Uj Budapest, 1922 (2. évfolyam, 1-41. szám)
1922-03-08 / 10. szám
2 TU BUDAPEST 1922 március 8 áttekintése válik közszükségessé. Ameddig ugyanis a háztartási alkalmazott kínálat és kereslet nincsen szervezne, lényegében a véletlentől függ, hogy az alkalmazást kereső — az egyes iparszerii közvetítők utján -— meg is leli azt a helyet, ahol kereslet van és hogy az, aki háztartási alkalmazottakat keres a háztartásához az alkalmasakat megtalálja-e? Csak a közvetítés meghatározott helyen való központosítása létesíthet állandó kapcsolatot a kereslet és a kínálat között s fokozza a valószínűségét nagy mértékben arra nézve, hogy a háztartási alkalmazottat kereső alkalmas háztartási alkalmazottat, a háztartási alkalmazott pedig megfelelő miunkaalkalmat fog találni. A városokban jelenleg sem a háztartási alkalmazottat. kereső a háztartási munkapiac állásáról megbízható értesülést nem szerezhet, sem pedig az országban levő háztartási alkalmazottként alkalmas és vállalkozó egyének a háztartási alkalmazott kereslet nyilvános kimutatása után nem indulhatnak. A bérek tekintetében semmiféle útmutatásunk nem lévén, háztartási alkalmazottakat tartók azon általános véleménye alapján, hogy a városban háztartási alkalmazott hiány van, úgyszólván teljesen ki vannak szolgáltatva a háztartási munka iparszerii közvetítéssel foglalkozók béremelésre irányuló törekvéseiknek. A háztartási munkapiac állapotának és a háztartási alkalmazott bérek nyilvánosságának teljes hiánya nagyban hozzájárult a mai tarthatatlan viszonyokhoz, a háztartási alkalmazott hiányhoz, tehát 'kétségkívül elsőrendű közfeladat a háztartási munkapiac szervezése. Manapság minden nagyobb város életében általános jelenség, hogy a háztartási munkapiacon a kereslet az, amely vagy egyáltalán nem, vagy pedig nem nyer megfejelő kielégítést. Ezen körülmény azon általános gazdasági társadalmi törekvések hatására vezethető vissza, amellyel a bérmunkásságnál a termelés egész vonalán találkozunk. Ha már most a közhatalom a terme’és tényezőinek egymáshoz való rideg szerződési viszonyát a szociálpolitikai alkotásokkal mérsékelni kívánja, úgy az egyes háztartásokban történő termelés és fogyasztás egyik fontos tényezőjének, a háztartási alkalmazottak gazdáival szemben való viszonyát oly módon kell szocializálnunk, hogy a fennálló törvény által helyesen statuált és természetszerűen is .bensőbb kapocs mellett, egyrészt a háztartási alkalmazott-sors bizonytalanságát megszüntessük, másrészt - - részben ennek eredményeként is — a háztartási alka'mazott- liiány pótlását elérjük. A munkaalkalom bizonytalanságát és ezzel egyben a háztartási alkalmazotthiányt leküzdjük elsősorban azáltal ha a gazdasági szükségletet kielégítő munka- piac rendezetlenségébe rendszert teremtünk. Azonban e cél szolgálatában szükségünk van tervszerű és szakadatlan nyilvános tevékenységre, mely kereslet és kínálat helyes arányának fentartása érdekében,, a A régi Pest Régi házak I. Régi házak, régi házak: ez, hangzásra csak a leg- poátaibb füleket üti meg valami gyöngéd és érzékeny lira, bánatos sóhajoktól, szubtilis örömöktől átszőtt vers csengésével. Egyébként elég kemény köznapi és megszokott ahhoz, hogy úgy hangozzék, oly szürkén és közömbösen, minit valami kitépett mondat egy posztógyáros főkönyvéből. Mondd ki ezt a két szót „régi házak“ művelt társaságban s konstatálni fogod, hogy némely urak és hölgyek elnéznek a lejed fölötti, kibámulnak az ablakon, oly arccal, amiről csak le kell olvasni az abszolút gon- dolattalanság édes csöndjét. Nem hallottak semmit, annyit hallottak mintha ezt mondtad volna: ma szép idő van. ők azok, akiknek nincsenek különösebb elképzeléseik, akiket bizonyos dolgokkal kapcsolatosan nem rohannak meg emlékképek, akik, ha kimondod azt, hogy régi házak, nem gondolnak és