Uj Budapest, 1922 (2. évfolyam, 1-41. szám)
1922-05-03 / 18. szám
7/. évfolyam Budapest, 1922 május 3 18. szám UJ BUDAPEST VÁROSPOLITIKAI /t Keresztény Községi Párt hivatalos lapja ♦ Megjelenik minden szerdán ♦ Előfizetési ára: Egész évre 440 K ♦ Félévre 220 K ♦ Negyedévre 110 K ♦ Egyes szám ára 10 K ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal: V., Kálmán-utca 20. + Telefonszám : 63-10. ♦ Felelős szerkesztő: Dr. Doby Undor Az uj lakásrendelet nem hozott gyönyörűséget se a lakóknak, se a háziuraknak. Elégedetlen azzal mindenki, mint ahogy senkinek sem tetszhet a gát, mely az utón minden ok nélkül zárja el a szabad közlekedést. Az uj lakásrendelet, ahelyett, hogy fokozatos fejlődést jelentene és a mai szégyenletes állapotok megszüntetését, vagy legalábbis az erre való törekvést bizonyítaná, retrográ- dabb minden eddigi lakásrendeletnél és zagyva gondolatok kusza béklyóiba akarja bilincselni a valóságos életet. Hy. az uj lakásrendeletet a lakók és háziurak érdekellentétén túl — és mindjárt itt hangsúlyozzuk, hogy ez az érdekellentét a legfontosabb kérdésekben csak látszólagos, mert a mai lehetetlen helyzet megszüntetése mindenkinek érdeke — vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy általános várospolitikai és szociális szempontból haladás helyett visszaesést jelentenek a népjóléti miniszter bölcsnek egyáltalában nem mondható eszméi. Egy szobatudós rideg doktrínái nyíl várnainak meg az uj lakásrendelet hetvennyolc paragrafusában, egy skatulyába osztott rendszertelenség, mustrája a kaledrai szimplicitásnak, a nagyot- akaró semmittevésnek, a verejtékezés közben fogant szürke gondolatnak, amelyből még soha semmi jó nem származott a sokat szenvedett emberiségre. Hol vannak ebben az uj lakásrendeletben a prespektivák, amelyek e nyomorgó város fejlődésére mutatnának biztos kiutat? Hol van az alkotnikivánás, mely nem más házának, telkének elvételével akar lakást biztosítani a hajléktalanok számára, hanem a termelőmunka alapján áll? A frázisokba burkolt vérszegény gondolatok tömkelegéből bizony nem bontakozik ki semmi segitési lehetőség, és a főváros képviselői a lakosság egyetemét képviselték, mikor a népjóléti minisztériumban megtartott értekezleteken egyértelmüleg foglaltak állást e rendelet intézkedéseivel szemben. A tervezet azonban mégis rendelet lesz, mert a népjóléti miniszter hatalmasabb mint a közhangulat. A toldások és foldások nem fognak segíteni rajta és amikor egész Európában virul körültünk á termelés, és megindultak az építkezések, a .lakáshiányon nálunk még mindig úgy kívánnak segíteni, hogy egy uj lakás építése helyett kettéosztanak egy régit, ami végzetesen kellemetlen annak is, aki kapja, azt, annak is, akitől elveszik, — közben pang az ipar, senyved a kereskedelem, és a magyar munkáskezek ezrei Prága Belgrad és Bukarest újjáépítésén fáradoznak. Jól tudjuk, hogy ma minden állásfoglalás hiábavaló és az okos szó nem ér el messzire. Ha sok eredményt nem is várnánk tőle, elvi szempontból mégis fontosnak tartanók a főváros erélyes és határozott állásfoglalását a lakáskérdés ügyében. Mert ami eddig történt a fővárosnál, ez nem volt egyéb a lakásrendeletek megopponálásánál, de gyakorlati értékű eredményt e tekintetben még nem tudott felmutatni a főváros. A pénzhiány nem oka annak, hogy legalább tervek ne készüljenek és az alkotás lehetetlensége nem zárja ki nem szűnő hangoztatását a munkásvágynak. Azok a tervek azonban, amelyeket egyes ügyosztályok