Uj Budapest, 1922 (2. évfolyam, 1-41. szám)

1922-04-26 / 16-17. szám

1922 április 26 UJ BUDAPEST 3 engedményeket, a kérdezett cég képviselője sietett megnyugtatni, hogy ez náluk nem lehet­séges. Mert a kiszállítási engedélyt eladó, a Magyarországba való beviteli engedélyt a magyar vevőnek kell megszerezni és csak utóbbinak megszerzése után szállítja eladó a megrendelt árut. De meg a számlát eladó előbb megikíiildi a vevőnek és csak a számla- összeg kiegyenlítése után indítják útnak az árut, mert hitel ezidőszerint a német kereske­delemben sincsen. Egyes árukat illetőleg a legtöbb gyáros csak a megrendelés bizonyos hányadának elszállítá­sát helyezte kilátásba, mivel, mint mondották, oly tömeges a megrendelésük, hogy IV2—2 évre előre el vannak látva megrendeléssel és mun­kával, újabb megrendülést csupán a jövőre való tekintette], uj megrendelők szerzése vé­gett fogadnak el. Volt olyan cég is, mollyet pótrendelés miatt másnap újból felkerestünk s ahol azzal a nem várt kijelentéssel fogadtak, hogy bizonyára az eredeti megrendelés „Stor- nierozása“ véglett jöttünk. Mikor pedig meg­nyugtatni igyekeztünk, hogy célunk nem az, hanem pótrendelés eszközlése, kijelentették, hogy a megrendelés törlése ez esetben kivána- tosabh lett volna részükre, mert időközben újabb és újabb megrendeléseik tömegével hait­in ózták el és nem biztathatnak, hogy a meg­rendelést egészében és idejében tudják elszál­lítani. A nagy vásár legizgatóbb része a „Tech­nische Messe“, amelynek megtekintése a leg­több időt igényűi, azért is, mert a többitől kissé távol van s azért is, mert terjedelme, paVillon­jainak és a kiállított tárgyainak sokasága és sokfélesége több napra való látogatást igényel. Itt van egyben a repülőtér is, ahonnan sze­mély-, posta- és fehérár úszó! 1 i fására légii utakra indulnak a különböző német tipusu repülőgépek megállapított időrendben. Légi járat van Lipcse—Drezda, Lipcse és Berlin és ezenkívül! több más városokba. A légi ut Lip­cséből Drezdába vagy vissza személyenkint 400 márka s úgy látszik, akad elég vállalkozó, mert sűrűn volt látható a repülőgépek indulása és érkezése. A repülőtér után sűrűn egymás mellett so­rakoznak az óriási terjedelmű pavillonszerü áruházak, melyek legtöbbje a bennük elhelye­zett tömérdek mozgásban és. munkában levő gépektől eredő zajjal fogadják a belépőt. A gépek sokasága, azok különböző arányai, a nagy zaj, bugás és tülkölés hamarosan el- fárasztjá'k és hágyasztják a szemlélőt. A pa- villonok végén szintén egykedvűen megy már az ember, szemei, idegei már kimerültek, az állandó szemlélődéstől és figyeléstől, s alig várja, hogy ismét szabad levegőre juthasson, hogy a kimerülés után kissé felüdüljön. Külön látványosság az esseni Krup-cég áru- niintavásáira. Már a pavilion bejárata előtt fel­állított tárgyak jelzik a pavillonban elhelye­zett áruk minemüségét. Jelenlegi gyártmányai a mezőgazdaság- és általában gépgyártás kö­réből valók, mit sem sejtetve, hogy még nem régen ugyanott a világháború ágyuóriásait és egyéb hadieszközeit gyártották a német nép védelmére! A mellette lévő pavillonóriás teljesen a cipő­gyártás eszközeit és gépeit foglalja magában. Minden alkatrésze a gyárszerü. üzemnek szol­gálatában áll. Az egyik végen nagy kötelekben áll még a földarabolatlan felső- és talpbőr, a bélésáru és apró hozzávalók tömege, attól kezdve azután számtalan különböző rendszerű és szerkezetéi gép vágja, szabja, fűzi és szege­cseli a már előkészített alkatrészeket. Szinte az ember szemeláttára lesz a nagy bőrdarabból rövid idő leforgása alatt a kész cipő. Egyik asztalt láthatóan sok szakember állja körül, odatartok, hogy megtudjam, miféle uj csudát mutatnak ott és nem bántam meg, mert tényleg egy uj fajta kis szörnyeteg mozgott ottan, egy apró kis készülék, a cipőfelsőbőrnek való egész bőrök területét felmérő uj eszköz, mely másfél perc gyorsasággal mérte és mu­tatta a bőr pontos quadrát nagyságát. Minden lépésre egy-egy újabb vagy tökéletesebb gyárt­mányon akadt meg az ember szeme. így volt ez minden pillanatban és nem csoda, hogy any- nyi embert vonz a vásár időszakról-időszakra, bár ottani kereskedők megállapítása szerint az idei tavaszi vásárra még nem látott nagy számban jöttek a külföldiek, aminek az is le^ hét az oka, hogy a hosszú ideig tartó háború és az azt követő forradalmak alatt minden or­szágban megcsappant a termelés, a készletek kifogytak. A német kereskedelem érti is a módját, ho­gyan kell a külföld érdeklődését a vásár iránt felkelteni és azt ébren tartani. Segítségére van ebben a hivatalos szerve: a „Messe-Amt” és a város, de még az összes hatósága is. Elég egy egyszerű levelezőlapon érdeklődni a „Messe- Amt”-nál, pár nap alatt itt a kimerítő tudósí­tás és a prospektusok egész serege. A legkisebb megbízást is, amivel hozzáfordulnak, pontosan és megbízhatóan teljesiti, kényelmes, tiszta és olcsó lakásról gondoskodik, azt lefoglalja, közli a lakáscímet, a szállásadót s a lakáshoz vezető villanyos számát, a lakás kényelmi berendezé­seit, s azt a megbízó, ha kiutazik, meg is ta­lálja mind. A művészetet is a cél szolgálatába állítja, színházak, hangversenyek, orfeumok és egyéb szórakozóhelyek készülnek az idegenek mulat­tatására, a. legtöbbje hetekkel előbb megallci- pitja és közli a vásár tartaniára elsőrangú és változatos repertoirját, hogy a nappal a vásár­ban elfáradt vendégeknek szellemi felfrissü­lést nyújtson. A színházakban igazi művészek, sőt a leg­többször külföldről, vagy más nagy német vá­rosból szerződött „Starok” és tenoristák mu­tatják be művészetüket, természetesen állan­dóan telt, sőt zsúfolt nézőtér előtt. A „Messe- Amt” előre biztosítja a külföldi megbízó ré­szére a kívánt előadásokra a jegyeket, úgy, hogy az odaérkező idegennek a jegy megváltá­sával nincsen gondja, jegyeit készen kapja. Kellemes meglepetés várja a színházba ér­kező idegeneket már a ruhatárban, ahol külön ruhatári jegy vagy jegyek és külön fizetés nél­kül átveszik ruhadarabjait és elhelyezik a szín­házjegy, illetőleg ülőhely számának megfelelő számozott fogason, s az előadás végeztével, ugyanott, minden tülekedés nélkül gyorsan meg is kapja azokat. Magán a színházjegyen van a ruhatári szelvény, melyet a ruhatáros a ruhanemüek átvételekor leszakít és a ruhada­rabokra tűzi. Ezt a bevált egyszerűsítés meg­honosítását méltán lehetne a magyar színhá­zaink, hangversenytermeink és egyéb mulató­helyeink figyelmébe ajánlani, nem kellene a közönségnek előbb a ruhatári pénztárnál sorba állani, ott a tárcájával és pénzével bíbelődni, azután magánál a ruhatárnál ismét sorba ál­lani s a különböző ruhadarabok különböző nagyságú és szinii ruhatári jegyeivel az át­adásnál és visszavételnél fölösleges időt töl­teni. Egy jeggyel, a színházjeggyel mindez el­intézhető. A ruhatári dij be van számítva a színházjegy árába. Az előadások pontos kezdődését és a látogató közönség pontos érkezését — Németországról lévén szó — nem is kell külön megemlítenem. A német kereskedői szellem és a munkasze­retet jellemző példáját mutatja a pályaudvar előtt megbízókra váró gyermekek serege, akik a pályaudvar előtt gondos sorrendbe állított kocsijaikkal vállalkoznak arra az iskolai idő után, hogy a vasúton érkező utasok podgyá- szait a. lakásra szállítják nagyon jutányos áron. A közel posztoló rendőr adott felvilágosítást, hogy szociális szempontból engedte a hatóság a. gyermekek ezen egyébként megbízható vállaj- kozását egy vesztett háború után, mert mint mondotta: „Most a gyermekeknek is dolgozni és keresni kell, mert csak igy érhetik el gyor­san az ország újból való felépítését.” Bucsánszky Bertalan clr. főjegyző. (Folyt, köv.) • • o A vágóhídi vendéglő bérleténél igazán nem fontos, hogy Szekrényt vagy Riedl kapja meg a nem túlságosan sokat érő kantin- helyiséget. Itt az elv a fontos, azt kell eldöntenie a közgyűlésnek, van-e ok arra, hogy a tizenhárom esz­tendeje kipróbált, a kommun és a forradalmak alatt rengeteget szenvedett nayycsaládu régi bérlőt ki­dobják-e az exisztenciájából és lakásából csak azért, mert a konjunktúra mai lázában jelentkezett egy másik, aki nem is ipartestületi tag és spekuláció jói­ban tulajánlotta azt a reális számítást, amelyet a régi bérlő a viszonyok és lehetőségek helyes ismere­tében végzett. Ebből a szempontból a probléma döntő jelentőségű a jövőre nézve. és mielőtt a közgyűlés az ügy személyi részében döntene, állást kellene fog­lalnia abban, hogy a pályázati feltételek azon ki­kötésének, mely szerint a főváros a beérkezett aján­latok felett minden indokolás nélkül szabadon dönt, érvényt 'akar-e szerezni. Ma, amikor stabilitás nin­csen és a tegnapi nap számításait tökéletesen meg- dönthetik a holnapután, a mi szerény véleményünk szerint a főváros számára sokkal nagyobb garancia a tizenhárom esztendőt becsületesen kiszolgált régi, önálló iparos, mint a Polgári Serfőzdével súlyosbí­tott főszakács. A fővárosi bérleteket igazán nem u sörgyárak részére találták ki, és szomorú dolog, hogy a marhavásártéri vendéglő bérlője is csak szin­tén a Polgári Serfőzde segítségével tudta végigküz­deni a versenytárgyalás öldöklő iraméit. Nagyon helyesen döntött a pénzügyi bizottság, mikor állást foglalt a Szekrényi-féle ajánlattal szemben, és ezzel útját állta annak, hogy a főváros vendéglőbértelei sörgyári lerakalok legyenek. A fővárosnak végered­ményben nem az a fontos, hogy néhány papirkoro- nával többet vagy kevesebbet kapjon egy külvárosi kantinb érlet éri, nem törődve azzal hogy kitől, ha­nem arra kell súlyt helyeznie, hogy a bérlői becsüle­tesen teljesítsék kötelezettségeiket és ne nyúzzák a közönséget. A versenytárgyalás csak konszolidált viszonyok közé való, amikor január elsején pontosan meg lehet állapítani az egész év bevételeit és kiadá­sait. De most, amikor politikai forradalmak után a gazdasági forradalom, nem kevésbbé sitlyos és vál­ságos napjait éljük, a fővárosnak úgy kell szolgálnia a gazdasági konszolidációt, hogy vendéglőbérleteinél nem a millreisi őrületnek nyit szabad utat, hanem a maga birodalmában a komoly, reális számítások­nak és szociális lehetőségeknek ad szabad teret... <• . •> Pótkávégyárat akart alapítani a szállongó hírek szerint a főváros élelmiszerüzeme. Noha a tervet az illetékes tényezők megcáfolták, mégis fontosnak tartjuk a nemsikerült ötlettel pár sorban való foglalkozást, mert, hiszen az nagyon jellemző az élelmiszerüzem vezérigazgatójá­nak mentalitására. Nagyon rendjén van, hogy a ve­zérigazgató ur, miközben trapperein előkelőén hajtat a város egyik részéből a másikba, ötleteket termel, hiszen ezért kapja a fizetését és ha ötletei sem len­nének, akkor igazán nem tudjuk, hogy a keresztény várospolitika harmadik esztendejében miért van még ■mindig a helyén. Nagyon helyes lenne azonban, ha u vezérigazgató ur prima és kevésbbé prima ötletei a közélelmezés sokkal általánosabb és nagyobb töme­geket érdeklő problémái körül forognának, mint a pótkávégyártás és például a hús vagy a hüvelyes el­látás ja vitását tartaná ehelyett szem előtt. Vagy tol­lán lehet, hogy az élelmiszerüzem a közgyűlési büffé, rossz kávéjáról irt sorainkat vette zokon és nagy elő­zékenységében most mindjárt pótkávégyárat akar fel­ál Utáni, hogy a kávé minőségén javítson. Szerény vé­leményünk szerint a közgyűlési kávé minőségét sok­kal egyszerűbb eszközökkel is meg lehetne javítani és a többségi párt egyszersmindenkorra lemondana a kávézásról, ha pótkávégyártás helyett az élelmiszer- üzem vezetősége például a háborús közélelmezési ak­ciók számadatait tárná a törvényhatósági bizottság elé. Ezekről azonban mélyen hallgat a krónika és a Soroksári-ut felől csupán pótkávégyár alapításáról hoz híreket a szellő. A hírek azonban nem susognak arról, ami minket az egész pótkávéügyben legjobban érdekel: kinek készül itt tulajdonképen a fekete leves . .. HÍREK • • • Milliós házvételek a fővárosban. A fővárosban az utóbbi betekben a következő nagyobb ingatlanok cseréltek gazdát: Nagykorona-utca 817. hrsz. házat Günsberger Ödön és neje 9 millió koronáért, a Dam- janich-utca és Murá.nyi-utca sarkán levő 4281— 4285/12. hrsz. négyemeletes házat a Damjanich-utcai 39. sz. bérház r.-t. budapesti cég 6.5 millióért, az Üllői-ut 533/a. hrsz. házat a Révay Testvérek Mű­intézet R.-T. 4 millió koronáért, az Ó-ntca 3526. hrsz. házat Vida Miklós és Sándor siklósi lakosok 3.7 mil­lió koronáért, a Szarka-utca 213. hrsz. házat Herz Móli- és neje 3.09 millió koronáért, a Dembinszky- és Bethlen-utca sarkán levő 4259/2. hrsz. házat, tel­ket és felépítményt Szabados Rezső és neje 2.7 millió koronáért, a Dob- és Rózsa-utca sarkán levő 4659. hrsz. házat Makkay László 2.7 millió koronáért, az Elemér-utca és Aréna-ut sarkán levő 4297/4. hrsz. négyemeletes házat Riegler Beámat és neje 2.35 millió koronáért, a Garay-utca 4369—70/7. hrsz. telket Hor­váth Márton és neje 1.8 millió koronáért, a Sziget­vári-utca 6601/la. telket Grosz Pál és neje 1.3 millió koronáért, a Dob- és Vörösmarty*-utca, sarkán levő 4720/a. hrsz. telket Tóbiás Béla 1.25 millió koroná­ért, az Akácfa-utca 6. sz, házat Eqsedy Kálmán ügy­véd és társai 1.7 millió koronáért, a Péterffy Sán- dor-utca 4354/g—4355/b. hrsz. háromemeletes háízat Komjáthyné Závorszky Teréz 1.5 millió koronáért, a Rökk Szilárd-utca 3604. hrsz. háromemeletes házat Kiss Kálmán gyóigyszerész 1.2 millió koronáért, a Kmetty-utca 3112., 3113., 3123/a/2. hrsz. házat Németh Sámdorné, szül. Vörös Zsófia 1.2 millió koronáért, a Berzsenyi-utca 5849. hrsz. házat ugyanez 1 millió koronáért, a Kisdiófa-utca. 5170. hrsz. kétemeletes házat Germels István és neje 1.6 millió koronáért, a Kőris-utca 7171. hrsz. házat Klein Lipótné szül. Herkovits Léni 1.5 millió koronáért, a Losonczy-u. 6606. hrsz.' háromemeletes házat Becze Gábor 2 millió koronáért, az Erkél-utca 9360/a. hrsz. házat a Hal­tenyésztő és Halkereskedelmi R.-T. cég 12 millió millió koronáért vette meg. A Vígszínház e hetének eseménye a Mérföldkövek és a Tolvaj fölujitása a Góth-pár fellépésével. Ked­den és pénteken a Mérföldkövek-et, csütörtökön a Tolvaj-1 adják. A műsort az Aranyborjú, Herczeg Ferenc gyönyörű szinjátéka dominálja. Szombaton éjjel a Csodagyermek kerül színre. Vasárnap dél­után a Teknősbékát játsszák. A Babavásár minden este színre kerül e hátén is a Király Színházban. Jövő vasárnap délután 3 óra­kor, mérsékelt helyárafckal A hollandi menyecskét adják. Szombaton, 29-én, délután 2(4 órakor rend­kívül mérsékelt helyárak mellett a Rákosi-iskola növendékei vizsgaelőadást tartanak, mely alkalom­mal A vasgyáros kerül színre. Az első szerelem bemutatóija szombaton, 29-én lesz a Magyar Színházban. Hatvány Lili e rendkívül érdekes darabja a Magyar Színház kiváló gárdáját juttatja hálás föladatokhoz. Külön érdekessége a darabnak, hogy a második fölvonás a képviselőház­ban játszik. A darab előadását vasárnap este meg­ismétlik. A bemutatóig hétfő és szerdán II. Lajos ki­rály, kedden és pénteken a Vademberek, csütörtökön a Színház kerül színre. Jövő vasárnap délután A kis lord-ot játsszák 3 órakor, mérsékelt helyárak mellett. Az Árnyhalász diadalutja Svédországban és Olasz­országban, ahol a hires Adriano Tilgher előadás- sorozatot tartott Jean Sarment darabjáról, melytől a ma irodalmát számítja, még a párisi sikerre is rá­duplázott. Az Árnyhalász 25-i'c magyar előadása kedden lesz a Belvárosi Színházban, Baló, Mészáros Giza, Titkos Ilona, Harsányi és Borai fölléptével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom