Uj Budapest, 1922 (2. évfolyam, 1-41. szám)

1922-05-17 / 19-20. szám

2 TU BUDAPEST 1922 május IT mára az 1917. évi lakbér nyolcszorosát állapítaná meg lakbérül. Lakással össze nem függő boltok, iro­dák, raktárak és egyéb helyiségek után az 1917. évi bér hatszorosát kellene fizetni. Az első évben ez a lakbér, melyben & közüzemi pótlék és kincstári része­sedés is benn foglaltatik, az első évet követő négy éven keresztül pedig mindegyik lakbérkategóriában és minden évben az 1917. évi lakbér egyszeresével ne­veltetik. Ezek ia bérek teljes összegben a háztulajdo­nosnak szolgáltatandók be, aki köteles minden lakás, bolt és egyéb helyiség után, részére az első évben az 1917. évi bér három és félszeresében, a má­sodik évben az 1917. évi bér négyszeresében, a har­madik évben négy és félszeresében, a negyedik évben ötszörösében, az ötödik évben öt és félszeresében meg­állapított évi bérjövedelmének a negyedre eső része levonása után fennmaradó további összeget & köz­pénztúrba befizetni. Sajátjukban lakók a bérértek után számított összeget fizetik, mig a természetben való lakást élvezők után a háztulajdonos fizet. A közpénztárba befolyt összegeket a főváros ki­zárólag lakás és pedig elsősorban kis lakások építé­sére fordítja, azzal a célzattal, hegy az öt év eltelté­vel a lakbérkorlátozás megszüntethető legyen és akkorra a szükségletnek megfelelő lakásmennyiség rendelkezésre álljon. Ha közben az tűnnék ki, hogy a. lakástermelés folytatására szükség nincsen, úgy az akciót a főváros az öt év eltelte e’őtt beszüntetheti és a lakbérkorlátozást feloldja. Az állam az építési kölcsön öt esztendeje alatt megfelelő részletekben ötszázmillió kamat­mentes kölcsönt nyújtana, amivel szemben a főváros kötelezné magát, hogy öt év alatt a nyújtott kölcsön két és félszeres értékének megfelelő — vagyis egy és egynegyed milliárd ér­tékű — lakóházépületet fog emelni. A közalkalmazottak lakásai után (melyek száma a kereken 208.000-ben felvehető, és az összes lakások számának tizenöt százalékára tehető) fizetendő lak­bérnövekedés bőséges fedezetet talál a tulajdonos első évi bérjövedelmének többlete után fizetendő állami és községi adótöbbletből, mely kereken mint­egy nyolcvan millió koronára tehető. A háztulajdonosok tiltakoznak az útburkolási járulék emelése ellen A főváros nem segítheti elő a házak kényszer- eladását — A magánautókat kívánja útbur­kolási járulékkal sújtani a Háztulajdonosok Szövetsége A pénzügyi bizottság legutóbbi ülésén az útburkolási járulekot jelentékenyen felemelte, még pedig a bel­területen 12 koronáról 150-re, a külterületen pedig 9 korona 60 fillérről 100 koronára négyzetméterenként. A háború alatt teljesen leromlott úttesteket csak ezen a módon képes újra rendbehozni az útépítési ügyosz­tály, mely már tovább nem nézheti, hogy maholnap az úttestek alépítményei is áldozatul esnek a főváros napi ól-napra növekvő forgalmának. A pénzügyi bizott­ság javaslata szerdán, e hó 24-én, kerül a főváros tör­vényhatósági bizottsága elé, de az máris forrongásba hozta a háztulajdonosokat, akik tiltakoznak az ingat­lan újabb megterhelése ellen. A háztulajdonosok állás­pontját a Háztulajdonosok Országos Szövetségének egyik vezetője a következőkben ismertette előttünk: — Az útburkolási járulék emelése súlyos és a legtöbb háztulajdonos számára elviselhetetlen terhet jelent, amely terhet