Uj Budapest, 1922 (2. évfolyam, 1-41. szám)
1922-11-01 / 38. szám
1922, november* 1 UJ BUDAPE 3 Az UJ BUDAPEST interpellációs könyve Mi köze Garni Manónak Budapest jubileumához ? Mérj egy esztendő választ cl bennünket Budapest ötvenéves jubileumától, melyei a főváros a törvény- hatósági bizottság határozatához képest nagy fénynyel készül megünnepelni. Az ünnepély előkészítésére bizottságot küldött ki a közgyűlés, amely hivatva van megszervezni, az ünnepséget, hogy az méltó legyem a Iöváros ötvenesztendös fejlődéséhez. A jubileum kapcsán egész sereg vállalkozó akadt, aki szintén ünneppé akarja tenni Budapest ötvenéves jubileumát, természetesen nem a főváros, hanem a saját hasznára. Kalandosabbnül-kalandosabb vállalatok keletkeznek, amelyeknek címe különféle, csak a szándékuk egy: a jubileum alkud mából hadjáratot indítani a pénzintézetek és bankok ellen, hogy azután a befolyó pénzekből „jubileumi disz- munkát * adjanak ki. Az egyik díszmunka a prospektus szerint „Dicső h adsereg ü nk tagja i ha k közre m űködésövel“ kész ül. lHesŐ hadseregünk lapjainak közreműködése alatt az értendő, hogy a hirdető/'eleket tisztek látogatják, még pedig egyenruhában. Tudomásunk szerint a. honvédelmi minisztérium igen szigorú rendeleté szerint semmiféle polgári munkát katonai, formaruhában végezni nem szabad, legkevésbbé pedig ügynöki munkát, ahol az is megtörténhetik, hogy a hirdetési ügynöki munkát vállalt katonatisztet nem fogadják, vagy nem a kellő udvariassággal fogadják, ami tíz után az eg yenruha rovására megy. A jubileumi hadjárat legérdekesebb fejezete azonban Gorái Manó, a közismert zsaroló álhirlapirő nevéhez fűződik. Gorái visszatért zalaegerszegi magányából és szélnézve a. piacon, Budapest jubileumán akadt meg sólyomszéme. Gorái szintén katonatisztekkel dolgozik, egg egész hadjáratnak intéző parancsnoka és értesüléseink szerint a hadjárat egyáltalában nem eredménytelen. Gorái gyönyörű bekötési táblákat készített és ügynökei ezt mint véres kardot hordozzák körül harci csatakiáltással, hogy a trezorok meyreínegnek és önként kinyitják ajtajukat. Arról is tudunk, hogy egyes pénzintézeteknél Garai két katonatiszt kíséretében jelent meg és a meghatottságtól annyira remegő hányon adva- elő jövetelének nemescélu szándékát, hogy nem tudtak neki. ellenállni, és feladták a hirdetést. A polgármester ur különös érdeklődésére tarthat számot, hogy a hirdetési ügynökök legtöbbje az általa hirdetésre ajánlott jubileumi díszmunkát, mint a főváros hivatalos kiadványát tünteti fel. A közönség megtévesztésére egyes ilyen díszmunkák megrendelőlapjain a főváros címere van feltűntél ve. sőt arra is tudunk esetet, hogy egyes helyeken túlságosan élelmesnek mondható ügynökök arra hivatkoztak, hogy a könyv a. főváros megbízásából- készül, az a város hivatalos kiadása, a díszmunka élén a polgármester ált, aki nagyon meg fog haragudni, ha az áldozatul kiszemelt cég nem ad fel hirdetést a díszmunkába. Azon tiszteletteljes interpellációt vagyunk bátor rendkívüli adómentesség- által okozott értékemelkedés nem vehető számításba. A törvény továbbá a város által építendő s pusztán az önköltségnek megfelelő bér m,ellett bérbeadott lakóházakra az állami házadó mentességet biztosítja, ami a városi lakóházépitési nagy művelőt megindítását tette lehetővé, mely művelet alkalmat adott a legkülönbözőbb tipnsu nagy és kisebb lakóházak és lakóháztelepek létesítésére; sok városi telek épült igy be, nagyrészt végleges jellegű épülettel, ami által a városrendezési érdek is nagymértékben nyert, eltekintve