Uj Budapest, 1921 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1921-07-06 / 26. szám
4 TU BUDAPEST 1921 július 6 tok a legnagyobb szélsőségek közön mozognak, van olyan közöttük, amelyik másfél millió koronát kér a munka elvégzéséért, a legolcsóbb ajánlattevő pedig félmillióért is hajlandó a munka elvégzésére. Hasonló nagy differenciákat mutat a Vigadóra ^ kiirt pályázót eredménye is. A legolcsóbb ajánlattevő alig fo-o ajánl meg a termek bérletéért, vagy 120-UO-000 koronái a kioszkéit, a legdrágább pályázó ajánlata petdig a termek bérleténél 25%, a kioszk bérleténél pedig az évi negyedmillió bér körül mozog. Ezek a nagy distanciák mulatják legjobban azt a kétségbeesett helyzetet, amely- íven vállalkozásunk és iparunk sínylődik. .4 vállalkozási szellem már nem is hasznot keres, csak elhelyeződést, a pályázók legnagyobb része nem is komoly haszon reményében ajánlkozott, hanem azért, hogy végre legyen valamilyen elfoglalt sági alkalma. Ez a kétségbeesett helyzet azután a legtöbb esetben a pályázat irrealitását is maga után vonja, hiszen sem a főváros, sem egyetlen közhatóság sem kérheti senki fiától, hogy ráfizessen arra, hogy a fővárosnak vagy az államnak dolgozott. HÍREK Előfizetési felhívás Az Uj Budapest félesztendős, ami nagy szó a keresztény lapok életében, amelyek önerejükre és a keresztény társadalom közönyösségére támaszkodva végzik nemzet- és vallásmentő missziójukat. Az elmúlt félesztendő alatt minden olvasónk meggyőződhetett arról, hogy Ilii és bátor zászlóvivői vagyunk a, keresztény nemzeti gondolatnak és a toll fegyverével küzdünk a városháza keresztény reneszánszáért, amelyért a közgyűlés többségi pártja, a törvényhatósági bizottságban folytat heroikus harcokat. Julius elsejével uj előfizetést nyitunk lapunkra. Azoknak, akiknek előfizetése július elsejével lejárt, mai számunkhoz postatakarékpénztári befizető lapot mellékeltünk és kérjük annak mielőbbi visszajuttatását, hogy a lap szétküldése fennakadást ne szenvedjen. Arra kérjük előfizetőinket és barátainkat, hogy a maguk kis körében igyekezzenek mennél több előfizetőt. toborozni az Uj Budapestnek, minden uj előfizető uj segítség, uj barát, uj f egy v er társ csa iáink on. Az Uj Budapest előfizetési árai: Egész évre.................260 K Fél évre ..............130 ,, Negyed é vre.............. $5 „ Az Uj Budapest kiadó- hivatala. A divatos Tabán I. A jó öreg Tabán -— a speciális Budának ez a. külön specialitása — divatba jött, pedig arculata már egyre kevésbbé tabáni. Újságírók kezdenek liumorkás riportokat Írni a tabáni korcsmák nyári hangulatairól és figuráiról. Miklós Jenő, ez a finonilelkü. és finomszavu iró, legutóbb regényt irt, amelynek legtöbb alakja tabáni és legfőbb cselekménye a Tabánban játszód ki le. A pihenni vagy mulatni vágyó pestiek pedig gyalog, villamoson, kocsin és autón özönlenek át a Rácváros korcsmáiba, különöse'** a meleg, kánikulás estéken, amikor Pest nemcsak lelkileg, hanem fizikailag is égő pokol. Pedig aki a régi Tabánt ismerte, vagy legalább hallott felőle a „Raitzenstadt“ véneitől, az a megmondhatója, mennyire nincs mái meg a romantikus, a nyárspolgárias, kedves Laban — s az egész mai érdeklődés csak annak a bizonysága, hogy milyen szegény lehet a romantikája annak a Budapestnek, amelyet a szépségeknek és eredetiségeknek ez ja pótleka is vonzani tud, lévén még a mai Tabán is^ százszor derűsebb, érdekesebb, nyugodtabb mint az egyhangú, leleköló és lázas Budapest \ alóban, a Tabán fogalma és léte ma mái jóformán csak a tabáni korcsmákra és környékükre szorítkozik. Az ódon házak, amelyek a maguk komor hangulatú kapuival, homályos kapualjaikkal, muskátlis ablakaikkal, olaszos^ svabos hangulatával nemcsak a festőket és a poétákat vonzották, sorra tünedeznek valami pzerencsetlen és kegyetlen városi politika jóvoltából. Akárhány utca már úgy fest a tabáni éjszakában, mint egy fogsor, amelyből az ide jo néhány fogat kiráncigált s a Brugesre emléKÖZGAZDASÁG keztető hangulatok helyén .akárhányszor döb- bentően