Uj Budapest, 1927 (4. évfolyam, 1-19. szám)

1927-08-27 / 2. szám

UJ BUDAPEST Megkezdődik a középosztály számára a hatósági építkezés Az uj fővárosi házakban már csak fürdőszobás és parkettás lakások lesznek — A népjóléti miniszter februárra Ígéri a tisztviselők harmincmillió pengős építési kölcsönét Családíház-építésí akciót indítanak a fővárosi alkalmazottak — Az Uj Budapest tudósitójától — Az az ádáz küzdelem, amely a miniszterelnökhelyettes ismeretes nyi- J latkozata kapcsán a háztulajdono­sok és a lakók között újólag megin- j dúlt, napnál fényesebben bizonyítja, j hogy a lakáskérdés még nincs meg­oldva és a hatóságoknak még nagyon í sok tennivalójuk van, hogy a háborús idők ezen utolsó kellemetlen csöke- vényét kiirtsák. Amíg egyfelől nem í kétséges az, hogy a háztulaj dósoknak tételes törvényeink szerint igazuk van, amikor a magántulajdon szentségére hivatkozva a lakásforgalom és a ház­bérek teljes felszabadítását kívánják, másfelől egyetlen pillanatig sem sza­bad a túlkapásoknak és visszaélések­nek kitett lakosságnak kételkednie abban, hogy úgy az állam, mint a főváros elsőrendű szociális és karitatív kötelességének tartja a védtelen bér­lők me^oltalmazását minden szaba­dossággá fajult háziúr-szabadságtól. A felszabadítás időpontját voltak hivatva előkészíteni azok a kislakás- építkezések, amelyeket úgy. az állam, mint a főváros esztendők óta foly­tat. Noha egy- és kétszobás lakás még mindig nincs kellő számban építve, a hatóságok ezen a téren ha nem is tették meg teljesen köteles­ségüket, de igyekeztek megtenni, úgyannyira, hogy a legkisebb lakások terén a helyzet a középlakásokhoz viszo­nyítva lényegesen jobb. A két és károm- szobás lakások lakói néznek a felsza­badítás elé a legnagyobb és legjogo- sabb aggodalommal, azok a maga­sabb életstandardhoz szokott közép- osztálybeli hivatalnokok, ügyvédek, orvosok, mérnökök és egyéb lateinerek, akiket a parkettás szoba és a fürdő­szoba kényelme mindenesetre meg­illet. Hiszen annak a nagy rohamnak, amely a főváros berkeiben a kislaká­sok kiosztása körül megindult, egyik főoka épen az volt, hogy a felszabadítás alkalmával várható nagy lakbérdrágulástól megijedt középosztály életigényeit leszál­lítva, városi kislakásokba töreke­dett, hogy a hatóság által szociális alapon megszabott méltányosabb lakbér-keretek között érje őt a rettegve várt felszabadítás. A helyzet tehát végeredményben az, hogy a kislakások építése után most a középlakások építése és ily- képen a középlakások áraira gyako­rolandó nivelláló hatás az a cél, ame­lyet a közhangulat a kormány és a fő­város számára legközelebbi tennivaló­ul egyaránt kijelöl. Ami a fővárost illeti, Liber tanács­nok és Schuller főjegyző, akik a szo­ciálpolitikai ügyosztályban a lakás­ügyeket sok hozzáértéssel és mérhe­tetlen szorgalommal intézik, már kez­detben felismerték a fővárosnak azt a kötelességét, hogy a hatósági építkezési akciónak nem szabad szoba-konyhás hajó- padlós és előszobanélküli munkás­lakások építésében kimerülnie, hanem a középosztályra is gondolniok kell. Épen ezért a banképítkezések mellett tervezett saját rezsiben vég­zendő építkezési akció célkitűzésénél az volt a fő irányelv, hogy ezentúl nyugateurópai értelemben vett kom­fortos lakásokat építsenek, olyan laká­sokat, amelyek parkettel, csempés fürdő­szobával, ablakredőnnyel vannak ellátva. Mint munkatársunknak