nem látnak semmit. Arra gondolnak, amit ez fantázia híján jelent a maga pőre, objektiv valóságában : régi, esőtől, széltől, az időjárás és emberi nemtörődömség minden átkától megvert házakat, amelyeken már bedől a kémény, faláról lecsurog a lesték, durva Hívek nőnek ki küszöbén. Öreg házakat, amelyeknek odúiban denevérek és szomorú csavargók találnak éjjeli szállást, tégláit, kikezdett, elsorvadt gerendáit táncos kedvvel rázza a novemberi szél. Amelyek elhanyagolt, leszegényedett külsejükben végtelen szégyenkezéssel, rongyos proletármódra húzódnak jobbmódu. uj, vasbetonos és háromemeletes szomszédaik árnyékában. Házakat, amelyek fölött előbb-u'több végső ítéletet hoznak a középitési bizottság, a városrendező- és szépészeti hivatal, üreg, kopott, régi bájaiban sokszor megsértett, mai berendezésű életre alkalmatlan házakat, amelyek idegenül, mint egy darab ittfelejitett szótlan és komoly história néznek a Buda dombjairól. Vannak persze akik nem mosolyognak cl a fejed fölött, nem bámulnak ki az ablakon s ilyenkor nem gondolnak a holnapi szép időre. Vannak, akikben több a figyelem és törődés művészdolgok iránt, sokszor annyira több, hogy ez már szenvedély, akár a sakkmunkapiiac közérdek követelte nyilvános és részletes kimutatását nap-nap után szolgáltatni képes. Erre pedig egyedül a hatósági közvetítő képes és alkalmas, amelynek a közgazdasági és szociális szelepe abban fog állam, hogy úgy a gazdáknak, mint a háztartási alkalmazottaknak rendes tájékozási pontot biztosit. Bármily fontos a hatósági közvetítő a gazdákra, miután ott egy páratlan fórum utján köthetik meg a szolgálati szerződéseket, mégis nagyobb gazdaságú és szociális hasznát látják az intézménynek a háztartási alkalmazottak. A nyilvános kimutatás ugyanis megvédi őket a munkapiac feleslegéből reájuk háramolható gazdasági károktól s munkájuk értékesítését sokkal könnyebben eszközölhetik. Emellett a hatósági közvetítő előtt a háztartási alkalmazott többé nem alárendelt fél, ki a közvetítő ipai- üzlettulajdcnos jóakaratától juthat csak megfelelő helyhez, ha nem ügyfél, ki bizalommal s azzal az erkölcsi öntudattal teheti le kérelme elintézését a hatósági közeg kezébe, hogy a foglalkozások minősége vagy jobb jövedelmezősége nem fogja befolyásolni a közhatalomnak a közvetítésben eljáró alkalmazottját. He kiváló fontossággal biv a központosított hatósági közvetítés a munkanélküliség leküzdésére, a munkakerülők ellenőrzésére és igy a háztartási ai- kalmazott-hiány egyik okának elhárítására is. Az igy szervezett háztartási munkaközvetítés mellett a háztartási alkalmazott helynélkülisége már csak akkor fordulhat elő, ha városban tényleg minden gazda bir háztartási alkalmazottal. Ellenben az iparszerii decentralizált közvetítés mellett a munka- nélküliség abban is gyökerezhetik, hogy a létező üres munkahelyeket nem hozzák a háztartási a kai- mazott tudtára, vagy fordítva a gazda nem találja meg a megfelelő háztartási alkalmazottakat, jóllehet ilyenek a városban vannak. De egyben nyilvános szervéül is szolgál a hatósági közvetítő a munkakerülő (facér) háztartási alkalmazottak ellenőrzésére, amely, miután legnagyobbrészt nőkről vau szó erkölcsrendészeti és társadalomerkölcsi szempontból' felette nagyjelentőségű s organikus összeköttetésbe hozható majdan a létesítendő szociálpolitikai intézmények körébe tartozó eljárásokkal. A he'y, illetve munkanélkülinek ugyanis első kötelessége, hegy törekedjék munkát szerezni, mert a munkanélküli nyilvános védelme csak ott foglalhat helyet, hol igazolva van az, hogy alkalmaztatást azon időben egyáltalán nem szerezhet. Ha van olyan hely, illetve munkaalkalom, melyet a háztartási alkalmazott rögtön elfogadhat, s szociális védelemnek egyáltalán helye nincsen, miután ä munkakerülők, mint a nemzet gazdasági