Uj Budapest, 1921 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1921-03-16 / 10. szám

/. évfolyam Budapesti 1921 március 16. 10. szám H Keresztény Községi Párt hivatalos lapja ♦ Megjelenik minden szerdán ♦ Előfizetési áras Egész évre 260 K ♦ Félévre 130 K ♦ Negyedévre 65 K ♦ Egyes szám ára 5 K ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal: V., Kálmán-utca 20. ♦ Telefonszám: 63-10. ♦ Felelős szerkesztő: poky Undor A főváros és az olcsósági hullám Állandóan csökken a tojás, a zsír, a hús, a rizs ára — A főváros minden készletét piacra veti Olcsóbb lett a zab, a széna, a kukorica — Az egész vonalon zuhanásszerű olcsóbbodás várható A hadifoglyok •fájdalmas végzete csendült ki abból az in­terpellációból, mely a pénteki közgyűlésen t (•megtette meg a városatyák szivét. Nem tudjuk, lesz-e hatása az interpellációnak, a közgyűlés határozata nyomán, melynek szo­morú hatását emelni fogja Csonka- M agya rország va lamenny i t örvény ható­sága, indul-e komolyabb akció Oroszország­ban sincld 80.000 hazánkfia- hazahozatalára. A pénteki közgyűlésen mi mégis meghatva láttuk azt az egységet, amely összehozta a fővárosi törvényhatósági bizottság vala­mennyi tagját, bármilyen párthoz tartoznak is, a közös fájdalom egyképen vonaglott vé­gig a sziveken, és a. demokrata városatya olyan ünneplésben részesült a keresztény- pártiak részéről, amilyet még a legdusabb terézvárosi fantázia sem mert volna- elkép­zelni. A Keresztény Községi Párt, amikor fe­szült figyelemmel hallgatta végig Fábián Béla, dr. interpellációját, bölcs türelméről, férfias komolyságáról és becsületes méltá­nyosságáról tett- tanúbizonyságot. Azok a tapsok, amelyek az interpelláció végén fel­hangzottak, ékes jelei annak, hogy a köz­gyűlés többsége szívesen fogad minden okos beszédet, még ha a túloldalról jön is, és egyáltalán nem vet el egy megvalósításra érdemes ideát, csupán azért, mert annak föl­vetője az ellenkező táborból való. A pénteki közgyűlés ezen figyelemreméltó momentuma azonban valósággal elsöpörte azt a komolytalan taktikázást, mely főké­pen az ellenzék liberális árnyalata részéről sérelmekről zeng és sebeit mutogatja, ugyan akkor, amikor nemcsak a közgyűlés, hanem a választóközönség is alkotó munkát vár a törvényhatósági bizottság minden egyes tagjától. Azok a jelszavak, amelyek még most is vélt- sérelmeket hangoztatnak, már nagyon erőtlenül csengenek: a sérelem nem az ő oldalukon van, és nem velünk szem­ben, hanem a választók részéről és velük szemben, akik méltán haragudhatnak rá­juk, hogy — noha erre megvan az alkalom és lehetőség — az, alkotó munka és- a válasz­tók érdekeinek képviselete helyett a távol- maradás nehezen indokolható, de annál ké­nyelmesebb pózában tündökölnek. A közgyűlés többségi pártja, amikor lojá­lisán elismerte a hadifoglyok ügyének fon­tosságát és tapsaival a közgyűlések törté­netében is szokatlanul nagy erkölcsi sikert Kzerzett egy demokrata városatyának, az igazság és méltányosság teljesen objektív alapjára helyezkedett, amelyre különös örömmel tartozunk rámutatni. Ám arra is rá kell mutatnunk, hogy a kisebbség­től hasonló lojalitást és méltányosságét vá­runk: lojális és méltányos elismerését an­nak, hogy a közgyűlés egyetemének, ke­resztényeknek és demokratáknak egyaránt a keresztény és magyar Budapest megvaló­sítását kell szivükön viselniük, még akkor is, ha ennek az eszmének intranzingens módon való megvalósítása egyes város­atyák szivéhez nem is áll a legközelebb. Az „olcsósági hullám”, melynek még a, nevétől is irtózik a kereskedő, egyre .jobban érezteti hatását, Budapest életében. Noha a szakértők állítása szerint a „nagy hullám” még