Uj Budapest, 1922 (2. évfolyam, 1-41. szám)
1922-05-31 / 21-22. szám
UJ BUDAPEST 1922 máfus 31 Sorra tiltakoznak az egyház- községek a gázgyári cirkusz ellen Sallay tanácsnok válaszát megtfelebbezték a belügyminiszterhez — A Szent Domonkos Plébánia Egyházközsége tiltakozó felirata a hercegprímás és a miniszterelnökhöz — A tanács az Angol Park szigorú ellenőrzésére utasította az Állatkert igazgatóságát Az „Uj Budapest“ azon cikke, mely a gázgyári cirkusz körül támadt újabb kavarodást ismertette, a cirkusz építési engedélyével kapcsolatban a legszélesebb körökben keltett élénk feltűnést. Azon megállapításunk, hogy a főváros mint tulajdonos nem felelős azért, amit a főváros mint hatóság cselekszik, eze.’t felelősségre nem vonható és ellene szerződésszegés címén kártérítési kereset nem indítható, még a leginkább heveskedőket is megnyugtatta. Az építésügyi szabályzat azon rendelkezése, mely szerint templomtól 30 méteren belül színház vagy mozi nyitására engedély nem adható, meg nem kerülhető és az építésügyi szabályzat ezen pontján már a fővárosi tárgyalások során hajótörést fog szenvedni az egész terv. A római katholikus egyházi testületek a józsefvárosi egyházközség hatalmas hangú tiltakozása és Valnicsek Róla dr. pesti esperes óvó szava után, most egyre-másra adják tanúbizonyságát annak, hogy a gázgyári cirkusz terve a hívők legszentebb érzéséi veszi semmibe. Jelenthetjük, hogy a Szent Domonkos Plébánia Egyházközségének Tanácsa május hó 16-án tartott ülésén foglalkozott „azon ismert megbotránkoztató tervezettel, mely- szerint egy vállalat a kerepesi uti temető közvetlen szomszédságában cirkuszt szándékozik létesíteni“, — hogy az egyházközség érdemes tanácsának beadványát szószerint idézzük — s azt a legélesebben elítélte. Az egyházközségi tanács egyben átiratot intézett a VIII. kerületi római katholikus egyházközség tanácsához, örömét fejezve ki azon, hogy a testvéregyházközség nem engedi azt a helyet, ahol nagyjaink pihennek, cirkuszi zsivaj és vásári lárma szomszédjává tenni. Megállapítja a Szent Domonkos Plébánia Egyházközsége, hogy most, amikor a keresztény eszmének képviselőiből alakult ki a főváros törvényhatósági bizottságának többsége, még gondolni is megbotránkoztató arra, hogy ez a kegyeletet annyira nélkülöző terv a megvalósulás stádiumába jusson. Azt is elhatározta a Szent Domonkos Plébánia Egyházközségének Tanácsa, hogy a Mobiliar dt-féle terv ellen feliratilag fog tiltakozni a bíboros hercegprímásnál, az érseki helynökségnél, a miniszter- elnöknél, a közmunkatanácsnál és a főváros polgár- mesterénél. Értesülésünk szerint a józsefvárosi egyház- község tiltakozása után a Szent Domonkos Plébánia Egyházközségének tiltakozása még több követőt fog maga után vonni és egész sereg fővárosi egyházközség fogja hasonló tiltakozással felkeresni az illetékes köröket. Az egyik legutóbbi közgyűlésen a közgyűlés többsége tudvalevőleg Sallay Árpád dr. tanácsnoknak Bohn József interpellációjára adott válaszát tudomásul vette. A régi Pest Száz év előtt Kicsiny város volt Pest száz év előtt. Városformája tulajdonképen csak a mai Belvárosnak volt: az Országút, amelynek neve ma Károly- és Muzem- körut, még igazi poros országút volt, tele kátyúkkal. Túlsó oldalán még nem állt nagyobb épület, mert például a Nemzeti Múzeumnak csak a telke volt meg. A Király-, Dob- és Bombach-utca táját piszkos apró vityillók foglalták el, a legszegényebb zsidók menhelye. De éppen a Király-utca és az Országút összeszögellésén már állt az Orczy-ház s mintegy összekapcsolta a Belváros polgárvilágát a ghettóval. Az Orczy-ház a gellérthegyi csillagvizsgálóval együtt legnagyobb nevezetessége volt az akkori Pestnek, már száz év előtt is ezt mutatta Ferenc császár ia Budára rándult szövetséges orosz és porosz fejedelmeknek. Egy kis világ volt ez az akkor még óriás-számba ment épület, 142 szobájával, pincéivel, raktáraival, tágas udvaraival, amelyek mindegyike valóságos vásártérré változott. A benne le\ő kis kávéház helyettesítette több buzgalommal, mint sikerrel az akkor még nem létező börzét. Az üzleti élet sikerét valami más is akadályozta ez idő szerint, nemcsak a börze hiánya. Hiányzott a hozzávaló pénz is. Az 1816-iki esztendő a sötét Ínség esztendeje volt. A napóleoni háborúktól kimerült országot még rossz terméssel is sújtotta, a sors: koldusvilág volt az. Vay grófné egykorú emlékirataiban ezt jegyzi meg: A legutóbbi közgyűlésen érdekes folytatása akadt a Bohn-féle interpellációnak. Bieber Jenő állott fel szólásra és a gázgyári szabályrendelet megváltoztatását indítványozta azon célból, hogy a jövőben a gázgyár vagyoni természetű előterjesztéseit a tanács minden esetben legyen köteles a törvényhatósági bizottság elé hozni, hogy a gázgyári cirkusz bérbeadásához hasonló eset a jöv-ben ne fordulhasson elő. De folytatása akadt a Sallay-féle válasznak egy felebbezésben is, melyet az interpelláló Bohn József nyújtott be a fővárosi tanács utján a belügyminiszterhez, kérvén annak a közgyűlési határozatnak, mely az interpellációra adott választ tudomásul veszi, a megsemmisítését. Meinhardtéikra azonban más is haragszik, nemcsak a katholikus egyházközségek, és készséggel állapítjuk meg, hogy a városligeti mutatványosok régebbi haragosok, mint a tekintetes egyházközségi tanácsok. Arról van szó. hogy a városligeti mutatványosok erősen érzik az Angol Park konkurrenciáját és ezért ttöbh alkalommal kérték küldőttségileg és beadványok utján a park A főváros az illetőségi törvény egyszerűsítését kívánja A katonai ügyosztály elkészítette a községi illetőségi törvény módosítását. — Az árdrágítókat és valutasibereket nem veszik fel a községi kötelékbe A városháza leggyakrabban keresett ügyosztályai közé tartozik a katonai és illetőségi ügyosztály, ahol naponta a felek százai és ezrei fordulnak meg. Idetartoznak a honositási és illetőségi ügyek és azt hisszük nincs Pesten ember, akinek évente legalább egyszer ne lenne szüksége illetőségi bizonyítványra. A felekkel való rengeteg érintkezés természetesen erősen igénybe veszi az ügyosztály nem épen nagyszámú személyzetét, de még több szorgalmat és tndást igényel a hivatali munkának az a részé, amely a hivatalos időn túl folyik és amely az illetőségi törvény módosításának keresztülvitelét foglalja magában. A belügyminiszter még hónapokkal ezelőtt felszólította a fővárost, hogy a községi illetőségről szóló 1886 : XXII. törvénycikk elavult szakaszainak módosítása tárgyában terjessze elő véleményét. IIosz- szas tárgyalások után végre elkészült a törvénymódosítási tervezet, ame'y Czebe Jenő dr. székes- fővárosi tanácsjegyző érdemes munkája. A tervezet fontoséibb és a nagyközönséget is érdeklő szakaszait a következőkben ismertetjük: A tervezet legfontosabb része a 6. §., mely a letelepülési jogról intézkedik. Ez a szakasz megállapítja, hogy minden honpolgárnak joga van az ország bármely községében letelepülni, a lete’épülő azonban ezen szándékát azon községnek, amelybe letelepedni akar. bejelenteni köteles. A község a letelepülési engedély kiadását megtagadhatja, ha a letelepülő ellen bebizonyittatik, hogy bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt jogerős határozattal vád alá van helyezve, vagy öt évre visszamenőleg emiatt elítélték, ha árdrágítás, -valutacsempészés miatt ellene eljárás van folyamatban, vágy öt évre visszamenőleg ezen a címen elítélték, ha legutóbbi állandó tartózkodási helyéről nemzeti, társadalmi és gazdasági szempontból kielégítő erkölcsi bizonyítványt fel nem mutathat. Éjből szabályozza a törvénytervezet a községi köle,,Nálunk nincs rendőrség, annyival több a kóborló koldus; nincs árvaházunk, nincs dolgozóházunk, egyetlen jótékony intézetünk egy nagyon kisszerű kórház. Mi ez egy 30.000 lelket számláló városban? S amellett a fényűzés oly erősen ki van fejlődve, hogy az a legtöbb családapát erején túl költekezésre kényszeríti.“ A sötét nyomorban sínylődő Pest azonban nekilátott a munkának. Nemcsak praktikus találmányokat próbálgatott ki, például ez évben a gázvilágitást (amelyet aztán csak 40 év múlva tettek általánossá), hanem mindenekelőtt, a sajgó nyomoron igyekezett segíteni. Már ebben az évben tanácskozásra hívta József nádor szelidszivii leánya, Hermina, gróf Teleki Johannát, báró Vay Miklósáét, s még néhány nemesielkü hölgyét, hogy megvesse alapjait a,.Pesti Jótékony Nőegylet“-nek, vagy amint akkor mondták: „Asszonyi Társaságnak“. Lelkes férfiak, Sche- dius Lajos, Szabó János s mások vették kezükbe az ügyet, a jótékony egylet megszületett s elsősorban iskolát alapított szegény gyermekek számára, hogy ha már a jelen oly sötét, legalább a jövő kapjon műveltebb, tettre készebb nemzedéket, önkéntes do- logbázat is állítottak szegény emberek számára, akik ott munkához jutva legalább egy időre kenyeret szerezhettek. A száz év előtti Pestnek ez az Egylet volt legszebb műve. A A sötét szegénység e napjaiban nem sokat beszélhetünk a magyar kultúra különösebb lendüléséről. Ez egy későbbi kor erejének volt föntartva. S Pest ekkor német város volt, s uémet volt a színháza is, megrendszabályozását. Hogy nem eredménytelenül, mutatja az a tanácsi határozat, melyet az állat- és növénykert igazgatósága kapott legutóbb kézhez. Ez a tanácsi határozat utal az Angol Park területén lévő ideiglenes építmények építési és fennáUhatási engedélyre, mely szerint a park egész területét a bérlő a közönség részére hétköznapokon julius s augusztus hónapokban, legfeljebb délután 5 órakor nyithatja csak meg és a park területén csak olyan mulattató alkalmatosságokat helyezhet csak el, amelyek a mutatványos telepen nincsenek vagy azokhoz nem hasonlítanak. A tanács felhívja az Angol Park ügyeimét arra, hogy az építési engedély szerint a mulasztás a fennálló összes építmények és üzletek nyolc nap alatti lebontását vonhatja maga után és utasítja az állatkert igazgatóságát, hogy a kikötések pontos betartását állandóan a leg- szigorubban őrizze ellen. És amennyiben az Angol Park tulajdonosa a kikötések ellen vétene, arról a további intézkedések megtétele céljából haladéktalanul tegyen jelentést. ***‘^*^********"* ■ «' ......... lé kbe való felvétel kérdését is. A községi kötelékbe való felvételt a község bárkinek megadhatja, aki ellen a letelepülési engedély, kiadását gátló fentebbi okok miatt kifogás emelhető. Aki kifejezetten nem kérte valamely község