Uj Budapest, 1922 (2. évfolyam, 1-41. szám)

1922-10-25 / 37. szám

1922 október» 25 UJ BUDAPEST 3 ként 370 korona volt, ezzel szemben a mai for­galmi ár köbméterenként mintegy 500 korona. Kőtereinken ez idő szerint több mint nyolcvan­millió korona értékű kőanyag van elraktá­rozva, amely elegendő lesz arra, hogy a jövő hét elején sorrakeriilő munkákat a kedvező időjárás beköszöntekor megkezdhessük. — A jövő évre programmunk nagyobbrészt a meglevő burkolatok jókarbantartásában me­rül ki. A megrongált faburkolatokat a meg­kezdett rendszerben fogjuk kőburkolatokkal kicserélni. A főútvonalakon a megkopott gya­logutak aszfaltburkolatát, valamint az erősen megrongált aszfaltkocsiutak burkolatát is na­gyobb mérvben szándékozunk átfektetni. .Ezen­kívül tervezzük a Ráith GyÖrgy-utca, Vérha- lom-utca, Alberirsai-ut és a Madarász-utcai kislakásostelep összes útjainak makadámszerü burkolását, továbbá az Irányi-utca, Veres Pálné-utca, Papnövelde-utca, Kecskeméti-utca, Allatkétti-körut, Cserhát-utca, He mád-utca, Jiaross-utca, Festetich-utca, Sóház-utca, Bakáts- utca és Elnök-utca bazaltkockakővel és bazalt- fejkővel való burkolását. — Ami a csatornaépítést illeti, — folytatta Fock tanácsnok — befejeztük a balparti fő- vészkiömlő építését, amiáltal a balparti t'őcsa- tornahálózat teljessé vált és a balparti város­részek a belvizokozta elöntések ellen végleg biztosítva vannak. Az előirányzott csatorna- épitóseket bizony nem tudtuk végrehajtani, ezek helyett az állami kislakások épülése foly­tán a Pongrácz-ut és a Juranics-utca egyré- szében kellett megépiteni a közcsatornát. A jövőévi költségvetésbe felvettem a l>od- maniczky-utcai mellékgyűjtő egyrészónok meg­építését, a dunai rakpartok javítását oly- képen, hogy a lépcsős részeket átépítik és a függélyes partfalakat, főleg a hézagok kikené­sével helyreállítjuk. — Dolgozunk a csatornákról szóló szabály­rendelet módosításán oly irányban, hogy a csatornázási járulékok csökkenthetők legye nek, hogy az iingatlantulajdonosok elviselhe­tetlen megterhelése nélkül építhess ük meg a közérdekből szükséges csatornákat. — Az ügyosztály költség-vetésének jelenté­keny részét foglalja el az Aranyhegyi árok második szakaszának a rendezése, amely sze­rint a jelenlegi mederrel párhuzamosan uj medret építünk. Az uj meder' oly mély lesz, hogy a környék magas talaj vízállását jelen­tősen le fogja sülyeszteni és oly nagy szel­vénnyel bir, hogy a tavaszi hóolvadáskor a pilisi völgyből leérkező nagytömegű vizek zavartalan levezetésére is képes lesz. Ez a művelet elkészülte után Óbuda külső részeit teljesen mentesíti az elöntéstől, úgy, hogy ezentúl már nem kell félni még az oly nagy­mértékű hóolvadástől sem, mint amilyen a. folyó év tavaszán is volt. amikor olyan nagy­tömegű viz került az árokban lefolyásra, hogy végzett, a vízellátást biztosítandó, víztornyot épí­tett, javitottta a csatornázást s a sziget bérbeadása folytán, ott már az épületek építése is folyik. A szi­get nyugati partján tervbe van véve villatelep ala­pítása. A törvény a VIII. kerületben volt füvész- kert helyett létesítendő országos növénykertet is a szigetre rendeli telepíteni, amire nézve azonban a tárgyalások nincsenek befejezve. A Margitszigetre vonatkozó törvényi rendelkezés másik részének végrehajtása, t. i. a vételár fejében bizonyos telkek átengedése, ánnak folytán, hogy a főherceg e telkeket egy épitőrészvénytársaságnak eladta, szintén jelentékeny következményekkel járt; a telkek egy része máris beépült s különben a Mar- githid felett álló' nagy modern háztömbök létesiilésé- vel e sokáig- parlagon heverő telkek máris rendel­tetésükhöz jutottak. A hid alatt lévő telkek beépí­tése most van soron. Következő intézkedéseiben a törvény 30 évi rend­kívüli adómentességet biztosit az egész IV. kerület­ben, az V. kerületből a Zoltán- és