Uj Budapest, 1921 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1921-01-26 / 3. szám
XU BUDAPEST VÁROSPOLITIKAI VÉS CKÖZGAZDASÁGI V HETILAP H Keresztény Községi Párt hivatalos lapja ♦ Megjelenik minden szerdán ♦ Előfizetési ára: Egész évre 260 korona. Félévre 130 korona. Egyes szám ára 5 korona ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal: VJJ., Huszár-utca 3. ♦ Telefonszám: József 91-20. ♦ Felelős szerkesztő: Doby Undor „Fővárosi tisztviselő leánya stoppolni, fehérneműt javítani olcsó bérért uri- házakhoz ajánlkozik” — ezt a hirdetést olvastam egy belvárosi üzlet kirakatában. Az éhes és fázó úri szegénység kilép szemérmes elvonultságából, a fővárosi tisztviselő leánya, megunván a hideg szobát, az ebédnélküli napokat, reszketős-irásu hirdetésekben szégyenkezik alantas munkáért, mért gazdája, a főváros, nem tudja eltartani. A fővárosi tisztviselő nagy és fontos munkát végez. A fővárosi tisztviselőnek milliók fordulnak meg a kezén — odahaza ebéd nélkül, kisirt szemmel várja az asszony és hiába kér kenyeret. a gyermek. Vagyonokat érő igazolványok és engedélyek kiadása függ tőle —- mára még van iüzelő, holnapra, már az sincs. A fővárosi tisztviselő, a kezelőtiszt csakúgy, mint a polg’ár- mester, a szive ennek a milliós városnak, mely a vérkeringést, az egész test életét szabályozza — a fővárosi tisztviselő leánya stoppolni, fehérneműt javítani uriházakhoz ajánlkozik. Az a tragikus kontraszt, mely a fővárosi tisztviselő munkája és fizetése között van, maholnap katasztrófával fenyeget. Minden szeretetünk, tiszteletünk és csodálatunk a fővárosi tisztviselőé, aki a kulturember nagyszerű fegyelmezettségével kiizködik a nyomorral. Mi lesz akkor, ha. már nem tud tovább nyomorogni, ha — amire már nem egy példa van — a. fővárosi közigazgatás labirintusaiban szerzett kiváló tudását, pompás szakképzettségét, ernye- detlen munkabírását a magánvállalkozásnál fogja kamatoztatni, mely jólfizetett állások kecsegtető ígéreteivel csábítgatja a fővárosi tisztviselőt? A felszólalások, melyek a költségvetés tárgyalása során a közgyűlésen a fővárosi alkalmazottak érdekében elhangzottak, nem vitték előbbre az ügyet. A segítéshez nem elég a jószándék, ahhoz cselekedni is kell! Erre meg is van az alkalom: Most állítják össze a folyó évi költségvetést, amelynek már olyan jövedelmet kell biztosítania minden alkalmazott számára, hogy szerényen, de rendesen megélhessen belőle. Azok a. zökkenők, amelyek tagadhatatlanul jelentkeznek a fővárosi adminisztrációban, elsősorban . a tisztviselők borzalmas anyagi helyzetére vezethetők vissza. A főváros minden hivatalnoka, tanára és tanítója, altisztje és munkása joggal várja el, hogy teljesített munkája ellenértékeképen megfelelő módon eltartsa őt a főváros. A főváros anyagilag határozottan jobb helyzetben van, mint az állam: kisebbek az adósságai, nagyobbak a bevételi lehetőségei. Az az egész sorozat.uj adó, melyektől' száz és százmilliókat vár a főváros, elsősorban a fővárosi alkalmazottak helyzetének javulását kell hogy magukkal hozzák. Az adóalanyok is szívesebben fizetnek, ha tudják, hogy a befolyó uj jövedelmekre a fővárosi alkalmazottak fizetésének javítása miatt van szükség. A fővárosnak kell kezdeményeznie, hogy a nyomorgó közalkalmazott szégyenletes fogalmát kitörülje a magyar köztudatból, biztosítván alkalma- zoftai számára azt a tisztes megélhetést, mely a jó közigazgatásnak alapfeltétele. Mit akarunk mi? Nyilatkozatok a Keresztény Községi Párt feladatairól és céljairól Mai számunkban folytatjuk és befejezzük a körkérdésünkre beérkezett válaszok közlését. A nyilatkozatokból kitűnik, hogy a Keresztény Községi Párt komolyan és becsületesen dolgozni akar a keresztény és magyar Budapest megvalósításáért. Csupán az eszközök megválasztásában mutatkoznak itt-ott árnyalati különbségek, ezeknek az apró eltolódásoknak azonban mi jelentőséget nem tulajdonítunk, mert a közös cél elérését nem veszélyeztetik. A nyilatkozatok itt következnek: Joanovich Pál dr.: Véleményem mindig az volt és azt ma is fen- tartom, hogy amikor az 1920. évi IX. t.