Uj Budapest, 1922 (2. évfolyam, 1-41. szám)
1922-01-03 / 1. szám
//. évfolyam Budapest, 19 J2 január* 3 1. szám 71 Keresztény Községi Párt hivatalos lapja ♦ Megjelenik minden szerdán ♦ Előfizetési ára: Egész évre 440 K ♦ Félévre 220 K ♦ Negyedévre 110 K ♦ Egyes szám ára 10 K ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal: V., Kálmán-utca 20. ♦ Telefonszám : 63-10. ♦ Felelős szerkesztő: Dr. Doby Undor Boldog ujesztendőt Iciváimnk mindenkinek, aki szivén hordja az nj Budapest megvalósulását. Boldog ujesztendőt, békés és munkás esztendői kivárniuk a Keresztény Községi Pártnak, lankadatlan erélyt, céltudatos buzgalmat Budapest ügyeinek intézésére, kivánjuk, bogy a. most ránk köszöntött esztendő egy lépéssel megint közelebb vigyen bennünket ideáljainkhoz, mint ahogy a most letűnt év minden napja .igyekezett megvalósítani azokat. Ha prognosz,tikont akarunk a jövőre vonatkozólag" felállítani, előbb a! múltba kell visszanézni. Arra a másfél esztendőre, mióta az általános egyenlő és arányos választási rendszer révén a. keresztény tömegek, a keresztény iparosság és a keresztény intelligencia kezében van Budapest sorsának intézése. Ez a másfél esztendő gazdag volt eredményekben, de gazdag" tanulságokban is. Ezalatt a másfél esztendő alatt uj szellemet hintettünk szét a város közigazgatásában, uj erkölcsöt a várospolitikában, uji embereket állítottunk a város ügyeinek intézésére, olyanokat, akikben megvolt és megvan a bizalmunk, hogy konjunktúrától mentesen a keresztény és magyar Budapestnek lelkes bajnokai. Ezalatt ti.másfél esztendő alatt, ha nem is formálódott át még" teljesen a város képe, ha nem is valósulhattak meg még teljes egészükben azok az eszmék, melyeknek megvalósítását várják tőlünk ai keresztény százezrek, egyetlen rövid, de határozott lépéssel közeledtünk a célhoz és attól semmi esetre sem távolodtunk el. Ennek megállapítása, azért mérhetetlenül fontos, mert amilyen felbecsülhetetien eredmény az előre való lépés, már magában az is nagy eredmény lenne, hogy nem léptünk visszafelé: hiszen az országos politikában, melynek mintájára, pir- kadt fel a. budapesti városházán is a keresztény renaissance hajnalcsillaga, a frázis szivárványok elhalványultak az első felleg jöttére, az Ígéretek szálló szavak maradtak, melyekben maguk a szónoklatok aktiv bősei hisznek a legkevésbbé, az eszme, mely uj korszakot volt hivatva nyitni az ország történetének legvéresebb és legsötétebb lapjain, bom- basztá sülyedt, a keresztény kurzus egyéni kurzussá züllött, ugyannyira, hogy az ország utolsó reményét, a keresztény Magyarország feltámadásának lehetőségébe vetett reménységét kezdi elveszíteni. Az országns politika ezen vigasztalan káoszában az eszme és a hit hótiszta fellegváraként tűnik fel töprengő kétségbeesésünkben a budapesti városháza és annak többségi pártja, mely túl a, forradalom utáni idők iszapos zavarain, a kényszerű és számunkra csak megalázást, szenvedést és gondot jelentő béke első esztendejében egyetlen jele volt az időknek, egyetlen bástyája volt a keresztény megújhodásnak, az egyetlen tényező, mely a sallangos tirádák helyett komoly és becsületes eredményekre tudhat és merhet hivatkozni. Az eredmények megállapításán kívül, melyekből világosan kitetszik, hogy itt századokra szólóan egy uj várospolitikának vetettük meg erős alapját, le kell vonnunk a tanulságokat is. mert ezek a tanulságok majdnem olyan értékesek, mint az eredmények. Az első és legfontosabb tanulságát ennek a másfél esztendőnek már a római közmondás is tanítja, hogy az egység által megnőnek a kicsiny erők, ám az egyenetlenség a legnagyobbakat is szétforgácsolja. A Keresztény Községi Párt minden bomlasztási kísérleten, egyéni akción, ugratáson, győzedelmeskedő egysége volt a. múltban a legnagyobb erőssége és egyben záloga ez a jövendőnek is. Ez az egység, mely a nagy dolgokban mindig megnyilvánult, volt tényezője a nagy eredményeknek, az egyenetlenség, amelyet néha; személyi kérdésekben keserűen tapasztaltunk, ha kihatásaiban szerencsére jelentéktelenül is, de mindig szemmel- láthatóan! megbosszulta magát. Ám ez az egység biztosíték számunkra arra vonatkozólag is, hogy amikor újra az urnák elé járul majd Budapest uépe, meghatározni, hogy kiket akar) sorsának intézőjéül, mi tiszta lelkiismeretiéi és emelt fővel mehetünk a küzdelembe, mert ha programmunk minden egyes pontjának teljes megvalósitását a háború utáni esztendők erkölcsi és anyagi züllöttségében természetszerűleg nem sikerülhetett máról holnapra elérnünk, def sikerült kiküszöbölnünk magunk között a széthúzást, az egyenetlenséget, az ősi magyar átkot, mely a haldokló Lengyelország nyepozvolimosl alkot mányozó- testületének tragikus sorsát vetíti Csonka-Ma- gyarország nemzetgyűlése elé. A kereszténypárt egysége Budapest jövendője. Ezt a várost, mely nyakig úszik adósságokban, melynek minden közmüvét lerongyol tai a háborús nincstelenség, szellemét destruálta a nagynak nevezett idők kárhoza- tos radikálizmuson nyargaló politikája, csak egységgel, a várost] kormányzó tényezők szent és törhetetlen egységével lehet megmenteni. Erre az egységre figyelmeztetjük aggódó lélekkel] pártunk minden egyes tagját, fővárosunk minden választópolgárát, ez az egység az, amely megcsufolva a kasszandra-jósíato- kat, boldoggá, naggyá] és megelégedetté fogja tenni szerencsétlen fővárosunkat. Másfél miSliárdon felül lesz a költségvetés Még januárban a közgyűlés elé kerül — Január elsején megszűnt a telekértékadó, de a hivatal megmaradt — Harmadmilliárd részesedést kap a főváros a forgelmi adóból — Kétezer jelentkezőből nyolcszázan kapnak adöellenőri alkalmazást A legutóbbi közgyűlésért, melyen a főváros tanácsa haladékot kért a^ költségvetés beterjesztésére, egyes bizottsági tagok részéről heves támadás érte a pénzügyi ügyosztályt, mely a felszólalók szerint, noha erre módja és alkalma lett volna, nem tudott idejére elkészülni a jelen évi költségvetéssel. A tanács Csupor tanácsnok felvilágosításai után, aki hangoztatta, hogy a költségvetés késedelmes beterjesztésének korántsem a pénzügyi ügyosztály az oka, melynek minden egyes tagja fáradhatatlan buzgalommai ^ éjt-napot eggyé téve munkálkodik,, végül taég'is megkapta a felhatalmazást arra, hogy csak^ február közepén terjessze be az ez évi költségvetést. Örömmel jelenthetjük, hogy fa náecuók ez alkalommal nem tartotta meg Ígéretét, anieny- nyiben a költségvetést nem februárban, hanem még január végén a pénzügyi bizottság és a főváros közgyűlése elé terjeszti. A pénzügyi ügyosztályban Sebő Béla főszámtanácsos vezetése mellett, aki esztendők bosszú sora óta végzi a költségvetés össze- állitásának nagy és fáradtságos munkáját, egész külön kis hadsereg dolgozik azon, hogy a költségvetés már e hónap folyamán az illetékes fórumok elé kerülhessen. A munka már igen előrehaladott stádiumban van, a költség- vetés legnagyobb része kiszedve fekszik a főszámtanácsos akták tengerével borított íróasztalán és már csak az összeállítás van hátra, hogy az egész költségvetésről tiszta kép legyen nyerhető. Január elsejére az összes ügyosztályok, hivatalok és intézmények beterjesztették költségvetési tervezetüket és azok a tanácsi határozatok, melyek a költségvetés módosításával járnak, azonnal Sebő főszámtanácsoshoz kerülnek, aki a határozat figyelembevételével megteszi a költségvetési tervezeten a szükséges javításokat. Ez igen fontos a költségelőirányzat hűsége és teljessége szempontjából, mert ilyképen az utolsó pillanatig, a költségvetés bizottsági tárgyalását megelőző hét végéig felvehetők a tervezetbe a legutóbb elhatározott kiadások. Január közepére már általában megállapítható lesz nyersadatok szerint a főváros ez évi költségvetése. E pillanatban még csak az bizonyos, hogy az ez évi költségvetés stdyos százmilliókkal fogja túlhaladni a múlt esztendeit, melynek végösszege egy milliárd és 35 millió koronfi volt. Hogy mennyi lesz ez a többlet, azt természetesen ma még bajos megmondani, de illetékes helyen úgy vélik, hogy másfél milliárdon felül lesz a főváros ez í,i költségvetése.A költségvetés adatait hozzávetőlegesen már szintéri közölhetjük az Uj Budapest olvasóival. Egyenes adóból 100 millió korona, szállodaadóból 30 millió korona, vigalmi adóból 40 millió korona, vám és fogyasztási adóból 100 millió korona bevételre számit ebben az esztendőben a pénzügyi ügyosztály. A vigalmi adó az elmúlt évben 50 millió, a vám és fogyasztási adó 82 millió koronát jövedelmeztek. A vigalmi adónak 10 millióval kevesebbel való felvételét a pénzügyi ügyosztály azért tartja indokoltnak, mert ebben az esztendőben az 1921-ben nagyszerűen virágzó színházi konjunktúra csökkenésére számit. A házbérkraj- cdr 9 millió korona összeggel változatlanul vau felvéve, ugv a múlt évi, mint a folyó évi költségvetésbe, a pótadót, mely az elmúlt esztendőben 60 százalékos alapon 100 milliót jelentett a főváros kasszájának, a folyó évi költségvetésbe ugyanilyen százalékkal és ugyanilyen összeggel fogja felvenni a tanács. Az adóbevételek közül a közgyűlés erélyes állásfoglalása folytán kiesik a telekértékadó, melynek szedését 1922 január elsejével beszüntette a főváros. Az erre vonatkozó közgyűlési határozatot a kormány még nem hagyta jóvá. azonban a városházán semmi kétség sem merül fel az iránt, hogy a kormány méltányolni fog-ja azokat a nagyjelentőségű és várospolitikai szempontból messze kiható fontosságú intenciókat, amelyek a közgyűlés többségi pártját ennek az antiszociális és igazságtalan adónemnek az, eltörlésénél vezették. A telekértékadó megszűnésével kapcsolatban különben idejegyezzük, hogy a telekérték- nyilvántartó hivatal, mely iaz adókivetés és beszedésével volt megbízva, nem szűnik meg, hanem továbbra is fennmarad a városrendezési ügyosztály kiegészítő szerveként és az ügyosztálynak szabályozási és parcellázási ügyekben fog szakszerű felvilágosításokat adni. Az emelkedő bevételek között díszes hely illeti meg a villamosok területhasználati járulékéit, melyből az elmúlt évben 50 millió korong részesedés jutott a fővárosnak, de a pénzügyi ügyosztályban azt remélik, hogy a folyó évben a részesedés^ még nagyobb lesz. Valamennyi bevételi tétel közül a forgalmi adó tétele a legnagyobb jelentőségű. A forgalmi adó van hivatva arra, hogy az ez évi költségvetésből kiküszöbölje a deficitet^ és egyensúlyban tartsa a főváros háztartását. Nagy baj, hogy a forgalmi adóból való részesedésié semmi támaszpontja nincsen a fővárosnak, hiszen az adó behajtása még folyamatban varu és az ellenőrző szolgálat, mely az adóból való részesedés ellenértékeképen a főváros kötelessége, sincs teljes egészében megszervezve. A főváros illetékes tényezőinek még csak hozzávetőlegesen sincs fogalmuk a forgalmi adóból várható bevételről és ebben a tekintetben csupán a pénzügyminisztérium számvetéseire vannak utalva, mely a folyó esztendőre a főváros területén egy milliárd koronát remél bevenni a forgalmi adóból. Ez az egy milliárd korona, az adó másfél- százalékos típusát véve alapul évi 67 milliárd korona, azaz havonta 5 és fél milliárd korona forgalomnak felel meg, nagyon is kérdéses, hogy nem túlságosan optimisztikus-e ez a számítás"? Az egy milliárd koronából a fővárost annak harmadrésze, 330 millió korona illeti meg, a folyó évi költségvetésbe a forgalmi adóból várható bevételt valószínűleg ezzel az összeggel fogja bevenni a pénzügyi ügyosztály, ahol erősen reménykednek abban, hogy a főváros ez évi költségelőirányzata aktív lesz és nem fog kelleni a pótadó felemelésével segíteni a költségvetési hiányon.