életének kárt okozói, társadalomerkölcsi szempontból a. szociái-politika kedvezményezésére néni méltók. De fontos >a hatósági háztartási munkaközvetítő >. ; játék, a dohány vagy a hajnali lefekvés mámora. Ezeknél a művészet, költői kifejezéssel, az élet méze és likőrje, amin kivid nem tudnak semmit, amitől nem várnak, másít, csak gourmande-szenzációkat, azt kívánják, amit falánk és dicső rómaiak, lucullusi lakomáikon dőzsölő, agyontáplálkozott patríciusok cselekedtek, pávatollal csiklandván csömörbe fáradt és újra éhes, epikureusi szomjúságtól égő torkukat. Ezek az esztéták, smokkok, a múlt századvég kultúrájának ma kissé már beporosodott típusai. Ezek a nagyképü finomkodók, ezek a feminin lágyságu, minden férfias energiából kivetkőzött széplelkek, Scböngeistok. Ezek a művészet félénk gyereksirói, szenvelgői és fontosko- dói. Ezek az iskolás illendőségen, szabályokon, külsőségeken, semmiségeken nyargalok, akik jártak már Rómában. jártak Firenzében, jártak az Ufl'iziben és bedek- ker-áh-ilattal állnak meg minden előtt, legyen ez bár jelentéktelen törmelék, akik olvastak műtörténelmet és ennél a két szónál, ennél a fogalomnál, régi házak, diadallal kiáltanak föl, ah a renaissance, óh a barokk, ah 1. Napoleon és a Biedermaier szép vonalakat, szép görbéket, szép felületeket vesznek észre, csak azt nem veszik észre, ami ezekben a dolgokban emberi. Csak emberi dokumentumnak nem látják az architek- turál. Csak emberi érzéseket nem szakítanak föl bennük régi házak, amelyekben valamikor lüktető, hangos és gőgös éle! volt, amelyek egy más idegii generációt szolgáltak, más miliőt, célt, kényelmet, más szükségszerűségeké*, amelyeknek falai közt egy darab történelem temetkezik: lelkes erőlködések, elröppent vágyak, kihűlt leheletek, egy csomó gondolat, egy darab emberi vegetálás, kéj, ábránd és hiábavalóság. 11. Ragyogó, napos, picin-air időben kell bekóborolni Budának azt a részét, ahol minden négyszögméiert emléktáblával jelölhetne meg a hálás utókor. Egészen mások ilyenkor azok a házak, amelyek felszeg kis törpék módjára, sűrű rajban kerítik körül a Mátyás-templomot. Egészen más az arcuk: nyíltak, beszédesek, vidámak és közlékenyek. Nem oly leverőek, nem oly szomorúak, mint beborulI, esőre álló, fázós, párákkal, mérges ködökkel terhes -napokon, amikor órákig el lehet várni, áruig kinyílik egy:egy tenyérnyi széles ajtó, csikorog valami sok vihart ért nagykapu s élő tény. által vezetett nyilvános munkapiac-kimutatás abból a szempontból is, hogy a községi kormányzat megokolt véleményt alkothasson arról, hogy az igazgatása a'att álló területen a háztartási alkalmazott viszonyok megnyugtatók-e, vagy pedig a családi és a társadalmi életet érintő háztartási alkalmazott- hiánnyal áll szemben. E két mozzanat állandó megfigyel cső szolgáltathat kellő alapot és útmutatást a városi hatóságoknak arra, hogy a munkapiac alakulására megfelelő szociális politikával hassanak közre és a lakossággal szemben megfelelhessenek azon kötelezettségnek, amelyek a társadalmi jólét előbbreviteie tőlük e téren méltán megkíván. Mindezen célokat azonban nézetünk szerint csak ugy szclgáljuk helyesen, ha a szervezendő hatósági közvetítő minden rendőri, minden bürokratikus jellemtől mentesítve lesz, valamint nem viseli a jótékonyság jellegét, hanem hivatásának, rendeltetésének megfelelően, kizárólag mint egy nemzetgazdasági szervezet működik. Külföldi hatósági közvetítés nyújtotta tapasztalat szerint a közvetítés e fajtája a közgazdasági tevékenységre azért is kiválóan alkalmas, mert személyzete állandó alkalmazásában a felek egyéni tulajdonságai és igényeit jobban kiismerheti és a közvetítés gyakori voltát nem fogja az iiz'et anyagi érdekének tekinteni. Emellett a férfi- és nőháztartási alkalmazottak, valamint a magasabb képesítéssel