Uj Budapest, 1921 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1921-01-12 / 1. szám
2 UJ PEST 1921 január* 12 Uj Budapest ankétje a lakásépítés megindításáról Nem rekvirálják a most épülő lakásokat — Megengedik a padlásszobák építését _____A háztulajdonosok a lakáshivatal megszüntetését kívánják A főváros nem vállalja a lakásépítési akciót Napjaink legégetőbb problémája a lakásügy, amelynek megoldásán esztendők óta hasztalanul fáradozik a különböző kormánybiztosságok és lakásépítő akciók egész sora. A vízfejűvé dagadt fővárosnak kitelepítések és eltoloncolá- sok utján való lecs'apolása éppen oly sikertelen kisérlet, mint az a megoldás, mely uj lakásokat akar teremteni Budapest százezer hajléktalanja számára. Most, hogy a háborúk és forradalmak zivatarjai után megvan a lehetőség a termelő munka megkezdésére, kérdéssel fordultunk az illetékes hatóságok fejeihez, hocjyan és miképp gondolják (i lakáskérdés megoldását és az építő akció megkezdését. A következő válaszokat kaptuk: , ,,, , Matzke Karoly dr., a lakáshivatal elnökhelyettese szerint a vagonlakúk elhelyezése után sor kerül az autochton budapesti lakosság lakásigényeinek kielégítésére. A lakáshiányt .azonban nem rekvirálással, hanem lakástermeléssel lehet csak megoldani: építkezni kell, az építkezésre hivatott magántőkének pedig biztosítani kell az újonnan épített lakás lölött való-korlátlan rendelkezési jogot. Az újonnan épített lakásokra vonatkozólag a lakó megválasztásának, a bérmegállapításnak és a felmondásnak korlátlan joga a háztulajdonost kell. hogy illesse. Az építési szabályzat megfelelő revíziója lehetségessé tenné a szilárdan épült házakra egy vagy két uj emelet rá- huzását. ezáltal az aránylag olcsó építési mód által több ezer uj lakást lehetne teremteni. Szenigáli Antal dr., a közmunkatanács alelnöke szerint az építkezés megindulásának egyik alaptétele az építési szabályrendelet gyökeres revíziója. Könnyűvé, olcsóvá és gyorssá kell tenni az építkezést, — szó lehet a méretek redukálásáról, alacsonyabbak lehetnek az emeletek. Az építkezési szabályrendelet revíziója magában fogja foglalni a manzard-sor és padlástér bevonását lakások és mellékhelyiségek céljára Az a fontos, hogy az eddiginél gazdaságosabb legyen az építkezés, erre vonatkozóan különben a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet legutóbb akciót indított. A mérnökök egyesülete a tavasszal a közmunka- tanács bevonásával építészeti kiállítást fog rendezni, amelynek keretében könnyen, olcsón és gyorsan felépíthető kislakásokat fog bemutatni. Sipöcz Jenő dr., Budapest polgármestere az építkezési kedv fellendülését állapította meg munkatársunk előtt. Bizonyítja ezt, úgymond, az a tény, hogy a magánépitési bizottság egyre több építési engedélyt ad ki. A főváros nincs abban a pénzügyi helyzetben, hogy lakásépítési akciókat kezdeményezzen. A főváros épitési programjában egyelőre csupán a már megkezdett építkezések befejezése szerepel, igy különösen az Uj Szent. János-kórház 3 uj pavillonja, a Simor-uteai és Karpfenstein-utcai iskolák befejezése vau legközelebbre tervbe véve. A főváros a magánépi tkezés megindulását minden rendelkezésre álló eszközzel elő akarja segíteni, többek között sok milltiós költségvetéssel helyreállítja a nagyobb!orgalmu utcákon az útburkolatot. A legközelebbi jövő föladata a főváros kisajátítási programúi_ jónak -megállapítása, amelyre vonatkozóan a középi- tési bizottság egyik legutóbbi ülésén utasította a tárnicsot. A most épülő házak hosszabb adómentességére már a legközelebbi jövőben megindulnak a konkrét tanácskozások, bár az eddiginél hosszabb adómentesség engedélyezése nem a főváros, hanem a kormány hatáskörébe tartozik. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügy miniszter a lakáshívatal szervezetének megváltoztatásáról nyilatkozott. Kijelentette az igazságügyujiniszter, hogy a vagon lakók elhelyezése befejezéshez közeledik, alig ötszáz vagonlakó elhelyezéséről vau még szó és megvan minden remény arra, hogy néhány hét alatt a „vagonlakó“ szégyenletes fogalmát ki lehet irtani a magyar köztudatból. A vagonlakók elhelyezése után /ij irányelvek és uj szempontok szerint fog működni a budapesti lakáshivatal, amelyet sok tekintetben méltatlanul'értek támadások. Orczy Gyula tanácsnok, a fővárosi közepi lést ügyosztály vezető je az építkezés hallatlan megdrágulásáról számolt he munkatársunknak. A háború előtt 15—30 koronába került a beépített űrtartalom köbmétere, — ma éppen ötvenszerte drágább ugyanez a munka. 1901-ben 13 es fél korona, a háború előtt 20—22 korona volt a tégla ezre, inig ma. ezer tégláért 1700-1800 koronát kell fizetni. Nem is beszélve a munkabérek sokszáz százalékos emelkedéséről, annyira megdrágult az építkezés, hogy egy háromszobás lakás felépítése ma háromszázezer koronába kerül. A tanácsnok, aki a háború előtt a főváros számos bérházát és kislakásos telepét építette, kijelentette, hogy ilyen abnormis viszonyok között nem lehet fővárosi feladat a lakásépítés. Az állam ki is vette a főváros kezéből a lakásépítési akció vezetését, kérdés azonban, lesz-e az államnak annyi pénze, hogy uj lakások teremtésével gondoskodjon a hajléktalanokról1? Heltai Béla, vezérig az g'dió, a Háztulajdonosok Szövetségének volt. elnöke, nagyon pesszimisztikusan ítéli meg az építkezés lehetőségét. A kormány valutajavitás eéljából cementet, meszet, épületfát stb. engedett Hollandiába, Németországba exportálni. Az építkezés a magántőke feladata: A hatósági lakásépitőakciók mindig deficittel végződtek, és még az ingyentelket, ingyen hatósági mérnököket beleszámítva is drágábbak a magánépitkezés- nél. A példátlanul szigorú moratoriális rendeletek és lakbérmaximálások hosszú időre elriasztották a magántőkét, melyet csak úgy lehet animálni az építkezésre, ha a szabad ipar és kereskedelem kapcsán a lak,ás felett való rendelkezési jogot is teljesen sza. haddá teszik. Meg kell szüntetni a Lakáshivatalt is, mert addig nem szűnik meg a Budapestre való tör_ tetés, amíg azt hiszik az emberek, hogy itt hatósági segedelemmel lakást lehet szerezni. Véleményem szerint a lakásügy terén a háború előtti jogrend teljes visszaállítása az egyetlen orvosság. Lobmayer Jenő dr., ■tanácsnok, a. szociálpolitikai ügyosztály vezetője, kijelentette munka társunknak, hogy a közvetlen lakásépítés már a békében sem volt a törvényhatóságra nézve a törvényben kijelölt kötelesség, hanem csak önként vállalt kisegítő szociális feladat; a mostani lakásínség pedig nyilvánvalóan a háború szükségszerű következménye, amelynek megszüntetésére, helyesebben enyhítésére, mert egyelőre csak erről lehet szó, kizáróan a kormány rendelkezik a szükséges eszközökkel. Ennek az álláspontunknak a helyességét a kormány is elismerte, amikor ,a főváros törvényhatóságának a lakásépítés újbóli fölvételére irányuló előterjesztésére adott válaszleiratában a főváros törvényhatósága határozatának mellőzésével kimondotta, hogy a székesfőváros területén az állam költségére a kormány fogja a lakásszükség enyhítése céljából a kislakások építését foganatba venni. A lakásínséggel szemben ma a fővárosnak egy feladata van: az építkezések megkönnyítése. Ez az építésügyi szabályzat néhány túlzó rendelkezésének enyhítése, építési telkeknek örökbérlet utján vagy tulajdonjogilag való rendelkezésére bocsájtása stb. által történhetik. Szorosan összefügg a lakás- iigygyel a céltudatos és végleges városszabályozási terv megalkotása, továbbá a minden lakasra kiterjedő hatósági lakás felügyelet megszervezése a főváros által