Uj Budapest, 1921 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1921-01-12 / 1. szám

4 TU BUDAPEST HÍREK Újjáalakítják a harmincas bizottságot. A Keresztény Községi Párt ügyrendje ér­teimében a harmincas végrehajtó bizottság mandátuma 1920. végével lejárt. A párt el­nöksége most körlevelet intézett az egyes kerületekhez és felszólította, őket, hogy az aj onnan alakuló harmincas bizottságba há­rom-három tagot delegáljanak. Mivel a har­mincas bizottság működésére még ezen a héten a kerületi elöljárói és a még betöl­tetlen árvaszéki állások betöltésénél sürgős szükség van, a párt elnöksége felkéri a, ke­rületeket, hogy a bejelentéseket azonnal te­gyék meg. Drágább lesz a temetés. Mindennap drágább lesz az élet, természetes tehát, hogy a halál se olcsó, az ut pedig, amelyen az elköltözöttet a földi siralom­házból az örök békesség kertjébe viszik, bankókkal van kirakva. Ezeket a bankóikat a hátramaradottak­nak kell lefizetniük, még pedig a főváros kezébe, mert a tekintetes Tanács községesitette a temetke­zést, Budapesten^ a városnak hal meg mindenki. Az úgynevezett tylms-temetések diját alig néhány héttel ezelőtt állapította meg az Árvizsgáló Bizottság 2000, 1500 és 1000 koronában, ám a temetkezési üzem veze_ tősége máris panaszkodik és deficittel fenyegeti a közegészségi ügyosztályt. Néhány hét alatt 20%-kal drágult a koporsófa ára, drágább lett az enyv, a szeg, és a papír drágulása miatt duplájára emelke­dett a szemfedéí ára is, ugyannyira, hogy egy ezer­koronás typus-temetésre 300 koronát fizet rá a fő­város. A temetések árának újabb felemelésére tesz tehát már a legközelebbi jövőben előterjesztést a fő­város oz Árdrágító Bizottságnak és azokat, akik két hét múlva halnak meg, már a legújabban felemelt tarifa szerint fogják eltemetni. Ugyan — jelentette ki munkatársunknak különös mosollyal a temetkezési üzem vezetője — az idei enyhe télen feltűnően kis számban halnak el az emberek, a tavalyi télhez ké­pest 30%-kal csökkent a halálozások száma. Úgy lát­szik, mennél nyomorúságosabb az élet, annál jobban ragaszkodunk hozzá . . . Ki lesz az óbudai elöljáró? Gergelyi Sándor, a III. kerületnek évtizedeken át volt érdemes elöljárója nyugalomba vonult, az ilyképpen megüresedő elöljárói állást szerdán, e hó 19-én tölti be a törvényhatósági bizottság. A napi­sajtóban olyan hirek merültek fel, mintha az üresedésbe jött elöljárói állást Sánthci tanács­nokkal töltené be a közgyűlés, hogy ilymódon a tanácsban helyet csináljanak Lung főjegyző­nek, aki a legutóbbi tanácsnokválasztó közgyű­lésén Bérezel Jenővel szemben kisebbségben maradt. Ebből a híresztelésből egyetlen szó sem igaz, mert bármilyen nagy érdemei is vannak Lung Géza dr.-nak arra, hogy tanácsnok le­gyen, arra mégsem volt eddig példa, hogy va­lakit tanácsnokból elöljáróvá degradáljanak. Az óbudai városatyák Rajháti Ferenc dr. fő­jegyzőt kívánják elöljárónak, akit minden valószínűség szerint meg is fognak választani, mert a közgyűlés többségi pártja természet­szerűleg respektálni óhajtja a kerület akara­tát. Az elöljárói állás betöltéséről különbéi), kedden, e hó 18-án este 6 órakor a Saskör föld­szinti nagytermében tartandó pártértekezleten fog határozni a Keresztény Községi Párt. Végh Gusztáv, a kiváló rajzoló művész rajzolta meg az Uj Budapest dekorativ hatású címét és fejléceit, újabb bizonyságot téve arról az egész különálló klasz- szisról, amelyet ő ezen a téren képvisel. A kerületi pártszervezetek közleményei. Fel­kérjük a kerületi pártszervezeteket, hogy az Uj Budapestnek