Uj Budapest, 1922 (2. évfolyam, 1-41. szám)

1922-01-26 / 4. szám

1922 farín tin 26 UJ BUDAPEST 3 építkezés ma milliókba kerülne. A. Vásárt ezért ebben az esztendőben még' a városligeti Tpar- esarnokban fogjuk rendezni. — Mivel azonban csak a legutóbbi vásár al­kalmával is a jelentkezők egész tömege szo­rult ki az Iparcsarnokból azért, mert nem volt elég helyünk, a főváros és a Vásár vezetősége között tárgyalások indultak meg abból a cél - 1)61, hogy az Iparcsarnokon kívül megfelelő helyet biztosítsunk a jelentkezőknek. Az erre vonatkozó tárgyalások már befejezést nyertek és azok eredményeképen jelenthetem, hogy az Iparcsarnok háta. mögött, a csarnok és a Her- mina-ut közötti szabad, részen nagyobb terüle­tet enged át a főváros a Vásár céljaira. Ezen a területen ideiglenes épületek fognak emel­Néliány hónappal ezelőtt Sipöcz Jenő ár. pol­gármester cikke jelent meg az Uj Budapest­ben, mely bejelenti a. fővárosi törvény revízió­ját, leszögezvén egyben azokat az alapelveket, amelyeket a főváros vezetősége a fővárosi tör­vény revíziójánál megvalósitandóknak tart. Az ügy azóta a megvalósulás stádiumába lé­pett, amennyiben a főváros törvényhatósági bizottsága húsz tagú albizottságot küldött ki a törvény revíziójának előkészítésére, amely már össze is ült és megfelelő tervezet előterjeszté­sére utasította a közjogi ügyosztályt. Ez az előterjesztés, sajnos, még nem készült el, holott igen fontos, hogy minél előbb megle­gyen a revízió és az uj törvényhatósági bizott­ság választása, már az uj fővárosi törvény sze­rint történjen. Elhatároztuk, hogy állandóan felszínen tartjuk ezt a kérdést, melynek meg­oldása a főváros vezetőségének és a Keresz­tény Községi Pártnak egyik legfontosabb fel­adata, mely alapjaiban érinti a városháza ke­resztény renaissancát és a jövők Igen érdekes Szabó Imre dr. tiszti főügyész alább közölt nyilatkozata, mely a fővárosnak az uj tör­vényre vonatkozó kívánságait körvonalozza az autonómia teljes védelmével. A városi közigazgatás csak az önkormányzat elvi alapján épülhet fel, de nagyobb önállósággal, mint amit a főváros részére a mai törvény biztosit — mondotta munkatársunk­nak a főügyész ur. —• A mai önkormányzat csak abban áll, bogy a kormányhatalom intézkedéseket nem kényszerithet rá a fővárosra, de a túlzott ícleb- bezési és jóváhagyási jog révén mindent meg­akaszthat s az önkormányzat akaratának érvénye­sülését lehetetlenné teheti. Láttuk ezt például a Városi Színház bérleténél, ahol a kormány még azt is meggátolta, hogy a főváros egyenlő feltételek mellett a saját színházát annak adja bérletbe, aki­nek akarta. Ez a hatalmi gyámkodás megakasztja a városi ügyek helyes és gyors elintézését s az elvi­leg biztosított önállóságot és önrendelkezési jogot a gyakorlatban a semmire redukálja. A jóváhagyási jogot korlátozni kell a költségvetésre és zárszám­adásra, a szabályrendeletekre és a kölcsönökre. Ezeken kivül a felügyeleti jogkör csak abban állhat, hogy a kormány az önkormányzati ügyekben a hatáskör túllépésével, vagy törvényellenesen hozott I határozatok végrehajtását felfüggeszthesse, amikor is a törvényesség kérdésében végrehajtását felfüg­geszthesse, amikor is a törvényesség kérdésében a közigazgatási bÍróság dönt, hogy az ügyvitelt és a pénzkezelést megvizsgálhassa s végső esetben a fő­várost törvény szerint terhelő kötelezettségeket a főváros költségére elvégeztethesse. Önkormányzati ügyekben a felebbezési jog eltör- lendő, csupán közérdekből lehet felebbezési jogot adni a polgármesternek s a tiszti főügyésznek. •Azokban az ügyekben, amelyek az állami közigaz­gatás közvetítésére vonatkoznak, a felebbezési jog meghagyandó, de mindenki csak a saját ügyében élhessen felebbezéssel. A közgyűlés hatáskörébe csak önkormányzati ügyek s azok közül a fontosak tartozhatnak, Ilye­nek: költségvetés, zárszámadás, szabályrendeletek alkotása, kölcsönök, nagyobb vagyon szerzése vagy elidegenítése, főtisztviselők választása, általános felügyelet és ellenőrzés s a politikai jogok és az inditvány'ozási jog gyakorlása. A közgyűlés a hatáskörébe tartozó ügyek véle­ményezésére bizottságokat küldhet ki. Az önkormányzat minden más ügye égy újonnan létesítendő szervre bízandó, mely egyharmad rész­ben a polgármesterből, alpolgármesterekből, t. fő­ügyészből, t. főorvosból, főszámvevőből s a tanács kiküldött tagjaiból, kétharmad részben a közgyűlés által saját kebeléből a kisebbségi elv alkalmazásá­val választott tagokból állana. A tanács hatásköre: közigazgatási hatóság első vágj'' másodfokon az állami közigazgatás közvetítése körébe tartozó feladatok tekintetében, az önkor­mányzati ügyek előkészítése és javaslattétel, a fő­város vagyonának, jövedelmeinek kezelése, a köz- igazgatás vitelének, a főváros pénztárainak és hiva­talainak felügyelete és ellenőrzése, megválasztása azoknak a tisztviselőknek és alkalmazottaknak, akiknek választása a közgyűlés, kinevezése a pol­gármester hatáskörébe nem tartozik. A tánpes tagjai: a polgármester, az alpolgármes­terek, a tanácsnokok, a t. főügyész, á t. főorvos és a főszámvevő. Á. törvények, kormányrendeletek és szabályrende- { létek, a közgyűlés, az újonnan létesítendő szerv s a kedni, amelyekben azután elhelyezést találnak a kiállítók. Hangsúlyozom, hogy ideiglenes és bármikór eltávolítható épületekről lesz szó, ame­lyek, ha a lágymányosi telken lesz a Vásár megrendezve, azonnal lebonthatók, úgyhogy a Városligetet nem csúfítjuk el. A. Vásár rendezésére bécsi mintára valószí­nűleg részvénytársaságot fogunk alakítani, amelyben az ingyen átengedendő területeken kivül egymillió koronával vesz részt a főváros. Én a magam részéről ezt a részvénytársasági formát tartom a legmegfelelőbbnek, hogy a Vásár vezetésében megfelelő rész biztositassék a fővárosnak, hogy ilyképen Budapestet iga­zán a Kelet felé irányuló kereskedelem és ipar gócpontjává lehessük. tanács határozatainak végrehajtása, a polgármester felügyelete és ellenőrzése mellett az illető tanács­nok feladata. A tanács és az újonnan létesítendő szerv s a köz- gyülés határozatai ellen közérdekből a t. főügyészt felebbezési jog illeti meg. A polgármester: elnöke a tanácsnak, az njonnan létesítendő szervnek s a közgyűlésnek; rendelkezik a főváros tisztviselőivel és alkalmazottaival, kine­vezi. az ideiglenes alkalmazottakat, altiszteket, szol­gákat, gyakorolja az utalványozás jogát, rendelke­zik a karhatalommal, felügyeli és ellenőrzi a köz- igazgatás menetét és vitelét s a hivatalokat. A polgármester és az alpolgármesterek hat évre, a több főtiszt viselő és tisztviselő élethosszigtánra vá­lasztandó. A fegyelmi jogot a tisztviselők fölött a tanács két tagjából s a közgyűlés három tagjából három évre választott fegyelmi bíróság, az ideiglenes alkalma­zottak, altisztek és szolgák felett a tanács kiküldött három tagja gyakorolja a szóbeliség és közvetlenség, a vád és védelem elveinek alkalmazása mellett. A vádat a t. főügyész képviseli. A fegyelmi eljárást a t. főügyész indítványához képest a polgármester és a közgyűlés, a polgármester ellen a közgyűlés1 és a belügyminiszter rendeli el. A fegyelmi bíróság- hatá­rozata ellen a közigazgatási bírósághoz, a tanácsi bizottság határozata ellen a. fegyelmi bírósághoz egy­fokú panasznak Atan helye. Az összeférbetelenség- kér­désében ugyanazon eljárással és jogorvoslattal, mint a 'fegyelmi ügyekben, a fegyelmi biróság határoz. Az elöljáróságok meghagyandók,. hatáskörük- tágítandó. A közmunkák tanácsa eltörtemló. Az uj fővárosi törvény alapelveire vonatkozólag munkatársunk megkérdezte Petrovácz Gyula bizott­sági tagot, aki elsősorban á kerületek számának sza­porítását tartja az uj törvény alapvető