tervezett lakás hivatallal kapcsolatosan. Minden társadalmi osztálynálr, minden hatóságnak össze kell fognia a. budapesti lakás nyomor eltüntetésére• Budapest ma Csonka- Ma gyaronszág egy hetedrésze, az egész országim kiható jelentőségű tehát az a kérdés, hogy a fővárosban hogyan laknak az emberek. Az is nagyon fontos szempont, hogy az építkezések megindulásával végre munkaailkaJomhoz jussainak a munkanélküliek százezrei, és a mindig lakáshiányos Budapest, ha nem is éri el a nagy nyugati metropolisok békebeli lakásbőségét, az uj építkezések kapcsán, normális lakásviszonyokkal dicsekedhessen. Bármily mennyiségben szabii azonnal intézetek, iskolák, hatóságok vészére eluntGERÖ AD0LF fia c'Pöáruháza Budapest, IV., Kossuth Lajos-u. 4. ÓVÁROSI CIRKUSZ Igazgatók : KÖNYÖT SÁNDOR és GRÜNFELD S. ZOLTÁN MEQíiVIT0 DÍSZELŐADÁS március 26-án, Husvét szombatján. A háziurak újra sebeiket mutogatják a fórumon és programmbeszédeket hallunk, melyeknek alaphangja a fenyegetőzés. Mi lesz akkor, ha a felmondás és bérmegáUitás terén helyreáll a szabadforgalom! A partájok százezrei remegve ütik fel fejüket az ismerős hangokra, visszaemlékezvén azokra az időkre, mikor a ,)szabad bérmegállapítás“ alapján lakó és háziúr között napirenden voltak a harcok, amelyek mindig a háziúr győzelmével végződtek. Elismerjük, hogy rengeteg sérelem érte a háziurakat, de az még igazán nem jelentheti azt, hogy most máról-holnapra kiszolgáltassák nekik a lakók védtelen tömegeit. Az a tónus azonban, mely a háztulajdonosok vasárnapi nagygyűlésén uralkodott, mindennél hathatósabban kell hogy figyelmeztesse a hatóságokat arra, hogy kellő mérséklettel, a szociális gondolat alapján állva kezeljék ezt a problémát. Blumenthal itt — Blumenthal ott, — Blumenthal mindenütt, az amerikaiba oltott pólisi tegnap a, Vig- szinházat vágta zsebre, ma az Unióra alkuszik, holnap pedig mozit épít a József-körút és Üllöi-ut sarkán. Gyarmata, lettünk az álamerikai szinházvigécnek, hottentották és zulufka ff erek módjára megmaradt javainkat tengerentúli pénznemek színes üveggyöngyeire cseréljük ki. Hol a hatóság, mely törvények és intézkedések zsilipjével zárja cl a■ külföldre gravitáló vagyontömegeket, hol az erős kéz, mely ittmaradó,sra kényszeríti az itt összegyűjtött milliókat, hol a tilalomfa, mely megállítja a kultúrintézményeinket sóvárgó szőrös kezet? A kiáltó szóra nincs felelet a pusztaságban, ,,virág- völgg yéu változik a budapesti teátrum, siralom völgyévé, melyben idegenebb lesz a nemzeti gondolat, mint valaha ... A tanulóbérletek ügye még mindig elintézetlen, a középiskolai és egyetemi ifjúság bérletjegyét nagyon is üzleti szempontból nézi az Egyesített Vasutak igazgatósága. Látszólag szociális alapon van megoldva a probléma: alig 5 koronába kerül hetenként a tanulóbérlet, mellyel napjában kétszer lehet utazni. A naponta két utazás azonban kevés, mert főképpen a; főiskolai ifjúságnak különböző helyeken vannak az órái, úgy, hogy a szegény orvostanhallgatónak vágj) még szegényebb filozopternek havonta legalább száz koronájába kerül a villamos, ami egy egyetemi pénztárcát igen súlyosan ■érint. Több érzést és megértést kérünk a tanulóifjúság irányában, hiszen az igazgató urak is voltak diákok, akik az uzsonna- pénzükből kuporg attak össze a bérletjegy váltásához a havi öt ezüstkoronákat... ELŐRE! A Nemzeti Hitelintézet megmutatta, hogy a keresztény közgazdaság lehetséges. Alig hat hónap alatt, több mint 100 millió korona keresztény jellegű saját tőkét szerzett. Betétei jelentékenyen szaporodnak. Részvényesei számára már is tisztes osztalékot biztosit. Keresztény magyar testvéreink ! Előre büszkén a 200 millió korona felé ! NEMZETI HITELINTÉZET R.-T. BUDAPEST, VI. KÉR., VILMOS CSÄSZÄR-ÜT 25. SZÁM Egy részvény ára 220 K