Uj Budapest, 1921 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1921-12-07 / 48. szám
1. évfolyam Budapest, 1921 december 7. 48. szám Jl Keresztény Községi Várt hivatalos lapja ♦ Megjelenik minden szerdán ♦ Előfizetési ára: Egész évre 260 K ♦ Félévre 130 K ♦ Negyedévre 65 K ♦ Egyes szám ára 5 K ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal: V., Kálmán-utca 20. ♦ Telefonszám: 63-10• ♦ Felelős szerkesztő: Or. Doby Andor A fővárosi törvény revíziója Irta: SIPŐCZ ,JENŐ dr. Budapest székesfőváros polgármestere. A fővárosi törvény revíziójának kérdése úgyszólván egyidős a székesfővárossal. Alig, hogy az 1872. évi XXXVI. t.-c. kimondotta a három város egyesítését, az 1875. évben már felmerült a szüksége annak, hogy a főváros szervezetének a törvény által megalkotott épületén változtatások eszközöltessenek. Ez év elején kiküldött a törvényhatósági bizottság egy kilences bizottságot, mely az időszerű mó- dositások előkészítésére lett volna hivatva; ezt az 1876. év végén egy szervező bizottság váltotta fel. A törvényhatósági bizottság a következő évben tárgyalván a szervező bizottság által előterjesztett reformjavaslatokat, azokat nem. fogadta el és a szervező bizottság működését megszüntette. A kormány is foglalkozott a hetvenes években a fővárosi törvény revíziójának kérdésevei s ennek következtében felszólította Steiper Gyula és Busbach Péter bizottsági tagokat, hogy e kérdésben mondjanak véleményt. E két bizottsági tag által javaslatba hozott változtatások közül legfontosabbak a következők: a főpolgármesteri állásnak a polgármesteri állással való egyesítése, a kerületi közigazgatás kifejlesztése, a közmunkatanács megszüntetése és a közigazgatási bizottság megreformálása. Kivitelre azonban ezen és még néhány, ezidő- tájt alkotott reformjavaslatok nem kerültek. Az 1893. évi XXXIII. t.-c. a kerületi köz- ieazgatás korszerű átalakitását keresztülvi- vén, a, fővárosi törvény revíziójának kérdése öt évre lekerült a napirendről. Az 1898. évben Heltai Ferenc képviselő kapott Perezel belügyminisztertől megbízatást a. fővárosi törvény reformjára vonatkozó törvényjavaslat előadói tervezetének kidolgozására, Heltai egy emlékiratban foglalta, össze javaslatait, fontosabb pontjai a virilizmus eltörlése, a törvényhatósági bizottság hatáskörének a fontosabb tárgyakra, való redukálása és a. csekélyebb fontosságú ügyek elintézésére egy városi választmánynak nevezett állandó bizottság felállítása, a tanácsnak mint testületi hatóságnak megszüntetése, a főpolgármesteri állás megszüntetése, a polgármesteri és alpolgármesteri állásoknak kijelölés és minősítés nélküli szabadon választás utján való betöltése. Kormányváltozás következtében ez a. javaslat sem. emelkedett törvényerőre. Az 1907. évi költségvetés tárgyalása alkalmával a, törvényhatósági bizottság elhatározta, hogy egy 30 tagú bizottságot küld ki, melynek feladata lesz, hogy a fővárosi törvény revíziójára vonatkozólag javaslatot tesz a közgyűlésnek. E bizottság megalakulván, egy albizottságot küldött ki, mely beható tárgyalások után elfogadta a polgármester által előterjesztett reformjavaslatot. Ez .azonban a bekövetkezett politikai zavarok miatt sem a közgyűlés elé nem került, sem a. kormány elé nem terjesztetett fel. Az első jelentékenyebb változást a fővárosi törvényen az 1920. évi IX. t.-c. hozta meg. Károm oly rendelkezése van, mely az előző törvény intézkedéseivel szemben nagy jelen tő- ségíi újításokat tartalmaz: 1. a törvényhatósági bizottságot a. fővárosnak eddig is szavazati joggal bíró tisztviselőin kívül 240 választott és 22 olyan tagból alakítja meg, akik a törvényhatósági bizottságnak állásuknál fogva tagjai; 2. a községi választójogot az 5985/1919. M. E. rendelet szerint állapítja meg, tehát általánossá, egyenlővé és titkossá teszi, továbbá eltörli a virilizmust, bevezeti a lajst'romos választást és biztosítja a kisebbségi képviseletet, végül 3. jogot ad a belügyminiszternek a törvényhatósági bizottság feloszlatására arra az esetre, ha működése az állam érdekeit vagy a, főváros jólétét veszélyezteti vagy oly magatartást tanúsít, mely a közigazgatás eredményes működését kizárja. Az ezen ^ törvény alapján megalakult törvényhatósági bizottság tagjainak megbízatása az 1923. év végével lejár, miből fiz következik, hogy ez a, törvény ideiglenes jellegű s a régi törvénynek a jelenlegi viszonyok között továbbra fenn nem tartható, legelavultabb intézkedéseit kívánta módösitani, következik továbbá az is, hogy a főváros közigazgatását most már halaszthatatláriu], végérvényesen és teljes egészében kell a, törvényhozásnak reformálnia. Rövid időn belül megkezdi működését az a bizottság, melyet a törvényhatósági bizottság- ennek a feladatnak megoldására kiküldött. A kérdés már most az, mik legyenek a törvény revízióját illetőleg a. követendő szempontok1? A liberális korszak teformtörekvéseit tekintve, láthatjuk, hogy ezeket a reformtörekvéseket nem annyira a. tényleges szükségnek megfelelő újítások és változtatások jellemzik, — melyek által a főváros közigazgatása tényleg jobb és gyorsabb lett, volna, hanem idegenből átvett, nálunk még ki nem próbált intézmények átültetésével és a meglevő intézmények megfelelő átalakításával a liberális, majd később a radikális politika uralmát a városházán is biztosítani. Stílszerűen kapcsolódik bele ebbe a. törekvésbe az úgynevezett Nagy- Budapest megalkotásának a terve, a környező községeknek a székesfővárossal közigazgatásilag való egyesítése. Ezeket a, reformjavaslatokat nem teheti magáévá a keresztény Budapest törvényhatósági bizottsága, illetve a törvényhatósági bizottság által a kérdés előkészítésére kiküldött bizottság. A részletkérdésekre vonatkozólag lehetnek a vélemények különbözők, — s ezek tárgyalásával nem akarok a bizottság állásfoglalásának elébe vágni, — de egyben kétségtelenül egyetért a bizottság és a közgyűlés minden egyes tagja: abban, hogy a megalkotandó uj fővárosi törvény csak a, nemzeti érzésű főváros megalkotásának és fennmaradásának lehet az alapja. E mellett a szempont mellett csak egyetlen más szempontnak szabad a törvény megalkotásánál érvényesülni: hogy a főváros közDecember végén már egy esztendeje lesz, hogy a főváros törvényhatósági bizottsága, kimondotta, hogy a budapesti közúti villamos vasutakat meg akarja váltani és tizenkettes ad hoc bizottságot küldött ki e határozat likvidálására. A főváros törvényhatóságának eme nagyjelentőségű lépése uj korszakot van hivatva nyitni a főváros közlekedési politikájában, mert az a megoldás, amellyel a megváltási probléma el fog intéződni, a régi bankokra- tikus irányzat és osztalékpolitika helyett az altruisztikus és szociális szempontokat fogja megvalósítani a főváros közlekedésében. Ugyancsak a főváros törvényhatósági bizottságának utasítására a tanács ez év tavaszán a területhasználati szerződésből folyó jogaival élve, hat tagú előkészítő bizottságot küldött ki a megváltást megelőző egyezségi tárgyalások előkészítésére. Az elmúlt napokban ez a bizott- sáp befejezte tulajdonkénem munkásságált és a közlekedésügyi ügyosztály már annyira feldolgozta a tárgyalási anyagot, hogy mép karácsony előtt megindulhat nah a vasuttulajdonos részvénytársaságokkal az egyezségi tárgyalások. Erről a nagy jelentőségű fordulatról és a tárgyalások kilátásairól Till Antal tanácsnok, a közlekedési ügyosztály vezetője a következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest számára: — A területhasználati szerző.lésünk 26. b) §-a alapján a tanács a közgyűlés által a vasutak likvidálására kiküldött 12-es ad hoc bizottság kebeléből ellenőrző bizottságot küldött ki a vasutak ügyeinek felülvizsgálására. A bizottság elnökéül Rényi Dezső alpolgármestert, helyettes elnökéül engemet, tagjaiul pedig Szabó Imre dr. tiszti főügyészt, Vallinyi műszaki főtanácsost, Horváth főszámtanácsost, Kolár Nándor szakértőt, a törvényhatósági bizottság, illetőleg a 12-res ad hoc bizottság tagjai közül pedig Budciy Dezsőt, Cátléry András dr.-t, Ereky Károlyt, Platthy György dr.-t. Szi- gethy Jánost és Zielinsky Szilárd dr.-t küldték ki. A igazgatása valóban jobb, célszerűbb és gyorsabb legyen. Ezekből következik, hogy nem szabad a Lör- ténelmi fejlődés és a fokozatos haladás útjáról letérnünk. Vannak bevált intézményeink, melyeket félretenni és helyettük idegenből átvett intézményeket állítani jelszavak nevében nein lehet. Ami a „Nagy-Budapest” kérdését illeti: véleményem szerint ez a kérdés még nem érett meg kellőképen arra, hogy megvalósítható legyen. A főváros környékén levő városok és községek nincsenek még összeépülve a fővárossal, kultúrájuk és népességük is annyira különbözik a fővárosétól, hogy ez a körülmény sem teszi parancsoló szükséggé az egyesítés megvalósítását. Másrészt pedig a. fővárosra ezen kis vagy semmi vagyonnal nem rendelkező, közüzemekkel legnagyobbrészt el nem látott községek közigazgatásának átvétele oly nagy terhet hárítana, melyet a jelenlegi köriii- mények között vállalnunk nem lehet. Végül: a megalkotandó törvény alapgondolata <7„s autonómia fejlesztése legyen. A székesfőváros az országnak jelentőségre nézve első törvényhatósága, jogállása tehát ehhez képest lesz szabályozandó. A régi törvényben meglehetősen szűkre szabott kereteket tágítani kell, mert —- bár tagadhatatlan, hogy az állami felügyelet bizonyos mértéke mellőzhetetlen — semmi célja nem volna annak, hogy mindep apró-cseprő ügy csak kormányhatósági .jóváhagyás után kerülhessen végrehajtásra. Erős meggyőződésem, hogy ha. a törvény megalkotásánál ezen alapelveket tartjuk szem előtt, egyébként pedig a gyakorlati újításokra és a, célszerűség szempontjára, helyezzük a súlyt, a, megalkotandó uj fővárosi törvény- hosszú időre képes lesz kielégíteni a főváros közönségének a. közigazgatással szemben támasztott igényeit. tanács a bizottságot megbízta a vasúttársaság üzemeinek a helyszínen tartandó megvizsgálásával és egyben felkérte az Egyesített Vasutak felszámoló bizottságát, hogy az ellenőrző bizottságnak a szükséges felvilágosításokat adja meg és engedje :neg a könyvekbe való betekintést is. Az ellenőrző bizottság hatásköréül a főváros tanácsa a vasutak bevételének hovaforditását, a rekonstrukció ellenőrzését, a megváltási terhek megállapítását, a tényleges beruházás megvizsgálását állapította meg és megbízta annak ellenőrzésével is, hogy a megváltási időpontban a főváros jó állapotban kapja me(J a villamosokat.- Az ellenőrző bizottság hatáskörének legfontosabb része az egyezségi tárgyalások anyagának előkésztése volt. Ezzel a nagy és nehéz feladattal hónapokig tartó fáradságos munka után elkészült a bizottság és annak anya gát már a közlekedési ügyosztály is feldolgozta. A jelentés a közlekedési ügyosztály határozati javaslatával együtt ezen a héten kerül a 12-es ad hoc bizottság elé. Az ügyosztály határozati javaslatának lényege az. hogy a, legrövidebb időn belül indíttassanak meg' a vasuttulajdonos részvénytársaságokkal az egyezségi tárgyalások, állapodjunk meg a vasutak esetleges időelőtti átvételére és a ^megváltás tárgyát nem képező többi vasút, a Földalatti, a. Búr és a szentlőrinci esetleges átvételére is, egyben hogy iparkodjunk megállapodást létesíteni a részvényesek számára fizetendő átlagosztalék ügyében. Ez az átlagosztalék a szerződés szerint rente lesz, az nincs kizárva, hogy a megállapodás Ex összegben fog megtörténni. A Budapesti Helyiérdekű Vasutak ez év junius elsején kiváltak és igy erre a vasu'ra a megváltási, illetőleg egyezségi tárgyalások nem fognak küerjeszkedni. Sajnos, hogy bármi-képen nagy koncepció is az, hogy A főváros házikezelésbe veszi a villamosvasutakat Külön üzem lesz, széleskörű autonómiával — Még karácsony előtt megkezdődnek az egyezségi tárgyalások — Kentét vagy fix összeget kapnak-e a Közúti részvényesei ? — A főváros beleszólást követel a Helyiérdekű Vasút politikájába