Schuller főjegyző, a szociálpolitikai ügyosz­tály ezidőszerinti vezetője és a lakásakció irányítója kijelentette, a most lejárt tervpályázatnál ezeket a szempontokat vette a bíráló bizottság elsősorban figyelembe és akármelyik terv valósul is meg a pályadíjnyer­tesek közül, a főváros saját rezsijé­ben építendő Kisfaludy-utcai, Német­völgyi-úti és Róna-utcai bérházak 300 lakása, általában az ezentúl építendő városi házak lakásai már kivétel nélkül előszobával, parket­tával, csempés fürdőszobával, vas­redőnnyel, balkonnal fognak épülni. Ezek a lakások egy-, két- és három­szobások lesznek és az ügyosztály úgy tervezi, hogy a lakások közül, amelyeknek építése előreláthatólag októberben megkezdődik, úgy hogy a lakások februárra beköltözhetők lesz­nek, még az egyszobéis lakások is min­den kényelemmel el lesznek látva. Ugyanez a cél, a középosztály lakás­szükségletének a felszabadítás idő­pontjára való kielégítése vezette a főváros tanácsát akkor, amikor régi ellenszenvét feladva, a Kertváros- Szövetség vezetőivel az esztendők óta húzódó telekügyben tárgyalásra és megegyezésre lépett. A megegyezés értelmében a Kertváros-Szövetség az Országos Földbirtokrendező Bíróság által neki ítélt azon telkeket, amelyek a Hajtsár-úton belül a főváros tulajdonát képezik, elcseréli a szintén fővárosi tulajdont képező Bertalan-utcai, Lenke-úti, Böször­ményi-úti, Hungária-körúti (a Népliget mellett) és Zsivora-utcai telkekkel, ahol a tervezett kertes családi házak helyett szövetkezeti alapon a köztiszt­viselők számára öröklakásokat fog­nak építeni. A cserével jól jár a Kert­város-Szövetség, mert közművek nélküli, a várostól messze eső telkek helyett közművekkel ellátott értékes telkeket kap, amelyeken a különböző típusú családi házak költséges épít­kezése helyet aránytalanftl keveseb­be kerülő- társasházakat építhet, de jól jár a főváros is, mert nagyterjedel­mű telkei mentesülnek a jogerős meg­váltás alól és azt a szociális célt, ame­lyet többezer köztisztviselő saját ott­honhoz való juttatása jelent, a maga részéről is elősegítheti. A legnagyobb probléma minden­esetre a főváros, úgy mint a kormány számára a köztisztviselők lakáskér­désének rendezése. Hiszen a felszaba­dítás esetén horribilisán növekvő és a köztisztviselői fizetésnek jelentékeny részét kitevő lakbért saját alkalma­zottait illetőleg a kormánynak, azaz a fővárosnak kell fizetnie. Min­den olyan akció tehát, amely a köz- tisztviselőknek saját otthonhoz való juttatását célozza, a legnagyobb mér­tékben szimpatikus kell, hogy legyen kormány és főváros előtt egyaránt, mert a várható nagy lakbéreknél még min­dig kisebb a megépülő tisztviselői társasházak és családi házak amor­tizációja. Ezt a célt tartja szem előtt a Közalkalmazottak Nemzeti Szövet­sége és ezzel kapcsolatban a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége is, amikor megfelelő kormány, illetve fővárosi garancia mellett olyan köl­csönt keres, amely a vállalkozóbb szellemű és családi ház után vágyó köztisztviselő vágyait megvalósítja. Köztisztviselői körökben nagy nyug­talansággal beszélnek hetek óta azok­ról a hírekről, amelyek szerint a köz- alkalmazottak nagy közös családi házépítési akciója kútba esett. A népjóléti miniszter ugyanis még hóna- okkal ezelőtt Ígéretet tett arra vonat- ozóan, hogy még ez év folyamán a kormány harmincmillió pengő kül­földi kölcsönt