kidolgoztak, ha ugyan kidolgoztak, bizottságok útvesztőiben tévelyegnek, és ezen a meddő tava- • szón csak úgy pihen a csákány és hallgat a kalapács, mint hét háborús társán. Nem hisszük, hogy a főváros határozott fellépése ne vinné-előbbre a probléma megoldását, Ha a lakásügyi bizottságot nemcsak az uj rendelettervezetek letárgyalására hívják össze, ha a városrendezési ügyosztály előkészíti a, szabályozási munkálatokat, és a csatornaépítési ügyosztály már most pontos terIIh a háború előtti évek építési törekvéseit ösz- szehasonlitjuk a mai napok építési problémáival: megdöbbentő képet kapunk! A háború előtt a műszaki fejlődés zenitjén állva, újabb és újabb szerkezeti és felszerelési berendezéseket vezttünk be, melyek a lakóházak, a bérházak lakóinak, az üzletházak, a bankpaloták ügyfeleinek legkényesebb kényelmi igényeit voltak hivatva kielégíteni: mint a központi fűtések, központi melegvizszolgáltatások, a porszivókészülékek (vacuum cleaner), a különböző felvonókészülékek, a csőposta stb., mely berendezések hivatva voltak a lakást még lakályosabbá, a bérházat még haszon- hajtóbbá, az üzletházat, a bankpalotát még fejedelmibbé és ezen kényelmi berendezések folytán még keresettebbé tenni. Az 1913. évi lipcsei Baufachausstellung pavillon- jai egyebet sem halmoztak fel, mint szellemesebbnél szellemesebb, tökéletesebbnél tökéletesebb ily- fajta szerkezeteket és mik^r most ezekre visszaemlékezem és katalógusát kezemben forgatom, látom azt a szédítő mélységet, melyre építészetünk a háború rettenetes következményeképen lezuhant. Mert ki beszél ma kényelmi berendezésekről?! Ki akar egy lakást, egy házat azzal tetszetősebbé, azzal kívánatosabbá tenni, hogy minden modern komforttal és kényelemmel lássa el? Ma maga a puszta lakás, a négy fal és egy tető is csaknem az elérhetetlen, a megvalósíthatatlan ábrándvilág körébe tartozik. És éppen ezek a legmodernebb kényelmi berendezések azok, amelyek a háborús évek mizériáiban legelőször mondottak csődöt: a központi fűtésű házakban fáztak leghamarább és legtöbbet, a központi melegvizszolgál látású fürdőszobákban vált lehetetlenné a fürdés, a felvonók mellett pedig hegymászó túrákra kellett az ötödik emeleti lakóknak bcrendezkedniök. És a ma építészete keresi azt az egyszerű és olcsó anyagot, azt a primitív és könnyen előállítható szerkezetet, mellyel legolcsóbban, leggyorsabban lakást lehet termelni, lemondva minden kényelmi igényről és beérve a legegyszerűbb szerkezetekkel. Talán sohase mvolt. akkora szerepe a statikai tudásnak a szükséges és még éppen elegendő szerkezeti méretek kiszámításánál, mint napjainkban. A régi, kényelmes tapasztalatokon és szabályzatokon alapuló, de anyagpazarlással járó méretezésnek vége! Az építőanyagok drágaságai szükségessé teszi, hogy minden legkisebb szerkezeti elemet vizsgálat alá vegyünk és konvencionális, empirikus méretek és mennyiségek alkalmazása helyett annak méreteit számításai határozzuk meg. Csakis igy válik lehetővé az anyagok gazdaságosabb kihasználása, a pazarlás nélküli ökonomikus építkezés. A fővárosi Közmunkák Tanácsának Budapest székesfőváros területére 1921. évben az Építésügyi Szabályzattal szemben megállapított és élelbelép- tetett könnyítései jelentős koncessziókat tesznek ezen a téren. A lakószobák ürméreteinek és ünna- gasságának csökkentése, a padlásiirben való lakásépítés megengedése, az alagsorok jobb kihasználásának lehetővé tétele, a falvastagságok újabb csök- kéntésc, az