emellett teljesen indokolatlanul mások helyett és a házaktól tel­jesen távol álló idegen érdekekért kellene viselniük. — A burkolási járulék, amely a belterületen 12 koronáról 150 koronára, a külterületen pedig 9 korona 60 fillérről 100 koronára lett emelve, oly súlyos teher, amelyet különösen a kis házak tulajdonosai fizetni nem tudnak. . A székesfőváros útépítési ügyosztálya sze­rint egy-egy budapesti ház átlagos homlokzat- hosszúsága 20 méter. Miután a háztulajdonos 8 meter szélességig tartozik az útburkolás költ­ségéit viselni, egy-egy házat átlagban 160 négyzetméter terület burkoálsi költsége terheli. , /‘T/1®feu kerület költsége tehát a belterületen 14.000 koronát tesz ki. Ha meggondoljuk, hogy egy-egy budapesti ház mai átlagos nyers jöve- de.™ — miután összesen 20-000 ház van 600 nnilio korona jövedelemmel — 30.000 koronát tesz ki es ezen nyers jövedelemből a folyó ter­hek levonása után, anélkül, hogy a ház l'enn- <:nÄnd?^ia csa^ fillér is számíttatnék, csak 6U00 korona marad, nyilvánvaló, hogy a ház- tmajdonosök, akikre a burkolási járulék sor- jaban ki lesz vetve, nem lesznek képesek ezen járulekot megfizetni. IMIT izzólámpa a legjobb. Gyártja: Br. JüSI-íéle Izzűlámpagyár, Újpest. A ssr-éjiestőváros Igen érdekesek a tervezetnek azok a számításai, melyek az 1917. évi lakások béreire vonatkoznak. 1917-ben 162.000 volt az ezer korona évi bért meg nem haladó 41.000 az ezer korona évi bért meghaladó, de háromezer korona évi bért meg nem haladó és 5000 a háromezer korona évi bért meghaladó lakások száma. A Lakások bérértéke 165 millió korona volt 1917-ben Budapesten, mig az üzletek bérértékét 35 millió koronára veszi fel a tervezet, vagyis 1917-ben házbér címén 200 millió koronát fizettek Budapesten. A tervezet szerint a béremelés első évében 380 millió korona állna az építkezési akció rendelkezésére, ami az ötödik esztendő végén 2900 millió koronára emel­kednék. Ha ehhez hozzávesszük az államtól várt fél- mii liárdti-t, 3-4 milliárdot nyerünk ez a jelentékeny pénzösszeg pedig mintegy 11.000 jól megépített kétszobás lakás előállí­tására lenne elegendő, ami a meglévő laká­sok 5.3 százaléka. Ez a. lakásmennyiség mintegy 60.000 lakó befoga­dására alkalmas. Ennek az összegnek beépítése iul- produkciót alig eredményezne, még ha figyelembe vesszük azt is. hogy az építőipar nagyobbszabásu megszervezése és megindítása következtében és adó- kedvezmény nyújtásával fokozatosan a magá.népUési tevékenység is megindítható lesz. Ezt a célt az építő­iparnak és az azt finaneirozó tőkéknek az akcióba való bevonásával érheti el a főváros, mikor is a szá­mításba vett 3.4 milliárdot legalább 5 millidrdra lehetne felemelni és ezzel az előállítható lakások számát is lényegesen meg lehetne növelni. Egy ilyen jelentős összegnek a. birtokában nem gondolhat természetesen a főváros egy egyszerű ható­sági építkezésre, de amellett, hogy ezt a tőkét az ér­dekelt építési vállalatoknak az akcióbavonásáva l lényegesen fel lehet emelni, egyszersmind ezzel az összeggel egész építőiparunkat, sőt egész gazdasági életünket ujjú. lehet szervezni. Ilyen gazdasági erő­nek birtokában megfelelő szervezettel a főváros kö­zönsége irányitója. lehet egész gazdasági életünk újjáépítésének.