vesz fel és ezt az összeget a tisztviselőknek juttatja családi házak építésére olyanformán, hogy a köz- tisztviselők lakbérét kötik le a törlesz­tés céljára. Azóta, hogy ez az ígéret elhangzott, egyetlen lépéssel sem haladt előbbre a köztisztviselők családi ház­építési akciója, amelynek pedig fenye­gető aktualitást ad az előbb-utóbb bekövetkező lakás és lakbérfelszaba­dítás. Minthogy ebben az ügyben elsősorban fővárosi lakáskérdésről van szó, hiszen az akció megvalósítás esetén főként Budapesten lakó köz- alkalmazottak. közöttük is legnagyobb számban fővárosi alkalmazottak jö­hetnek számításba, az Uj Budapest munkatársa Vass József dr. népjóléti miniszterhez fordult felvilágosításért. A következő választ kaptuk : — A kormány arra az álláspontra helyezkedett, hogy a népjóléti miniszternek felhatalmazást ad huszonötmillió aranykorona, tehát kb. harmincmillió pengő külföldi kölcsön felvételére. Ezt a kölcsönt a tisztviselőtársadalom részére akar­juk felvenni, hogy azok, akiknek tehermentes házhelyük van, lak­bérük lekötésével életbiztosítással kap­csolatosan családi házakat építhes­senek. Ezek a tárgyalások, amelyek a kölcsön felvételét voltak hivatva előkészíteni, meg is indultak, de még nem fejeződtek be, mert a pénzügyminiszter úr, aki a belföldi és a külföldi pénzpiac helyzetét hivatásánál fogva figyelemmel kiséri és aki egyedül hivatott arra, hogy a kölcsön felvételére alkalmas időpontot megjelölje, arra az állás­pontra helyezkedett, hogy a mai viszonyok között az időt a kölcsön fel­vételére alkalmasnak nem találja. Minden reményünk meg van azon­ban arra, hogy a tél folyaméin, leg­később kora tavasszal annyira ked­vező lesz a pénzpiac helyzete, hogy a kölcsön felvétele elviselhető ter­het fog róni az építtető tisztviselőkre Az Uj Budapest munkatársá­nak teljesen beavatott kormánykö­rökből származó értesülése szerint a népjóléti minisztériumban a minisz­ter természetszerűen tartózkodó állás­pontja ellenére is igen kedvezően íté­lik meg a tisztviselők házépítési köl­Augusztus utolsó hetében folytak le a szokásos szezonnyitási záporpróbák a fővárosi színházakban. A főváros szín­házvizsgáló bizottsága Csárrmann Fe­renc műszaki főtanácsos, bizottsági el­nök vezetésével járta végig a színháza­kat, a bizottság jegyzője dr. Tőkés Gyula tanácsi fogalmazó volt, a bizottsági ta­gok közül pedig Harrer Ferenc és Van- czák János voltak azok, akik minden be­járáson resztvettek. A bizottság általában rendbenlévőnek találta az összes színházakat és engedé­lyezte mindenütt ugyanazt a befogadó- képességet, amelyik tavaly volt. Három színházban: a Nemzeti Színházban, a Vígszínházban és a Király-Színházban a bizottság az előcsarnokokban való do­hányzást is megengedte a szünetek alatt. Kikötötte azonban tűzrendészeti szem­pontból a bizottság, hogy mindenütt vízzel telített, falra erősített hamutartók szerelendők fel, ahová a közönség a cigarettavégeket és szivarcsutakokat be­dobhatja. A főváros különben külön hir­detményben fogja a közönség figyelmét felhívni arra, hogy ha a téli hidegekre való tekintettel megengedték az előcsar­nokokban való dohányzást és így a dohányzó közönség nem kénytelen kis- kabátban a szünetben a szabadba ki­menni, a közönség is becsülje meg a fő­város jóindulatát és vigyázzon, hogy tiíz ne keletkezzék az eldobott dohánynemiiek- ből. Különösen arra hívja fel a főváros a közönség figyelmét, hogy ha meg­szólalnak a jelzőcsengők, no dobja a 3 csöndnek felvételi lehetőségeit. Fass miniszter környezetében bizonyosra veszik, hogy ez a külföldi kölcsön leg­később februárra fellehető lesz. A miniszter tervezete szerint egyelőre kétezer tisztviselő fog a házépítési külföldi kölcsönben ré­szesülni, tizenkettő-tizenöt évi lakbérösszegének lekötése mellett. A népjóléti minisztérium egyébként úgy tervezi, hogy ezt az akciót foly­tatni fogja, és tíz év alatt mindazoknak a köztisztviselőknek kölcsönt nyújt, akik tehermentes házhellyel rendelkeznek és házépítési szándékukat bejelentik. Ide- vonatkozóan már most is nagy köny- nyítéseket tesz a népjóléti miniszté­rium, amennyiben a bemutatott ter­vek alapján minden olyan köztiszt­viselőnek kölcsönt szerez, akinek ház­helye van, természetszerűleg teher­mentesen, és a házépítés költségeinek negyven %-ával rendelkezik, illető­leg e negyven %-ról bankgaranciát mutat' be. Ily képen az állam most is hatvan % erejéig kölcsönt folyósít arra érdemes köztisztviselöjének. Noha az állami kölcsön a fővárosi tisztviselőkre is, mint az állami tiszt­viselőkkel teljesen egyenrangú közal­kalmazottakra természetszerűleg vo­natkozik., a Fővárosi Alkalmazottak Nem­zeti Szövetsége egyelőre saját ke­belében akciót indított abban az irányban, hogy a főváros kizáró­lag saját tisztviselői számára kü­lön házépítési tervezetet dolgozzon ki és azt finanszírozza. A fővárosi alkalmazottaknak ebben az ügyben az a tagadhatatlanul figye­lemre méltó álláspontjuk van, hogy a főváros az állam után a legnagyobb közület, amelynek tisztviselőiről gon­doskodnia kell, annál is inkább, mert a város a maga rengeteg telkével, köz­műveivel és egyéb segítő eszközök­kel olyan előnyöket biztosíthat alkal­mazottai számára, amelyekhez képest az állami alkalmazottak helyzete sokkal nehezebb. Az alkalmazottak szövetsége szerint a fővárosnak elsőrendű köte­lessége a házépítési akció, s a város­házán a tisztviselők meg vannak győ­ződve arról, hogy a tanács ennek a kötelességének eleget is fog tenni. földre a cigarettavéget, hogy hanyatt- homlok rohanjon a színházba, hanem az erre' a célra felszerelt hamutartóba ha­jítsa a füstölgő dohánynemüt. Ezzel kapcsolatban a főváros tanácsa átirat­ban közölte az államrendőrség főkapitá- tányságával a dohányzás megengedését felkérvén a főkapitányt, hogy az ügye­letes rendőrtisztviselőket utasítsa a szigorú ellenőrzésre. A Magyar-Színházban záporpróbát rendeztek, amely fényesen sikerült, rend­ben volt minden az állami színházak­ban, meg volt elégedve a bizottság az Andrássy-úti színházzal és a Royal-Or- feummal is. Sem a nézőtéren, sem a szín­padon egyetlen színházban sem kértek átalakításra engedélyt a direktorok, kh véve az Operaház igazgatóságát, amely a második emeleten két benyílóban széles üvegvitrinek felállítására kért engedélyt a fővárostól. A vitrinekben színházi em­lékeket és az Operaház múltjára vonat­kozó ereklyéket fog kiállítani Radnay igazgató, akinek kegyeletes elhatározá­sát nagy örömmel fogadta a tanács és az engedélyt megadta. II főváros legkedveltebb: gyógyintézete Budapest, Vili., Vas-utca 17 Dr.Pajorszanatóríumésvizgyúgyjntézet Szabad a dohányzás a színházi előcsarnokokban Színházi ereklyék kiállítására adott engedélyt a főváros az Operának — Az Uj Budapest tudósítójától

Next

/
Oldalképek
Tartalom