kötelékébe való felvételét, megtartja eredeti, atyja, illetve anyja, elhalt vagy elvált férje utáni illetőségét. A községek a kötelékbe való felvételért, valamint a letelepülés engedélyezéséért mérséke’t díjfizetést követelhetnek, amelynek nagyságát az illető község állapítja meg szabályren- deletileg. A törvény életbelépésétől számított hat hónapon belül minden község köteles lakosairól illetőségi nyilvántartást készíteni és azt pontosan és lelki- ismeretesen vezetni. A fővárosnak a rendelettervezethez fűzött indokolása megállapítja, hogy az illetőségi törvény annyira összekuszálta az illetőségi kérdést, hogy eg’y egyszerűbb illetőségi ügy megoldásához is hónapok, sőt évek kellenek. Ez az állapot tovább fenn nem tartható és a közigazgatás egyszerűsítését az illetőségi ügyek kezelésének egyszerűsítésével kell megkezdeni. A főváros a javaslat kidolgozásánál figyelemmel volt a külföldi joganyagra és felhasználta a porosz, az osztrák és a francia illetőségi szabályokat. Megállapítja a főváros, hogy a községi illetőség mindinkább vészit jelentőségéből. A közsegé’yre szorultakon országos szegényalap létesítésével, a szegénybetegeken a betegápolási alap néhány százalékos felemelésével lehetne segíteni és az illetőségi kérdést meg lehetne szüntetni a csendek és az ipari munkások cseléd-, illetőleg munkakönyvi ügyeiben is. A községi illetőség tárgyalásának beszüntetése csuk a toloncolási eljárásban okozna nehézséget, ezt a problémát azonban nagyszerűen meg lehetne oldani a dolog'liázak fel állításával, mert ezáltal dologhoz szoktatnák a munkakerülőket és csavargókat, amit az illetőségi helyre való toloneolás úgy sem tud biztosítani. Budapest székesfőváros Ásványviz-üzeme I., Gellért-rakpart 1. Telefon : József 112—59. A székesfőváros saját kezelésében : „HARMATVIZ“ Törvényesen védve. A iithiumos „Hungária* forrás“ szénsavval telített ásványvize. amelynek épitését négy évvel azelőtt fejezte be építője, Ámon. A társasélet is csak a legszerényebb keretek közt mozgott általában. A belvárosi kereskedők, tisztes, megtollasodott purgerek a Huszár-kávé- házba jártak (a mai Deák-téren állt), s lia a nagy- kereskedő urak egészen maguk közt akartak lenni, hogy pipaszó mellett anekdotázzanak vagy üzleti kötéseket végezzenek, fölmentek ugyanannak a háznak e célra bérelt emeleti szobáiba; ez volt a pesti, kereskedők kaszinója. A Duna fodrait még nem szelte gőzhajó, ellenben hullámai enyhén ringatták a Budára vezető hajó- hidat. Bár a Dunapart poros volt és piszkos, mégis esténkint sok ember sétált oda ki. A Margitsziget még igazi sziget, ősvadon, ahova már csak társaságban rándultak ki a polgárok egy-egy névnap alkalmával. A Vizafogó-gátnál mindig akadt csónakos, aki pár garasért átszállította a társaságot. A mai Városligetben száz évvel ezelőtt még több volt a homok, mint a bokor, ellenben kedvelt kiránduló-hely volt az Orczy-kert, akkor még messze a várostól, s annak is főnevezetessége az üvegház, amelyről a kor emberei álmélkodva jegyezték meg', hogy van vagy 36 láb hosszul A legszebb térnek a Vásárteret minősítették, amely körülbelül a mai Erzsébet-tér helyén volt s amelyet már valódi kövezett gyalogjáró szegett körül. Itt volt a vásár, s ha nem volt vásár: itt gyakorlatozott a helyőrség. E néhány adatból nyilvánvaló, hogy kisszerű, picike város volt száz év előtt Pest, a mi mai szép Pestünk. Száz év alatt naggyá nőtt s lüktető szivévé- vált Magyarországnak. d. i.