az akció1 ipari, szociális és lakásügyi jelentőségétől, amit e cikk keretében nem méltathatunk.1) A legújabb idők egy nagyszabású városépítési művelete, továbbá a Tabán városrész újjáépítése. Mint előző helyen többször érintettük, ennek az ósdi, minden modern berendezkedés nélkül levő, rendszertelenül, zeg-zugosan apró és szabálytalan telkeken épült avult házakkal betelepített rendezetlen utcahálózatu városrésznek megújítására igen sokféle szabályozási terv készült, azonban egyiknek végrehajtására sem került a sor, mert egyrészt a hatóság, főleg a nagy szabályozási munkák megvalósítására törvény szerint hivatott fővárosi közmunkák tanácsa nem akart az aránytalanul nagynak látszó áldozatokba belebocsátkozni, már pedig ezek nélkül sehol sem lehetett volna a rendezést megkezdeni, másrészt a tulajdonosok maradisága minden részükről várhatói kezdeményezést kizárt. Minthogy azonban ennek, a város belsejében, a pesti Belvárossal szemben fekvő elsőrendű lakó vá*) A törvény végül a fővárosnak az államrendőrség fentartásához fizetendő járulékát 800.000 K évi összegben szabja meg s az addig be nem fizetett járulékok megfizetését elengedi, továbbá átengedi az 1908-tól esedékessé váló s a főváros területén, ital- mérési illeték címén tényleg beszedett összeget; ennek a két rendelkezésnek a. méltatása nem esik tárgyunk keretébe. I ; intézni a polgármester úrhoz, hajlandó-e kinyilatkoztatni. hogy a főváros hivatalos jellegével és ez ö nevével e férem unkák kiadása és h inlet és rekvi válása körül csúnya visszaélés történik, hajlandó-e a város pecsétjét jogtalanul használók ellen a törvényes eljárást haladéktalanul megindítani és haj landó-e a honvédelmi miniszterin mbán eljárni, hogy egyenruhás lisztek hirdetést ne gyfejthessenek. „Gyakorlati politikát akarunk!“ Fayer Sándor a gazdaságpolitikai párt megalakulásáról A legutóbbi közgyűlésen vált nyilvánossá a gazdaságpolitikai községi párt megalakulása. Az uj párt. megalakulását szívesen fogadjuk, mert úgy látjuk, hogy az ellenzék legszámottevőbb tagjai térnek le az ortodox demokrácia mesgyéjé- ről, és helyezkednek gazdasági alapra, amely a keresztény rtálpolitikához mindenesetre annál közelebb van. Az uj alakulásról Vager Sándor bizottsági tag a következő nyilatkozatot tette munkáló rsnnkna k:- A mai nyomasztó gazdasági helyzetet kényszerítő és pora ácsoló oknak tekintettük a községi gazdaságpolitikai párt megalakulására. Véleményem szerint Budapest polgárságának csak előnyére válhatik, ha van - egy párt, amelyik kizárólag, a városi gazdasági kérdések megoldását tűzte ki céljául. A mindennapi megélhetés gondjai mellett ma minden más kérdés fontossága eltörpül, a kenyérért küzdő városi lakosság bizonyára szimpátiával fordul egy olyan pártalakulás felé, amelyik ádáz és meddő pártharcok helyett gyakorlati kérdésekkel fog foglalkozni. A főváros polgársága feszült várakozással tekint a törvényhatósági bizottság közgyűlési termo felé, liiszen csak innét várhatja érdekeinek megvédését, a nemzetgyűlés agrár jellegénél fogva nem alka’mas arra, hogy a budapesti lakosság benne lássa képviseletét, illetőleg bizonyosan megnyugvására szolgál, ha, a nemzet- gyűlés me'lett, ahol a nagy politikai kérdések dőlnek el, a törvényhatóságban mintegy gazdasági érdekképviseletét találhatja meg. — Igaz, hogy minden párt foglalkozik az aktuális gazdasági kérdésekkel, de úgy hiszem, hogy eredményében és kihatásában .egészen más egy oly párt működése, amelyiket semmiképen sem feszélyeznek pártpolitikai szempontok, me’ynek működését nem korlátozzák