Uj Budapest, 1922 (2. évfolyam, 1-41. szám)
1922-04-12 / 15. szám
2 TU BUDAPEST 1922 áLpwUis 12 fogyasztó zsebében van és annak veszi el az értékét Ha mi ma még 3000 K-ért tudunk egy pár cipőt kapni, akkor egy félesztendo múlva, már ugyanazon 3000 K-ért nem kapom meg azt a cipőt, mert.az állam minden hónapban tiJOo igénybe vesz 1 milliárdot a bankópresbol es e esztendő múlva már csak 6000 K-ert kapom meg azt a pár cipőt. A bankópres működésé tehát igazságtalan fogyasztási adóztatás, rjgy- idejiileg igazságtalan vagyonadót is vet Ki a kormány, mikor igénybe veszi a bankopies . Az összes fix kamatozású papírok es koronára szóló követelések és értékek elertektelenednek azáltal, hogy pénzünk vásárló ereje naprol- napra csökkenik. Tehát egy barbar módszere a vagvoni adóztatásnak. _ Nincs tehat igazuk azoknak, akik azt mondják, hogy a paritásos adóztatást nem birjuk el. A társ ad aló m elszegényedése, a nyomor általános terjedese es növekedése igazoljak azt, hogy a bankopies a legigazságtalanabb adózás, de adózás. Már pedig helyes állami pénzügyi politika az, ha. az adóztatás igazságos és ha az igazságos adóztatást nem tudjuk elérni a mai pénzrendszerrel, mert az állampolgárok szivesen veszik a magasabb árakat az árucikkeikért, de kétségbeesetten felzudulnak az adó arányos emelése ellen, akkor nem marad más hátra mint áttérni egy uj pénzrendszerre, amelyik uj pénzrendszerben ismét a békebeli értékegységgel kell számolni a közgazdasági életünknek. Akkor, ha egy mázsa búza ismét 24 frank lesz a mai 2400 K-val szemben, akkor nem mondhatja a gazda, hogy földadóban a békebeli adó 1/io részét fizeti csak, hanem egész természetesnek fogja tartani, hogy frankban megfizeti a békebeli adót. Hasonlóan, ha a 15.000 K-ás ruha 150 frank lesz úgy mint békében 150 arany korona volt az ára, akkor a szabóiparos természetesnek fogja találni azt, hogy megfizesse frankban ugyanazt az összegű adót, mit békében fizetett koronában. Egyébként is nagyon sok igazságtalanságot szüntetne meg az, ha minél előbb áttérnénk az uj pénzrendszerre. íme egy példa: Van magasrangu tisztviselő, aki most havonként 5000 K-t kap. Minden adófizető összecsapja a kezét, higy milyen rettenetes sok pénzt kap ez a tisztviselő. Viszont ez a szegény közalkalmazott pedig nyomorog a fizetéséből. Az uj pénzrendszerre való áttérés azonnal igazságot tesz. Ha a mi gondolatbeli uj értékegységünk szerint a közalkalmazott 5000 K helyett 50 frankot kap havonként, akkor senki sem fogja állitani merni azt, hogy az a szerencsétlen tagja a társadalomnak túl van fizetve, ő pedig jogosan fogja követelni fizetésének rendezését. Hasonlóan igazságos méreteket vinnénk bele a lakáskérdésbe is. Ha egy Budapesten lakó földbirtokos ma 10.000 K-t fizet azért a lakásért, amelyikért a békében ca 3000 K fizetett, akkor abban az esetben, ha áttérnénk a frank-rendszerre, rögtön látnánk, hogy most csak 100 frankot fizet ugyanazért a lakásért Szóval energikus, határozott pénzügyi politikára van szükségünk és át kell térni a békebeli értékkel számoló uj pénzrendszerre. Ez lehetségessé fogja tenni a reális adókivetést és egyidejűleg megfogja szüntetni az égbekiáltó igazságtalanságokat is. Az államháztartás egyensúlya nélkülözhetetlen alapja a, pénzügyi jogrendnek, de nem elegendő feltétele a pénzügyi gazdálkodásnak. Ahhoz, hogy egy kultur életet élő nemzet társadalma boldogulni tudjon, feltétlenül szük- sege van modern hitelszervezetre is. A hitel- politikának az irányítása pedig a jegyintézet kezeben van. A pénzszűke ellen többször felszólaltam már úgy a nemzetgyűlésen, mint a főváros közgyűlésén és a sajtóban is. Elértem azt, hogy a korány a Hegedűs által megállapitott kétezer- nnllio korona hitel keretét ötmilliárdra emelte, ismetelten a legnagyobb határozottsággal kijelentettem azonban, hogy ennél az összegnél megállani nem fogunk. A pénzszűke olyan feszültséget okoz a közgazdasági életben, hogy a törvény ereje nem képes a közgazdasági kívánalmakkal szemben érvényesülni. Általában, hogy milyen hátrányos helyzet van a pénzszűke miatt, mutatja, hogy a nagy- bankok 30%-ot szednek az után a pénz után, melyet ok a betevőktől 3%-ért kapnak meg. Márpedig mint a korábbiakból láttuk, az áruhitel a. munkamegosztásra felépített társadalomban nelkulozhetetlen intézmény és kétsé0-- bevonom a pénzügyi tudását annak, aki a pénzszűkét, mint gyógyító eszközt alkalmazásba meri venni. Egy hasonlattal megvilágítom azt mgy a pénzszűke épen olyan hátrányos, mint a túlságos pénzbőség. Az Osztrák-Magyar Banknak nem volt már helyes a hitelpolitikája, de működése idején mégis rendben működött a hitelügyi közigaz- gatas, meg voltak az Osztrák-Magyar Banknak a fiókjai es mellékhelyei, melyeknek segitségé- a közgazdasági életet reális arumtene1. Ezzel szemben a mai jegyintézetnek a, hitelpolitikája egyenesen monopólium 25 nagy budapesti pénzintézet számára. A jegy- intézet hitelpolitikánci kizcirolcig az, hogy en- nek a néhány privilegizált pénzintézetnek kiszolgáltassa az egész ország közgazdasági életét es ha elszámolást kér valaki arról, hogy milyen hitelpolitikai elv alapján működik a jegyin tezet, akkoi a valasz reá az, hog'y az hivata- los titok. A nemzetgyűlésen többször felszólaltam ez ellen a törvénytelen és jogtalan mono- polisztikus hitelrendszer ellen. Nem használt. A pénzügyminiszterek mindenkor kitértek a válaszadás alól. Pontos adataim tehát nincsenek arról, hogy a jegyintézet a privilegizált nagybankokon keresztül melyik vállalatokat részesíti jogtalan kedvezményben, de hozzávetőlegesen meg lehet állapítani azt, hogy a malmok, a cukorgyárak, a szeszgyárak és a nagy bankok részvénytársasági vállalatai (gépgyárak, bányák stb.) és áruüzletei teljesen kimerítik az állami jegyintézet által áruhitel címén folyósított pénzösszegeket, a többi vállalatok pedig csak uzsorakamat mellett részesülnek áruhitelben a bankok és takarékpénztárak betétállományaiból. Amilyen rossz a jegyintézet hitelpolitikája, ugyanolyan téves alapelveken nyugszik a bankkamatláb politikája is. A békében sem volt teljesen tisztázva az a kérdés, hogy a. hivatalos kamatlábnak a magán-kamatláb alatt, vagy fölött kell-e maradnia. Annyi azonban bizonyos volt, hogy a közgazdasági élet pénzforgalmát a bankkamatláb változtatásával kell szabályozni. Ha a békében nagy volt a közgazdasági élet pénzkereslete, akkor az Osztrák-Magyar Bank kamatlábemeléssel korlátozta a keresletet. Ma a bankkamatlábpolitika, terén anarchia van. A bankok és takarékpénztárak 2— 4% kamatot fizetnek a betétekért és ők maguk 30—40%ot szednek az adósoktól. Ennek a szerecsétlen bankkamatlábpolitiká- nak következménye az, hogy a megtakarított pénz sok estben a ládafiában marad. Nagy baj az is, hogy Hegedűs Lóránt pénzügyminisztersége óta a buplikuin elvesztette bizalmát és nem meri pénzét a takarékban tartani, mert fél, hogy újra vagyonváltsággal terhelik meg. Hegedűs Loi’ánt nagyon sokat ártott Magyar- ország pénzügyi politikájának azzal, hogy meglepetésszeriileg