Uj Budapest, 1921 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1921-10-12 / 40. szám
2 UJ BUDAPEST 1921 október* 12 Felszámoló-bizottságunk folytonos működésben von: az ő hivatása azonban csak a vagyontárgyak s az admini-átráció szétválasztása, s a megváltás a pályatu 1 ajdonos részvénytársaság' joga, melyben •— ha kell - ítélkezésükre s igyekszünk és a főváros kizárólagos - készséggel állunk ren- megkönnyiteni helyzetüket adatok ismertetése vagy bárminő közvetítés' révén. Végezetül Íme a főmérleg: Vagyon Beruházás: Közúti jellegű vasúti beruházás— ........— He lyiérdekű'jellegű vasúti beruházás ------Ki spesti világítási mű beruházása — --Leltár: Szerszámok, műszerek, irodai bútorok és felszerelések —• —............— --- —- --Készletek: Anyag, kőszén, egyenruha, stb. ... ... .......... Pé nzkészlet ___________ — — ------- — — Ér tékpapír: K. 3000— n. é. VII. kib. 5V2% magyar hadikölcsön á 45.— ......... --- —..........Ér tékpapirletétek : Idegen felek lététéi ... ... ... ... — .......... Kö vetelések: Állomások személy- és árupénztári egyelege Alkalmazottak fizetési előlege ......... ... .. El őre fizetett biztosítási dijak ... ... ... ... Budai hegypálya társaság— — — ... — — Svábhegyi fogaskerekű vasút r.-t. ... — ... Adósok ... .... ... -...........- — — -- -- --Román katonai megszállás okozta károk ... Veszteség: Veszteség áthozat 1918/1919. évről... ... ... levonva az 1920. évi felesleg ... ... ... ... Korona f,n. Korona jni. 4,967.608 03 1,882.016 46 217.379 39 7,067.003 88 3,107.182 75 133,834.560 38 9,789.859 80 1.350 — 135.1001,243.644 36 4,200.778 53 678.888 24 29.997 53 330.894 24 108,051.946 31 114,536.149 21 23,982.441 92 ! í 124,309.000 85 2.035 95 124,306.964 90 416,760.612 84 Teher Kölcsönök : A m. ki r. pénz.ügyminister 12180/1919. sz. eng. felvett kamatmentes állami kölcsön ... ... A m. kir. pénzügyminister 49823/1919. sz. eng. felvett kamatos állami kölcsön ... ... ... A m. kir. pénzügyminister 49888/1919. sz. eng. felvett kamatos állami kölcsön ... ... ... Á m. kir. pénzügyminister 13534/1920. sz. eng. felvett kamatos állami kölcsön .............. . A m. kir. pénzügyminister 70024/1920. sz. eng felvett kamatos állami kölcsön ... ... ... A m. kir. pénzügyminister 99274/1920. sz. eng. felvett kamatos állami kölcsön ... ... ... Beruházási kölcsön tartalék: A m. kir. keresk. minister 42470/1919. sz. eng. értékesített beruházási tárgyakért ... A m. kir. keresk. minister 36947/1920. sz. eng. értékesitstt beruházási tárgyakért ... ... E tartalék kamata... ... ... ... ... ... ... ... Nyugdíjalap: A Budapesti Egyesitett Városi Vasutak személyzetének nyugdíjalapja... ... ... ... ... Tartozások: Alkalmazottak óvadékai ... ... ... ... ... ... Biztosítékok... ... ............... ... ... ... ... ... Ut ánvétek és dijmentesitési letétek... ... ... Idegen vasutak követelései ... ... ... ... ... Magyar leszámítoló és pénzváltó-bank ... ... Állami közmunka ... ... ... .............. ... ... Át meneti számla ... ... ... ... ... ... ... ... Hitelezők____ ... ....... .*_ ... ... ... ... ... Fü ggő számla... ................ ... ... ... ... ... ... I fi it. 4.000. 000 4.000. 000 18,000.000 2.000. 000 1.500.000 1.200.000 20.000 ! — 1,410.000 j 30.847 78 286.954 . 39 1,560.594 : 77 2,123.479 | 21 43,708.720 76,814.566 2,926.051 190,790.109 37,216.031 02 \fiii. 30,700.000 1,460.847 5,190.816 355,426.507 23,982.441 416,760.612 07 Naponta másfél milliót mulat el Budapest Januártól októberig 37 milliót vett be vigalmi adóban a főváros November elsején életbelép a vigalmiadé felemelése — Mennyit kap a főváros a pinkapénzekből? Az uj mozisok nem bírják a rettenetes terheket Amint felgyuln ak az alkony atban az első villany- lámpáik, mulattal, szórakozni siet az élvhajhász Budapest. A mozikban pereg az izgalmas film, a: színházakban vidám, és komoly darabok igyekszenek meghódítani a közönséget, a mulatókban ömlik a pezsgő, kávéházakban és klubbotban vígan csattog a kártya. Számitoljuk le a szórakozó Budßpes- te : vizsgáljuk meg, mennyit költ szórakozásra a közönség és mennyi baszna van ebből fővárosnak. 