Zápolya-utc^ kö­zött fekvő dunaszabályozási telkekre, az Országház- térre, Személynök-utcára és a Pozsonyi-utra hom­lokzattal levő telkekre, a Nádor-utcának az Ország- ház-tér—Lipót-körut között fekvő szakaszán, az Alkotmány-utcában, továbbá ezen utca, Nádor-, Koháry- és Balaton-utca között fekvő telkekre, vé­gül a IX. kei*. Közraktár-, Lónyay- és Ráday-utcá- nak a Kálvin-tértől, illetőleg Vámház-köruttól a Bakács-térig, illetőleg Bakács-utcáig terjedő részén legalább kétemelet magasságban 1907 július 1-je után épült s 1Ö18 november 1-éig lakhatóvá tett há­zakra. A rendkívüli adómentesség kedvezménye annyiban is eltér az eddigi ilyen törvényhozási in­tézkedésektől, amennyiben eddig azoknál 30 évi adómentességi időből 15 évig tartott a teljes állami adómentesség, s 15 évig volt fizetendő házadó fejé­ben a tiszta házbérjövedelem 10%-a, a jelen törvény értelmében pedig a teljes adómentesség 18 évig tart, a 10%-os adófizetés pedig 12 évig. A községi pótadó azonban mindig egészben megfizetendő. (Folytatjuk.) Óbuda külső részein csaknem katasztrófa okozójává vált. —- Ezzel a szabályozási munkálattal egyide­jűleg végre fogjuk hajtani a Lőpormalom- diilő lecsapolását és rendezni fogjuk a Római­patak dunaparti torkolatát is. Ilyképen lehe­tővé válik az óbudai ujtemetö tökéletes viz- telenité'SO :ils, ami szintén a jövő év munka- programmjába van felvéve. — Előirányoztuk az 1923. évi inunk a - Programm keretében a Pasaréti-ut melletti csuszamlások megszüntetése érdekében terve­zett víztelenítési munkálatok megindítását és a ferencvárosi helyi kikötő építési munkála­taira. további hatvan millió koronát irányoz­tunk elő. Acsorogni nem a legkellemesebb és meg vagyunk győződve róla, hogy Vájná Ede szive fáj leginkább, ha a kora reggeii órákban a községi boltok előtt a zsírra és tojásra, várók hosszú sorát látja. Ha valamikor igaz­nak bizonyult a közmondás, hogy kritizálni könnyű, de cselekedni nehéz, akkor kétszeresen igaz ez az ácsor- gás esetében, amikor a kritika és a rekrimináció áradata zuhog a szerencsétlen közélelmezési ügy­osztályra, A kritikus urak azonban elfeledkeznek arról, hogy amikor az ácsorgás megszüntetését kö­vetelik, egyben nem jelölik meg azt a csodatévő gyógyszert, amely ezt a, súlyos és veszedelmes beteg­séget gyógyítani tudná. Mert azt, reméljük, senki- sem tételezi fel, a. derék Vájná tanácsnokról, hogy készakárva ácsorogtatja az embereket, és nem ve­zetné be az élelmiszerelosztás helyesebb és jobb módját, ha valahol a világon lenne ilyen mód. Mióta azonban hatósági élelmiszerelosztás van, Londonban éppen úgy mint Moszkvában, Becsben éppen agy mint Budapesten, azóta van ácsorgás és amit nem tud. sem a moszkvai szovjet közélelmezési diktátora, sem. a londoni lordmajor, azt nem illik és nem szabad követelni a főváros tanácsától sem. A tífusz széru­mát fel lehetett találni, arra is remény van, hogy a spanyolbetegség kórokozóját megtalálják, de olyan orvosság, amely az ácsorgást meggyógyítaná, egy­előre nincsen, Egy orvosság lenne: a polgári rend, a kínálat és kereslet egyensulybahozatala: a béke, béke, béke! De hol vagyunk ettől, Bécsben éppen úgy mint Berlinben, sőt éppen Budapesten . . . A fővárosi tejhivatal mindenesetre tiszteletreméltó intézmény és he vonjuk kétségbe, hogy Moussong tanácsos ur, aki esztendők óta áll a hivatal élén, szakértelemmel és buzgalom­mal teljesiti kötelességét. Azt azonban igazán nem vagyunk képesek megérteni, hogy a Tejhivatal igaz­gatójának szive miért van vajból, amikor, ha még volna köböl is. sem lehetne eléggé kemény és rideg a tejvállafatokkal szemben. Mert amit ezek a garázda legények művelnek, az már igazán tűrhetetlen, nem­csak a tejhivatali adminisztráció, hanem a. főváros közönsége számára is. A tejkartell csak legutóbb emelte 45 koronára a tej literjét, ma már 56 koro­náért mérik a tejet, de azzal fenyegetőzik, hogy no­vember elsejétől 70 koronába fog kerülni a csecse- nem ugyan abból a célból, hogy olcsóbbá tegyék a tejvállalatok, amelyek különben most már hivatalo­san is üzemkoncentrációt, azaz kartellt terveznek, ne mugyan abból a célból, hogy olcsóbbá, tegyék a tejet, hanem hogy a megnövekedett termelési költsé­gek idején is biztosítsák a régi osztalékot, nem a legkeztyüsebb kézzel bánnak a fővárossal, még csak megértjük, hiszen a magántőke sohasem szokott ön­zetlen lenni. Hanem, hogy a főváros nem tud kör­mére. koppintani a Drégely-utcai különítménynek és nem, tudja stern-teleniteni a főváros tejellátását — az olyan megbocsáthatatlan gyengeségre mutat, amelyet a tanácsnak sem szabad eltűrnie. A fekete küldöttség, amely hétfőn a városházán járt, nem a. legjobb ha­tást tette e sorok szerény Írójára, bár kéményseprő­vel találkozni már a legrégibb álmoskönyvek szerint is szerencsét jelent. A kéményseprősegédek úgy ordí­toztak a városháza ódon folyosóján, hogy még azok a rakoncátlan kisgyerekek is a mamájuk szoknyája mellé bújtak volna, akik általában el sem hiszik, hogy haragos kéményseprő is van a világon. A ké­ményseprők, nem kéményt seperni jöttek a város­házára, sőt vezérük, aki egyrészről kéményseprő- mester, de másrészt, sőt főképen városatya, ez alka­lommal nem a maga' kéményében sepregetett, hanem a város portáján sepregetett, kölcsönkérve iparos- társa, a sanda mészáros bárdját, aki máshova néz, mint ahova vágni akar. A bizottsági tag ur, aki a kémények fejtekén nem igen szokta az összeférhetet­lenségi törvényt olvasgatni,, ártatlanul és szelíden a segédek érdekében kilincselte végig a kormos gyüle­kezet élén a polgármestereket, bölcsen hallgatván árról, hogy amikor a segédek részére kér több jöve­delmet, akkor a maga hitbizományi vagyonának ép­ségét akarja megőrizni, persze a főváros bőrére. Mert végeredményben arra megy ki a játék, hogy a fő­várost lehessen megint megnyuzni, aminthogy a ké­ményseprők azért .tartják olyan fontosnak saját kü­lön kéményseprő-városatyájukat, hogy a kerületi be­osztáson ne essék valahogy csorba és továbbra is épen maradjanak a kémény seprő-domíniumok . . . HÍREK • • • A polgármester betegsége. Mint sajnálattal értesülünk, Sipücz Jenő dr. polgármester to­rokgyulladásban megbetegedett és az ágyat őrzi. A polgármester saarbrückeni útja alkal­mával hült meg, meglehetősen súlyosan, úgy, hogy a betegség lefolyása három-négy hétig is eltarthat. Lapzártakor kapott információnk szerint azonban Sipőcz Jenő dr. már a javulás alján van, teljesen lázmentes, de orvosai taná­csára hivatalát csak hetek múlva foglal­hatja el. A sajtó köréből. A kormányzó Hozma Miklós őr­nagyot, a Magyar Távirati Iroda vezetőjét, minisz­teri tanácsossá nevezte ki. Kozma Miklós kinevezése elismerése annak a nagyszerű európai látkört és tu­dást bizonyító munkának, amellyel a forradalmak után a Távirati Iroda hírszolgálatát megszervezte és kiépítette. Kitüntetéséhez őszinte szívvel gratulá­lunk. — A miniszterelnök Hővel Béla dr. miniszteri osztálytanácsost, a miniszterelnökségi sajtóiroda ve­zetésétől saját kérelmére felmentette és a sajtóiroda vezetésével Ángyán Béla dr. ügyvédet bizta meg, akit a kormányzó miniszteri tanácsossá nevezett ki. Hisszük, hogy azok a nagy feladatok, amelyek a miniszterelnökségi sajtóiroda vezetésével járnak, egész embert találnak az uj sajtófőnökben, aki a napilapokban megjelent nyilatkozata szerint, meg­értőén és szeretettel igyekszik a sajtó problémáit megoldani. Sajtófőnök-helyettes továbbra is Szudy Elemér miniszteri osztálytanácsos marad, aki nagy­szerű újságírói tudással és ügyszeretettel tölti be esztendők óta nehéz állását. Befásit.ják a Köztcinető-utat és a Kőbányai-utat. A forradalmak alatt kivágott és ellopott fasorok pótlá­sát megkezdte az illetékes ügyosztály, bár ezen a téren a közállapotok mégsem kedvezőek, mert az el­ültetett facsemetéket a pesti oldal külső részein a szegénysorsu lakosság többizben kiása és eltüzelte. A főváros most elhatározta a Köztemető-ut és Kö- bányai-ut gyalogutainak befásitását. E két útvonal fásítása céljából, több mint ezer darab facsemetére van a fővárosnak szüksége. Ezzel egyidejűleg rendbe­hozzák a Rókus-kórház előtti parkot, a Mátyás-téri és a Liget-téri parkot. Iskolai hírek. A székesfővárosi Iparraj ziskola építőipari téli tanfolyamára jelentkezőket október hó 24-től kezdődőleg naponként délelőtt 11 és 1 óra kö­zött az igazgatósági irodában (IX., Oroszlán-u. 1.) írják be. E tanfolyamra jelentkezhetnek: kőműves, ács- és kőfaragó-segédek és tanoneok. A jelentkezés­hez szükséges: iskolai bizonyítvány, erkölcsi bizo­nyítvány, orvosi bizonyítvány, munkakönyv, illetve tanonjeszerződés. A beiratás alkalmával fizetendő: beiratási dij -40 kor., tandij 600 kor., biztosítási dij ,100 kor. A pót- és javító-vizsgákat október hó 31-én d. e. 9 órakor tartjuk meg. A székesfővárosi Iparrajziskola svájci rendszerű géphimzőtanfolyamot nyit, melyre mindkét nembeli tanulók felvétetnek. A tanfolyam gyakorlati munkál­tatás alapján felöleli a gépeken előállítható hímzések és csipkemunkák összes fajtáit. Beiratkozni lehet na­ponta d. e. 11 és 12 óra között az Iparrajziskola IX.. Oroszlán-u. 1. sz. a. irodájában. 50-ik előadásán túl is utolsó helyig megtelik az Andrássy-uti Színház nézőtere, a közönség szűnni nem akaró kacagással és tapssal kiséri a kitűnő mű­sor darabjait, tréfáit és magánszámait. „Raguza hercege“, a Városi Színház szerdai bemu­tatója a szereposztás, rendezés és kiállítás tökéletes összhangjával és gazdagságával igazi esemény. Je­szenszky Gyula, a fiatal zeneszerző, friss hangjával, pezsditő zenei egyéniségével és komoly készültségé­vel uj szint jelent a magyar operettmuzsikában. Bus Fekete László bevált színpadi érzéke, regényes, hol vidám, hol megható meseszövése a zenés színpad te­rületén is nagy meglepetés. Petráss Sári, az ünnepelt primadonna, egy elragadó milliomosleány, aki bátran és ellenállhatatlanul harcolja ki boldogságát. Atyja, az uj gazdag fakereskedő, Boross Géza derűs alakítá­sában, nyárspolgári Ízlésével a világfürdő választé­kosságában mindenkit megkacagtat. Sziklay József, aki ezer ötlettel és ezer fogással rendezte a darabot, Gojkó herceg szerepében a hercegi korona méltósága és a cirkuszi bűvész olcsó dicsősége között elbűvölő táncot jár, tele élethiiséggel és boszorkányos átvál­tozó készséggel. Tisza Karola katonás, bővérű francia kisasszonya ragyogó táncaival, Szentmihályi Tibor, az Operaház jeles hőstenorja elegáns diplomatája, aki tüneményesen énekel, Horti Sándor bohózatos udvarmestere, Örley Flóra vén kisasszonya, Gábor, Sik, Pázmán, Tarnay mulatságos alakításai, az Opera­ház balettje, Fridi Frigyes karmesteri munkája, a primadonnák kápráztató divatreviit jelentő öltözékei tartós, nagy sikert ígérnek a Városi Színháznak. Az uj operett a szerdai bemutató után csütörtökön, pén­teken, szombaton, vasárnap és a következő hétfőn van műsoron. Hétfőn a „Pillangó kisasszony“, kedden a „Tosca“ s vasárnap délután Aquila Adler Adelina fölléptével a „Rigoletto“ kerül színre. A Vígszínház jövő hete is a két szenzációs siker, a „Cserebere“ és a „Három nővér“ jegyében fog le­folyni. A „Három nővér“-t kedden és pénteken játsz- szák. Hétfőn lesz a „Cserebere“ ötvenedik előadásá­nak jubileuma. „Szép Heléna“ a Bíaha Lujza-szinházban. Offen­bach klasszikus operettjét, „Szép Hellénát“ újítja fel kedden, október 31-én a Blaha Lujza-szinház. A régi Népszínház fénykorának emlékei fognak megeleve­nedni, mert az örökszép darab teljesen a régi eredeti formájában kerül színre. Az előadást, melyhez Básthy

Next

/
Oldalképek
Tartalom