és helytelenül lefoglalt 20%-ot a betétekből. Többet ártott ezzel, mint használt, mert elriasztotta a betevőket a pénzintézetektől. Ahol liszt lesz a kutyából és szappan a lóból Kiszenvedett konflislovak, koraszülött borjak és kóbor ebek bonctermében Rendőri assistenciával dolgoznak a sintérek Látogatás az állategészségügyi telepen Bolondos áprilisi „reggelen veszem nyakamba a lábam, hogy kilátogassak az állategészségügyi telepre. Mikor a Mester-utca sarkán felszállók a 30-as villamosra, még szemembe kacag a felkelő nap s midőn a Vágóhíd utáni megállónál leszállók, már arcomba vág a megeredt eső . . . Füstölgő gyárkémények tűnnek föl a láthatáron s éles vonatfütty sivit bele a nagy csendességbe . . . Teljesen tájékozatlanul szemlélődöm pár pillanatig, majd örömmel fedezek fel egy posztoló rendőrt s feléje irányítom lépteimet. — Az állategé . . .? — Arra balra, a töltésen majd megmondják — vág szavamba. Már be is fordulok . . . Kényelmesen rovogatom a girbe-görbe, hepe-hupás talajt s néhány perc múlva már fel is érek a vasúti töltésre . . . Sehol egy lélek . . . Tanácstalanul állok percekig, van időm bőven rágyújtani is . . . A Spódium-gyárból kifordul egy munkás . . . Érdeklődöm . . . Nem tudja, még nemi régen dolgozik itt ... A kutyafáját ennek a kutyatelepnek — bosszankodom! . . . De bosszúságom csakhamar elmúl, mert egy vadászpuskás egyén közeleg felém . . . Zöld paroli... Semmi sarzsi . . . Hisz ez egy finánc, kacag fel a lelkem! Nagyszerű! Már beszédbe is elegyedtünk... Nem erre kellett volna, még tovább egy megállóval csak leszállni — magyarázgat barátságosan . . . Néma hallgatás, néhány száz méter gyaloglás, sine^ ken keresztül-kasul, töltésről le-föl . . . — Tán valami kutya van a dologban? — érdeklő^ dik ismét. — Nem, semmi... IJjabb csend ... Szép szántóföldek mellett haladunk, hol szorgalmas zsellérkezek túrják a magyar ugart . . . Közben már a telephez érünk . . . Én becsengetek, ő tovább megy . . . Valóságos kis japánkert között megyek fel az igazgatói irodába. Itt friss élet lüktet az irodában, nem úgy, mint egyéb hivatalos helyiségekben szokás. Három üvegládikában három kicsi tenger . . . Langyos viz, koráll-imitá- ciók, kicsiny tengeri csigák, kagylók, élő növényzet, különböző vizi élőlények mindenikben. Egyikben piciny cigányhalak füröszkélnek, izegnek- mozognak, soha nem, nyugosznak. A másikban szi- nes japáni uszony húzódik meg, mig a harmadikban egy mexikói Axótel terpeszkedik . . . Az igazgató örömmel és szeretetreméltóan fogad. — Üzemünk hivatása elsősorban, hogy az 1888. évi i VII. t.-c. reánk vonatkozó rendelkezései alapján a beszállított állati hullákat és az itt leölt állatokat felboncoljuk. Ezt állandói .állatorvosi szakiszolgálat mellett végezzük, hogy a boncolás révén megállapított kórisme alapján, elsősorban a fertőző megbetegedések (pl. takonykor, lépfene, sertésvész stb.) fen- forgása esetére, a szükséges óvóintézkedéséket életbeléptethessük s ezáltal a betegség továbbterjedésének és a ragály kifejlődésének elejét vegyük. Célunk továbbá, hogy az állati hullákból kitermelhető értékes anyagokat megmenthessük, mely gazdasági szempontból is igen jelentős. Gépek segítségével történik az elhullt állatok s a közfogyasztástól elvont egyéb husnemek feldolgozása. E célra kitűnő Ottó-féle berendezésünk van, mely ma a legmodernebb és legtökéletesebb ilynemű készülék. — Hatalmas dezinfektorokba kerülnek a feldolgozásra szánt husrészek, hol főzzük-száritjuk őket, melyekből