Uj Budapest, 1921 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1921-07-06 / 26. szám
w Budapest 3 192 t julius 6 Örömmel olvashattuk, hogy Mennyire meg vannak ezek igazán tárgyilagos zsurnaliszták győződve Ösonka-Magyarország igazáról. Az egyedül ideérkező külföldiek, kik különféle információkért hivatalunkban megjelennek, ugyanilyen eWmeréssel emlékeznek meg rólunk s bátran állíthatom, hogy ezek az őszinte, előnyös nyilatkozatok nem a hagyományos, obiigát „magyar vendégszeretetet“ és a „magyar lovagiasságot“ akarják jelenteni, mert ha valaki, teljesen pártatlanul, csak rövid ideig is tartózkodik a fővárosunkban, nem lehet más a véleménye rólunk. Annak ellenére, hogy a háború s a két forradalom szállóinkat nagyon megviselték, nincs Budapesten hoteltulajdonos, ki az Idegenforgalmi Hivatal úgy a jelenlegi, mint a jövőre vonatkozólag bármilyen irányú kívánságát a legnagyobb készség'gel he telje- sitené. A másik irányú idegenjárása a főváros publikumának a külföldi fürdőkre való gravitálása. Hazai fürdőink még mindig nagyon drágák. Ausztria előnye a fürdőzni óhajtók szempontjából a jelenlegi valuta-differencia, Németországé pedig, hogy a négyszeres valuta ellenére is olcsóbb, mint nálunk. A cseh megszállás alatt álló hires fenyveseinkbe három esztendei nélkülözés után most, hogy valamelyes könnyebbség állott be, tömegesen tódulnak a Tátrába a. pestiek. Sok azoknak is a számuk, kik A fővárosi nagy bérlelek sora, amelyek a keresztény reneszánsz első esztendejében kerültek kiírásra, a jövő héten befejeződik, mikor is a Fővárosi Váj adó bérletében dönt a tekintetes törvényhatósági bizottság. A pályázat kiírását sok vihar előzte meg', bizonyosan nagy hullámokat fog- felvetni a bérlet odaítélése is, de a vihar nem csendesedik el, ha a nagy versenyfutásban valamelyik pályázónak kilenc és fél esztendőre birtokába kerül a gyönyörű épület. Illetékes helyről nyert imformációnk szerint a közgyűlés többségi vártja a, legtisztább objektivitással fogja nézni a pályázatokat és a pályázókat, megvizsgálván, hogy melyik a. legelőnyösebb és melyik nyújtja a legtöbb garanciát a keresztény és nemzeti irányzat szempontjából. A mi véleményünk az, hogy a Nemzet i Zenedet alap és Fészl József pályázata. tekintve azokat az anyagilag is számottevő előnyöket, amelyeket a pályázók a bérlet megkapása esetén felajánlanak a fővárosnak, felel meg a legteljesebb mértékben a keresztény és nemzeti gondolat követelményeinek. Budapest székesfővárosban csak úgy, mint Csonka-Magyarország egész területén, keresztény és nemzeli zenekultúráról beszélni alig lehet — mondja a Nemzeti Zenedéi alap pályázata. — A zsidóság, amelynek nmzsikalitását tudta magyarra fordítani) (2), kávésok (20), fésűsök (7), süvegesek (5), kártyci-fes ők (3), szürszábók (ezek mind magyarok, 14), bádogosok (7), krepin meg gomb-szövők (Knopf u. Krepinmacher, 3), kővár meg kaskötök (3). kordová/nyosák (9), szűcsök (20), kolompárok (Kupferschmiede 5), réz-méttszők (3), gyám- tározók (Lackirer u. Oehlvergoldet* 3), deszkások (komáromi 14, pesthi 18, váczi 1), fuvarosok (12), báb- süiöl: (4), tímárok (5), bőrművészek (2), váiszon és bnus. elin nyomd ató (1), /akátsok (10), citromosok (Lemonikrámév 3), lotteria-szedők (Lotleriekollek- turen 7), luszter-füző (Lusterfasser 1), Lép-irók (10), olasz mácsikos (Makaronlmacher, 1), márványozó (1). kőmives-mesterek (11), késtsináló (3), házi-eszköz- tartók (Mobilien-Niederlagen 2), molnárok (27), mus- seUu-művészek (3), gyüszüsök (5), szeg-kovácsok (5), olaí-fabrika (1), orgpna-alkotó (4), papiros-tan'ók (Papierniaclerlageni 3), unglius-patent csákszövő (1), parókásohI (13), utca-rakó (1), paszománt-csapó (4), kéményseprők (3), szij-jártók (magyar 9, német 9), karika-kováfsok (2), csiszárok (Säbelmacher 2), húrosak (2), nyereg-jártók (8). hajósmester (1), köszörűsök (3), lakatosok (magyar 5, német 15), szabók (magyar 33, német asszony-szabó 35, német férfiszabó 47), gomb-kötök (20), betűöntő (1), szétöntő (1), vargák (német 80, lót 1), kardos (1)) selyemfestő (1), se- lyem-harisv.ya-szövök (2), selyemművészek (Seiden- zeugfabrikanten 4), szappanyosok (12), kötéljáriók (6), szitások (4), petsét-viasz-ön <ő (1), petsét-metsző (1), ezüst-művészek (9), debreceni széksó-tartó (Sodn- Fabriks Debreziner Niederlage, 1), tükrösök (3). sar- kantyusok (2), nyelv-tanitók (7), kéményitők (Stärk- m ach er 14), kő-faragók (3), szalma-székNötők (7), szalmátányér-kötök (2), harisnya-kő'ők (4), harisnya- szövői: (3), tabu kosok (Tabakmacher 6), szőnyegetek Karlshadot, Mnrienbadot s Franzensbadot keresik fel. — hová különben a béke boldog éveiben is rengetegen mentek, — aminek egyedüli oka az, hogy a kiszámított pénzzel érkező beteg még most is épp olyan árért élvezheti a gyógyfürdőiket, mint a leg- költekezőbb fürdővendég. A többi államokba szórványos az utazás. Propagandát fejtünk ki továbbá mindenfelé, amerre csak összeköttetéseink vannak. -Jelenlegi nagyobb stilii propagandánkat Hollandiában csináljuk, melyben áldozatkész segítőtársunk: Sárossi Bella és Tulitz Péterné uriasszonyok, kik máris kint vannak és a magyar népművészetnek hódítják meg Németalföld megértő népét. A napokban indul ugyancsak oda felvilágosító útjára Csitári Bélánó úrasszony, kivel széleskörű és hatásos propagandát beszéltem meg és az előbbi kél lelkes uriasszonyok ismertető-gyűjteményét kiegészítettem diapozitív gyűjteménnyel, az utóbbinak pedig képes albumokat s nagymennyiségű anzix-kártyát bocsájtottam rendelkezésére, hogy azokat felolvasási kőrútjukon szétosztogassák. Az 1921-es év idegenforgalmi statisztikájáról Zilahi igazgató a következőket mondta: Fővárosunkba naponta 160 usQue 300 szorosan vett — mert nem számítom a megszállott területekről és Ausztriából iü tartózkodókat — külföldi fordul meg. ügy, hogy ez év június haváig- átlag 20.000 külföldi állampolgár tátogatott el Budapestre. letagadni nem lehet, kisajóJ Holta magának a magyarországi zenekultúrát, részben azért, hogy a zene közlésével és terjesztésével járó anyagi előnyöket a maga számára aknázhassa ki. Ilyképpen semmi csudálkozni való nincs azon, hogy egész zeneianitásunk, hangverseny- rendezésünk zsidó kezekben van. A Zenedei Alap a pályázat elnyerése esetén évenkint huszonöt ingyen helyet ajánl fel sze- génysorsu tehetséges gyermekek számára a Nemzeti Zenedében. E felett a huszonöt ingyen hely felett kizárólagos joggal a székesfőváros tanácsa rendelkezik. A közalkalmazottak gyermekeinek tandiját 20 százalékkal akarja mérsékelni a zenede. Tekintettel arra, hogy a köz- alkalmazottak gyermekei a most következő iskolaévben évente 2000 koronát tizeinek tandíj fejében, ez a kedvezmény minden közalkalmazott gyermekére a 2000 korona húsz százalékát, azaz fejenkint 400 koronát, jelent. A Nemzeti Zenedei Alapból fentartott Nemzeti Zenede a bérlet időtartamára, minden néven nevezendő fővárosi segélyről lemond. Ez a segély esztendők óta évi 12.000 korona, ám az 1921—22. iskolaévre a segélynek 60.000 koronára való felemelését kérte a Nemzeti Zenede a fővárostól. Nem kétséges, hogy tekintettel azokra a kulturális szempontokra,^ amelyeket a Nemzeti Zenede hazafias és ^ keresztény irányzatú működésében szem előtt tart, a. székesfőváros törvényhatósági bizottsága a költségvetési vita során meg fogja szavazni annál is inkább, mert azok a vádak, amelyek egy bizottsági tag részéről a. (4), iszákosok (Taschner 2), asztalosok, szökrényesek (36), csizmadiák (72), posztóművesek (21), posztó-nyi- rók (3), órások (öreg- 4, apró1 10), aranyozó (1), kerékpártól:, bognárok (9), irhászok, csávások (Weiszgür- ber 3), rajzoló (1), műszerészek (Zengschmide 5), cserép-fedők (4), ácsok (5), ón-öntök (2), cukor- öntők (6). A mai meggazdagodott pesti patrícius-családok ősei legnagyobb részt ezek közt a jóravaló iparosok közt találhatók. így a Ruppok, Neuhoff erek, Prick- lerek. Institorisok, Pompéryak. Sei ff érték, Ráthok, Steinbachok, Wagnerek, Paksiak. Anionok. Rotten- billerek és Kasselikok. Nem érdektelen, hogy régi mestersége mellett az egyetlen Schachner-család maradt meg, amely ma is virágzó péküzlet birtokosa. Aránylag sok volt 1805-ben a pesti iparosok közt az idegen. Ilyen nevekkel találkozunk: Teta- menti, Paregini, Atrigan, Barone, Rivetti, Sambelli. Tirpko, Hadzsi, Demeter, Bury,. Gaillard. Wirio, Dantonéin. Martinéin, At and a. Busetti, Lepage, Jurámé, stb. Az egész könyvecske levegője rendkívül iiszta. jólesőn egyszerű, becsületes, keresztényi. Ügynök, bizományos, lánckereskedő akkor ismeretlen fogalmak voltak. Az a régi kisvárosias Pest alakul ki a könyv olvastán az ember szeme előtt, amely még dilizsáncon utazott, csizmában járt, ernyős petróleum-lámpa mellett olvasott s úgy beszélt, aliogy gondolkodott:" nemesen, becsületesen. A dilizsáne már elmúlt, de elmúlt a régi egyszerű, becsületes kis világ is. A lármás, üzletekkel teletömött pesti utcán nyoma sincs a régi egyszerű kis üzlethelyiségeknek, és ami ennél is szomorúbb, a bolt belsejéből is eltűnt a régi szellem, régi gondolkodásmód... Pogány Kézinél-. székesfőváros tanügyi bizottságának^ ülésein elhangzottak, alaptalanoknak bizonyultak, amií maga a bizottság elnöke is a beszerzett hiteles és hivatalos információk alapján kijelentett. Mióta a Kun László vezetésében működő országos szimfóniái zenekar megszűnt, mely a tanuló ifjúság számára tartott népszerű hangversenyeket. megszűnt a középiskolai ifjúság komoly zenével való megismertetésének lehetősége, pedig az úgy zenepedagógiai, mint általános művészeti szempontból mérhetetlen fontosságai. Mióta, a Nemzeti Zenedét miniszter- tanácsi határozat alapján újjászervezték, a jelenlegi vezetőség állandóan foglalkozik azzal a gondolattal, hogy az ifjúsági hangversenyek intézményét újra életrekeltse. A Zenede anyagi eszközeinek elégtelensége miatt ez a terv valóra nem válhatott. A bérlet odaítélése esetén volt és jelen növendékeiből egy hatvantagu zenekari akar szervezni a Zenede, melynek kizárólagos feladata a klasszikus és modern zeneirodalom európa- szerte elismert remekműveinek bemutatása. A nagyközönség számára való hangversenyek minden vasárnap délután, az ifjúsági hangversenyek pedig kéthetenkint vasárnap délelőtt lesznek. A szimfonikus hangversenyeket a párisi koncert Touche és koncert rouge mintájára uzsonnával egybekapcsolva tervezik. Mint a termek bérlője, a termek bérbeadásánál és a hangversenyek