szánt közleményeiket minden J téten legkésőbb hél főn délig juttassák el szer­kesztőségünkbe, mert később érkező közlemé­nyeket laptechnikai okokból nem közölhetünk. Az Andrássy-uti omnibusz. A közlekedésügyi bi­zottság legutóbbi ülésésn zordonan halálraítélté az Andrássy-uti omnibuszt, kimondván, hogy az An- drássy-uton elegendő a földalatti és senkinek sem árt, ha a vidáman trappoló omnibuszlovacskák Bu­dáról csupán a Vilmos császár-utig hozzák a Noé apánk idejéből ittmaradt rozoga bárkákat. Az omni­busz azonban minden tilalom ellenére ma is jár az Andrássy-uton és számosain akadnak, főképpen idő­sebb urak, akik a régi postakocsikra emlékezve, az omnibuszon való utazást többre becsülik a földalatti­éul már csak azért is, mert az omnibuszon szabad a dohányzás, a földalattin azonban nem. Az omnibusz mégis eltűnik az Andrássy-utról, a fentemlitett idősebb urak nagy* szomorúságára. A közlekedési ügyosztály most azon töri a fejét, hogy a Bazilikánál, vagy a Deák Ferenc-téren legyen-e a Krisztina-térről jövő omnibuszjáratok forduló vég­állomása. A nagy elhatározás valószinüleg csak he- Ick múlva fog megtörténni, közben pedig kitavaszo­dik az idő, megélénkül a ligeti forgalom és a közle­kedési bizottság is — lévén sokkal fontosabb dolgok­kal elfoglalva — megkegyelmez majd az Andrássv- uti omnibusznak. Langyos délelőttökön a ligetbe igyekvő gyerekhad lepi el újra az omnibuszt, a ka­lauz megsiivegeli a hölgyeket és urakat, a kocsis hopp-hopp !-ozik, a lovacskák engedelmesen ügetnek, mit sem tudva arról a hatmilliós deficitről, melyet, mint sötét és komor árnyékot húznak a kocsival a tavaszi napsütésben . . . 1921 január* 12 Hatszor szerepel a Peer Gynt a Magyar Színház jövő heti játék rendjén. A szenzációs darab minden előadására elővételben kelnek el az összes jegyek. Szombaton, e hó 15-én P. Márkus Emilia felléptével a Névtelen asszonyt, vasárnap délután pedig Góthék- kal, 2 órakor, rendes helyárak mellett, a Fedorát adják. A Revii-szinházban a jövő héten is minden este a nagysikerű Szilvesztert játsszák a bemutató kitűnő szereposztásában. Vasárnap délután a. Nebántsvirág kerül szilire Honthy Hannával a címszerepben, fél 3 órai kezdettel, mérsékelt helyárak mellett. Az Offenbach ötvenedik előadása. Tiz nappal előre eladott táblás házak mellett, állandó ünneplések kö­zött, csütörtökön, e hó 13-án ünnepli a Ivirály-Szin- ház az Offenbach ötvenedik előadását. Az a páratlan érdeklődés, amely a darabot kiséri, a jubileumok egész sorozatát engedi jogosan remélni. Vasárnap délután fél 3 órakor mérsékelt helyárakkal a János vitéz kerül színre. A George Danáin eleven sikere, mely telt és lelkes házak sorozatában nyer kifejezést, a művészi körök élénk megbeszélésének tárgya. A Belvárosi Színház előadása Moliére remekének igazi feltámadása, ab­ban a formában, amelyben eredetileg szinre került: ballet, zene és táncok színes keretében. Csütörtök este és vasárnap délután a Lányom, Földes Imre ki­tűnő vigjátéka kerül szinre. Az Andrássy-uti Színház bemutatója. Kedden került bemutatásra az Andrássy-uti Színház gazdag és vál­tozatos uj műsora. Négy darab és két ti-éfa került szinre: Bónyi Adorján finom és hatásos egyfelvoná- sosa: A testvérek, Nagy Endre groteszk vigjátéka, a „Férjem Pakson van“, Uray Dezső „Szakítsunk“ cimü és Bus Fekete László „Szanatórium“ cimü bo­hózatai, továbbá Zágon István éS Kabos Gyula tréfái, azonkívül sikerült magánszámok, melyeket Kökény Ilona, Ünnössy Anikó, Boross Géza és Babrik János adtak elő. akikhez mint külön