bíró alkalmazást keresők egymástól elkülöníthetők s igy a női osztályok kizárólag női hivatalnokok vezetésére bízhatók, kikkel szemben úgy a házíasz- szonyók, mint a háztartási alkalmazottak bizalma fokozottabb mértékben fog megnyilvánulni. Ha még' hozzávesszük, hogy a női osztályok működése felett való felügyelet gyakorlása és háztartási munkaközvetítés helyes irányban való vezetése céljából a választmány nőkből fog szerveztetni, kik mintegy közvetítői lesznek a háztartási alkalmazottak javára irányuló társadalmi politikának és a szervezetvédee lemnek; bizonyára a háztartási munkaközvetítés újabb szervezete oly szerepet fog betölteni táx-sa- dalmi életünkben, melynek nemes hatását a családi béke s a háztartási alkalmazottak gazdasági és szociális helyzetének előbbreviteie tekintetében ma ni égnem is sejthetjük. Amennyire célhoz vezetőnek tartjuk a házi háztartási alkalmazottak hatósági közvetítését, mely már általánosságban, a munkapiac szervezésére és a közvetítés pártatlanságának teljes biztosítására szolgálna, époly elhibázott volna, ha a munkaközvetítés, a háztartási munkaközvetítés az ipari munkaközveti- mimbaközvetitő-intézet alosztályaként kezeltetnék. Mert bizonyára, nem szorul bővebb indokolásra, hogy a háztartási munkaközvetítés azipari munkaközvetítési tevékenységtől mennyiben kii’önbözik, ami egyben azt is bizonyítja, hogy a háztartási munkaközvetítés irányítását és vezetését, az ipari munkaközvetítés intéző szervétől minden városban különálló két pap, két tiszt, vágj7 öreg házaspár siet, csoszog kimért s szinte ijesztően kongó léptekkel a gyászosan égő lámpások alatt s mint sötét és füstös árnyék hirtelen eltűnik. Budán tudniillik, ebben a részben sohase jártam, hogy ne jött volna szemközt két pap, két tiszt vagy régi német vicclapok metszeteire, kakukos zenélő órák és időmérők főkötős, Biedermaier figuráira emlékeztető házaspár. Budán, ezen a vidéken, fél nappal hamarább sietnek aludni az emberek, nehogy lekéssék a kapupénzt, a tizenkétórás polgári nyugalmat. Más az alvásuk, más a mozgásuk, járásuk és gesztusuk ritmusa, más az a tempó, amelyben élnek, dolgoznak, diskurálnak és meghalnak. Alattuk egy nagy, íöl-föl- riadó, idegesen pihegő város. Alattuk fáradl, zaklatott, ezer bajtól kergetett millió, — itt muskátli nyílik apró ablakokban, köcsögből isszák a tejet s nyáron, reggel haltkor már piros arccal énekelnek az udvaron. Alattuk egjr zsongó kőerdő tömérdek izgalma, lármás vinrasztók, nyitott kés, vásárolt öröm, színes, bűnös, orgyilkos éjjel, — itt ráérnek harisnyát kölni, dominózni és kávénénikézni. Itt mindenki ismeri egymást, tartják a szomszédságot, közös az időtöltés, egyformák az élvezetek, bánatok és szórakozások. Itt vannak még alacsony tetejű korcsmák, ahol vigyázni kell, ha fölkelsz, ahol kerek faasztaloknál hosszan, csöndesen ülnek veterán barátok, dicsérik az idei termést és ez minden dorbézolás. Ide lassan, nehezen, csigalépcsőn érnek föl a szenzációk, mire főtérnek már nem íT szenzációk. elvesztik élüket, lefokozódnak és elhalványulnak. Itt szépen összehajtják és elteszik az újságot, kivágják a regénycsarnokot, birssajtot pakkolnak külpolitikai bonyodalmak távirataiba. Farsangos kedvű alkalmakkor itt még divatoznak a „Krüntzchen" hagyományai, hófehér hölgyek könnyes szemmel mutogatják a selyemtunikát, krinolinit, amiben Lanner melódiáira Hindiért táncoltak koszorúval a fejükön. Hímzett képek, házi áldások.. remetei szűz Máriák, préseli virágok, bucsus emlékek lógnak a falon. Százéves cukrászreceptek, Kossulh-bankók, koronázási babérlevelek sárgulnak a fiókban, családtörténeti jelentősége, gyöngéd és hamvas tradíciója van mindennek, kezdve az aj lók il incstől az almáriumokon statisztáló filigrán por - celláitokig. Dömötör István. (Folytatás a jövő számban.)
