Uj Budapest, 1921 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1921-01-19 / 2. szám
1921 január* 19 UJ BUDAPEST 3 • • • Négy szobor, a fájdalom négy köbefaragoll képe, a Rab sáp népp kegyetlen felkiáltó jele mered fel az ólmos map par épre, C sonka-M agyarország legszebbek terén, szomorú mepcsufolásaként a Szabadság nevének, amelyre keresztelték a teret gondtalan és boldog apáink. Szimbolikus jelentőséget latunk abban, hogy ez a négy szobor éppen a Szabadság-térre került, arra a térre, melyen a tőzsdeépület is meghúzódik. Az, irredentizmusra legelőször is a budapesti tőzsdéi, a Szabadsági ér környékének közgazdasági világát kell megtanítani, mely a megszállott területeken levő vállalatait sieletI átmázolni a hóditó színeire. Nem csodálkoznánk rajta, ha egy ködös téli délelöl tön a négy marcona kőlevente leszállana a talapzatról és kiverné a tőzsdéről a lelkiismeretlen kufónokat. Am azon még ke- vésbbé csodálkoznánk, ha a kiszaladt kufárok meg sem állanának az ám tán t missziókig és panaszt tennének a négy levente ellen, akik — horribile dicht! — nem tisztelik kellőképpen a kereskedelem szabadságát... A Városi Színház bérlete ügyében egyáltalán nem vagyunk Pékár kegyelmes ur álláspont jóin. Igaza van az államtitkár urnák abban, hogy a színház nemcsak üzlet, hanem erkölcsi és kulturtényező is, de abban már nincs igaza, hogy csak a kultuszminisztérium képes a keresztény és nemzeti gondolatnak megfelelő érvényesítésére a Tisza Kálmán-téri mű-intézetben. Nem engedjük, hogy a keresztény és nemzeti gondolatot bárki is kisajátítsa magának, különösen akkor nem, mikor az állam által ist ápolt keresztény kurzus az állami színházakban nem mutat fel olyan eredményeket, hogy dicsekedni lehessen vele. Kereszténynek és magyarnak pedig a városháza van legalább is annyira keresztény és magyar, mint a kultuszminisztérium és az autonom főváros nem szorul rá arra a nem éppen keresztényi gyámkodásra, amit a Hold- utca akar gyakorolni vele szemben, különösen nem, ha ezt a gyámkodást a fővárosnak kell majd a deficitek súlyos millióival megfizetnie... Az iskolák továbbra is zárva, a mulatók, bárok, orfeumok továbbra is nyitva maradnak a kultúra szent nevében. Arra, hogy az esztendők óta elhanyagolt nevelésű ifjúság komoly tanulással készülhessen a megváltozott életviszonyokkal való küzdelemre, szükség nincsen, arra ellenben szükség van, hogy a lokálok és zengerájok pazarul fűtött és világított lebujaiban dőzsöljenek a siberek és láncosok. Uraim, hol itt a kultúra? És mért nem szereznek érvényt a közigazgatási bizottság határozatának, hogy addig nem kapnak szenet a szórakozóhelyek, amíg az iskolák nincsenek fűtőanyaggal ellátva? Pedig olyan egyszerű módja van a segítésnek: ki kell mondani, hogy minden szórakozóhely a saját költségén köteles egy iskolát fűteni. Legfeljebb a mai ötszáz korona helyett ezerbe kerülne egy üveg pezsgő ... A szalámibárók mérhetetlen kapzsisága az oka annak, hogy Budapesten 140—ISO korona a disznóhus, 200 korona a zsír és — botrányos dolog! — 500 korona a szalámi kilója. Mindez azért, mert a szalámi- bárók a lerongyolódott magyar koronán vásárolják a sertést, tehát mellékes, hogy ezer koronával többet vagy kevesebbet adnak-e egy sertésért, hiszen a belőle készült szalámit svájci- frankon vagy hollandi forinton adják úgyis el. A főváros' lakossága szempontjából azonban legkevésbbé sem közömbös, hogy 80 vagy 160 korona-e egy kiló hús és csodálkozunk, hogy a közélelmezési bizottság még nem emelte fel- tiltakozó szavát az ellen a politika- ellen, mely anélkül ad a szalámira kiviteli engedélyt, hogy a fővárosi lakosság olcsó áron való hús- és zsír ellátását biztosította volna. A főváros élelmezési ügyeinek intézésébe a szociális gondolatot kell belevinni, azt- a szociális gondolatot, mely a miniszteri és egyéb programmbeszédek- ben igen előkelő helyet foglal el, de nagyon szégyenli magát, valahányszor kiviteli engedélyekről van szó... 1 Mn$ynr Lloyd Müvek Részu.-Túrs. Budapest—Aszód Rex Lloyd Motorcsónakgyár R.-T. Budapest—Újpest egyesített gyári lerakata Budapest, IV., Kigyó-tér 1. sz. (Királyi bérpalota) Telefon 146-65 2 Háló, ebédlő, uriszoba és konyhabútorok, irodabútorok, chaisleongeok ágybetétek, lakás és háztartási felszerelési tárgyak, csillárok, zárak, sportcikkek, mótoros-csónakok, yachtok, evezős-csónakok a legelőnyösebb áron és a legjobb kivitelben kaphatók. Az elmúlt évben 185 milliót mulatott el Budapest Félmillió a színházak, mozik napi bevétele — A kártyaszenvedély számokban — Mit kap belőle a főváros ? Régi, szomorú igazság, hogy Budapest a szórakozóhelyek városa. Sehol ti világon nincs egymás hegyén-liátán annyi kávéház, színház, mozi és még isten tud ja, hányféle szórakozóhely, mint a magyar fővárosban és egyetlen nagyváros sem dobja ki a pénzt olyan könnyelműen szórakozásra, mint Budapest. A rendelkezésünkre álló hiteles statisztikai adatok szerint Budapesten az elmúlt esztendőben 184,781.858 koronát költöttek szórakozásra az emberek. Ennyi színházi és mozielőadás, hangverseny, táncmulatság stb. után összesen •16,798.350 koronát fizettek be 1920-ban vigalmi adó cimén a főváros pénztárába. Ha csak 1.000. 000 főre tesszük Budapest lakosságát, át- lagban 185 koronát szórakozol l el Budapest minden lakója az elmúlt esztendőben. A szórakozóhelyek látogatottsága szempontjából az elmúlt esztendőben december hava volt a legerősebb, amikor kerek 30 millió korona adóköteles „vigalom“ után fizettek adót. Az elmúlt decemberben naponként átlag 1.000. 000 koronát szórakozott el a mulatni vágyó Budapest. A szórakozás szempontjából az elmúlt esztendőben február hava volt a leggyengébb, amikor csupán öt és fél millió értékű szórakozás volt a főváros területén. Ez a megállapítás azonban csak relativ értékű, mert az 1920. év elejétől a végéig alaposan megdrágult a szórakozás, a szinházak, kabarék, orfeumok, mozik valósággal egymásra licitáltak a helyáremelésben. Az emelés egyik főoka, hogy a tanács 1920 julius 1-től kezdve mindenütt a régi átalányrendszerről a százalékos rendszerre tért át a vigalmi adó behajtásánál, ami lényegesen megdrágította a hely- árakat, hiszen az igazgatók azonnal a nagy- közönség nyakába sózták át az emelést, amely viszont alaposan fokozta a főváros jövedelmét. 1920-ban vigalmi adóból 16'7 millió koronát vett be a főváros, mig 1919-ben csak 4A. 1918-ban pedig 4 millió korona volt vigalmi adó címén a bevétel. ^ A vigalmi adó igen jelentékeny részét a kártyaadó alkotja. A káAmházaktól és kluboktól a vendégek által fizetett kártyapénzeknek 20%-át veszi el a főváros. A klubok és kaszinói: ezen a 20-%on felül még az eladott kártyacsomagok után igen jelentékeny patt sálé-összeget is fizetnek, úgy, hogy a befizetett vigalmi adónak átlagban 20%-át kártyaadó elmén, kapja a főváros. Az elmúlt esztendőben kártya után három és fél millió korona vi- almi adóban részesült a főváros, vagyis majd asz millió koronára rúg az az összeg, amit a szenvedélyes és kevésbbé szenvedélyes kár tyá.sok kártyapénz cimén fizettek. Ebből egy budapesti lakosra évi húsz korona jut, a, napi kártyapénzt vizsgálva pedig kiszámítható, hogy naponta több mint 50.000 korona, folyik be e címen a kaszinók és kávésok zsebeibe. Naponta kerek félmillió koronát költ szórakozásra a mulató Budapest. Ebből a legtöbbet a szinházak kapják, amelyeknek természetszerűleg a legnagyobb bevételi lehetőségeik vannak. A Városi színházban például mosl egy teljesen eladott ház bruttó bevétele 70.000 korona, amiből vigalmi adó cimén egy este 7000 koronát kap a város. Nagy a bevételi lehetőségük az orfeumoknak is, ezeknél azonban súlyos tehertétel, hogy nem 10, hanem 20% vigalmi adót fizetnék. A százezres bevételek mellett se valami jó üzlet a színház: óriásiak a kiadások, ugyannyira, hogy csak akkor mutatkozik jövedelem, ha a jegyek 80 százaléka el van adva. Hogy csak egy példát említsünk: Az Offenbach díszletei és ruhái 1,000.000, a Hattyú díszletei és ruhái 700.000 koronába kerültek. Csak egy rossz darab kell, melynél nem térülnek meg a befektetett kiadások és fuecs az egész évi haszonnak. A csodálatos színházi konjunktúrát mutatja, hogy mig Berlinben, Párisban nem vált be a százalékos vigalmi adó, noha ott csak. 5%-os Amit, nálunk a 10%-os adó mellett is nagyszerűen prosperálnak a szinházak. Hiába, mulatós nép vagyunk, és ha már nincs is mit ennünk: színházba, moziba megyünk, vagy a rosszabbik esetben — leülünk kártyázni. Mindkét. esetben a fŐAmrosnak tettünk Amié szívességet. Városatyák kiskátéja (Nélkülözhetetlen útmutató a városatyai tudomány gyors és biztos elsajátításához. —- Lehetőleg gyakran olvasandó, ülésekre feltétlenül elviendő. — Haszná. tata. díjmentes és keresztényeknek is ajánható.) Mi a városi -politika? A városi politika olyan valami, amely nélkül megélni nem lehet. Kik csinálják a városi politikát? A városi politikát a városi politikusok (Politienses Városienses Linné) csinálják. Ki a városi politikus? A városi politikus olyan valaki, aki tulajdonképen még senki, de nagyon szeretne valaki lenni. És mi szeretne lenni? V árosatya.. Hányféle személyiség a városatya? A. városatya többféle személyiség. Először olyan, aki nem akar meggazdagodni. Másodszor olyan, aki meg akar gazdagodni. És harmadszor olyan, aki tényleg kipénzeli magát. Mi szeretne lenni a városatya? A városatya, ha. fenti vágyiti nem teljesülnek, képviselő vagy miniszter szeretne lenni. Mi a képviselő? iLásd városatya.) Mi a miniszter? A miniszter olyan ember, aki nem szeretne megint közönséges képviselő vagy pláne csak városatya lenni, ellenben szeretne miniszterelnök lenni. Mi a dolga a városatyának? A városatyák ugyanazt a, munkát végzik, amit \Tégeznének helyükben más városatyák és amiért kifogásokkal illetnék ők a városatyákat, ha nem lennének ők maguk a Arárosatyák. Vasárnap munkaszünetük van, ilyenkor intézik el a fenti tevékenységükből felgyülemlett restanciákat. Mi az, amit a városatya mond? Amit a városatya mond, az várospolitikai szak- vélemény. Mi a várospolitikai szakvélemény? Egy gyakran változtatandó*, de nélkülözhetetlen diszkrét ruhadarab. Mi a városháza? Egy hatalmas épület, melyben folyton beszélnek azok, akiknek nincs mit mondaniok és hallgatnak azok, akik igazán érdekes dolgokról tudnának beszélni. Mi az interpelláció? Egy olyan kérdés, amelyet bosszautási vágyból egy városatya reá nézve teljesen érdektelen tárgyban a polgármesterhez vagy a tanácshoz intéz és akiket természetesen, szintén egy csöppet sem érdekel az az ügy. Mi történik az interpellációval? Igen. Mi a többség? Többféle kisebbségnek a megfelelő csoportosítását nevezik többségnek. Mikor erős a többség"? Minél több benne a megfelelően csoportosított kisebbség, annál erősebb a többség. Mi következik ebből? Ebből azon jogos kérdés következik, vájjon érdé- mes-e várospolitizálni? Hát érdemes várospolitizálni? Hát érdemes? Persze, hogy érdemes. Ha az embernek nincsen más okosabb dolga» miért ne volna érdemes? KáróELŐRE! A Nemzeti Hitelintézet megmutatta, hogy a keresztény közgazdaság lehetséges. Alig hat hónap alatt, több mint 100 millió korona keresztény jellegű saját tőkét szerzett. Betétei jelentékenyen szaporodnak. Részvényesei számára már is tisztes osztalékot biztosit. Keresztény magyar testvéreink! Előre büszkén a 200 millió korona felé! NEMZETI HITELINTÉZET R.-T. BUDAPESTJI. KÉR.. VILMOS ESflSZÁR-UT Z5. SZÁM Egy részvény ára 220 K Háztulajdonosok Forgalmi, Ipari és Kereskedelmi R. T. Budapest, IV., Deák Ferenc-u. 15. v Telefon 51 — 26. •> Vesz és elad ingatlanokat, vállal építési munkálatokat, házak karbantartását. Saját állvány- és létrakölcsönző- osztály. Épitési anyagok raktára ; IX., Márton-u. 3/b.