aztán a zsirt, nedvet s egyéb folyékony részeket megfelelő reeipiensekben összegyűjtjük. A zsiradék a tisztítókban kiválik, s átadjuk az itt működő szappanfőző üzemünknek. A boncolások révén a kórnemlzőanyagokat abszolút biztonsággal megállapítjuk s ezen baktériumok és azok spórái a magas nyomású és hőfokú gőzzel történő főzés utján teljesen megsemmisülnek. Végeredményben azután ez állati hullák a feldolgozás után kitűnő huslisztté válnak és a szappangyártásra nagyszerű zsiradékot szolgáltatnak. A husliszt kiváló állati tápszer; hal- etetés, baromfi és sertésnevelésre nagyon alkalmas. Nagy előnye a hullafeldolgozásnak még az, hogy ezen állatokat azután nem kell elásni, minek következtében hatalmas földterületek nem vonatnak el a mivel és és a gazdálkodás alól. A kutyavadászatra terelem a szót... Hát van. van, elegendő. Rengeteg kóbor eb cirkál a fővárosban s kerül be vidékről. Nézetem szerint legalább 25—30 ezer kutya van a fővárosban. Sintéreim minden nap portyáznak. Mindenikkel három rendőr, hogy szabályszerűen történjék a fogás. A helyet mindig napról-napra kijelölöm s e célra külön kutya-naplót vezetek. Ma például az Orczy-ut környékén van fogás. Az elfogott ebet azután két napig tartjuk (napi tartásdij kutyafejenkint 20 korona) s ha nem váltják ki, megöljük. Ha gyanús kutyákat hoznak be, — ami igen gyakran, csaknem naponkint előfordul — azokat ózonnal felboncolom s agy velejüket beküldőm az állatorvosi főiskolába. Sok panasz hangzik el aziránt, hogy kíméletlenül fogdossák össze a kutyákat. De hiába! Keztyiis kézzel nem lehet azokkal bánni. Próbáltuk már másként is; hálóval, lasszóval, dróttal, melynek végén gummi- cső van. Mert a panasz az volt, hogy szegény kutyáknak a nyakukra szorítják a drótot! Nem lehet másként,, a többi fogási módból egy sem vá'.t be. Mert az a kutya rúg, harap, kapálódzik, mindent elkövet, hogy menekülhessen s ezért csak a mai használatos módszerünk a legalkalmasabb e célra; Németországban is ugyanigy csinálják — dróttal... Rövid diskurzus még, majd felkerekedünk s megnézegetjük az üzemet. Példás tisztaság a gépházakban. Az igazgató kedvesen magyarázgat.. . Be- lépünk a boncterembe.. . Bűzös szag csavarja meg orrom ... Hat csenevész borjutetem lóg a falon szép sorjában. Emitt hatalmas hushegy. Van közte minden. Lólábak, .korcsszülött borjú, döglött kutya, bárány, különböző állatfejek, testrészek, cafatos husrészek a vágóhidról, vese, lép, máj és a többi .. . Jobbról egy sovány, keshedt konflis-gebe ölelkezik az anyafölddel, illetőleg a kövezettel. Fülében a fej- cédulája. Megnézzük. Rajta betegsége s gazdája neve. Róth Jenő — Rákóczi-ut 82 . . . Emitt hatalmas lókoponyákat fejszéz egy munkás, a másik lábszárcsontokat, patákat vagdos. Még egyszer megismétli a direktor, hogyan lesz a liszt a kutyából. A gyártás egész processzusát szemléltetően bemutatja. Néhány percig tart, de ez elég. Az állati rothadó szag fojtogatta a torkom... Kilépve a hullakamrából nagyot lélegzem . .. Nekivágok az Illatos-utnak, melyet valószínűleg nem az állategészségügyi telep boncterméről neveztek el, mert igen jó az ájér rajta.. . Tóth Lajos dr. ISZAPKURA mellett : - : Dr. PAJOR SZANATÓRIUMBAN Budapest, VIII, kerület, Vas-utca 17. sz. — Kívánatra iszapot házhoz is szállít. Budapest székesfőváros Ásványvíz-üzeme I., Gellért-rakpart 1. Telefon : József 112—59. A székesfőváros saját kezelérében : „HARMATVIZ“ Törvényesen védve. A llthlumos „Hungária- forrás“ szénsavval telített ásványvize.