rendezésénél a keresztény és nemzeti szempontot akarja a Zenede ínindenekfelett és elsősorban érvényesíteni. Nem fogja tűrni azt, hogy mindenki, aki a bérleti összeget lefizeti, minden kritika nélkül léphessen a Vigadó dobogójára, ziillesztvén ezzel zenei kultúránkat és közerkölcseinket egyaránt. A Vigadó termeit csak fémjelzeit, elsőrangú művészek hangversenyeinek és produkcióinak fogja rendelkezésére bocsájtani a Zenede és nem engedi bizonytalan exisztenciák kísérletezéseinek és szépségesték színhelyévé destruálni. Éppen ezért önálló hangversenyvállalat felállítását is tervbe vettük, hogy ilyképen lehessen megvalósítani a keresztény és nemzeti zenekultúrát. A termek bérbeadásánál és a szimfonikus hangversenyek rendezésénél a. kultuszkormány a felügyelet jogát fenntartotta magának. Vass kultuszminiszter a. Zenede érdekében meleghangú leiratot küldött a polgármesterhez, kérvén a Zenede kulturális és értékes vállalkozásához a főváros legteljesebb segítségéi. • • • A helyiérdekű vasutak visszakerültek a Közüli birtokába, nem nagy örömére azoknak, akik az olcsó és jó közlekedést tartják Budapest fejlődése alap fölt ét elének. Az Egyesilett Vasutaknálc mindenesetre megvolt az a nagy hasznuk, hogy az alatt az idő alatt, amíg a Garami-féle rendelet erőszakossága egy vezetés alá kény szeritette az összes vasutakat, csakugyan egységes volt a vezetés és a közlekedési politika. Á földalatti közlekedése nem konkurált a városi vilamos Iközlekedcsével, a közúti és a helyi vonatok közlekedése között is megvolt az összhang. Ennek most egyszerre vége van, aminek lehet, hogy hasznát látják a részvényesek, de a környékbeli falvakban lakó szegényemberek, akik napi munkájuk elvégzésére a fővárosba kénytelenek bejönni, mindenesetre károsulni fognak. ()k érzik majd azt a rideg kíméletlenséget, amit ,.helyes tarifapolitika“ címen jól ismernek a nagybankok báróiban. Feltétlenül szükség volna a Közúti birtokába visszabocsájtott helyiérdeküek felett az állami uralomnak és « községi felügyeletnek fokozott biztosítására■ Csak a hatósági ellenőrzéssel látunk kellő garanciát arra. hogy a helyiérdekű közlekedése rendes, gyors és olcsó lesz. Amit most a legjobb akarattal sem lehet róluk elmondani... Közmunkára éhes ennek a mi leszegényedett, lerongyolódott Budapestünknek minden mérnöke, építésze, vállalkozója. Hiába kilincselik végig az állami hivatalokat, a városháza büróit, sehol sem adódik számukra munkaalkalom, hogy, ha verejtékükkel is, megkeressék a mindennapijukat. Az elzárkózott hivatalokban már nem is fogadják őket, terv lenne bőven, de a minden dolgok mozgatója, a pénz hiányzik a tervek megvalósításához. A helyzet vigasztalanságát mindennél jobban matatja az az árlejtés, amelyet a farkasréti temetőben végzendő munkálatokra a középitési ügyosztály irt ki. Az igazán nem nagyméretű munkálatokra 2-1 pályázó jelentkezett, köztük az ország legjobb nevű. szakemberei, a fővárosi pályázatok régi ismerősei, akik szinte kivétel nélkül valamennyien megérdemelnék azt a csekély hasznot, amit e közmunka elvégzése jelent. A pályázaKészit: Ovorsrendszerü éoitkezéseket. magasépitkezéseket, mindennemű épületasztalos munkákat, elsőrangú kivitelű és tömegbútorokat. — Jégszekrényeket, amerikai rendszerű szétszedhető hushütőket és hűtőberendezéseket. Budapest, VI. kér., Röppentyű-utca SZ. sm Kié lesz a Vigadó? A Nemzeti Zenedei Alap pályázata nyújtja a legtöbb garanciát Vass kultuszminister leirata a fővároshoz