nem érke­zett el Csonka-Magyarországra, a „nagy hul­lám” jöttét jelző fodrok is elegendők arra, hogy olcsóvá tegyenek mindent, pangásnak indítván ezáltal a. kereskedelmet, mert mindenki beszün­tette a. vásárlást, remélvén, hogy olcsóbb lesz a zsír, a cukor, a tojás csakúgy, mint a ruha, vagy akármi más. Munkatársunk érdekesnek találta annak a kérdésnek a tanulmányozását, hogy az olcsósági hullám hatása miben nyilvánul a városházán, a nagy városi üzemekben. A beérkezett vála­szokat itt adjuk: A főváros közélelmezési intézményeinél vidáman és gond nélkül néznek a jövő elébe. Az olcsósági hullám hatása a legtöbb élelmi­szernél' mutatkozik, sok esetben szinte zuhanás­szerűen szállitván le az egyes élelmieikkek árát. Mint informátoraink kijelentették, az olcsóbbo­dás oka az, hogy a, korona javulása az export- nyereség lehetőséget csökkentette, ugyannyira, hogy a. vidék élelmiszerfölöslege ma jobb el- heiyeződést tud az olcsóbb árak mellett is a fő­városban találni, mint a külföldön. A tojás ára, mely kulminációját a tél folya­mán a 8 koronás árnál érte el, a tavasz folya­mán 4 korona 50-re, 3 kor. 70-re, 3 kor. 20-ra és ezen a héten 3 koronára csökkent. A fővárosi élelmiszerüzem hétfőtől kezdve 3 koronás árban vetette a friss lámpázott tojás tömegeit a piacra, ugyannyira, hogy a tojás további olcsóbbodása, várható. A tojás olcsóbbodásának oka a kiviteli tilalom, a közélelmezési minisztérium igen he­lyesen arra az álláspontra helyezkedett úgy a tojásnál, mint számos más fontos élelmi cikknél, hogy addig, amíg a belföldnek méltányos áron váló ellátása biztosítva nincs, kivitelt egyálta­lán nem engedélyez. A nagyközönséget még a tojás árának csök­kenésénél is jobban érdekli a zsír olcsóbbodása. A tél folyamán 210 K volt a zsir legmagasabb ára, ezzel szemben ma'160—155 koronáért bár­milyen mennyiségben vásárolható zsir. A sertés- felhozatal állandóan kielégítő és a főváros köz- élelmezési üzeméhez érkező jelentések szerint a vidéken még óriási készletek vannak, ugy­annyira, hogy további jelentős olcsóbbodás várható. A zsir árának olcsóbbodása maga után vonta a húsárak csökkenését is. Csökkent a sertéshús ára, magával rántván a marhahús árát is. Az összes husnemüeknél az olcsóbbodás szinté szem­mel láthatólag észlelhető, bár még mindig nem érte el azt a nívót, amelynél a hús visszanyer­heti népélelmező szerepét, mert még a mai. árak­nál is a közönségnek igen kis rétegei képesek csak hús állandó vásárlására. A főváros szakkörei a cukor jelentős olcsób­bodását is várják. Mig egy hónappal ezelőtt még a magánforgalomban 160 korona volt egy kiló import-cukor ára, mostanra ez a magán­forgalmi ár 120 koronára csökkent, de nagy fogyasztószövetkezeteink, sőt a főváros is Cseh­országból már 100 koronás ajánlatot kapott. Tekintettel arra, hogy a belföldi cukor fogyasz­tási ára ma 89 korona, amely összegnek csak­nem fele az cukor állami adója, az import-cukor árának további csökkenése a belföldi cukor áíárnak, illetőleg^ fogyasztási adójának csökke- sét is maga után fogja vonni — a közönség nagy örömére. Ä rizs ára a téli 80—90 koronás árral szem­ben 40 koronára csökkent kilónkint, de Prágá­ból már az a hir érkezik, hogy ott 4 szokolért, vagyis 22 koronáért adják a rizs kilóját. A fő­város a rizs árának további zuhanásszerű csök­kenését várja. Jelentős csökkenést mutat a kávé ára is, a téli 200 koronás árral szemben 140—125 korona az első minőségű kávé kilója. Ilyen körülmények között a főváros közélel­mezési politikájában is jelentős fordulat állott be. Amig a fővárosnak eddig az volt a politi­kája, hogy készleteket gy űjtsön, amelyek piacra: vetésével, ha arra szükség van, csökkentheti az. általános ínséget, ma az a helyzet, hogy a fő­város, a további olcsóbbodásban bizva, tartalé­kolási, politikáját teljesen feladta. Ennek oka föképen az, hogy a főváros vásárlásaival, mint nagyfogyasztó jelentkezvén, megállítaná az olcsóbbodás! folyamatot, ha pedig valakinek, úgy a fővárosnak nem célja az, hogy a guruló hordót megállítsa. Ha, a. kereskedő látja, hogy a főváros abbahagyja - a gyűjtést és áruhalmo ­zást, ugyanazt teszi, lehetőséget nyújtván ez­által arra, hogy a kereslet és kínálat örök tör7 vénye szerint az eladók az árak csökkentésével igyekezzenek felkelteni a vásárlók vételkedvét', A városgazdasági ügyosztályban Bérezel Jenő dr. tanácsnokkal volt alkalmunk az olcsósági hullámról beszélni. Fájdalom, — jelentette ki a tanácsnok ur — az olcsósági hul­lám a szénáraknál még nem éreztette hatását ugyannyira,' hogy a fürdőáirak csökkenéséről, ahol pedig már csak a vizhullámok miatt is, amelyekkel az olcsósági hullám valószínűleg rokonságot tart, indokolt lenne a csökkenés', egyelőre nem lehet- beszélni. A burgonyánál az olcsósági hullám még nem érezhető. ez1 csak a. szabadforgalom fogja me'gv hozni. Az bizonyos, hogy a szabadforgalom esetén, főképen, ha a Nyírség zárolt területeit •felszabadítja a kormány, a burgonyaárak csök­kenése fog hekövetkezni. Azt, hogy a zöldség- nemiteknél, főképen a primőröknél lesz-e ol­csóbbodás, e pillanatban még nem lehet tudni, valószínű azonban, hogy valutánk javulásával a primőr-borsó, uborka, karfiol, burgonya kül­földi és belföldi árai nagyjából paritásba fog­nak kerülni, ugyannyira, hogy a kereskedő két­szer is meg fogja gondolni, hogy külföldre vigye-e, vagy Budapestre adja-e el áz áAit, ahol legalább is ugyanolyan jo piacot talál áruja számára. A közlekedési ügyosztályban 1 ill Antyl tanácsnok a takarmányárak örven­detes olcsóbbodását jelentette ki munkatár­si! oknak. A zab ára, mely a tél folyamán .1900 koronába került, ebben a hónapban 1500 koro­náról 1275-re csökkent métermázsánként. A széna ára 400-ről 260-ra esett, a tengerié pedig 1500-ról 1000-re. A tanácsnok ur az egész vona­lon további áresést vár. Érdekes, hogy a luxus- lovak ára is csökkent, darabonkint 8—10.000 koronával-. A benzin árában, egyelőre csak a, nem hiva­talos forgalomban, szintén jelentős csökkenés észlelhető: 7(1 koronáról 52—50 koronára esett a magánforgalomban a benzin ára*. A hivata­los ár még mindig 52 korona és nagy kérdés, hogy itt mikor lesz csökkenés, mert a benzin rekompeuzációs ára, melynek ára csak bizo­nyos feltételek bekövetkezése esetén csökken. Tilt tanácsnok az általános áresést a valuta javulásának tulajdonítja. A drágaság főoka koronánk rosszasága volt, ami az export lehe­tőségeit csak növelte. Ez a lehetőség most egyre csökken, vele együtt csökkenni fognak továbbra is az árak. A közgazdasági ügyosztályban a tüzelőanyagok olcsóbbodásáról kérdeztük meg Purébl Győző dr. tanácsnokot, aki kijelentette, hogy már a közeljövőben az Importfa olcsóbr bodása várható. Ma 325 koronába kerül az imoprtfa métermázsája, — ez az ár azonban o szokol árfolyamának csökkenése folytán rövi­desen csökkenni fog. Erre vonatkozólag az ügyosztály és az érdekképviseletek között foly­nak a tárgyalások. Azt, hogy az általános olcsóbbodás a szén mai horribilis árát is érinteni fogja-e, e pilla­natban még nem lehet tudni. A szénbányák ugyanis háromhónaponkint utólag számlázzák a szenet, mindenkor az abban az időszakban elért tényleges termelési költséget véve alapul’. A most elhasznált szén árát tehát csak vala­mikor júliusban fogjuk megtudni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom