Uj Budapest, 1921 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1921-11-16 / 45. szám
1921 november» 16 UJBUDAPEST 3 csak az értékesebb, ritkább állatokat említsük, Lendl protektorátusa alatt hullott el. Az állatok állományából nem a legutóbbi 2 év alatt tűnt el a csimpánz, orángutáng, csőrös állat, kenguru, tapir stb. Hanem azok már a háború első éveiben pusztultak el a Lendl-iéle szakszerű vezetés alatt. A sertés pestis által okozott kár az idejében végrehajtott oltások után nem okozott semmi- esetre sem oly nagy veszteséget, mint az ország igen különböző gazdaságaiban. Az állatkert kutya-tenyészetéről csak any- nyit közlünk, hogy régebben az állatkertnek ajándékba adott vagy teljesen fajta jelleg nélküli ismeretlen származású kutyák kerültek eladásra, mig jelenleg csakis pedigrés kutyákat tenyészt az állatkert. Az állatkertek állományának pótlása a mai vnlutáris viszonyok és szállítási nehézségek miatt lehetetlen. Lendl idejében pusztult teljesen ki az aquarium tengervizi állománya, mely nem pótolható a legnagyobb áldozatok mellett sem, mert a tengeri állatok a hosszan tartó utazás alatt, mielőtt még Budapestre érnének, elpusztulnának. Ezen bizony Lendlnek a kom- mün alatt kompromittált személyisége sem segíthetne. A legutóbbi alkalommal az egyik lap a patkányok garázdálkodásáról ir s ezen kártékony állatok elszaporodását Lendl felfüggesztésével hozza összefüggésbe. Ami a patkányok garázdálkodását illeti, jelenleg sokkal kevesebb a patkány, mint Lendl idejében, mert a védekezés ellenük intenzivebb most, mint volt annakidején. A fácánház és baromfiudvar kifutóit a tavaszszal betonozták és szőkébb nyílású sodronyhálóval látták el védekezésül a patkányok ellen, tehát a régi szakértelmetlenség hiányából származó hibát a mostani vezetőség hozta helyre. A patkányok irtását állandóan végrehajtja az állatkert vezetősége, de sajnos az államvasutak raktáraiból, a mutatványos hely (vurstli) elhanyagolt zugaiból kerülnek újból patkányok az állatkert területére. A barom fi kolera, mely külföldi állatkertak- ben ezer számra pusztítja a madárállományt, a megfelelő védekezés és oltások mellett állat- kertünkben alig okozott kárt, mert a 11 év alatt összesen alig pusztult el harminc szárnyas kolerában. Hagenbeck legutóbb megvételre ajánlott néhány Amerikából származott állatot, mely fajokból nagyrésze állatkertünknek is tulajdonában van. így 1 agutiért 10 dollárt kér, mely állatfajból az állatkertnek 21 példánya ezek szerint- a mi valutánkra átszámítva 222.600 koronát ér állatkertünk aguti állománya. Ezek után csak azt kérdezhetjük, kinek van kedve ily árak mellett külföldről állatot vásárolni oly nagy rizikó mellett, mint amilyent a mostani szállítások okoznak. Egy fóka ára 300 dollár, azaz 300.000 korona, amelyet ha meg is venne az állatkert, nem tarthatná életben, mert friss tengervizi halakkal nem táplálhatná, mint a régi boldog időben, amikor a kelet-tengeri halat gyorsvonaton szállították Budapestre. Állat-kertünk állományának kibővítésére oly nagy áldozatok szükségesek, melyeknek fedezésére csakis a konjunktúra gazdagok gondolhatnának. Legjobb példák erre a francia lapokban megjelent, felhívások, melyek szerint 'tököl — egyébként leggazdagabb lelhelye a pesti, illetve pestkörnyéki told őskorának. Egész temetőt, sőt két temető körvonalait rajzolja ide az archeológia, Mellette alig van Pest közelében lakott hely, község, szántott föld, ahonnét ne bújtak volna elő őskori nyomok A kőszerszámok, a neolith-korszakbeli embei darabos portékái természetesen csak elvétve, ritkábban előfordulók, de az utána következő fejlettebb idő, a bronzkor maradványai, amikor az ülvetemetést halot- égetés váltja föl: urnák, hamvvedrek, bronzkardok, csöngők, fibulák, karperecek stb. már gazdag példányokban sorakoznak a Nemzeti Múzeumban. Hogy a pest-budai föld messzi derengő hajnalán kik jártak s lépegettek itt, miféle nép, faj, nemzetség: erre pontos ismeretünk nincs. Egész a magyar megtelepedésig, tudjuk, hogy ez a föld fontos átkelő-helye volt (Kelenföld) s tűzvonalában állt a főleg keletről, aztán délről, Itália felől, s északról, a tenger mellől vándorló népeknek. Sok és sokféle népnek, ellentétes vérü világoknak, amelyekről biztosabb ismereteink csak ott kezd alakulni, amikor Kr. e. hélszáz évvel a mai magyar földön is átvonul a keletről hömpölygő szkitha-mozgalom s vaskori kultúrájának darabjait hagyja maga után. Ezek a bronzholmik azonban még régebbi vándorlások és megtelepedések emlékei. A Kr. e. második évezredé, amikor a népek eltolódásai Egyiptom ma rejtelmes drágakőként csillogó kultúráját is fenyegették. S amikor a pest-budai földre is rávetődhetett egy oly népbullám, amelynek bronztárgyain a maguk nyers módján, Egyiptom, India kultúrájának távoli visszfénye rezget, s amely szintén onnan szakadt ki, ahonnan nagy idő múlva bosszú útra indulnak magyar lovasok: a mélytitku Ázsiából. Dömötör István. a párisi állatkert állományának felfrissítése végett a hadi milliomosokat kérik fel adakozásra. A melegövi állatállomány kiegészítését végző expeditio kiküldése közismert okok miatt lehetetlen. Hiszen Hagenbeck maga teljesen feloszlatott állatkertjét Amerika segélyével csakis amerikai állatokkal tudja újra benépesíteni. A mesedélutánokról csak annyit írhatunk, I hogy az idén is akart az állatkert vezetősége rendezni, de az illetők, akikkel megállapodtak, nem jelentkeztek s a régiek, Lendl párt- fogoltjai, a keresztény irányzat miatt nem is jöhettek szóba, evvel szemben a szimfonikus hangversenyek a legnagyobb látogatottságnak örvendettek. A tárgyilagos bíráló és szakértő mindég elragadtatással beszél állat kert linkről, melyre minden igaz magyar büszke lehet s mi csak sajnálkozhatunk azon, hogy akadnak még szétszaggatott hazánkban oly gyászmagyarok, akik világhírű kultúrintézményünket személyi érdek szolgálatában a sárba képesek rántani. A Margitsziget jövője Eldőlt a Közmunkatanács pályázata Beszélgetés az első dij nyertesével A Fővárosi Közmunkák Tanácsa a mull bét végén döntött a Szent Margitsziget rendezésére és átalakítására benyújtott pályaművek fölött s az első dijat — ötvenezer koronát — Kertesz K. Róbert építész, miniszteri tanácsosnak ítélte oda. Ez alkalomból felkerestük hivatalában a pálya- j díjnyertes művészt, aki készséggel állt rendelkezésünkre s azon kérdésünkre, hogy pályanyertes terve szerint hogy festene a Margitsziget képe, a következő felvilágosítást adta: — Tervem alapgondolata az, hogy a sziget alsórésze szórakozásra, közepe üdülőhelyül s felső része gyógy települ szolgálna. Gondoskodtam arról, h-ogy a szigetet látogatók a hídon a villamosról leszáliva fedett árkádsorok között jussanak a sziget területére és a villamosvasutakhoz, mely a mai kocsiút mentén vezet fel a sziget felső részén létesítendő gyógytelcphez. Az alsómrarigitszigeten nagyszabású sikkertészeti megoldást létesítek vízmedencével, árkádokkal és szoborművekkel s ennek befejezéséül szolgál az Ybl mester által épített alsószigeti vendéglő épületének stilszerü kiegészítésével az uj nyári nagyvendéglő és kávéház. Ez előtt vonul el az uj korzó, amely az alsószigeti keleti és nyugati parti állomásokat köti össze. A mai sporttelep helyén a tenniszklubot helyezem el úgy, hogy a régi sportházat itt megtartom1. A mai nagyszabású sporttelepet körülbelül otl adom, ahol a mai dunai strandfürdő fekszik. Ennek közelében van a színház és még feljebb kilátással Budára a nagy idegenforgalmi luxus-szálloda. A budai part felé eső oldalon 32 méteres korzóidat terveztem, amely felvezet a sziget csúcsáig. E szálloda felelt egy területet kiállítási parknak szántam s kiállítások céljaira tartottam fel olyan méretekkel, hogy az itt építendő kiállítási csarnokban, a keleti vásár és hasonló természetű kiállítások is megtarthatók legyenek. — A sziget Pest felé eső partján a mai korzó helyén építeném fel Alpár Ignác millináris vadászati pavillonját, mint cukrászdát és ehhez csatlakoznának a part mentében az evezős egyleteknek szárazföldi klubházai. Ezen az oldalon keskenyebb sétaikorzó ut vezet fel a sziget csúcsáig. A sziget belső régi parkját úgyszólván érintetlenül hagyom. Aminthogy egyáltalában elvem volt, hogy a régi szép nagy fák közül egyetlen egyet sem áldozzak fel, az egész kompozíciónak a meglevő természeti szépségekhez kellett alkalmazkodnia. A sziget középső részén fekvő kertészeti telep mai túltengő méreteit leredukáltam. Itt elsősorban rózsakertészetet gondolok létesítendőnek, amelynek kereteiben nagy pálmaház és a Viktoria Regia medence foglalna helyet. A régi nádori kastély kegyelettel megőrzendő. Itt egy a sziget múltját feltáró intim múzeum volna berendezhető. Ép úgy változatlanul hagyom a szigeti romok vadregényes partrészletét, ahol a templomrom szentélyében Szt Margit királyleány szobra állítható fel. Az Arany János tölgyei és ércszobra előtt rvizmedencével hangsúlyozott parkírozást adok. A felső szigeten a fürdőház Ybl mesterünk kitűnő alkotása 'mellett létesülnie. Ez képezné központját a gyógyfürdő telepnek. A fürdő és a gyógvudvar épületét fedett árkádokkal összekötve itt egy egységes architektonikus kompozíciót alakítottam. Itt sorakoznának a keleti fekvésű gyógyszálloda 200 szobával, egy uj fürdőépület, a gyógyteremépület, ivócsarnok és fedett sétány bazárokkal. A mai nagy szálloda pandanjául helyezem el succescensen a túlsó oldalon a szanatóriumot, úgy ehhez, mint a szállodához 4—4 depan- denszerü villa csatlakozik a partok mentén a felső sziget csúcsán épült uj fürdő épülethez. A központi fütőház és a reprezentatív megjelenésű viztöltő- háznál a sziget csúcsán áthalad az uj Ilungária- lcöruti hid, amelyre azonban a gyógytelep üzeme zavartalansága érdekében csak gyalogjárót terveztem. A sziget legvégén monumentális kiképzéssel k ilá t ócsa rnok o l adok. — Röviden ennyit mondhatok tervemről — mely három hónapig készült — s mellyel szeretettel foglalkoztam, mint a sziget régi rajongója. Azt hiszem, sikerüli a természeti szépségek megőrzése mellett oly megoldást produkálni, melynek alapja a sziget hivatásszerű jövőjének megteremtése, örülök, hogy ezzel a munkámmal, ha talán kis lépéssel is, előbbrevihettem ezt a kérdést, amely oly integráns, nagy jelen lőségü része Budapest világvárosi kifejlődésének. A főváros barnaszén-akciója Gyöngyösvidéki barnaszenet adnak a szénjegyekre Biztosítva van a tüzelőellátás A külföldi és belföldi szén árának állandó emelkedése azt a feladatot rótta a főváros köz- gazdasági ügyosztályára, hogy egyéb eszközök igénybevételével igyekezzen gondoskodni Budapest szegényebb néposztályainak téli tüzelőszer- ellátásáról. Ezt a. fűtőanyagot sikerült is megtalálni a gyöngyösvidéki barnaszénben, mely a főváros és a szénbizottság egybehangzó véleménye szerint úgy minőség, mint ár tekintetében mindenben megfelel a legszigorúbb követelményeknek is. A főváros téli barnaszénellátásáról Purébl Győző dr. tanácsnok, a köz- gazdasági ügyosztály vezetője, a következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest munkatársának:- A szénkormánybiztosság intézkedésére Budapest naponta 45 vagon hazai szobai ütő- szenet kap, ami a szükségletet korántsem elégíti ki, mert 75 vagonra lenne naponta szükségünk, ha a háztartások békebeli szükségletét vesszük számításba. Mikor a hiányzó pénzmennyiség pótlásáról gondolkodtunk, — mert a porosz szén a mai valutáris viszonyok mellett igazán nem jöhet számba — ötlött eszünkbe a gyöngyösvidéki barnaszén, melyből napi 20 vagont termelnek, — ez a mennyiség pedig bőségesen lehetővé teszi a szegényebb néposztályok szénellátását. — A gyöngyösvidéki barnaszén kalória- értéke 3000 körül mozog, vagyis fütőértéke jóval nagyobb a fáinál. A barnaszenet jegy ellenében hozzuk forgalomba, egy-egy szénszelvényre 1—1 mázsa barnaszén lesz kapható, mázsánként 130 koronás árban. , — A barnaszenet nálunk még bizonyos idegenkedéssel fogadják, holott Bécsben már évek óta ezzel fütenek, és ott nagyszerűen bevált. Nincs kétség aziránt, hogy nálunk is be fog válni, és a közönség szegényebb rétegei uj fűtőanyagukat találják meg benne. HÍREK 0 0 0 A Keresztény Községi Párt uj helyiségei. A Keresztény Községi Párt elnöksége értesíti a párt tagjait, hogy 1921 november hó 15-én, kedden uj helyiségébe (IV., Királyi Pál-utca 11., I. emelet) költözik, ahol aznap este 6 órakor tartja első értekezletét. Kérjük a párt igen tisztelt tagjait, hogy ezentúl necsak a kedden tartandó értekezleten, hanem a nap bármely szakáiban is keressék fel a pártkörhelyiséget, mely ezentúl a párttagok rendelkezésére áll. Budapest, 1921 november 11. Dr. Wolff Károly elnök. Az 1922. évi közmunkák programmja. Az utóbbi időben sok vád éri a fővárost, hogy közmunkaprogrannnja nem elégíti ki a vállalkozók kívánságát. Alább közöljük a főváros jövő évi közmunkaprogrammját, mely a legalkalmasabb e vádak megszólalására: Az 1922. évi költségelőirányzat tervezetébe az illetékes ügyosztály a következő közmunkákra kérte az alábbi hiteleket és pedig: a IX. kér. soroksári Dunaág- ban épülő rakpart folytatólagos megépítésére .... 30,000.000 K-át az I. kér. Sasadi hegyivizek szabályozására......................... 1,500.000 „ a III. kér. Szépvölgyi-árok rendezésire ........................................ 600.000 „ a X. kér. tenyészállatvásárhoz vezető ut építésére................... 500.000 „ az I. kér. Villányi-ut és ebbe betorkoló Nevteleu-utca folytatólagos kiépítésére .... 4,200.000 a VI. kér. Állatkerti-körűt kikövezésére ................................... 1,800.000 „ a VI. kér. Podmaniczky-utcai mellékgyűjtő építésére . . . 1,200.000 „ a IX. kei*, fővészkiömlő folytatólagos kiépítésére .... 700.000 „ összesen: 40,500.000 K-át. A meglévő makadam és kő- utak jókarbantartására . . 57,000.000 „ továbbá a meglévő fakocka, aszfalt és keramitburkolatok- nak kőburkolattal való kicserélésére ....................................... 16,000,000 „
