellett olyan kölcsönt keres, amely a vállalkozóbb szellemű és családi ház után vágyó köztisztviselő vágyait megvalósítja. Köztisztviselői körökben nagy nyugtalansággal beszélnek hetek óta azokról a hírekről, amelyek szerint a köz- alkalmazottak nagy közös családi házépítési akciója kútba esett. A népjóléti miniszter ugyanis még hóna- okkal ezelőtt Ígéretet tett arra vonat- ozóan, hogy még ez év folyamán a kormány harmincmillió pengő külföldi kölcsönt vesz fel és ezt az összeget a tisztviselőknek juttatja családi házak építésére olyanformán, hogy a köz- tisztviselők lakbérét kötik le a törlesztés céljára. Azóta, hogy ez az ígéret elhangzott, egyetlen lépéssel sem haladt előbbre a köztisztviselők családi házépítési akciója, amelynek pedig fenyegető aktualitást ad az előbb-utóbb bekövetkező lakás és lakbérfelszabadítás. Minthogy ebben az ügyben elsősorban fővárosi lakáskérdésről van szó, hiszen az akció megvalósítás esetén főként Budapesten lakó köz- alkalmazottak. közöttük is legnagyobb számban fővárosi alkalmazottak jöhetnek számításba, az Uj Budapest munkatársa Vass József dr. népjóléti miniszterhez fordult felvilágosításért. A következő választ kaptuk : — A kormány arra az álláspontra helyezkedett, hogy a népjóléti miniszternek felhatalmazást ad huszonötmillió aranykorona, tehát kb. harmincmillió pengő külföldi kölcsön felvételére. Ezt a kölcsönt a tisztviselőtársadalom részére akarjuk felvenni, hogy azok, akiknek tehermentes házhelyük van, lakbérük lekötésével életbiztosítással kapcsolatosan családi házakat építhessenek. Ezek a tárgyalások, amelyek a kölcsön felvételét voltak hivatva előkészíteni, meg is indultak, de még nem fejeződtek be, mert a pénzügyminiszter úr, aki a belföldi és a külföldi pénzpiac helyzetét hivatásánál fogva figyelemmel kiséri és aki egyedül hivatott arra, hogy a kölcsön felvételére alkalmas időpontot megjelölje, arra az álláspontra helyezkedett, hogy a mai viszonyok között az időt a kölcsön felvételére alkalmasnak nem találja. Minden reményünk meg van azonban arra, hogy a tél folyaméin, legkésőbb kora tavasszal annyira kedvező lesz a pénzpiac helyzete, hogy a kölcsön felvétele elviselhető terhet fog róni az építtető tisztviselőkre Az Uj Budapest munkatársának teljesen beavatott kormánykörökből származó értesülése szerint a népjóléti minisztériumban a miniszter természetszerűen tartózkodó álláspontja ellenére is igen kedvezően ítélik meg a tisztviselők házépítési kölAugusztus utolsó hetében folytak le a szokásos szezonnyitási záporpróbák a fővárosi színházakban. A főváros színházvizsgáló bizottsága Csárrmann Ferenc műszaki főtanácsos, bizottsági elnök vezetésével járta végig a színházakat, a bizottság jegyzője dr. Tőkés Gyula tanácsi fogalmazó volt, a bizottsági tagok közül pedig Harrer Ferenc és Van- czák János voltak azok, akik minden bejáráson resztvettek. A bizottság általában rendbenlévőnek találta az összes színházakat és engedélyezte mindenütt ugyanazt a befogadó- képességet, amelyik tavaly volt. Három színházban: a Nemzeti Színházban, a Vígszínházban és a Király-Színházban a bizottság az előcsarnokokban való dohányzást is megengedte a szünetek alatt. Kikötötte azonban tűzrendészeti szempontból a bizottság, hogy mindenütt vízzel telített, falra erősített hamutartók szerelendők fel, ahová a közönség a cigarettavégeket és szivarcsutakokat bedobhatja. A főváros különben külön hirdetményben fogja a közönség figyelmét felhívni arra, hogy ha a téli hidegekre való tekintettel megengedték az előcsarnokokban való dohányzást és így