Uj Budapest, 1921 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1921-10-05 / 39. szám
2 UJ BUDAPEST 1921 október» S Milliók a szemétből Az egyetlen fűtőanyag, ami olcsóbb lett 20 millióval csökkent a főváros bevétele a szemétkokszból Mi lesz az utcai szemétből? A főváros területén összegyűlt utcai szemétnek és makadámsárnak, valamint a házakból összegyűjtött háziszemétnek osztályozását, kiválogatását és értékesítését a székesfőváros szemét feldolgozó télévé véazi. A szemét feldolgozása' és válogatása a szent tői inczi szcmet- feldolgozó telepen történik. Részben gépek segítségével, részben pedig kézierővel megy végbe a szemét kiválogatása, kiterjesztvén a kiválasztást az összes értékesíthető anyagokra, mint a rongy, bádog, parpir, csont, üveg stb.-re. Az utcai szemetet külön kezelik a házi szeméttől, s miután megérlelték, komposzttrágyaként értékesítik s hozzák forgalomba. A háziszemét válogatása révén nyert szemétkoksz fedezi a telepen lévő gyárak tüzelőszükségletet is. á an a telepen műtakarmánygyár, takarmánykeverő gyár s uj szortírozó gyár is, azonkívül ugyanitt van a Csérytől megvásárolt s az ösz- szes szükséges hozzátartozókkal (gyári épület, gépház, mozdonyház) felszerelt gyártelep. Az elmúlt években, midőn a főváros lakossága téli tüzelőanyagát jóformán képtelen volt beszerezni, a Cséry-koksz meglehetős keresettségnek örvendett s a főváros is szép jövedelemre tett szert a telep intenzív kitermelése révén. Kérdést intéztünk most a főváros illetékes ügyosztályához a koksz kitermelése és forga- lombahozatalára, értékesítésére vonatkozólag. Tűi Antal tanácsnoktól a következő felvilágosítást nyertük: — A koksz kitermelése a székesfőváros szentiőrinczi szemétfeldolgozó telepén az elmúlt évek produkciójához viszonyítva meglehetősen me a c saw cint. Oka ennek a piaci kereslet nagymérvű csökkenése, melyet viszont a koksz csekély fütőereje — silány kalóriája — s az a körülmény okozott, hogy hazai szénbányáink kitermelése örvendetesen megjavult s fokozódott és hogy külföldről is nagyobb mennyiségű szenet in portáltunk a kedvező ajánlatok révén. Ennek folytán ma már a közönség is legnagyobb íészt ezeket vásárolja s használja tüzelőanyag gyanánt, mert kitűnő minőségük s kiváló kalóriájuk miatt sokkal gazdaságosabban jönnek ki velők, mint a silányabb minőségű kokszszal. A piaci kereslet nagyfokú megcsappanása okozza azután a koksz-kitermelés nagy csökkenését, amely a főváros háztartására eléggé hátrányos, mert mig tavaly a koksz-kitermelésből kb. 20 millió volt a bevételünk, az idén alia 10—12 millió. Különben a tavasszal kénytelenek voltunk a kitermelő vállalatokon is segíteni a részesedési kulcs leszállításával. Mig pl. kezdetben a szentlőrinczi telepen 64 százalékos volt a mi haszonrészesedésünk, a fokozatos leszállítás folytán eg'ész 25 százalékig lementünk, de természetesen ezen kedvezményt csak azon kikötés mellett tettük s engedélyeztük, ha mapuk a vállalatok is hasonló arányú kedvezményt nyújtanak a kokszot vásárló közönségnek. A szentlőrinci telep napi kitermelése manapság kb. 2 vagon, melynél ma már a hadirokkantak is többet termelnek. A koksz métermázsája most 31 K s számtalan esetben nemcsak fővárosi, hanem állami alkalmazottaknak is adunk ily árban, ha kérelmüket méltányosnak találjuk. — A székesfőváros tanácsa egyébként most versenytárgyalást irt ki, az I. kér. Budafoki- uti s Dunapart körüli területén, Albertfalva község határában a már évek során felgyülemlett szemétben levő koksz kitermelésének vállalatba adására is. Babérfák és orgonák közt A kertészet csodái — Látogatás a főváros kertészeti telepén Yágány-u. 10. — Az Állatkert hála megett körülbelül 6—8 holdnyi terület körös-körül rácsos kerítéssel. A főváros kertészeti telepe. Csinos, nyírott sövényül vezet a felügyelői lakhoz. A szinte ódon falusias kertész-lak előtt egy parasztgyerek hatalmas virágcserepekben virágmagvakat mos. Megszólítja arrahaladó nagyobb társát, ki egy öl árvácskát cipel: Károly, micsinátá délelőtt? Kiskocsival krizantént hordtam! Mondd csak, akkor hát te vótá a főváros szamara? ... Károly nem szól semmit, elsomfordál. Szilágyi József felügyelőt irodájában nem találom. Hamarosan előkeritik — örömmel fogad s szeretettel körülkalauzol. — Mi látjuk el a főváros összes tereit, sétányait, parkjait virágokkal, dísznövényekkel és cserlyékkel, — mondja. — Nagy hátrányunk, hogy valamennyi virágházunkat nem füthetjük. Tőlünk kerülnek ki az összes nagy pálmák, babérfák, uj hollandi növények, örökzöldek, muskátlik, szőnyegnövények s valamennyi anyanövény, melyekről szaporítunk. Babérfákat s pálmákat már 1914 óta nem importáltunk. Mindenütt rendesen gondozott virágágyak közt haladunk. Kápráztató szinpompa ... Itt a futórózsák lángvörös füzére, amott az őszirózsák fehár sorfala. Valamennyit körülöleli az enyhe őszi napmeleg. Hatalmas társzekér fordul be a kapun. Terhelten megrakva óriás-kaktuszokkal, platánokkal. Most hordják be a főváros parkjaiból. Melegházba rakják. Benézünk egy üvegházba. A dendorológia csodái. Gyönyörűséges berbeuszok, mahóniák és szemigák. A legritkább növényfajok — az egész kontinensen. Utána a flóra-világ más gyöngyszemeit csodáljuk. Szépséges latániák, kenciák, dracaenák hosszan — sorjában. Kár, hogy sok a rossz üvegházunk — folytatja a felügyelő. Soknak hiányzik az ablaka. Közben egy más melegházba nyitunk. Sok-sok cyklamen és ficus elastica (gummi-füge), körülbelül 160 darab. Mellette egy más melegház. Telistele krizanténummal. öt hatalmas hosszú sor. Csodásszépek. Most bimbóznak. Odébb töméntelen orgona, előtte bokorrózsák... Másfélmillió növény ment ki tőlünk az1 idén is — mondja a felügyelő. — Körülbelül 20—30.000 darab uj dugványt neveltem ez évben. Sok kell — mindenből. Ma is elvittek az Állatkertbe egy kocsi árvácskát — 3000 darabot. Nem győzök gyönyörködni. Szépséges azaleáknál állunk. Mindent természetesen nem tudok megnézni. Sok idő kellene. A páfrányok azért egy pillanatra magukhoz csalnak. Minden — minden a legnagyobb szakértelemmel kezelve. Körülbelül 40—70 munkás dolgozik. Most ők is elégedetlenek munkabérükkel. Ezelőtt 2 héttel 50%-os emelést kértek a tanácstól. Egy igénytelen növényzetre hívja még fel figyelmemet a felügyelő. Semmibe sem nézem. — Gyer- tyánlevelü juhar — az egész országban nincs több, csak ez az egy... ODBCI IM Nagymező-utca 17 szám. ______________________*** Igazgatók: Keleti és Ribner ís'te sz enzációs októberi műsor 'él 8 órakor FŐVÁROSI Pesti esetek Az amerikai nagybácsi és a pesti rokonok Az elmúlt héten a dollár tekintélye szédületesen megnövekedett. Egy szál dollárért hétszáz magyar koronákat kínáltak a tőzsdén s amilyen arányokban növekedett a dollár értéke, éppolyan szédületes arányokban igyekeznek a szegény emberek nagybácsikat felfedezni Amerikában. A világháború Kávéházi Konrádjai átalakultak Kolumbusz Kristófokká s vitorlás hajóvá dagadt fantáziájukkal a remény rózsaszín-prizmás látcsövét teszik lelki szemeik elé s úgy néznek a tengerentúli Partra, hogy nincs-e egy clevelandi, newyorki vagy st.-louisi nagybácsi valahol a láthatáron. Az amerikai magyar lapokban magyarországi családok apróhirdetései hemzsegnek, melyekben életjelt adnak magukról esetleg Amerikában tartózkodó rokonok számára. Az amerikai nagybácsi belenyúl a mellény zsebébe, kivesz öt dollárt, amelyért épen két kurta szivart akart venni, meggondolja a dolgot, az öt dollárt beteszi egy kupertába és elküldi Pestre, a rokonnak, akinek kezében az öt dollár hirtelen átváltozik háromezerötszáz koronává. Öt dollárok, liz dollárok, huszonöt dollárok röpködnek át Amerikából Pestre s ahol megérkeznek, ott boldogság, kacagás, vidámság üt tanyátSzáz-kétszáz dollár nem játszik szerepet a milliárdosok hazájában, ilt valósággal vagyont jelent a csekélyke amerikai összeg. Hát lehet-e csodálni, ha három, egymással rokon szegény pesti család, három unokatestvér családja, egy szép napon gondolt merészet és nagyot, s elhatározta, hogy felkutatja a tizenöt évvel ezelőtt Amerikába vándorolt nagybácsit. Az unokatestvéreket nevezzük röviden Ubörkáéknak, a nagybácsit pedig Gesztenye Ferencnek. Gesztenye bácsi tizenöt év előtt egy vendéglőben borozgatás közben összekülönbözött a szomszéd asztalnál ülő valamelyik vendéggel, annak szódás-üveggel beverte a fejét, mire jogerősen elitélték kéthónapi fogházra és százötven korona pénzbüntetésre. Gesztenye a százötven koronát szívesen kifizette volna, a két hónapot azonban semmikép sem volt hajlandó leülni, mire kiszökött Amerikába. Az Uborka-család akkoriban sokat szidta az összeférhetetlen természetű nagybácsit, most azonban, bogy a dollár értéke igy megnövekedett, sebtiben hirdetést tettek közzé a clevelandi Szabadság-ban: Nagybátyánkat, Gesztenye Ferenc urat, nagyon kérjük, adjon életjelt magáról. Uborkáék Budapest. Az Uborka-család augusztus elején küldte el e hirdetést és szivszorongva leste a hetek lassú múlását. Hat hét múlva, szeptember közepén levelet hozott a posta. A levél Amerikából érkezett és a legidősebb Uborkának volt címezve. A levél’ igy szólt: Kedves Öcséim! Olvastam hirdetésieket a Szabadságban. Köszönöm szives érdeklődésieket. A legközelebbi hajóval indulok haza. Bátyátok: Gesztenye. Kinizsi nem járt olyan táncot a törökök között, mint amilyen kékvókot az Uborka-család tagjai roptak az ebédlő-asztalra helyezett amerikai levél körül, s el lehet képzelni, mily irtózatos galoppban növekedett örömük, midőn Bécsböl távirat jött nemsokára a következő szöveggel: Holnap este a bécsi hajóval érkezem. Gesztenye. Az Uborka-család összerakta minden kincsét, hogy az amerikai nagybácsit ünnepélyes tisztelettel fogadhassa. Az asszonyok egész nap sütöttek, főztek, emlékezetből elkészítették a nagybácsi kedvenc ételeit, budai kocsmákból finom borokat, zugdohányárusoktól drága szivarokat vásároltak. Még virággal is feldíszítették a lakást. Az amerikai nagybácsi megérkezettJól bevacsorázott. Jól beborozotit. Aztán rágyújtott egy szivarra és elmondta az élete történetét. Mikor kimentem, nem volt egy fél dollárom sem. A család szeme könybelábadt.- Elmentem egy vasgyárba dolgozni. Nem bírtam a nehéz munkát. Elmentem egy téglagyárba. Kevés fizetést adtak. Elmentem egy kávételepre. Napszurást kaptam a nap hevétől. A család nagyot sóhajtott. > — Voltam kikiáltó, voltam rikkancs New-York utcáin, voltam eszcájgpucoló egy vendéglőben, voltam kikötőmunkás, voltam vasúti hordár, inig végre megunva a sok nélkülözést, elhatároztam, hogy elmegyek egy expedícióval Délamerikába aranyat bányászni... A család szeme hirtelen felcsillant. Az aranybányászat sok vesződséggel járt. — folytatta tovább a nagybácsi. — Nem találtunk még egy milligramm aranyat sem- Egyáltalán, ahová a lábamat betettem, ott fii nem nőtt többé. Peches volt az egész életem. Rettenetes, hogy mit szenvedtem Amerikában. Most hazajöttem, hogy itt próbálok szerencsét. A hajón fütő voltam, ingyen hoztak át. Ahogy a szárazföldre értem, Bécsig egy vonat ütközőjén utaztam, a bécsi hajón pedig egy láda mögé bújtam, hogy ne kérjék a jegyet tőlem. Ti, amint látom, hál’ istennek, elég jó módban élitek . . . Az Uborka-család hirtelen rosszul lett. Különösen a család nőtagjait fogta el olyan rosszullét. hogy majdnem a mentőket kellett hozzájuk hívni. L.