érde­kesség csatlakozott Nádor Jenő, a Ivirály-Szinház tagja. A bemutató, melyet zsúfolt ház tapsolt végig, nagy és őszinte sikert hozott a kiváló művészi együt­tesnek és a nagyszerű háziszerzőknek. „A buta ember“, Szenes Béla'liáromfelvonásos vig­játéka a Belvárosi Színház legközelebbi újdonsága, 17-éu, hétfőn kerül bemutatásra. A fiatal és népszerű humoristának, kinek kisebb munkáival színpadon is jelentős sikerei voltak már, ez az első egész estét be­töltő darabja. A vígjáték főszerepeit: Ilosvay Rózsi, Titkos Ilona, K. Karmos Ilona, Z. Molnár, Petheő, Bánóczy, Bérczy és Szegheő játsszák. KÖZGAZDASÁG A tönk szélén... Az újévi beszédek szózuhatagja, az újságok­nak adott munkaprogrammok egyetlen alap­hangot ütnek meg: Magyarország gazdasági vjjáiteremtését. Ezt korogja sok százezer fő­városi gyomor és üvölti a sok foszlánnyá ron- gyosodott ruha és lábbeli. Félre kell tennünk a keresztény politika kiáltó fogyatkozásait, tűrnünk kell a dőre játékot, ezer esztendő vér ben élő hagyományával, csak a mindennapi lét tengődése, csak a rongyokból való kivetközé- sünk lássék biztosítottnak. És mi csak várjuk a megváltó igét, a talpra­állító eseményt. A kétségbeesett ember ösztö­nével kapunk a mentő szalmaszál után és — vele siilyedünk. Hegedűs beszéde egy pillanatra megdöbbentett bennünket. Már-már hinni kezd­tük, hogy ő lesz az uj Széchenyi István, aki megindítja a gazdasági fejlődés uj korszakát. Alig két héttel a bemutatkozás után hűlni kezd a lelkesedésünk. Hegedűs sem Isten, aki te­remt, aki valamit alkot a semmiből. A magyar állam koldus, a magyar állam tönkrement. Je­lenleg rendelkezésére álló eszközökön kivi.il más erőforrásokra is ran szüksége, hogy ma­gához térjen. A betétek húsz százalékának zárolása, a részvénytársaságok kényszerű tőkeemelése az állam javára, mindez elenyésző semmi pénz­ügyünk rendbehozatalához. A részvénytőke- emelés megválthatása megfosztja ezt az intéz­kedést a fejlődésadta értékemelkedéstől. Pedig a nagytőke még így is keménynek találja az intézkedést és most a kisebb részvény társasá­gok papírjainak az alapitó részvénytársaság tárcájában levő részét akarják a megadózta­tástól mentesíteni. Külföldi tőkére való kilátásunk vajmi cse­kély. Magánvállalatainkat ugyan egymásután juttatják idegen tőke kezére, de állami, vagy városi kölcsönnek eddig még csak szerény reménysége sem csillant föl. Le­hetséges, hogy bizonyos idegen tőkehatalmak hajlandók volnának segíteni rajtunk, ha előbb lekötnénk megmaradt ingó és ingatlan vágyó- mink háromnegyedrészét, jövő fejlődésünk összes előnyeit és főleg eltörölnők még emlé­ket is annak, hogy itt valaha magyar és keresz­tény szempontok alapján próbáltak kormá­nyozni. Volna még egy lehetőség. Minden pénzügyi tekintély véleménye meg­egyezik abban, hogy gazdasági életünk jobbra­ford-ulása csak a termelő munka megindításá­tól várható. Ehhez a meginduláshoz természe­tesen a tönkrement hitelélet megújulása és a magántőke termelő foglalkoztatása nélkülöz­hetetlen feltétel. A hitelélet megújulásához szükséges a pénzegységünk aránylagos stabili­zálása. Ezt megígérte Hegedűs Lóránt. Remél­jük, hogy be is tudja váltani. Szükséges to­vábbá itt is a magántőke erősebb részvétele, ami nélkül sem egészséges hitelélet, sem a ter­melő munka megindítása nem képzelhető. A nagyrészt bankok utján és főleg közvetítő ke­reskedelemben dolgozó tőke ma is pompásan gyümölcsözik. Érthető, ha nem hagyja ott biz­tos pozícióját uj, javarészt csak fokozatos harc1 cal kiküzdhető célokért. Hol van még tőke? — Falun! Ipari és keres­kedelmi lehetőségek hallatlan tömege vár eb­ben a milliós világvárosban arra az életet adó fordulatra, amikor a falu eldobja a forrada- lom-szülte idegenkedést a vele egy vérből való város iránt és erőt és anyagi lehetőséget ad neki, hogy iparával, kultúrájával emelje a falu anyagi és szellemi szintjét. 