-.r, i_i-nru»i.»».ijLnri~n~».irM-iin»>i ~n~ - i~i~i—i rrr~ ~i~- Ennek az lesz a következménye, hogy mind­azoknak, akik a régi konszolidált háztulajdonos- polgárság kezéből a házakat olcsó pénzen össze akarják vásárolni, ezentúl nagyon könnyű dol­guk lesz. Egyszerűen figyelemmel kisérik, hogy hol hurkolják az utakat és már is biztosak lehetnek abban, hogy az útvonalon levő háza­kat potom áron összevásárolhatják, mert hiszen a háztulajdonosok képtelenek lesznek a burko- lási járulékot megfizetni. — Teljesen lehetetlen, hogy a Székesfőváros közgyűlése ily kényszereladási folyamat elő­mozdítását tegye lehetővé. — De teljesen lehetetlen az is, hogy az útbur­kolatok kicserélésének költségeit a főváros a háztulajdonosokkal fizettesse meg, akiknek az útburkoláshoz semmi közük. Az utak burkolása kizárólag azok érdekében áll, akik kocsijukkal és aulájukkal az utakon közlekednek. Az igaz­ság egyedül az lehet, hogy az útburkolás és a burkolatok kicserélésének költségeit kizárólag az utak valóságos használói fizessék meg. — Hiába mondják azt, hogy az utak jó álla­pota az ut mentén fekvő házak értékét növeli és ezért kell a burkolási költségeket a ház- tulajdonosoknak viselniük. Kérdezzenek meg bármely háztulajdonost, hogy kivánja-e háza értékének növelése céljából a háza előtti ut burkolását. Ezt egy háztulajdonos sem fogja kívánni és senkire sem lehet háza értékének növelését ráerőszakolni. — Kérdezzék meg ellenben az autó- és kocsi- tulajdonosokat, hogy belenyugodnának-e abba, hogy az utak rossz burkolata megmaradjon. Nyilvánvaló, hogy ez ellen kézzel-lábbal tilta­koznának és követelnék az útburkolatok siirg-ős kicserélését. — Ha ez igy van, akkor mi jogon engedi a Főváros azt, hogy a háztulajdonos háza a bur­kolási járulék miatt elússzék, amikor pl. egy magánautó gazdája, aki kényelmi szempontból követeli azt, hogy autója sima utón gördüljön, egyáltalán nem járul hozzá az útburkolás költségeihez? — Vagy mi jogon lehet követelni a ház- tulajdonostól azt, hogy az uj útburkolatot meg­fizesse, amikor a régi burkolatot főleg a nagy vagyonokat szerzett gyárosok és kereskedők nehéz teherkocsijai és teherautóinak vas­abroncsai rongálták meg? — Valóban a Főváros vezetősége súlyos mu­lasztást követett el, amikor ahelyett, hogy elő­készítette volna, az uj burkolási szabályrende­letet, amely az utakat valóban használó kocsi- tulajdonosokra rótta volna a fenntartási költsé­geket, — hisz a kövezetvám is eredetileg ezt a célt szolgálta — egyszerűen felemelte a burko­lási járulékot a háztulajdonosok terhére. — A főváros vezetőségének nem lett volna szabad a kereskedők és iparosok által egyedül viselendő terheket a háztulajdonosok nyakába varrni es igy a minden gazdasági szabadságot elvező kereskedők- és iparosoknak a teljesen megkötött háztulajdonosok rovására ajándékot adni. . Az 1917-es béreknek háromszorosra való emel- kedeset erre jogcímül felhozni teljesen komoly­talan. A háztulajdonosok a maguk részéről semmikepen sem fognak belenyugodni abba, , I7.y a kereskedők, gyárosok és iparosok he­lyett ok fizessenek. Szinház vagy Orfeum? A közmunkatanács dönt a Fővárosi Orfeum ügyében Kevés színházi kérdés okozott nagyobb izgal­mat a városházán, mint a Fővárosi Orfeum ügye. A szinház vizsgáló albizottság megadta, a maganépitési ellenben megtagadta a szinház- nyitási engedélyt, a tanács egy alkalommal elvi szempontból nem emelt kifogást az átépí­tés ellen, másodszor azonban úgy határozott, nogy nem látván az élet- és tűzbiztonsági ko\ eleimenyeket teljesítve, az építési engedélyt meg nem adhatja. Kinek van itt igaza? A szin- h az vizsga ló szakbizottságuak-c, amely vég- eredményben felelős a nyitási engedélyért, a í u zoltótóparaucsnokságnák-e, amelynek szak­értői jelentése előtt, hogy ugyanis az orfeum epulete elet- és tűzbiztonsági szempontból a ióváros legideálisabb színháza lesz, _ vagy az ok.na.k-e, /*kik a magyar aríistanüivészet egyik erősségét féltik, és amikor a színházzá való átalakulás ellen emelnek szót, tulajdon­keppen orfeumi célokra akarják megőrizni a Nagymező-utcai épületet­Éi Isiik meg jól: A Fővárosi Orfeum épülete huszonöt esztendeig a Szinházüzem Készvény- L'ai s a sage, és azt tóle magánjogunk mai állása szerint külön törvényhozási intézkedés nélkül elvenni nem lehet. Ebben a részvénytársaság­ban a sokat vitatott Blumenthal benne nincsen es annak művészi céljai irodalmiak és nemze­tiek. Ha a szinház ezé a. részvénytársaságé, és a tulajdonjogon változtatni nem lehet, akkor az egész probléma arra az egyszerű kérdésre zsugorodik össze, hogy keresztény és nemzeti szempontból mit kell inkább elősegíteni: Újabb huszonöt esztendeig orfeum legyen-e Budapest legszebb színházi épülete, clownokkal, lábujj- egyensulyozókkal és pezsgős vacsorákkal, vagy legyen belőle szinház, a magyar kultúra újabb vára, mely magyar szónak, magyar muzsiká­nak, magyar színészeknek ad hajlékot a globe­trotter artisták, ma itt holnap ott kóklerek helyett? A felelet nem lehet kétséges, annál kevésbbé,. mert magyar artisták tulajdonképpen nincse­nek. Van ugyan valami artistaegyesület Buda­pesten, ez azonban arról nevezetes, hogy helyi­ségeiben alig hangzik magyar szó, aminthogy a magukat magyaroknak nevező .artisták leg­nagyobb része is Galicia lapályain látta meg a napvilágot'. Ezeknek az artistáknak az érdekeit a komoly magyar színházi kultúra térhóditási lehetőségével szemben nemcsak hogy meg­védeni, de még említeni sem szabad. A Szinházüzem Részvénytársaság megfelle- bezte a tanács döntését, és igy az ügyben már a legközelebbi jföyőben a Közmunkák Tanácsa lesz hivatva, dönteni. Meg vagyunk győződve arról, hogy a közűinnkatauácsi tárgyalás a színházi megoldás győzelmét fogja jelenteni és ősztől kezdve Budapest egy gyönyörű uj szín­házzal lesz gazdagabb. A főváros illetékes tényezőinek pedig figyelmébe ajánljuk, bogy a szinházhasználhatási koncesszió megadásánál a népszínházi bizottság és a közgyűlés olyan és annyi kikötéseket tehet a. szinház irányítá­sára és műsorára vonatkozólag, amilyen és amennyi jólesik, úgy hogy a keresztény és nemzeti szempont okon csorba semmiképpen nem esik. Megnyíltak a Iá „K‘E w V*E Puházntl Áruház Szövettel (III.. Kulit Lajos-utca 20. Országos Kaszinó palotájában) újonnan épült és megna­gyobbított földszinti és félemeleti helyiségei, amelyek­ben tavaszi és nyári női- és férfi gyapjú- és mosókelme újdonságok, valamint a cipő­áruk igen dús választékban a leg­jobb kivitelben, a napi árak­nál mindig olcsób­ban kerülnek eladásra A férfi- és női divatáru osztály (aiszinti helyiségei) 14 nap múlva nyílnak meg. Budapest székesfőváros Ásványvíz-üzeme 1., Gellért-rakpart 1. Telefon x József 112—59. A székesfőváros saját kezelésében : „HARMATVIZ“ Törvényesen védve. A litliiumos „Hungária- forrás“ szénsavval telített ásványvize.

Next

/
Oldalképek
Tartalom