pártpolitikai keretek. — Epén ezen függetlenségünk, teszi lehetővé, hogy a városi lakosság érdekében, gazdasági kérdésekben, tisztán ezen érdekektől vezetve működhessünk és igy szabadon helyeselhetünk mindent, amit gazdaságilag helyesnek és ellenezhetünk mindent, amit gazdaságilag helytelennek tartunk. Ez azt jelenti, hogy nem játszunk elvileg ellenzéki szerepet, bár pillanatnyilag alig vau olyan kérdés, amelyikben ne volnánk kénytelenek teljesen ellenzéki álláspontra helyezkedni, de ez csak azért van, mert úgy látjuk, hogy az ügyek vezetésében hiányzik a megfelelő gazdasági hozzáértés, a politikamentes objektivitás és elfogulatlanság. Mi leszünk azonban a legboldogabbak, ha különösen a gazdasági kérdéseket oly módon fogják a városi lakosság érdekében rosrésznek a modernizálásához mégis csak hozzá kellett végre fogni, amit az 1908:XLVIII. t.-c.-ben az Attila-kömti kisajátításokra adott 2 millió korona előlegnek az államkincstár részéről történt rendelkezésrebocsátása is igazol, s minthogy a Tabán ezen főútvonalának bármily rendezése csak sietteti, de egyúttal drágítja is a főútvonallal összefüggő egész rendezést, amelyet célszerűen csakis az összes régi felépítmények eltávolításával lehet megoldani: ennélfogva a város vállalkozott erre a műveletre, amit annál indokoltabb volt megtenni, mert a Döbrentey-tértől a naphégyi hágón keresztül vivő Hadnagy-utcától délre e Gellérthegy oldalán, sőt magán a Naphegy keletre néző magasabb részein is már rég időtől folytatott alkalmi kisajátítások révén, melyeket 1907-ben fejezett be, amúgy is nagy befektetési összeggel volt érdekelve s a Tabán általános rendezésétől várhatta csak a már megszerzett terület megfelelő értékesítését. Az 1909-ben készült nagy szabályozási terv, mely a mondottak folytán a Gellérthegy északi oldalának és a Naphegy keleti oldalának, valamint a Döbren- tey-tér, Attila-körut és Szent Janos-tér között fekvő egész városrésznek rendezését felöleli, két főútvonalat állapit meg a városrészre. Az egyik az Árokutca vonalában 30 m. szélességben létesítendő nt, mely az Erzsébet-hidról a forgalmat az ott épült három nagy ház áttörésével lehetőleg egyenes^ irányban közvetlenül viszi a forgalmat a Szent Já- nos-térre, amit az Attila-körut vonalánál úgy irányánál, mint lejtszini. viszonyánál fogva kedvezőbb vonalvezetés. A másik főutvonalegy, szintén a hídfőtől kiinduló, egyre emelkedő szerpentin-ut, melynek segítségével mindennemű közúti közlekedés biztosítva van a naphegyi hágóin át a Németvölgy felé, ami kínosan érezhető hiányt pótol. Ebhez a két fővonalhoz van azután, mindenütt a terep Asszonyaihoz alkalmazkodva, a terület egész szabályozása alakítva, mely a hely kiváló szépségéhez mért változaímyoUlani. hogy ne legyünk kéiwlelőliek az eljárási ellenezni. Ugyanígy szándékunkban áll '■ok praktikus javaslattal a közgyűlés elé járulni és igen fogunk öiülni. ha a gazdasági kérdések pártérdekek kikapcso lásŰMil, tisztán a lakosság érdekében minél nagyobb egyetértésben lesznek megoldhatók. A közgyűlési teremben pillanatnyilag uj párt- alakulásunk ugyan még csak kevés bizottsági tagol számlál, azonban mindannyian lelkesedéssel, szorgalommal, kitartással akarjuk a polgárságot szolgálni és meleg szeretettel akutjuk tudásunkat a köz javára fordítani.- Az ország legkiválóbb gzadaságpolitikusai, lm nem is tagja; a mostani törvényhatósági bizottságnak. velünk együtt fognak működni, hozzánk tartozóknak vallják magukat, és igy az ö külső segítségüket, útmutatásaikat is igyekezni fogunk hasznosítani. i — Kell, hogy a. törvényhatósági bizottság minden tagja csakis polgártársai érdekeit tartsa szemei előtt, mi azt hisszük, hogy alakulásunk polgártársaink érdekeit fogja szolgálni, és remélem, hogy ebből a. .