prózai szemétdombok terpeszkednek, amelyek inkább a. köztisztasági hivatalra emlékeztetnek, isajna: reménytelenül. Hiszen hangulatnak az is hangulat, hogy a Kereszttéren, két lépésre az ódon kőkereszttől, tyúkok, kakasok kppirgálnak a szemétdombon, disznók turkálnak benne és szurtos gyerekek kutatnak rozsdás abroncsok és egyéb kincsek után, de valljuk meg: ez nagyon „verisztikus“ hangulat és a korcsmái hangulattal ellentétben nem katzenjammerrel, hanem ig’en könnyen kolerával végződhet a nyáron. Ami már most a korcsmákat illeti amelyekben pedig a Tabán egész szelleme koncentrálódik — bizony azok sem a régiek már. Megfogyatkoztak számban is (igaz, hogy azért vannak utcák, amelyeken lépten-nyomon korcsmába ütközik a nyájas utazó), megfogyatkoztak jókedvben meg emberfigurákban is. Régi korcsmák bezárultak, elnémultak örökre (mint a Bráth Benedek kék- golyós-homlokzatu vendéglője, vagy a Hét- Rózsaszál), némelyek gazdát cserélvén, lelkűket is cserélték (mint a burgzsandárok hajdan hires korcsmája az Árok-utcában), ismét mások csak a régi fényiiek halvány maradványait mutatják (mint Preitzler bácsi borozója, amely szegény jó Zempléni Árpádnak, a bozontoshaju turáni költőnek és cimboráinak volt jeles tanyája). Sokan meghaláloztak a régi korcs- márosok közül, még többen a. törzsvendégeik a rácvárosi spiessek közül, ami természetes is, lévén a korcsmárosok szerencséjére a vendégek statisztikája mindig nagyobb, mint a korcsmá- rosoké. Igaz, hogy azért még mindig mozgalmasak a meglévő korcsmák is, s a levegő — hiába — nemcsak fizikailag más ideát, hanem lelkileg is. Az egyik korcsmának a lugasa, a jegenye- nyárfás kertje, a másiknak a százesztendős szederfája (szeder, merthogy itt Tuladunán vagyunk!), a harmadiknak a mulatságosan érzelgős vagy céltudatosan pajzán Sclirammel- zenéje, az egyiknek ilyen, a másiknak olyan bora: mindegyiknek van valami sajátossága, vonzóereje, nem szólva a vendéglősök arculatáról és természetrajzáról, amely mindegyiknél igen egyéni s mégis Ifózös sajátosságuk valami tabáni vonás. Az egyik maga. a derék nyárs- olgári puritánság (és ez igen hálás vonás a orivók szempontjából, mert a puritánság a borok kezelésében is megnyilvánul), a. másik a nyugodt, magyaros uraság, a harmadik vaskos, goromba, tenyeres-talpas Falstaff, a negyedik az egérszemü, pislogó, zsugori, akiről egy második Moliére egészen nyugodtan megmintázhatná az uj Harpagont, az ötödik a kék- kötényes, korombajuszu szerb, — és igy tovább. Azutár föl kellene szorolni a tipikus benn- szöliitt törzsvendégek egész sorozatát: a hangos, zsirostréfáju és aprózsömléjü péktől a tuladunai betyár balladákat éneklő somogyi rendőrig, a tenoristaszerepben tetszelgő fürdőszolgától a francíaságával kérkedő agglegény beamterig, a politikus csizmadiától a madárfejéi, paralitikus öreg szabóig. S mindez attrakciók tetejébe a szemlélődő embernek megadatik a budai éjszakák kék, csillagos szépsége és frissesége . . . nem csoda, ha ezekbe a korcsmákba lekivánkozik pihenőre, derűs mosolygásra és gondatlan tereferére a. komoly irodai marok hada is, vagy, hogy van este, amikor például Avar László kertjében Szabó Dezsőtől kezdve Rozványi Vilmosig az irók és poéták egész raja. neves szobrászok és festők egész kis tábora lelhető a fehér vagy piros abroszok körül. Az is igaz, hogy Budapest igen szomorú és költőietlen elemeket szabadit rá a Tabán estékre: a. félművelteket, akik Zerkowitzot imádják és hülyeségeivel profanizálják a csillagos estét, — még a gazdag zsidókat, akik sem borhoz, sem mulatóshoz, sem csillagos szépségekhez nem konyitanak. Csak lármáznak, pöf- feszkeduek és — Isten a kurzus fölött! — a romantika kedvéért lenyelik a sűrűn felhangzó Ergerbergereket is. Hát ezek bizony nagyobb foltok a. Tabánon, mint egy-két zsirfolt az abroszon, de hát ezekkel ne is foglalkozzunk tovább. Inkább mondjunk el egy-két derűs tabáni epizódot. Lehdvai István. Zsúfolt házak a Seala-szinházban. A „Tündérek cselédje“ sikere túlszárnyalja a legvérmesebb