-c. a kisebbségi képviseletet hozta be, a törvényhatósági bizottság1 kisebbségi tagjainak a bizottságokban is meg kelleti volna adni a részvételt. Ez nemcsak a törvény szellemének, hanem a főváros érdekeinek is megfelelt volna, mert rá- kényszeritette volna a többséget arra, hogy a. törvényhatósági bizottság és a szakbizottságok ülésein is nagyobb számmal vegyenek részt, amit jelenleg, sajnos, nem tesznek meg. Kossalka János dr.: A fővárosi politikában-a főfeladatot annak a biztosításában látom, hogy minden vonalon a keresztény erkölcsi felfogás jusson érvényre és hogy ebből folyólag az egyesek vagy egyes csoportok magánérdekei az összes keresztény dolgozók egyetemes érdekeivel szemben háttérbe szoruljanak. Ez kell hogy irányítsa politikánkat minden téren, különösen pedig gazdasági és kulturális téren. Ebből a nézőpontból tekintem a kisebbségnek a bizottságokból való kirekesztését is. Úgy vélem, hogy a kisebbségnek a bizottságokban való képviselete jelzett főfeladatunk teljesítésében nem tudna meggátolni, mindamellett meg tudom érteni azoknak az álláspontját, akik úgy vélik, hogy a bizottsági munka sokkal simábban, zavartalanabbal és igy eredményesebben végezhető el, ha a kisebbség a bizottságokban nem jut képviselethez. Kétségtelen, hogy az igazságnak felderítése bárminő kérdésben, általában annál biztosabban érhető el, mentői több és különbözőbb felfogás nyilatkozik meg. Ha azonban a kisebbség valóban súlyt helyez arra, hogy a közérdeket szolgálja. —- nem szabad a meg- sértődésnek, a dacnak az álláspontjára helyezkednie, hanem vállalt kötelességéhez híven részt kell vennie a közgyűlés tárgyalásaiban és ott kell kifejtenie a. maga álláspontját. Hogy az ily irányú tárgyilagos kritikát nem akadályozzák meg, arra nézve a többség már számos példával szolgált, ismételten tanujelét adván annak, hogy az objektiv kritikát- nemcsak meghallgatja, de még honorálja is. Minke Béla dr.: Ha a keresztény Budapestet fel akarjuk építeni, úgy nagyon sokat kell dolgoznunk, mert elődeink nagyon sokat mulasztottak. Ehhez azonban nem elég a mi munkánk. Amit mindig hangoztattunk, hogy a. tisztviselői kar standardját emeljük, megélhetését biztosítsuk: kell, hogy egyik első teendője legyen a közgvülés- nek. Megelégedett tisztviselői kar nélkül nem fogunk tudni építő munkát végezni. A főváros közönségének bizalmát s igy egyedül .helyes politikánk bázisát az összes intézmények szociális, a bevételi források progresszív megoldásában látom. Mint a keresztény X. kerület kiküldöttje, ki- vánatosnak tartanám, ha erre a harcos, de a múltban elhanyagolt kerületre a jövőben több gondot fordítana a főváros. K. Törökné Kovács Hermin: Mit akarunk mi? Azt, amit Budapest népe akar: .keresztény, magyar fővárost, amelynek minden lakója, aki itt produktiv munkával foglalkozik, otthon érezze magát. Ehhez a célhoz a magyarság gazdasági és kulturális erejének teljes kibontakozásál át vezet az ut. Otthont akarunk Budapest népének, éppen ezért olyan fővárosi politikát akarunk, mely nem vonatkozik el a mindennapi élettől s közgazdasági tevékenység címén bankokráciát, kultúra címén faji uralmat, demokrácia címén osztályharcot nem csinál. Mi nők, a főváros népének azt az égető vágyát érezzük leginkább, hogy a családok életét könnyebbé tegyük és hogy munkánk eredményeképen a magyarság saját fővárosában, a maga világnézete, a maga tradíciói és a maga szociális igazságai szerint rendezhesse be életét. Ezt akarjuk mi, tehát nem akarjuk, hogy jelszavak vesszőparipáján nyargaló törzsfőnökök zsellére legyen a főváros lakossága. Akarjuk a gyengébbek védelmét a gazdaságilag erősebbek kíméletlen önzése ellen és akarjuk, hogy ha majd a háború és forradalmak szenvedéseiből iitött-kopott. külsővel kikerült fővárosunk ismét fényes lesz és csillogó, ne külső máz legyen a nagyvárosi fény, hanem valódi kultúrának, nemzeti érzületnek, virágzó polgári és erkölcsös családi életnek legyen takarója. Usetty Ferenc: A személyi kérdések elintézése után a polgármesterrel és a tanáccsal teljes egyetértésben megkezdhetjük végre azt az alkotó munkát, melyre a fővárosnak olyan nagy szüksége van. Tanügyi vonatkozásban nagy koncepciójú kultúrpolitikái tartok okvetlenül szükségesnek; ennek első feltétele, hogy a tanszemélyzetnek az egész vonalon tisztességes megélhetést biztosítsunk. Ha területünk egy részét el is vesztettük, kultúránkat nem veszthettük el és a területi integritáshoz a szellemi integritáson át vezet az ut. Vasek Ernő dr.: A „keresztény” szó nevünkben nem jelszó; hanem élő valóság, kétezeréves Programm, s nem kell azt újra paragrafusokba szedni. A. tisztesség, becsület és a felebarátaink iránti kötelesség útjelző oszlopa s gazdasági, erkölcsi és kulturális haladásu iránytűje. Ennél mélyebb és gazdaságosabb szociális tartalmat nem tud adni a társadalomnak sem a marxizmus, sem annak más nevű függvénye. Budapestet, amelyet gondos munkával kilendítettek a haladás eme irányából a modern kultúra álapostolai. visszaadjuk hivatásának, visszaadjuk a nemzetnek és a magyarságnak. Évtizedes mulasztások, anyagi veszteségek és a hibás politikának rettenetes terheit vettük vállainkra, amikor a főváros szekerének rudjához álltunk. Bizalmunk erőnkben és tudásunkban, a felvetődő nagy gazdasági, erkölcsi és kulturális problémákat meg fogja, mert meg akarja oldani. És a munkánkban nem fog bennünket megakadályozni sem politikai ellenfeleink, sem a gáncsvetők légiója, sem a konkolyhintők hitvány munkája, akik éket akarnak verni a keresztény társadalom tagjai közé. Az első nehézségeken immár túlestünk. Megváltoztattuk a. főváros tisztikarát, amelybe teljes bizalmunkat vetjük. Ások keserűség, amely a keresztény társadalom lelkében összegyülemlett, immár kitört. Uj lavina- tömegektől nem kell tartanunk. És most elérkezett a konstrukció nehéz munkája. Ehhez a munkához még áldozatok árán is oda kell nyúlnia minden magyar embernek, akár vezérnek, akár közkatonának. Vissza akarjuk adni Budapestet Magyarországnak és meg fogjuk teremteni a keresztény, hagy Budapestet, amelyben megtalálja otthonát minden szociális gondolkodású keresztény magyar, ahonnan Csonka-Magyarországra boldogság, fény és jólét fog kisugározni. A mi pártunk lesz őrállomása a keresztény és nemzeti politikának még akkor is, ha a nagypolitika szennyes áradata elboritással fenyegetné a keresztény és nemzeti gondolatot. Itl gyújtjuk ki a magyar éjszakába a világitó tornyokat, hogy bevilágítsák a népek zajgó tengerét és irányt mutassanak elszakított véreinknek. Keresztény Magyarországnak keresztény Budapestet akarunk adni!
