Uj Budapest, 1921 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1921-11-30 / 47. szám
792/ november* -30 TU BUDAPEST 3 is az előre bejelentett vásárlók, az ufiynevezett 1/e‘s;sabzeichent kapták, azonban úgy vettük ('szív, hogy belépő jegyek is nagy száminál adattak ki. Általánosságban az a benyomásunk volt, hogy ez sem annyira vásár, mint inkább kiállitás volt és mint előbb említettem a bécsieknek az volt ezzel a tervük, hogy a külföldnek a figyelmét a bécsi iparra és kereskedelemre felhívják. Az egész vásárnak att- rakciószerii jellege volt, , ,, v. \ bécsi vásár látogatóinak szamai a ineuc Frene Presse is több mint egy félmilliói a lette és az üzleti forgalmat 3'A milliárd koronára becsülte. A magyarok, mint kiállRok igén szerény mértékben szerepeltek; mint vásárlók, illetve látogatók viszont igen nagyszámban keresték fel a vásárt. A nagy látogatottságot részben ama körülménynek is köszönhettek, hogy az osztrák vasutakon 80 kilométernél nagyobb távolságban a személy és gyorsvonatokon 50 százalék kedvezményt, nyújtottak es a „ír vonatokat felár nélkül a rendes gyors- vonati díjszabásért lehetett használni. A in- sár az utolsó napon bezárult, a Rotunde, a volt udvari istálló, a Stiftskaserne és a régi kereskedelmi akadémia épületeiben, de a kinő és a zenevásár a Hofburg, Ivünstlerhaus es IVLusik- verein épületeiben nyitvamaradí. Becs idegen forgalma, a vásár idején soha sem látott méreteket öltött és a vásáron berendezett bankfiókok nem győzték az idegenek valutáinak beváltását. , . , , Hátramarad még az, hogy mindezek t bői a. magúnk számára a konzekvenciákat leróniuk■ Hogy mily hatással van egy vasár az illető országra és a vásári rendező városra, azt cikksorozatom legelején igyekeztem kidomborítani. Mint tényt le kell hogy szögezzük, hogy ha iparunk és kereskedelmünk iránt a külföldiek figyelmét felhívni óhajtjuk, bár teljes elismeréssel kell nyilatkoznunk az eddig rendezett helyi vásárok felöl is, kifejezésre kell juttatnunk azt, hogy csak érni jól merj szervezett erősen propagált és helyesen rendezett inter- naeionáiis vásárral érhetjük el a sikert és egy csapással a külföldieket is idehozván, ezek a h ely színen ni ajd in eg győződhetnek mindazon híresztelések a valótlanságáról, amelyet a külföldi lapok rólunk tendenciózusan terjesztenek. Ha az említett vásárrendezők nyomdokába akarunk lépni, úgy azt nem helyi vásár rendezésével, hanemi nemzetközi vásár rendezésével érhetjük el. Hogy hazái iparunkra és kereskedelmünkre egy ilyen nemzetközi vásár különösebb hatással nem lehet, arra első cikkemben legelején reámutattam akkor, amikor az illetékes kormányhatóságtól kezdve hazai iparosainknak és kereskedőink vezetőfér- fiainak és szakegyesületeinek kijelentése szerint az ilyen nemzetközi vásár rendezése csak előnyünkre és hasznunkra válhatik. Szerény nézetein szerint ilyen hatalmas méretű és nagy anyagi áldozatokat kívánó vásár rendezését bürokratikus szervvel rendezni nem lehel, hanem szükséges az, hogy úgy az állam, a főváros, az idegenforgalmi hivatalnak az iparkamara, és a szakipar és kereskedelem tényezőinek bevonásával ez előzetesen szervezhessék, úgy vélem részvénytársasági alapon olymódon, hogy a fővárosnak, mint helyi hatóságnak vezető szerepe és ellenőrzése megmaradjon. Ugyancsak cikksorozatom legelején az általános vonásokban rámutattam már arra, hogy a helyi vásárok rendezése alkalmával egyedüli kiállítóhely, az Iparcsarnok is kicsinynek bizonyul, tehát gondoskodnunk kell arról is, hogy lehetőleg centrális helyen, az ipar-csarnokon kívül a kiállitás céljára egyéb épületek, illetve helyiségek rendelkezésre álljanak. E célt szolgálhatná ideiglenesen addig is, mig erre a célra, állandó épületet nem emelünk, mint említem, az Iparcsarnokon lcivül a Közlekedési Muzeum épülete, a sokat emlegetett Néprajzi Muzeum kiköltözése folytán annak a helyiségei, a környéken lévő iskolák, a Műcsarnok épülete, a Szépművészeti Muzeum veszti bill helyisége, a városligeti korcsolyázó egyesület épülete, azonfelül kellő helyen a rendezőség’ által felállítandó ideiglenes épületek. Minden körülmények között a kezdet nehézségeivel kell majd megkiizdenünk, azonban ahogy ez a külföldi vásárok rendezőinek sikerült, úgy vélem sikerülni fog nekünk is. Ugyancsak cikksorozatom elején részletesen vázoltam az ilyen internacionális vásárok gazdasági jelentőségét is és itt ismételten reá kell mutatnom, hogy ugy^ a lipcsei, mint a prágai és kiilynösképen a bécsi int emocionális vásár a mi rovásunkra óriási gazdasági fejlődési mutat, amelyet minden körülmények között el kell kerülni, Budapestet mint; a Kelet és Nyugat tranzitó forgatom gócpontját meg kell mentenünk, hazai iparunknak es kereskedelmünknek segítségére hogy legyünk, ezt pedig másképen nem érhetjük. el, minthogy mi magunk is a versenyt /elvesszük, az állam, a főváros, az ipar és kereskedelem anyagi erőinek felhasználásával. s,ha ezt megtesszük, úgy Budapestet mint gócpontot megerősítjük és a vásár idejére pestet nemzetközi találkozó helyivé tesz- szük, a vevők és eladók számára egyaránt. NEMZETI R09AL ORFEUM # Minden este 728 árakor : a 28-as, Miss Arizona és a nagyszabású variété műsor Képzőművészeti muzeumot szervez a főváros Lobmayer tanácsnok a főváros képvásárlásairól, a szobrok renoválásáról és az aktuális művészeti kérdésekről Tradíció a budapesti városházán, hogy a főváros urai mindig barátjai és pártfogói a szép művészeteknek. Még a leg nyomasztóbb anyagi viszonyok között is mindig volt néhány koronája a fővárosnak arra, hogy képek, szobrok vásárlásával segélyezzen művészeket, akik azután mindig hálásan emlékeztek vissza a főváros támogatására. Ezekkel a segélyezésekkel jól jártak a művészek, de jól járt a főváros is, amelynek az évtizedek bosszú során rengeteg képe, szobra és egyéb műtárgya halmozódott fel. A műtárgyak legnagyobb része a Fővárosi Múzeumban van felhalmozva, de rengeteg jutott belőle a városházára is, ahol alig van hivatalos szoba, melynek falán ne függene egy-két jó kép., sarkában ne állana egy-két jó szobor. Múltán az időnek a főváros műtárgyai, 'műemlékekké nemesültek, ugyannyira, hogy ma már egész külön kis ' múzeumot lehet berendezni a főváros tulajdonában levő képekből és szobrokból A. legnagyobb mértékben helyeselhetjük tehát Lob. meyer Jenő dr. tanácsnoknak a szociálpolitikai ügyosztály kiválóan kulturális érzékű vezetőjének azon elhatározását, hogy külön fővárosi képzőművészeti múzeumot szervez és a nagyközönség számára hozzáférhetővé teszi azokat a műkincseket, amelyek közül ma nem egy a nagyközönség által nehezen hozzáférhető helyen van eltemetve, holott ezek a. művészi képek és szobrok közkincsek, melyeket mindenki által láthatóvá és tanulrnányozhatóvá kell tenni. A fővárosi képző-művészeti muzeum létesítéséről és az aktuális művészeti ügyekről, kérdést intéztünk Lobmayer tanácsnokhoz, aki a következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest számára;- Amint megfelelő helyiség á'll rendelkezésünkre, azonnal megnyitjuk a mi külön képzőművészeti múzeumunkat a közönség művészi érzékének fejlesztésére. A rengeteg rendelkezésünkre álló anyagon kívül még fokozottabb. mértékben óhajtunk a készülő muzeum számára képeket és szoborműveket beszerezni, annál is inkább, mert ezek tradíciókon alapuló tevékenységünket a világháború korlátozta, a forradalom pedig teljesen beszüntette. A háború óta müstanig a főváros anyagilag nem is volt abban a helyzetben, hogy a képzőművészetek támogatásában nyilvánuló kulturális és szociális kötelezettségének eleget tegyen. Ebben az évben azonban teljes erővel indult meg a munka. Majdnem minden jelentősebb kiállításon megjelent a képzőművészeti vásárlóbizottság’ és beható vizsgálat alá vette a kiállításra kerülő anyagút. Ott voltunk a Műcsarnok, a. Nemzeti Szalon, az Ernst Muzeum tárlatain, sőt átmentünk Budára is, a Keresztény Nemzeti Liga II. kerületi csoportjának a Budai Vigadóban rendezett kiállításán. A vásárlások által a szzékesfőváros képzőművészeti gyűjteménye értékes tárgyakkal szaporodott, hogy csak néhányat említsünk, ezidén jutottunk birtokába Lotz Károly- ifjúkori önarcképének, most vásároltuk meg KI ette Károlynak, a hires Keleti édesapjának egy történeti festményét, a modernek közül pedig Nrídler Róbert, Wagner Géza, Juszkő Béla, Szüle Péter, Csánky Dénes, Borge Gergely képeit, Vastagh György, Tóth István, Horvay János, Pásztor János, Beszédes László szobrait. Művészeti tevékenységünk másik része a város és a közterületek szépítése, művészi tárgyakkal való ellátása, a meglévők megóvása. A háború és forradalmak alatt teljesen stagnált a fővárosi szobrok rendbentartása is, melyeket egyre jobban kikezdett az idő. Csak most kerülhetett a sor tehát a Vörösmarty- szobor restaurálásába, melynek rossz anyaga rós z kidolgozásban (earrarai olasz kőfaragók munkája) a mi klímánkat teljességgel nem bírja. Most hoztuk rendbe az Irma-téri ba 'okk-stilü MáriU- szobrot. ine'y egyik legszebb műemlékünk, most reparálják a Népligetben lévő gyönyörű Halászkutat, az egykori halász-céh adományát nerae-s Pesth vámsa számára, ugyancsak a Népligetben most renoválnak egy másik értékes empire-tilü diszkutat, az, Orosz! ón-kutat. Megkezdődött a közi emelőknek közös művészi emlékművekkel való fokozatos ellátása is és hamarosan felállításra kerül az óbudai temetőben Horvay János szép feszületé-. Arra vonatkozólag is akció indult, hogy a közterületeket kisebb szoborművekkel látjuk el, hogy a mi csúnya Budapestünket széppé és ízlésessé tegyük. A művészi munka fokozására különben, most külön bizottságot alakítottunk a műemlékek felügyeletére, mely uj nyilvántartást készít a székesfőváros tulajdonában lévő festményekről és egyéb műtárgyakról. Ezek a munkálatok már folyamatban vannak és annak befejezése után részletes statisztikát fogok adhatni a főváros műkincseiről. T^SäÖsTOMiiiHmagga; A SZENZÁCIÓS DECEMBERI MŰSOR -w Kezdete este negyed 8 órakor. Karácsony és újév között lesznek a tanügyi választások 400 állásra 5000 pályázó — Elsősorban az ideigleneseket választják be — A rangsor és az érdem irányadó a választásnál E hó 26-án járt le a tanügyi választásokra kiirt pályázat és eddig’ az időpontig, mint illetékes helyről értesülünk, több mint 5000 pályázat érkezett be a tanügyi ügyosztályba. A pályázatok feldolgozása már megkezdődött és lázasan folyik, hogy mielőbb meg lehessen ejteni a jelölést és a választást. A tanügyi választásokra vonatkozólag munkatársunk a következő felvilágosításokat kapta: —- E pillanatban még csak hozzávetőlegesen tudjuk megmondaná a beérkezett pályázatok számát: a kiirt 407 állásra több mint. 5000 pályázat érkezett be. A pályázati anyag feldolgozása már folyamatban van és az ügyosztálynak az a terve, hogy még karácsony előtt megejti a jelölést és karácsony és újév között a választásokat • oly képen, hogy január elsején már minden megválasztott tanár és tanító magasabb fizetését húzza. — A főváros tanügyi pályázata nagy izgalmat okozott nemcsak a fővárosban, hanem az egész országban, ez a fő oka annak, hogy ennyi rengeteg pályázat érkezett be. Rengeteg vidéki tanító és tanítónő pályázott, még több a menekültek pályázata* holott a helyzet az, hogy nem ideg’en pályázókat kért az ügyosztály, hanem a már évek hosszú sora óta ideiglenes alkalmazásban lévő tanitószemélyzetet akartuk álláshoz juttatni. Majdnem bizonyosra vehető ily körülmények között, hogy idegen pályázó egyetlen egy sem fog bejutni. Sokan félreértették a kultuszminiszter azon rendeletét is, mely a menekült tanítóság- pályázataira vonatkozik. A helyzet az, hogy a miniszter — nem is< tehet másképen — csak abban az esetben ajánlhatja a menekülteket a főváros figyelmébe, ha kebelbeli pályázók nincsenek. Már pedig minden ideiglenes tanitó és tanítónő pályázott, ezeket pedig a főváros természetesen még a menekültek fölött is előnyben részesíti. — Az állások betöltésénél szigorúan a rangsor és az érdem lesz az irányadó. Meg akarjuk szüntetni azt a lehetetlen állapotot, hogy 20— 30 előtte^ valót megelőzve jusson valaki magasabb állásba csak azért, mert protekciója van. A protekciót mellőzni akarjuk a főváros tanügyi állások betöltésénél. s • • A főorvos autóját sem hagyják már békén: a pénzügyi bízottséig legutóbbi ülésén egy költségvetési fedezei kapóséin szóbakerült Szabó Sándor dr. tiszti főorvos autója is, mely ellen az a vád hangzott el, hogy sok gummit, még több benzint fogyaszt és egy évben három negyedmillió koronájába kerül a fővárosnak. A dolognak nem lett komolyabb folytatása, meri az elnöklő alpolgármester fel- világositásai után a pénzügyi bizottság belátta, hogyha valakinek, úgy a tiszti főorvosnak van szüksége arra. hogy a modern technika vívmányai álljanak rendelkezésére, mikor hivatását ieljesitve, egyik kórházból u másikba, egyik járványfészekből a másik felé kell szrí- guldania. A tiszti főorvos nagy fekete autója az, mely órákig ott áll a járvány kórházak előtt, mig gazdája féltő gonddal kérdezi végig a kórházak uj tifuszos és vörhenyes betegeit, hogy hol kapták meg a ragályi, hogy azután néhány perc. múlva az automobil a ragály fészkek felé száguld jón. A tiszti főorvos számára nem passzió az automobil, hanem szükség, mégcsak nem is neki van szüksége reá, hanem a fővárosnak, amelynek közegészségét, a polgárai álmáit, életét a legfőbb fokon őrzi a főváros egyik leglelkiismeretesebb és legderekabb főtisztviselöje, Szabó Sándor dr. tiszti főorvos. És ha valamely kiadás, amelyet automobilok terén engedélyez a főváros pénzügyi hatósága, indokolt, akkor indokolt a főorvos autója, akinek a leggyorsabban száguldó autót kell juttatni, hogy mindenüvé ' elérkezzen, hogy' mindenhova clmehessen, ahol az ő nagy tudására és gondos lelkiismeretességére szükség van . . . *** Éber Antal dr., akinek komoly pénzügyi tudása talán az egyetlen érték a közgyűlési kisebbség frázistétigerében, múlt heti nagy beszédében a főváros külföldi kölesönciről beszélvén,