egyszerűbb menvezetszerkezetek engedélyezése, a megengedett terhelések minimális határértékének leszállítása, a megengedett maximális igénybevételek mértékszámainak az összes építőanyagoknál való fölemelése, mind oly jelentős élveket készíthetne a beépítendő területeknek közmüvekkel való ellátására; akkor a főváros teljesen megteszi kötelességét és az építkezés elmaradásáért, nemkülönben az efajta lakásrendeletek megjelenéséért teljes egészében a népjóléti miniszter urra háríthatja a teljes felelőssé fjet. könnyítések, amelyek a gazdaságosabb építkezés lehetővé tételét szolgálják. A legértékesebb ezen szabályzatnak XVII. pontja, mely a tervezés szabadságát biztosítja azáltal, hogy kimondja: az építésügyi szabályzatban foglalt megkötések felfüggeszthetek, ha a tervező tervének biztonsági, egészségügyi és szépészeti követelmények tekintetében való helytállóságát igazolni tudja. Mindezen könnyítések nem voltak elegendők arra, hogy az építkezés megindítását eredményezzék! Mert sajnos, az épületek slaikai váza még nem maga az épület. A könnyítések pedig csupán ezekre, vonatkoznak: a felszerelő szerkezeteket egyáltalán nem érintik és nem érinthetik. Mi pedig modern lakást nem tudunk a székes- fővárosban elképzelni parkéta, terrazzo, szépen lakkozott kékszárnyú ajtók, gördülő faredőnyös ablakok, csempézett konyha, fürdőszobaberendezés, closet, vízvezeték, gázvezeték, villamos világítási és csengőberendezés, talkaróktüzhely, rechaud, falkárpitozás vagy festés stb. stb. nélkül és ez az, ami az építkezésnek második és költségeiben az elsővel legalább is egyenrangú fele. Ezeket az építési szabályzattól megengedett könnyítések nem érintik és ezek költségei a békeévek óta még aránytalanabból emelkedtek, mint a tulajdonképeni építőipari munkák költségei. Ép ezéri sokkal hamarább és sokkal könnyebben kezdhető meg az oly objektumok építése, melyek ezeket a költséges felszereléseket nélkülözhetik, értem ezalatt az egyszerű munkáslakásokat, az üzleti, hivatali és vállalati irodaházakat. Oda kell tehát törekednünk, hogy hivatali, üzleti, irodai épületeket létesítsünk egyszerű, takarékos, gazdaságos építkezési módon, a költséges felszerelések, berendezések és padlástér megtakarításával, olyanformán, mint a központi városháza udvarán épített pawillonok: és ezekbe hatósági kényszerrel költöztessünk be minden oly irodát, hivatalt, vállalati központot stb., amelyek jelenleg lakás céljaira szolgáló helyiséget foglalnak el, oly helyiségeket, amelyek a fentemlitett felszerelésekkel, konyhával, fürdőszobával stb. el' vannak látva. Ilyen pedig legalább ezer van a székesfőváros területén. Akkor mi lakásokat termelünk anélkül, hogy lakásokat építenénk. Építünk olcsóbba in könnyebben előállítható épületeket és visszakapunk lakásokat oly berendezésekkel és felszerelésekkel, melyeket ma megfizetni képtelenek volnánk, és amelyekre azoknak, akik ma elfoglalják, — az irodáknak — nicsen szükségünk. Amerikában a praktikus élet már régen elválasztotta a lakóházakat az üzleti és irodaházaktól. Ez utóbbiak az u. n. felhőkarcolók, amelyek számtalan emeletsorában koncentráltan csupa üzleti és irodai helyiség van egymás mellett és egymás fölött elrendezve. A szükség kényszerítő szava azt diktálja, hogy Budapesten is erre a rendszerre kell, — ha nem is ■amerikai méretekben, — áttérni, mert ez ma az egyedül lehetséges módja az olcsó, a gazdaságos, a praktikus lakástermelésnck! Az építkezés lehetőségei Irta: PETROVÁCZ GYULA