várakozásokat is, amennyiben az óriási nézőtér estéről- estére teljesen megtelik a legjobb közönséggel, mely elragadtatással tapsol a kedves darabnak és a bril- liáns előadásnak. Hontliy Hanna, Viola Margit, Rozs- nyai Ilona, Galetta, Kabos, Falus és Inke alig győzik ismételni az ének- és táncszámokat. Az egész hétre tömegesen viszik a jegyeket. Julius 14-ig minden este fellép MEDGYASZAY VILMA a Jardin de Paris Kabaréjában o o Kezdete fél 9 órakor. o o ÓVÁROSI CIRKUSZ Városliget (ÁUatkert). Telefon: 55—55. Naponta este 1 .,8 órakor csütörtök, szombat, vasár- és ünnepnap d. u. 4 órakor A NAGY JÚLIUSI MŰSOR Előadás után villamos közlekedés a város minden irányában A Budapesti Központi Tejcsarnok Részvénytársaság f. hó 27-én tartotta év rendes közgyűlését. Az igazgatóság jelentését, amely szerint a. lefolyt üzletév 90.766.07. K veszteséggel zárult, a. közgyűlés tudomásul vette. A Magyar kir. Folyam- és Tengerhajózási r.-t. június 30-án Popovils v. b. I. t. elnökletével tartott közgyűlése az 1920. évre 10% = 20 korona osztalék Jizetésót határozta el. A Wiener Commerzial-Bank folyó évi június 30-án Wieniben megtartott rendes évi közgyűlésén a 35.628.475 n. o. koronát kitevő liszta nyereségből részvényenként 40 n. o. korona osztalék (10 százalék) kiűzetését határozta el. A Magyar Országos Biztosító Intézet R.-T. igazgatóságának közlése szerint az 1920. évről szóló zárszámadás 103.990.60 K nyereséggel zárult. A díjbevétel 7 millióra, dijtartalékai 39 millión felüli iisz- szegro emelkedtek. Az intézet az életbiztositáson kivid az összes ágazatokat bevonta működési körébe. A Magyar Fém- és Lámpaárugyár Részvénytársaság közgyűlésén, alaptőkéjének fölemelését határozta el. Húszezer kétszáz korona névértékű január elsejétől érvényes részvény kibocsátásával négy millióról nyolc millióra emelkedik az alaptőke. A részvényeiét egy-egy arányban 1500 koronás (tel puel) árfolyamon vehetik a régi részvényesek. A jogot a Magyar Általános Hitelbanknál julius kilencedikéig érvényesíthetik. A Hitel- és Közvetítő Bank és a Kereskedelmi Takarék fúziója. A Hitel- és Közvetítő Bank R.-T. alaptőkéjét 75 millió koronára emelte föl és magába- olvasztotta a Kereskedelmi Takarékpénztárt. Az intézet Budapesten, Bank-utca 7. és Wienben Wipp- linigerstrasse 23. sz. alatt működését már felvette. A Magyar Cukoripar R.-T. julius 11-én tartja rendes közgyűlését, amelynek napirendjén szerepel az igazgatóság indítványa egyrészt a részvényeknek 2 drb 600 korona névértékű részvényre való kicserélése, másrészt az alaptőke felemelése 10.000 drb uj 600 korona névértékű részvénynek kibocsátása utján. ! i AJÁNLHATÓ CÉGEK: Müller Testvérek ■ ® Vegyészeti Gyár R.-T. inta, tuss és festékgyártmányai nélkülözhetetlenek libái Lai^S Iáiszerész s®8 SY., Veres Páiné-utca 16. 1 Magy Ferenc szállító ® ^ IV., Szarka-u&ca 7. {■erő Adolf clpMáza IP Knccilth I ajlK-ll Il Szállít azonnal intézetok, isko ák, hat.sá- HUJuillil LuJUo U. 4. gok részére bármely mennyirégben cipót Sc hunda V. József hangszergyáros IV., Magyar-utca 18. Nagy Ignác pincészet) felszerelés mm VII., Károly-körfet 9. CASINO DE PARIS VI., Hermina-ut 65. Mulattató, aktuális operett és külföldi attrakciók. Előadás után Parkettánc. Kezdete este fél kilenc órakor. Keresztény társadalmi alapitás M PII P‘® Ruházati Inhoz i)HL VL Szövetkezet. Budapest, IV.y Kossuth Lajos-utca 20. Rendkivüíi árleszállítás Csak míg a készlet fart! Egyszerű zefir ing kézelővel, 2 gallérral K 250.— Csíkos french ing kézelővel, 2 gallérral K 280.— Csikós zeíir ing kézelővel, 2 gallérral K 350.— Fehér és drap panama ing kézelővel, 2 gallérral... —------------------------ K 375.— Si fon ing, gallér és kézelő nélkül ... K 280.— la hálóing —--------------------------- — K 350.— Rö vid alsónadrág ......... — — K 120.—, 130.— Ho sszú alsónadrág----- — _ K 240.—, 310.— De ák alsó Köppernadrág..........................K 240.— Fe lelős kiadó és laptulajdonos: DOBY ANDOR Igazgató: Magyar József. Pallas részvénytársaság nyomdája, Budapesten