1908 óta vigalmi adó keseríti a szórakozó helyek tulajdonosait, akik vigalmi adó cimén jövedelmük egy igen jelentékeny részét kötelesek leadni a székesfőváros számára. 1918-bata 4,149.377, 1919-ben 4,464.766, 1920-ban 16,708.145 koronát vetít be vigalmi adó cimén a főváros, mig a folyó év első kilenc hónapjában 37,065-747 koronára rug a fővárosnak vigalmi adó cimén való bevétele. A folyó esztendő bevételei a következőképen oszlanak m,eg: Január hóban ..................... 4,520.662 'korona Fe bruár hóban ................... 4,186.065 Má rcius hóban ................... 5,004.983 „ Áp rilis hóban..........4,915.065 Májú ig hóban......... 4,825.251 Junius hóban ...... 3,893.674 ,, Julius hóban......... 3,019.406 ,, Augusztus hóban... 2,194.938 Sz eptember hóban .... 3,431.641 A pénzügyi osztályban Reme e Viktor ingáim azó vezetésével külön kis hivatal intézi nagy szakértelemmel a vigalmi adók ügyét. E hivatal számítása szerint az év végére a főváros vigalmi adó bevétele meg fogja haladni az ötvéti millió korona1. A 37 millió korona vigalmi adó több mint 400 millió korona jegybevételnek felel meg, ami azt jelenti, hogy 1921 január elsejétől szeptember 30-ig több mint 400 millió köröné‘ költött el szórakozásra Budapest közönségeA főváros törvényhatósági bizottsága a tavas-sz-a a vigalmi adó jelentékeny emelését határozta el Az erre vonatkozó közgyűlési határozatot alzonbar még nem hagyta jóvá a belügyminiszter, ám i főváros állandóan sürgeti a módosított szabályren deleli jóváhagyását. Remény van arra, hogy még < hónap folyamán leérkezik a jóváhagyó " beliigy ““tekeri határozat, ebben az esetben novemberi eis&jetől kezdve életbelépnek a felemel díjtételek Az emelés után alz orfeumok jegybevételüknek ötvei szazatokat, a mozik 10—15 százalékát fogják vigalm adóképen a főváros pénztárába befizetni. Az uj adó szabályrendelet felemelt adótételekkel sújtja a szín házi premierek és reprizek jegyeit is, ami tenné szctszeriileg azt fogja maga után vonni, hogy ; színhazak a bemutató és repriz előadások jegyárai jelentékenyen felemelik. Erősen, megrendszaháiyozzí az uj szabályrendelet a pinceiajjarékat is, mint pél dánt az Emkét, ahol sem belépődíjat, sem ruhatár dijat nem fizetnek a látogatók. A „Szabad bemenet' azonban csak szemfényvesztés, mert a közönség a1 ételek és italok árában többszörösen megfizeti a be lépődijat. Próbáljon valaki fogyasztás nélkül végig élvezni egy művész-estét“ az Elnkéhez címzett pincében, majd meglátja, bogy a valóságban mit jelent a „szabjad bemenet“r • A színházak szeptember havi bevétele meglehetősen gyengie volt. Osak szeptember utolsó napjaiban kezd a színházak látogatottsága emelkedni, amit a tőzsdei hosszal lehet összefüg'gésbe hozni. Gyengén mennek az orfeumok is. A jegybevétel meglehetősen nagy, a két orfeum általában háromnegyed telt ház előtt játszik, igen csekély azonban a konyha bevétele, ami pedig a fő |jövedelmi forrás az orfeumoknak. Fantasztikus összegek folynak be kártya cimén. A folyó' év első kilenc hónapjában mintegy 11 millió folyt be kártyaadóból, ami hetven mijUió korona kártyapénznek felel meg. A kártyapénznek több mint fele pinkából származik, vagyis abból az összegből, ami a hazárdjátékok kártyapénzei után szolgáltatnak be a kaszinók és klubbok. De óriási játék folyik a kávéházakban is, így például van olyan kávéház nem. is egy, ahol napi háromezer koronára rug a kommerszjátékok után a kártya- bevétel. Elég jól mént az Ügetőverseny Egyesületnek is, melynek jegybevételeit szintén busz százalékos vigalmi adó terheli. Az Ügető Egyesület 1.2 koronát szolgáltatott-be eddig jegybevétel cimén a fővároshoz, ez több mint hát millió korona jegybevételnek felel meg. A főváros szempontjából nagy kár, hogy a Lovaregylet még A tagon kénytelen versenyeit tartani, ott ugyalnis nem köteles vigalmi adót fizetni a fővárosnak. Külön lapra tartozik a mozik ügye. A mozikat valósággal tönkretette a tavaszi tőzsdekrach. A március—-júniusi bevételek az eddigi bevételek felét mutálják. A mozik látogatottsága szeptember havában valamelyest emelkedett, ez a,z emelkedés azonban a kiadások horribilis növekedése folytán csak látszólagos és a valóságban mit sem ér. A helyzet az, hogy 8—10 uj mozis a csőd előtt áll és el kell készülnünk arra, hogy -egész sor nj mozis rövid időn belül kénytelen le^z megszüntetni az üzemét. Az uj mozisok az Angol-Magyar Filmipar R.