'S. P. dr. Törlik az Egyesített Vasutak cégbejegy­zését. A budapesti villamostársaságokkal kötött szerződések felmondásának kézbesí­téséről .jegyzőkönyvet vett fel a kézbesítés­sel megbízott Lázár Ferenc dr. közjegyző és az erről szóló közjegyzői tanúsítványt már el küldötte a főváros tanácsának. Az egész kérdéskomplexum különben a csütörtöki ta­nácsülés elé kerül, mely utasítani fogja, a tiszti ügyészséget, hogy a eégjegyzőhivatal- ban a közgyűlés határozatához képest a. Ka­rolyi-éra törvénytelen bejegyzését, mely az erőszakkal egyesitett vasutak tulajdonosául Budapest székesfőváros közönségét nevezi meg, törölje és a cégbejegyzés tekintetében. a törvényes helyzetet állítsa vissza. A vasutak ügyében a második lépés az lesz, hogy a vasutak jogviszonyainak rendezé­sére kiküldött 12-es ad hoc bizottság ösz- szeíil és albizottságot fog kiküldeni, mely magát szakértőkkel kiegészítve, a helyszí­nén megvizsgálja a vasutak ügymenetét, könyvvezetését és egész felszerelését. Mun­katársunk kérdésére Till Antal tanácsnok, a közlekedési ügyosztály vezetője, kijelen­tette, hogy a Közúti részéről egyezkedési kísérlet a szerződés felbontása óta nem ér­kezett, erre valószinüleg a helyszíni tárgya­láson fog sor kerülni. A „Hermes“ Magyar Általános Váltóüzlet Rész­vénytársaság e hó 8-án tartott közgyűlésén az 1918/19. üzleti évre 12 K, az 1919/20. üzletévre 20 K osztalék kifizetését határozta el. Elhatározta továbbá a köz­gyűlés, hogy az alaptőkét 30 millió koronára emeli és az uj részvények kibocsájtása időpontjának, vala­mint módozatainak megállapításával az igazgatósá­gai; hízta meg. A Nemzeti Hitelintézet uj fiókjai. A Nemzeti Hitel- intézet Rt. nagy ünnepélyességgel, nagyszámú közön­ség jelenlétében nyitotta meg legutóbb a Rákóezi-ut 9. sz. alatt levő Budapest-Vidéki és a VII., Bosnyák- utca 1. sz. alatt lévő Budapcst-Zuglói fiókjait, ame­lyek a, legértékesebb érdekkapcsolatokkal és legszebb üzleti kilátásokkal kezdik meg működésüket. A Vásárpénztár Takarék- és Bankfiókja. A vásárpénztár, melyet a főváros 1907-ben alapí­tott, a múlt héten tartott közgyűlésén alaptő­kéjét 20 millió koronára emelte fel és üzletkö­rének a cégben világosabb kifejezése végett el­határozta, hogy cégét Budapesti Takarék- és Vásárpénztár R.-T. cégre változtatja*. A vásár­pénztár ügyfelei régi kívánságának eleget óhajtván tenni, a központi vásárcsarnokban Zlinszky László vezetésével takarék- és bank­fiókot nyitott, amelynek működése a takarék- és a banküzlet valamennyi ágára kiterjed s ahol safe deposit is áll a közönség rendelke­zésére. Felelős kiadó és laptulajdonos: HOBY ANDOR Pallas részvénytársaság nyomdája, Budapesten ORDQ törvény- és rendelettár minden törvényt és rendeletet teljes szöveggel, hivatalos helyről eredő magyarázatokkal hoz. Előfizetési ára 320 oldalra 100.— korona. Az ORDO törvénytárában megjelent: Egyenesadó törvényeink 6 füzetben, ára 160.— kor. Az érvényes illetékszabályok eddig meg­jelent két füzet ára.. ...................... ... 74.— « A fényüzési forgalmi adó ..................... 36.— « Sz erkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Doroltya-utca 12. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom