Uj Budapest, 1921 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1921-01-12 / 1. szám

2 UJ PEST 1921 január* 12 Uj Budapest ankétje a lakásépítés megindításáról Nem rekvirálják a most épülő lakásokat — Megengedik a padlásszobák építését _____A háztulajdonosok a lakáshivatal megszüntetését kívánják A főváros nem vállalja a lakásépítési akciót Napjaink legégetőbb problémája a lakásügy, amelynek megoldásán esztendők óta hasztala­nul fáradozik a különböző kormánybiztosságok és lakásépítő akciók egész sora. A vízfejűvé dagadt fővárosnak kitelepítések és eltoloncolá- sok utján való lecs'apolása éppen oly sikertelen kisérlet, mint az a megoldás, mely uj lakásokat akar teremteni Budapest százezer hajléktalanja számára. Most, hogy a háborúk és forradalmak zivatarjai után megvan a lehetőség a termelő munka megkezdésére, kérdéssel fordultunk az illetékes hatóságok fejeihez, hocjyan és miképp gondolják (i lakáskérdés megoldását és az építő akció megkezdését. A következő válaszokat kaptuk: , ,,, , Matzke Karoly dr., a lakáshivatal elnökhelyettese szerint a vagonlakúk elhelyezése után sor kerül az autochton budapesti lakosság lakásigényeinek kielé­gítésére. A lakáshiányt .azonban nem rekvirálással, hanem lakástermeléssel lehet csak megoldani: épít­kezni kell, az építkezésre hivatott magántőkének pe­dig biztosítani kell az újonnan épített lakás lölött való-korlátlan rendelkezési jogot. Az újonnan épített lakásokra vonatkozólag a lakó megválasztásának, a bérmegállapításnak és a felmondásnak korlátlan joga a háztulajdonost kell. hogy illesse. Az építési szabályzat megfelelő revíziója lehetségessé tenné a szilárdan épült házakra egy vagy két uj emelet rá- huzását. ezáltal az aránylag olcsó építési mód által több ezer uj lakást lehetne teremteni. Szenigáli Antal dr., a közmunkatanács alelnöke szerint az építkezés megindulásának egyik alap­tétele az építési szabályrendelet gyökeres revíziója. Könnyűvé, olcsóvá és gyorssá kell tenni az építkezést, — szó lehet a méretek redukálásáról, alacsonyabbak lehet­nek az emeletek. Az építkezési szabályrendelet reví­ziója magában fogja foglalni a manzard-sor és pad­lástér bevonását lakások és mellékhelyiségek céljára Az a fontos, hogy az eddiginél gazdaságosabb legyen az építkezés, erre vonatkozóan különben a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet legutóbb akciót indított. A mérnökök egyesülete a tavasszal a közmunka- tanács bevonásával építészeti kiállítást fog rendezni, amelynek keretében könnyen, olcsón és gyorsan fel­építhető kislakásokat fog bemutatni. Sipöcz Jenő dr., Budapest polgármestere az építkezési kedv fellendülését állapította meg munkatársunk előtt. Bizonyítja ezt, úgymond, az a tény, hogy a magánépitési bizottság egyre több épí­tési engedélyt ad ki. A főváros nincs abban a pénz­ügyi helyzetben, hogy lakásépítési akciókat kezde­ményezzen. A főváros épitési programjában egyelőre csupán a már megkezdett építkezések befejezése sze­repel, igy különösen az Uj Szent. János-kórház 3 uj pavillonja, a Simor-uteai és Karpfenstein-utcai is­kolák befejezése vau legközelebbre tervbe véve. A főváros a magánépi tkezés megindulását minden ren­delkezésre álló eszközzel elő akarja segíteni, többek között sok milltiós költségvetéssel helyreállítja a nagyobb!orgalmu utcákon az útburkolatot. A legkö­zelebbi jövő föladata a főváros kisajátítási programúi_ jónak -megállapítása, amelyre vonatkozóan a középi- tési bizottság egyik legutóbbi ülésén utasította a tá­rnicsot. A most épülő házak hosszabb adómentessé­gére már a legközelebbi jövőben megindulnak a konkrét tanácskozások, bár az eddiginél hosszabb adómentesség engedélyezése nem a főváros, hanem a kormány hatáskörébe tartozik. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügy miniszter a lakáshívatal szervezetének megváltoztatásáról nyi­latkozott. Kijelentette az igazságügyujiniszter, hogy a vagon lakók elhelyezése befejezéshez közeledik, alig ötszáz vagonlakó elhelyezéséről vau még szó és meg­van minden remény arra, hogy néhány hét alatt a „vagonlakó“ szégyenletes fogalmát ki lehet irtani a magyar köztudatból. A vagonlakók elhelyezése után /ij irányelvek és uj szempontok szerint fog működni a budapesti lakáshivatal, amelyet sok te­kintetben méltatlanul'értek támadások. Orczy Gyula tanácsnok, a fővárosi közepi lést ügyosztály vezető je az építkezés hallatlan megdrágulásáról számolt he munkatársunknak. A háború előtt 15—30 koronába került a beépített űrtartalom köbmétere, — ma éppen ötvenszerte drágább ugyanez a munka. 1901-ben 13 es fél korona, a háború előtt 20—22 korona volt a tégla ezre, inig ma. ezer tégláért 1700-1800 koronát kell fizetni. Nem is beszélve a munkabérek sokszáz százalékos emelkedéséről, annyira megdrágult az építkezés, hogy egy háromszobás lakás felépítése ma háromszázezer koronába kerül. A tanácsnok, aki a háború előtt a főváros számos bérházát és kislakásos telepét építette, kijelentette, hogy ilyen abnormis viszonyok között nem lehet fővárosi feladat a lakás­építés. Az állam ki is vette a főváros kezéből a lakás­építési akció vezetését, kérdés azonban, lesz-e az államnak annyi pénze, hogy uj lakások teremtésével gondoskodjon a hajléktalanokról1? Heltai Béla, vezérig az g'dió, a Háztulajdonosok Szövetségének volt. elnöke, nagyon pesszimisztikusan ítéli meg az építkezés lehetőségét. A kormány valutajavitás eéljából cementet, meszet, épületfát stb. engedett Hollandiába, Németországba exportálni. Az építkezés a magántőke feladata: A hatósági lakásépitőakciók mindig deficittel végződ­tek, és még az ingyentelket, ingyen hatósági mérnö­köket beleszámítva is drágábbak a magánépitkezés- nél. A példátlanul szigorú moratoriális rendeletek és lakbérmaximálások hosszú időre elriasztották a ma­gántőkét, melyet csak úgy lehet animálni az építke­zésre, ha a szabad ipar és kereskedelem kapcsán a lak,ás felett való rendelkezési jogot is teljesen sza. haddá teszik. Meg kell szüntetni a Lakáshivatalt is, mert addig nem szűnik meg a Budapestre való tör_ tetés, amíg azt hiszik az emberek, hogy itt hatósági segedelemmel lakást lehet szerezni. Véleményem sze­rint a lakásügy terén a háború előtti jogrend teljes visszaállítása az egyetlen orvosság. Lobmayer Jenő dr., ■tanácsnok, a. szociálpolitikai ügyosztály vezetője, kijelentette munka társunknak, hogy a közvet­len lakásépítés már a békében sem volt a tör­vényhatóságra nézve a törvényben kijelölt kö­telesség, hanem csak önként vállalt kisegítő szociális feladat; a mostani lakásínség pedig nyilvánvalóan a háború szükségszerű követ­kezménye, amelynek megszüntetésére, helye­sebben enyhítésére, mert egyelőre csak erről lehet szó, kizáróan a kormány rendelkezik a szükséges eszközökkel. Ennek az álláspontunk­nak a helyességét a kormány is elismerte, ami­kor ,a főváros törvényhatóságának a lakás­építés újbóli fölvételére irányuló előterjeszté­sére adott válaszleiratában a főváros törvény­hatósága határozatának mellőzésével kimon­dotta, hogy a székesfőváros területén az állam költségére a kormány fogja a lakásszükség enyhítése céljából a kislakások építését foga­natba venni. A lakásínséggel szemben ma a fő­városnak egy feladata van: az építkezések megkönnyítése. Ez az építésügyi szabályzat néhány túlzó rendelkezésének enyhítése, épí­tési telkeknek örökbérlet utján vagy tulajdon­jogilag való rendelkezésére bocsájtása stb. ál­tal történhetik. Szorosan összefügg a lakás- iigygyel a céltudatos és végleges városszabá­lyozási terv megalkotása, továbbá a minden lakasra kiterjedő hatósági lakás felügyelet megszervezése a főváros által tervezett lakás hivatallal kapcsolatosan. Minden társadalmi osztálynálr, minden ható­ságnak össze kell fognia a. budapesti lakás nyomor eltüntetésére• Budapest ma Csonka- Ma gyaronszág egy hetedrésze, az egész országim kiható jelentőségű tehát az a kérdés, hogy a fő­városban hogyan laknak az emberek. Az is na­gyon fontos szempont, hogy az építkezések meg­indulásával végre munkaailkaJomhoz jussainak a munkanélküliek százezrei, és a mindig lakás­hiányos Budapest, ha nem is éri el a nagy nyu­gati metropolisok békebeli lakásbőségét, az uj építkezések kapcsán, normális lakásviszonyok­kal dicsekedhessen. Bármily mennyiségben szabii azonnal intézetek, iskolák, hatóságok vészére eluntGERÖ AD0LF fia c'Pöáruháza Budapest, IV., Kossuth Lajos-u. 4. ÓVÁROSI CIRKUSZ Igazgatók : KÖNYÖT SÁNDOR és GRÜNFELD S. ZOLTÁN MEQíiVIT0 DÍSZELŐADÁS március 26-án, Husvét szombatján. A háziurak újra sebeiket mutogatják a fórumon és programmbeszédeket hallunk, melyeknek alaphangja a fenyegetőzés. Mi lesz akkor, ha a felmondás és bérmegáUitás terén hely­reáll a szabadforgalom! A partájok száz­ezrei remegve ütik fel fejüket az ismerős hangokra, visszaemlékezvén azokra az időkre, mikor a ,)szabad bérmegállapítás“ alapján lakó és háziúr között napirenden voltak a harcok, amelyek mindig a háziúr győzelmével végződtek. Elismerjük, hogy rengeteg sérelem érte a háziurakat, de az még igazán nem jelentheti azt, hogy most máról-holnapra kiszolgáltassák nekik a la­kók védtelen tömegeit. Az a tónus azonban, mely a háztulajdonosok vasárnapi nagy­gyűlésén uralkodott, mindennél hatható­sabban kell hogy figyelmeztesse a hatóságo­kat arra, hogy kellő mérséklettel, a szociális gondolat alapján állva kezeljék ezt a problé­mát. Blumenthal itt — Blumenthal ott, — Blumenthal mindenütt, az amerikaiba oltott pólisi tegnap a, Vig- szinházat vágta zsebre, ma az Unióra alku­szik, holnap pedig mozit épít a József-körút és Üllöi-ut sarkán. Gyarmata, lettünk az ál­amerikai szinházvigécnek, hottentották és zulufka ff erek módjára megmaradt javainkat tengerentúli pénznemek színes üveggyön­gyeire cseréljük ki. Hol a hatóság, mely törvények és intézkedések zsilipjével zárja cl a■ külföldre gravitáló vagyontömegeket, hol az erős kéz, mely ittmaradó,sra kénysze­ríti az itt összegyűjtött milliókat, hol a tilalomfa, mely megállítja a kultúrintézmé­nyeinket sóvárgó szőrös kezet? A kiáltó szóra nincs felelet a pusztaságban, ,,virág- völgg yéu változik a budapesti teátrum, si­ralom völgyévé, melyben idegenebb lesz a nemzeti gondolat, mint valaha ... A tanulóbérletek ügye még mindig elintézetlen, a közép­iskolai és egyetemi ifjúság bérletjegyét na­gyon is üzleti szempontból nézi az Egyesí­tett Vasutak igazgatósága. Látszólag szo­ciális alapon van megoldva a probléma: alig 5 koronába kerül hetenként a tanuló­bérlet, mellyel napjában kétszer lehet utazni. A naponta két utazás azonban ke­vés, mert főképpen a; főiskolai ifjúságnak különböző helyeken vannak az órái, úgy, hogy a szegény orvostanhallgatónak vágj) még szegényebb filozopternek havonta leg­alább száz koronájába kerül a villamos, ami egy egyetemi pénztárcát igen súlyosan ■érint. Több érzést és megértést kérünk a tanulóifjúság irányában, hiszen az igaz­gató urak is voltak diákok, akik az uzsonna- pénzükből kuporg attak össze a bérletjegy váltásához a havi öt ezüstkoronákat... ELŐRE! A Nemzeti Hitelintézet megmu­tatta, hogy a keresztény köz­gazdaság lehetséges. Alig hat hónap alatt, több mint 100 millió korona keresztény jellegű saját tőkét szer­zett. Betétei jelentékenyen szaporodnak. Részvényesei számára már is tisztes osz­talékot biztosit. Keresztény magyar testvéreink ! Előre büszkén a 200 millió korona felé ! NEMZETI HITELINTÉZET R.-T. BUDAPEST, VI. KÉR., VILMOS CSÄSZÄR-ÜT 25. SZÁM Egy részvény ára 220 K

Next

/
Oldalképek
Tartalom