-zempontbó] pártunkat minden oldalról szimpátiával fogják fogadni. MŰVÉSZ-SZÍNPAD VI., CSENGERY-UTCA 68. >a Magva r Vasúti és Hajózási Club palotájában) I. g a z g á t ó k : ti É V K S 7 F Ti R E N C és LANG JÓZSEF 1922 november 3-án (pénteken) este 9 órakor ünnepi megnyitó előadás! ODRY ÁRPÁD, a Nemzeti Színház tagjának vendégjátéka, Csathó Kálmán ,,A nők titka'‘ című 1 fetv. vigjátékában. Ünnepi avatójáték. Irta : Kosztolányi Dezső. Zenéjét szerzetté : Lányi Viktor. Szebeni Margit és Tamás Benő felléptével : Zárás előtt, zárás után. Operett. Irta: Bus Fekete László. Zenéjét szerezte : John Crayton. Játszák : Békássy Jessy. Bérezi René. Páífi Ica. Fehér Lili. Heltai Andor. Iványos M. Békeffy László konferansza és a Most jövök a tőzsdéről cimii tréfájának főszerepében a partnerei: Pálfy Irma és Mátrai E. Berky Lili. Gőzön Gyula és Szemere Gyula fölléptével : Nincs énnekem párom. Énekes-játék. Irta : Török Sándor. Zenéjét szerzetté : Magyar László. Síró Anna és Erdélyi Géza dr. az Ötórai tea. Köváry Gyula énekes táncos jelenetében. Magánszámokkal föllépnek: Berky Lili. Mihályi Vilcsi. Kálnay Ilonka, Békeffy László, Gőzön Gyula és Szemere Gyula. Zenei vezető: Kardos István. Főrendező: Szemere Gyula. JEGYEK ELŐRE VÁLTHATÓK A SZÍNHÁZ PÉNZTÁRÁNÁL, DÉLELŐTT 10-TŐL f-IG K8 DÉLUTÁN 4-TŐL 7-lG. Budapesti KARÁCSON!/! VÁSÁR a Vigadóban DECEMBER 14-24-ig. Helyek kiutalása a jelentkezés sorrendjében a rendező-bizottságnál: a Művészeti és Kiállítási Részvény társaságnál (VI., Vilmos császárul 43. Telefon : 115-61) történik. 1 tossággal kisebb-nagyobb térségeket tüntet föl, a begy felé és onnan le szép kilátásokat biztosit, természetszerűleg sehol sem feledkezve meg a modem városszabályozá's és városépítés követelményeiről. Külön kiemeljük a terek közül a királyi palotával szemben alakitottat, mely monumentális kiképzésre nyújt alkalmat. A terv sikerülte érdekében magától értetődőleg meg van állapítva az összes alakuló telkek beépítési módja is, mely az alsó útvonalak menti telkek teljes kihasználásától a hegyoldal felé fokozatosan csökkenve az alacsonyabb, majd közös udvarral épített bérházak, azután a korlátolt számú lakással építhető bérházak során keresztül a teljesen szabadonálló, kisméretű tiszta kertes házakhoz vezet. A nagyszabású művelet terve végleg meg van állapítva, munkában van az egyes útvonalak építésének tervezése s folyamatban van a terület kisajátítás utján A'a lő megszerzése, melyhez a meghagyható és városi tulajdonban levő és a fővárosi közmunkák tanácsa által kisajátított ingatlanságokon kívül 205 ház kisajátítására van. szükség. A 23 millió kiadást igénylő művelet vissza nem térülő költsége 7 millió korona. A városnak azt a kérelmét, hogy az 1908 : XLYIII. t.-e.-bez adott 2 millió koronát az állam engedje át a művelet céljára, a törvényhozás előreláthatólag teljesíteni fogja, az azonban már kérdés, hogy teljesedik-e az a kérelme, hogy az állam még 3 milliót adjon a nagyarányú várositjitás céljaira.* A bid közeléből a Gellérthegyre; (a volt erődhöz vezető sikló, melynek tervei s engedélye megvan) oh ez az ujjáalkotási műhöz hozzátartozik. A város által szintén a legutóbbi időben készített nagyszabású terv az Erzsébet-uté, helytelenül Erzsé- bet-sugáruté, és az ezzel kapcsolatos kérdések megoldására vonatkozó terv. (Folytatjuk.) * 1912-ben! A szerk.