a dohányzó közönség nem kénytelen kis- kabátban a szünetben a szabadba kimenni, a közönség is becsülje meg a főváros jóindulatát és vigyázzon, hogy tiíz ne keletkezzék az eldobott dohánynemiiek- ből. Különösen arra hívja fel a főváros a közönség figyelmét, hogy ha megszólalnak a jelzőcsengők, no dobja a 3 csöndnek felvételi lehetőségeit. Fass miniszter környezetében bizonyosra veszik, hogy ez a külföldi kölcsön legkésőbb februárra fellehető lesz. A miniszter tervezete szerint egyelőre kétezer tisztviselő fog a házépítési külföldi kölcsönben részesülni, tizenkettő-tizenöt évi lakbérösszegének lekötése mellett. A népjóléti minisztérium egyébként úgy tervezi, hogy ezt az akciót folytatni fogja, és tíz év alatt mindazoknak a köztisztviselőknek kölcsönt nyújt, akik tehermentes házhellyel rendelkeznek és házépítési szándékukat bejelentik. Ide- vonatkozóan már most is nagy köny- nyítéseket tesz a népjóléti minisztérium, amennyiben a bemutatott tervek alapján minden olyan köztisztviselőnek kölcsönt szerez, akinek házhelye van, természetszerűleg tehermentesen, és a házépítés költségeinek negyven %-ával rendelkezik, illetőleg e negyven %-ról bankgaranciát mutat' be. Ily képen az állam most is hatvan % erejéig kölcsönt folyósít arra érdemes köztisztviselöjének. Noha az állami kölcsön a fővárosi tisztviselőkre is, mint az állami tisztviselőkkel teljesen egyenrangú közalkalmazottakra természetszerűleg vonatkozik., a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége egyelőre saját kebelében akciót indított abban az irányban, hogy a főváros kizárólag saját tisztviselői számára külön házépítési tervezetet dolgozzon ki és azt finanszírozza. A fővárosi alkalmazottaknak ebben az ügyben az a tagadhatatlanul figyelemre méltó álláspontjuk van, hogy a főváros az állam után a legnagyobb közület, amelynek tisztviselőiről gondoskodnia kell, annál is inkább, mert a város a maga rengeteg telkével, közműveivel és egyéb segítő eszközökkel olyan előnyöket biztosíthat alkalmazottai számára, amelyekhez képest az állami alkalmazottak helyzete sokkal nehezebb. Az alkalmazottak szövetsége szerint a fővárosnak elsőrendű kötelessége a házépítési akció, s a városházán a tisztviselők meg vannak győződve arról, hogy a tanács ennek a kötelességének eleget is fog tenni. földre a cigarettavéget, hogy hanyatt- homlok rohanjon a színházba, hanem az erre' a célra felszerelt hamutartóba hajítsa a füstölgő dohánynemüt. Ezzel kapcsolatban a főváros tanácsa átiratban közölte az államrendőrség főkapitá- tányságával a dohányzás megengedését felkérvén a főkapitányt, hogy az ügyeletes rendőrtisztviselőket utasítsa a szigorú ellenőrzésre. A Magyar-Színházban záporpróbát rendeztek, amely fényesen sikerült, rendben volt minden az állami színházakban, meg volt elégedve a bizottság az Andrássy-úti színházzal és a Royal-Or- feummal is. Sem a nézőtéren, sem a színpadon egyetlen színházban sem kértek átalakításra engedélyt a direktorok, kh véve az Operaház igazgatóságát, amely a második emeleten két benyílóban széles üvegvitrinek felállítására kért engedélyt a fővárostól. A vitrinekben színházi emlékeket és az Operaház múltjára vonatkozó ereklyéket fog kiállítani Radnay igazgató, akinek kegyeletes elhatározását nagy örömmel fogadta a tanács és az engedélyt megadta. II főváros legkedveltebb: gyógyintézete Budapest, Vili., Vas-utca 17 Dr.Pajorszanatóríumésvizgyúgyjntézet Szabad a dohányzás a színházi előcsarnokokban Színházi ereklyék kiállítására adott engedélyt a főváros az Operának — Az Uj Budapest tudósítójától