szükségessé­gének. A Keresztény Községi Párt programmpontjai- nak egyik leglényegesebbike: az nj fővárosi törvény megalkotására vonatkozó ígéret — mondotta Petro­vácz. — Eddigi másfél éves működésünk alatt komo­lyabb lépés ezen Ígéret beváltására nem történt, a közgyűlés által kiküldött 20-as bizottság eddig ér­demleges munkát nem végezett. Itt a legfőbb ideje, hogy a komoly munkához hozzálássunk, nehogy a nemzetgyűlés példájára adó­sak maradjunk oly alapvető kérdések megoldásával, melyekkel hosszú időre rányomhatjuk a székesfővá­rosra az első keresztény többségű közgyűlés keresz­tény gondolkodásának bélyegét. A sok probléma kö­zött, amely az uj fővárosi törvény megoldásával meg­oldásra vár, jövőnk szempontjából egyik legégetőb­ben megoldandó kérdés a közigazgatási kerületek uj beosztása, illetve ezek száméinak szaporítása. Az 1872. évben megállapított 10 közigazgatási ke­rület ma —• 50 évvel később — anakronizmus! Lehet, hogy 50 évvel ezelőtt területileg is, a lakosság szám­aránya szerint is, ez a beosztás megfelelő volt, de azóta a város akkorát fejlődött, a népesség oly je­lentékenyen szaporodott, hogy a város az ötven év előtti ruháját kinőtte, fejlődése és szabad mozgása megkívánja, hogy uj ruhát adjunk neki. Ha ránézünk a székesfőváros térképére fel fog tűnni, hogy mily óriás területet foglalnak el az 1., VI., VII., IX., és X. közigazgatási kerületek szemben a többivel! és hogy ezeknek nem centrálisán elhelye­zett hatóságait és hivatalait mily óriási távolságok­ból. 5—G kilométerről kell megközelítenie annak a szegény ügyes-bajos embernek, aki a város külső részein él. Mekkora időveszteséget, mekkora költsé­get jelent ez. a nagy, távolság ezeknek a szegény em­bereknek és ne felejtsük el: ezek a mi véreink, ezek keresztények és magyarok, tehát méltán elvárhatják, hogy tegyünk értük valamit. Hogy ezzel szemben a város belsejében lakó jövevények előnyben részesül­nek az tagadhatatlan, mert hisz közel vannak min­denhez. A közigazgatásra magára is teher ez a nagy területi kiterjedés, sokkal nagyobb személyzetet kell az i’y kerületekben fenntartani, és mégis rossz az adminisztráció. De még rosszabb képet kapunk, ha a főváros lako­sainak elosztását az egyes közigazgatási kerületek között vizsgáljuk. Kiderül, hogy a város lakosainak nagyobbik fe’e él a VI., VII. és VIII. kerületekben, míg a többi 7 kerületben a kisebbik fele oszlik el. Ebből mlegint az következik, hogy ennek a 3 kerület­nek több adminisztrációs munkája van. mint a többi 7-nek együttvéve, hogy ezekben a nagyszám­mal beosztott tisztviselők is lélek nélküli gépekké változnak a sok munka alatt és alapos, körültekintő munkára idejük nem is lehet. Ennek ismét csőik a kerületek külső felén lakó keresztény lakosság látja kárát: melynek bajait a közigazgatási tisztviselők nem is ismerhetik. Ezért mellőzhetetlen a kerületek számúnak szapo­rítása. A pesti oldalon jelenleg a történelmi jellegű és lezárt területit Belváros körül legyezőszerüen , nyúlnak ki a kerületek a főváros határáig. A jövő­ben szükséges volna, hogy ezek a mag körül tie egy. hanem két gyűrűben helyezkedjenek el. A belső gyű­rűnek határait a Haller-utca, Orczy-ut, Köztemető­ül t, Rottenbiller-utca, Sziv-utca, Ferdinánd-hid é« Wahrmann-utea képezhetné, azaz egy 2—2% kilo­méter szélességű gyűrű tartalmazná a IX., XVII1.. VII., VI. és V. kerületeket. Az ezen kivül eső terület, tekintet nélkül jelenlegi közigazgatási beosztására, felosztható volna 5 kerületre, úgymint: a) A Dunától ai Józsefvárosi teherpálya-udvar vá- gányzatáig terjedő uj X. kerületre, melyben a Gu­bacsi-dűlő, Közvágóhid-dülő, Tisztviselőtelep és Nép­liget foglaltatik^ b) a tulajdonképeni Kőbányát ugyancsak a vasútvonalig — magában foglaló XI. kerületre; c) a kőbányai vasúti vonaltól a Thököly-utig ter­jedő XII. kerületre, mely ístvánmezőt, Zuglót és Törökőrt foglalja magában; • cl) a Thököly-uttól a nyugati pályaudvar vágány- zatáig terjedő XIII. kerületre a. Herminamezöre és e) ia nyugati pályaudvartól a Dunáig terjedő XIV. kerületre, mely a Lőportár-dűlőt és Angyalföldet foglalná magában. Ezek területileg is, a lakosság számaránya szerint is közelítőleg egyenlő nagyságú és kivétel nélkül ke­resztény többségű és jellegű uj kerületek volnának. A budai oldalon; én meghagynám a Belváros mintá­jára I. kerületnek a Várat az ő legszűkebb környe­zetével, mint történelmi jellegű és lezárt területű ke­rületet. Meghagynám változatlanul a II. és III. ke­rületeket. Ellenben feltétlenül létesítendőnek tarta­nék a jelenlegi I. kerület többi részének megosztásá­val egy Iágymányos—kelenföldi és egy tabán—• krisztinavárosi kerületet, mint XV. és XVI. közigaz­gatási kerületet. így a jövőben a főváros 16 közigazgatási kerületre oszolnék és ennek közigazgatási előnyein kivül vol­nának politikai előnyei is.­Feltétlenül helyes és fenntartandó az az elv, hogy a közig-azgatási kerületeknek — különösen ha azok területileg is, a lakosság száma szerint is arányosan vannak megállapítva —• a városházán egyenlő súlyúk legyen. Eddig a 10 közigazgatási kerületből 3 volt olyan, amelyben a keresztény gondo’at nehézségekkel találkozott, azaz 30%. Az uj 10 kerü'etből is csak, 3 maradna a kereszténységtől idegen jellegű, azaz 19%. mig 13 kerület, azaz 81% keresztény többsége vitán Í felül állana.------------­-----------------------------------------------­• es Gtücksthal Samu dr. aki sokat szereplő tagja volt a régi közgyűlésnek, de az újat még nem érdemesítette arra, hogy ott köz- kincesé tegye nagybecsű véleményét, most végre sza­vát hallatta egy elöljárósági jótékonysági értekezle­ten. A. Lipótváros derék atyja azt a szerény indít­ványt kockáztatta meg, hogy a. polgármesteri nyo­morékakciót más valakiről nevezzék el, mert Sipöcz Jenő dr. neve rontja az akció sikerét. Hogy mennyi­ben és miért bontja, azt nem árulta el Glücksthal Samu clr., aki arról is elfelejtett nyilatkozni, hogy Sipöcz Jenő clr. helyett az ő saját legbecse­sebb vagy kinek a nevéről nevezzék el a jóté­konysági. akciót. A nyomornak nincs felekezete, de nincs politikája sem, és Glücksthal ur a legutolsó, akinek joga van efajla zavartól,ózó indítványokat vetni a köztudatba. Glücksthal ur még egyetlen fil­lért sem juttatott a nyomorakciónak, annak ülésein részt nem vett, ugyanakkor, amikor ellenzéki érzü­letben igen, de a fogadatlan prokátorságban épen nem társa, Baracs Marcell dr. helyesnek és szüksé­gesnek tartotta, hogy a polgármesteri nyomorakció céljaira nagyobb adományt juttasson. A Glücksthal- féle gyűlölködést még kirívóbbá és még vigasztala­nabbá teszi Baracs Marcell adománya, aki pedig van olyan jó zsidó, mint az OMKE ügyésze. A jótékony­ságot nem szavakkal kell megakadályozni, hanem tettekkel kell gyakorolni. A jótékonyság nem attól függ, hogy ki csinálja, hanem attól függ, hogy meny­nyivel csinálja, minthogy az is egészen természetes, hogy a, főváros jótékony akciójának élén a főváros első polgára áll. Glücksthal indítványa > elfogultság- ról, gyűlöletről, meg nemértésről tanúskodik, de re­méljük, hogy ez a disszonáns hang még a Lipót­városban sem éri el célját és a polgármesteri nyo­morakciónak, amelyet annyi becsületes hittel, őszinte jóakarattal és meleg szeretettel kezdett el Sipöcz Jenő dr., továbbra is meg lesz nem a polgármester, hanem a nyomorgók érdekében a maga nagy sikere. Glücksthal-féle adományok és Samu-féle indilvá- nyok nélkül ... <• A •> Útban az uj Budapest felé Készül a fővárosi törvény revíziója — Szélesebb alapokra kell fektetni a főváros autonó­miáját — A tiszti főügyész revíziós tervezete A kereszténypárt a kerületek szaporításáért

Next

/
Oldalképek
Tartalom