-T.- nek, illetőleg -a Nemzeti Hitelintézetnek kölcsöndij fejében bruttó bevételük nyolc százalékát kötelesek leadni. A főváros vigalmi adó cimén bruttó bevételük fiz százalékát- Veszi el a rendőri engedély dija a bruttó bevételnek átlag öt százaléka, mig az uj mozisoknak, tekintettel arra, hogy a forgalmi adó révén harmadosztályú kereseti adót nem fizetnek, szegényalap részesedés óimén miég külön öt százalékot kell fizetniük. A műsor a bruttó bevételnek átlag negyven százalékát emészti fel. hol Vata még a, ház-' bér, a székbérlet, a világítás, az alkalmazottak fizetése, nem is beszélve a reklám óriási költségeiről. Hogy mibe kerül ma! egy jobb film, -annak illusztrálására álljon itt a következő adat: Az Uránia a most ott pergő Ezeregyéjszaka oiniü színes filmért két hétre 340.000 korona kölcsönzési dijat fizet, ami két héten keresztül napi 25.000 korona kölcsöndijua-k felel meg. Az Uránia egy telt háza 12.000 korona bevételt jelent, vagyis napi 48.000 korona a bevétele, ha mind a négy előadásra megtelik a nézőtér. Vagyis még ebben az esetben is 23.000 koronája nrara-d csak az Urániának esa-k. az egyléb kiadások fedezésére. Általában ugyanez a helyzet a többi moziknál is, azzal a különbséggel, hogy a legtöbb nj mozis üres házak előtt pergeti le a filmjét. A főváros mindenesetre biztosította magát, hogy a vigalmi adóját megkapja. Még a tavasz folyamán elhatározta a tanács, hogy az nj évad kezdetén minden szórakozóhely óvadékot köteles letenni a vigalmi -adó biztosiitlásáüa. Minden szórakozóhelyJt-ulajdonios tönkremehet, ám az előrelátó fővárost nem érheti károsodás . . . Még mindig pang az épitőipar A drága anyagárak miatt szünetel az építkezés Elkészült a Duna-kikötő uj partfala — Fock tanácsnok a legsürgősebb feladatokról Mindenki azt várta, hogy a tavasszal megindult olcsósápi hullám meg fogja indítani a termelő munkát, főleg az építkezések terén, ahol a legkétség’beejtőbb a stagnáció. Nem igy történt, Az olcsósági bullám elmúlt anélkül, hogy valamilyen számbavehető építkezés vagy közmunka megindult volna és most ősszel a bankjegy-inflációtól sem várható az építkezések megindítása. Munkatársunk ez ügyben kérdést intézett Fock Ede tanácsnokhoz, aki a következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest számára: — Sajnos, az őszi építkezések teljesen stagnálnak, melynek oka részben a. drága munkabér, részben az anyagárak hihetetlen mérvű emelkedése. Mig egy köbméter kavics békében 4 korona volt, ma 100 koronába kerül. Mi az útvonalainkat rendbehozattuk — úgy, ahogy lehetett —, de ezzel azután teljesen ki is költekeztünk. A csatorna javítgatások s a kikötő építése folynak tovább. Újabb munkálatokat mindaddig, mig az uj költségvetés el nem készül, nem kezdhetünk. Ettől fog függni, bogy a jövőben is mily arányokban dolgozhatunk. Kétségtelen, hogy nagyon sok tennivaló volna, hisz hat éven keresztül semmit sem építettünk. Pedig néhány újabb ut sürgős kiépítése rendkívül szükséges volna már, igy a Villányi-uté is; de most 6 millióba kerülne. így vagyunk más utakkal is. A makadám-utakat mind ki kellene cserélnünk szilárd kőburkolattal, mert ezek foly- tonos javítgatása igy is sok százezret felemészt s valóságos pénzpazarlás, de e célra is milliók kellenének. Az uj 700 méteres kikötő partfalai elkészültek s most már tárházak és hozzávezető utak építéséhez kellene fogni. Hogy ezt majd milyen mértékben folytatjuk, függ a kormány és a főváros között létrejövő uj megegyezéstől. Reméljük, a kormánybiztosság megértést fog tanúsítani s a megkezdett munkálatokat sikerrel folytathatjuk. Az uj bankjegyinflációnak semmi üdvös hatása nem mutatkozik eddig az épitőipar terén.
