Uj Budapest, 1921 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1921-02-23 / 7. szám
192t fmbnuáw 23 UJ BUDAPEST 3 Április elsejétől felemelik a vigalmi adót Emelés az egész vonalén — A nagy mozik 15, az orfeumok 25, a lóversenyek 33°/0-os vigalmi adót fognak fizetni — Tizennégy millió korona többbevétel az emelésből Csupor tanácsnok, a. pénzügyi ügyosztály vezetője, tudvalevőleg programmjába vette, hogy az uj adók •kivetésénél, szemben az eddigi ingatlan-megterhelésekkel, n jövedelmeket igyekszik adóval sújtani. Ebből a szempontból fontosnak tartjuk a vigalmi adó felemelésére vonatkozó ügyosztályi javaslatot, melyet pénteki ülésén fog tárgyalni a pénzügyi bizottság. Az adó felemeléséről Csupor tanácsnok a következő nyilatkozatot tette az Uj Budapestnek: Igazságtalannak tartom, hogy a hasonló szórakozást élvezők az egyik helyiségben, ahol belépődíjat szednek, adót fizessenek, a másikban pedig nem; holott közismert, hogy ez utóbbi helyiségek látogatói .azok sorából kerülnek ki, kik a közterheket vittelni képesek. Ezért a buroknak elnevezett éttermekben, amelyek belépődíjat kifejezetten nem szednek, de a közönség az étel és ital felemelt árában a szórakozás diját mégis megfizeti, indokoltnak találjuk az ezen helyiségben szórakozó közönség akként való megadóztatását, hogy az adó alapjául az elfogyasztott étel vagy ital eladási árát vesszük és utána 5% adót szedünk. A vásárterek és ligetek népies szórakozásain résztvevők 5%-os adót fognak fizetni, 15%-os adót fizetnek az olyan mozgóképszínházak, melyeknek befogadóképessége a 400 személyt meghaladja. Minden •olyan mulatóhelyen, ahol a nézőtéren akár az előadás alatt, akár az előadás után ételeket vagy italokat szolgálnak ki, vagy ahol dohányozni szabad, továbbá a bálokon és táncvigalmákon, nem kevésbé az idegennyelvii színi-, opera- és operettelőadásokon ■35%-os vigalmi adót fognak fizetni a tulajdonosok. 30%-os adót fizetnek azok a kiállítások, melyek a képző- vagy iparművészeti művek bemutatását azok •eladásával kapcsolják össze, vagyis az aukciók. A •Jóversenyek és ügetőversenyek belépődíjai után 33% yzázalokos adót fogunk szedni, ugyancsak a bevétel egyharmada illeti a fővárost a kártya- vagy ezzel egy tekintet alá eső más játékért szedett használati dij, vagy bármi más címen szedett bevétel után. A' színházak által előadott színdarabok, operák és operettek első, valamint az ugyanazon színházban történt szili reh ozat a] után 3 év múlva felújított darabok első előadásai után 50% lesz a vigalmi adó. A hangversenyek belépőjegyei után 15—20—25%-os adat ’ fogunk fizettetni, aszerint, hogy a. belépőjegyek 7IJ koronánál, 120 koronánál, 180 koronánál magasabbak. A Filharmóniai Társaság, a Budapesti Ének- és Zenekaregyesület, valamint a Palestrina-kórus saját hangversenyeinek belépőjegyei után azonban crak 10%-os vigalmi adó szedését tartjuk megokoltnak, egyrészt ezen egyesületek zenekulturális működér sőre, másrészt az ezen hangversenynél szükséges nagys/.ámu zenész közreműködésére való tekintettel. Az ‘ adó felemelése folytán számításaink szerint 14 millióval fog évenkint emelkedni a ’vigalmi adóból credo bevétel, vagyis a tavalyi 16 millió koronával szemben a folyó évben 30 millió koronát veszünk he a szórakozásokból. Úgy tervezem hogy a felemelt vigalmi adót április elsején léptetjük életbe. számítási eredményének 97'86%-a lóerőkben erre a beszédre esik. Sokkal szebb beszéd volt a Sümegi Vilmosé, aki egyébként a székelyek atyja. Viszont igaz az is, hogy reá nézve is eredményes volt az ügy. U. i. értesülésem szerint lapja azóta 18 előfizetőt veszített (ezek a háziurak), mellyel szemben a lakókból 21-et nyert. Eredmény 3 uj: és ezért csak érdemes volt! beszélni* A jóindulata tapsok erkölcsi értékéről nem is szólva. A legérdekesebb azonban kétségtelenül Czigány Sándor felszólalása volt, aki meggyőző szavakkal igazolta, hogy c kérdés vizsgálásánál is reá jöhet az ember arra, amit úgyis lehet sejteni, hogy l. 1. kutya van a kertben. De mert hát száz szónak is egy a vége, Baracs Marcell és Bródy Ernő holttestein át végül mégis csak eljutottunk a szavazáshoz. Ekkor már Folkusházy ült az elnöki székben. Ült és brillírozott. Nem hiába állítják róla, hogy palóc eredetű! De meg is forgatta a t. Közgyűlést úgy az Ügyrend faiban, hogy ember legyen, aki utána csinálja! ... Aztán vége lett. És kifelé menve még sikerült, elcsípnem egy megörökítést érdemlő okoskodást: — A Tanács áll talán húsz tagból, — magyarázta a Mester, — és én mindég kizártnak tartottam, hogy ez a húsz ur teljesen egyformán okos ember legyen. Az egyik kissé okosabb, azaz többet tud, a másik valamivel kevesebbet. Természetesen következik ebből, hogy kell egynek köztük lenni, aki a legtöbbet tud, tehát a legokosabb és egynek, aki ennek az ellenkezője . . . Az előbbit ma már megtaláltam Folkusházy személyében. Az utóbbira, még nem tudtam reá akadni. De figyelek, figyelek!.. .. Káró. Meddig borjú a borjú? Közélelmezési kérdés, melyet tisztelettel intézek az állatvásár és a vásárcsarnok igazgatóságához, különös tekintettel a mai kor huskedvelő, illetve nélkülöző állapotára, de fontosnak is tartom e kérdést szeretett fővárosunk közélelmezése szempontjából, miért is szives tanulmányozás végett ajánlom Vájná tanácsnok uram ügyeimébe, bizton remélvén, hogy a kérdés helyes megoldását ő is fontosnak tartandja. Egyébként elmondom az esetet, úgy ahogy történt. Nemes Fejér vármegye gyűlésén fontos pont is szerepelt: meg kellett szabni a hús ár áh Valamikor régen ugyanis még a tek. vármegye szabta meg a marhahús árát: hány krajcár legyen egy font, hány latot szabad csőmből, májból, tüdőből nyomtatóknak adni? Ez voft az u. n. limitáció. Disznóhust, birka- és borjúhúst, vada., halat, baromfit szabad árban adhatott mindenki, de a marhahús árát a nemes vármegye állapította meg. Nem részek szerint, mert azzal már nem törődött: szegye, felsárja, rostélyos, bordaköz, vésés, nyelv s\b., ez mndé,gy volt neki. Csontot, pacait, májat, velőt meg már nem is vette husszámba a nemes vármegye ezekből csak nyomtatók lehetett, melynek 3—4 laton miierjednie, nem szabad. . . . A szóbanforgó ni egyégy ülésen báró Fiátli Ferenc, az akkori főispán elnökölt. Elmondta pár szóval, hogy a limitáció van napirenden, s fölhívta a második cdispánt, terjessze elő a kérdési. Az ai.spán, Késmárki) József uram nem volt bőbeszédű ember. Röviden előadta, hogy a magyar embernek javára válik, ha minél több húst eszik. Ettől nő a gyermek, no meg a virtus. Iia pedig a hús drága, akkor nem juthat hozzá, akinek pénze nincs elég. Ennélfogva, a nemes vármegye bölcs • megfontolása elé terjeszti véleményét, egyébként helyeseli az alispán ur javaslatai, de súlyt helyezne a főügyész véleményére is. Kenesseij Károly, a főügyész aztán ékes szóval előadta, minő nagy volt őseink bölcsessége, mikor a hús árának megszabását a nemes vármegyékre hízták s ekként a marhahús élvezését a mészárosok haszonlesésének és nyerészkedési vágyának, e minden közjólétet fenyegető ártalmas szenvedélyeknek veszedelmes karmaiból kiszabadították. Egyébként helyesli az alispán ur javaslatát, de az összegszerűség szempontjából súlyt, helyezne .a; főszámvevő véleményére is. Bódéi Bódai) József volt a főszámvevő. Ö már írásokból beszéli, elsősorban ismertetve a próbavágás eredményéi. Eszerint 47 forintba került a próbái éhén, melynek feje, szarva, bőre és patája egy mázsát nyomott. Bele, gyomra, tüdeje, szive, mája, pacalja nyomolt szintén egy mázsát, busa meg csontja pedig 247 fontot. Iia tehát egy fontra 197Vioo krajcárt számítunk, megvan a tehén ára. A mészárosnak elegendő az esedékhaszon, no meg minden iont után -6/ioo krajcár. (Még igy is meggazdagodtak belőle!) Egyébként a nemes vármegye bölcsességére bízza az elhatározás.. Most azután már megindulhatott a vita, melynek során nemes Gombár Lőrinc atyánkfia ellenségriasztó hangon elkezd beszélni: — Miveltenhogy a mészárosoknak a borjúhús:! szabad árban lehetséges árulni, enoélfogván nálunk minden húst borjúhús gyanánt mernek ki. (A mészárosok ördöge már akkor is nemcsak élt, ele nem is aludt.) .pedig olyan öreg már az a marha, mint a bodajki bábaasszony. Hiába határozza el tehál a nemes vármegye, hogy mi legyen a húsnak az ára. Tessék elhatározni egyúttal azt is, meddig borjú a borjú f . . . Ha jól emlékszem, 1650 körül épült a vármegyeház. Falai ké-.ölesek, ágyú elleni falnak készültek. Ez volt a szerencse hogy nyomban össze nem dűltek. De közbe meg felhangzott a kiáltás: — Halljuk a tiszti főügyészt! A főügyész megőrizte hivatalos komolyságát1. Elmondta hogy ő a fölvetett kérdést érdemes kérdésnek tartja, melyeknek bölcs megoldását a hazai közérdek szempontjából, szükségesnek is látja. Minthogy azonban erre nézve sem a Corpus Juris, sem a Tripartitum nem határoz, ellenben itt a fizika, fiziológia, kémia és higiénia, nemkülönben a megyei és községi adminisztráció szempontjából fontos szakkérdések forognak fenn: erre nézve szak?- értői vélemény beszerzését javasolja (ahogy ina mondanák: visszaada.ik a Tanácsnak) s ilyenek adására a megyei föíizikust, a járás orvosokat, nemkülönben a veszprémi és pápai patikáriusokat kéri utasítani . . . A tiszti főügyész javaslata hosszú és beható vita után elfogadtatott... Kutattam mindenfelé, de sajnos, a szakértői vélemények nyomára sehol sem akadtam. Mivel pedig fővárosunkban is fordulnak elő hasonló esetek, mint á közérdeket szivemen viselő gondos városatya. teljes tisztelettel ajánlom e kérdést az illetékesek figyelmébe és nagyon kérem: méltóztassanak a [imitációt napirendre hozni, vagy ahogy modernül mondják, a hús árának maximálását tanulmány tárgyává tenni (indokolást lásd a fejérmegyei alispán, főügyész és főszámvevő fenli szavaiban) és ennek kapcsán oly irányban is intézkedni, hogy az állattan meghamisítása hatóság’lag meggátoltassák, a borjuk abnormális gyors kifejlődése, helyesebben a már marhává fejlődőt: egvedek hirtelen visszafejlődése hatóságilag megakadályozlassék és végül: állapittas- ség meg végre hitelesen, meddig borjú a borjú? • A várható gyors intézkedést 925,724 lakótárs nevében előre is hálásan köszöni. H. K. A demokraták, amikor megjelentek a pénteki rendkívüli közgyűlésen, mérséklettel és megértéssel tettek tanúbizonyságot arról, hogy abbahagyva az oktalan és céltalan sérelmi politikát, részt akarnak venni a közgyűlés komoly és becsületes munkájában. Ennek jegyébe)i üdvözöljük a jobb észre tért kisebbségi pártokat. A Keresztény Községi Párt — mint ez a pénteki közgyűlésen is kiderült — szívesen vesz minden felszólalást, amely a-főváros érdekében történik és nem zárkózik el az objektív kritikától. Az ellenzék megjelenése a közgyűlési teremben azonban fokozott egységet és fegyelmezettséget tesz a Keresztény Községi Párt kötelességévé, mert most már ellenfeleink is vannak: a tekintélyes számú kisebbség, amellyel szemben csak egységgel és fegyelemmel lehet, érvényesíteni a keresztény és nemzeti gondolatot. Most. hogy az ellenvélemény is hallható lesz a közgyűlési, teremben, az engedelmesség a kötelessége mindenkinek, a renitensek pedig vegyenek példát a baloldaltól, amelynek, ha világot megváltó gondolatai nincsenek is, de egysége és fegyelme van ... Az Erzsébet-kóruti kurta kocsmának,-mely ugyan nem a Szamosra, hanem a. törvények és rendéletek kijátszására rúg ki, kellemetlen vendégei akadtak a héten. A kellemetlen vendégek, a fővárosi szín házvizsgáló bizottság tagjai, nem este jöttek, amikor 'ízlés és tehetség nélkül Petőfit zerkovitzálják a, Boy al_c sár dóban, hanem délelőtt állítottak be az Orfeumba, ahol megjelenésük kínos meglepetést kel_ tett. Madame Pick nem volt ott, ö a Riviérán ápolja szépségét, helyette Kovács és Zerkovitz igazgató urak hajbókoltak a bizottság előtt, amely a sörtanya gazdáira alaposan ráhúzta a vizes lepedőt. Kiderült, hogy a lokál nézőterére esténkét,it 25—30 pótszéket csempésznek be a látogatók számára, akik nem is annyira az ostoba Petőfl-pVofanizálásra, hanem az Angelo-féle élőképekre és egyéb meztelenségekre kiváncsiak,. Az sem maradt 'titokban, hogy a fíoyal- Orfeum és kapcsolt részei tűzbiztonsága sem a- leg. kiválóbb, a Bönbonniérhez címzett „műintézet“ szin. padán pedig meg nem engedett világításokat használ a profitéhes direkció. A szemle eredményeképpen megrendszabályozzák a Pick_csárdát, sajnos, nem .azonnal, mert az igazgató urak a. szezon végére könyörögték le az elrendelt átalakításokat. Ideje volt, hogy a szinházvizsgáló bizottság kissé a körmére koppinison az Orfeum pöffeszkedő gazdáinak, akiknek most más feladatuk nincsen, mint hogy a megparancsolt átépítésekét a kellő időre költséget és fáradtságát nem kiméivé, végre is hajtsák ., . . Teles, a vértanú, volt a pénteki rend kívüli közgyűlés megható momentuma. A Lipótváros derék városatyája a háztulajdo- nosok érdekében szónokolt, jobb ügyhöz méltó buzgó- .sággal fejtvén ki a háztulajdonosok nyomorát, élénk színekkel ecsetelvén a.zt az irtózatos szegénységet, amelyben főleg a négyemeltes bérpaloták vajmi kevéssé irigylésreméltó urai életüket tengetik. Ha az első beszédet szűzbeszédnek nevezzük, akkor szegény Teles Béla fenti beszédét teljes joggal nevezhetjük hattyubeszédnek, lévén ez a háztulajdonosok szövetségének igazgatója részéről az első, ám egyben az ,utolsó is. Teles dr. ugyanis, aki a Lipótvárosi demokratapártnak tagja, illetőleg csak volt tagja, pártja elnökségének előre bejelentette, hogy a rendkívüli közgyűlésen a kolduló háziurakat fogja csonka szárnyai alá venni, ellentétben a párthatározattal, .mely a fakók védelmét tette kötelezővé. Teles, a zordon és nemes középkori lovagok kései utódja., azt is megírta levelében, hogy kész ezen lépésétiek legmesszebbmenő konzekvenciáit levonni és városatyai mandátumát letenni. A lipótvárosi vésztörvényszék valószínűleg halálra fogja ítélni az utolsó mohikánt. akire, mint szentre fognak visszatekinteni a késő utódok, A XXI. század háztulajdonos_akádémiáján a nyuzástan és az adóbevallástan órái. között rejtélyes ceremóniák között fognak áldozni, sőt esetleg lakókat is áldoznok Szent Teles emlékének, aki, pelikánhoz hasonlóan, önvérét ontotta háziur-csemeteiért: sőt igazi hősként, előre megfontolt szándékkal megfosztotta, magát a közgyűlésen való további szereplés lehetőségétől, ami pedig a legnagyobb áldozat egy híven dobogó demokrataszivnek ... ..KEVE“ Rutiázati fimliáz Szövetkezet Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 20. Divatkelme újdonságok: Női kosztümökre, ruhákra, aljakra, és blúzokra. — Férfi öltöny kelmék nagy választékban. Feltűnő jutányos árakban. N AGY FERENC Telefon, IV., Sz'arka-utca 7. Jö«ef 101-58.
