Rákos Vidéke, 1937 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1937-04-11 / 15. szám

XXXVII. évfolyam Rákosszentmihály, 1937. április II. vasárnap 15. szám. RÁKOS VIDÉKI Társadalmi, Sközigazgatási és közgazdasági hetilap, Rákosszentmihálynagvkőeség'és számos egyesület hivatalos iapia. Szerkesztőség és kiadóhivatal: RÁKOSSZENTMIHÁLY, Szentkorona - utca 103. Megjelenik minden vasárnap Felelős szerkesztő: BALÁZS0V1CH ZOLTÁN Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő Negyedévié 2‘50 P Egyes szám ára 24 fillér Postatakarékpénztár csekksz. sz.; 6\1 A sajtó, mint fejős tehén. A Vidéki hírlapok országos szövetsége megtiltotta tagjainak, hogy propaganda jel­legű híreket ingyen közöljenek. Szégyen, hogy szükség volt, a határozathozatalra, a- mely azonban épen a huszonnegyedik órá­ban történt meg és olyan elfajulásnak vet véget, amely a vidéki» elsősorban a íováros- kjörnyéki sajtó létének alapját támadta meg. A mi helyzetünk úgyis sokkal nehe­zebb, mint a budapesti és távolabbi vidéki hírlapoké- Minekünk számolni kell azzal, hogy községünk fővárosi napilapot is olvas, tehát csakis a helyi vonatkozású anyagra szorítkozhatunk. Viszont ugyanennek követ­keztében kirekesztenek, csaknem mieden or­szágos jellegű fizetett propagandából, a- melyrc a vidéki lapok megbízást kapnak. Mi, csaknem minden tekintetben a helyi közönségre és testületekre támaszkodha­tunk és minden jövedelmünket csak innen várhatjuk. Ingyen reklámközleményekkel u- gyan mindenfelől elárasztanak, de ezeket csak az olyan fővároskörnyéki lap közli, a- ímeiy nem tudja megtölteni másként a ha­sábjait. Valamirevaló újság önérzettel dob­ja félre az ilyen megkereséseket. Idehaza az utóbbi években az, a fejete- tejére állított szokás alakult ki, hogy egye­sületek, intézmények, sőt magánosok is az előfizetés ellenében ingyen reklám közlé- jnényeket vagy egyéb szolgáltatásokat kí­vánnak, holott az előfizetésért az újságot (klapják és minden egyéb szolgáltatás a ki­adóhivatal jogosan megillető jövedelme és a hirdetés a lap legfontosabb és nélkülözhe­tetlen bevételi forrása. Azért, hogy valamely egyesület vagy testület a lapot járatja, nem szerez jogot arra, hogy közgyűlési meghívóit és propaganda közleményeit ingyen bele- lerőszakolja a lapba. Olyan eset is fordult elő, hogy valamelyik korcsmáros lemondott a lap előfizetéséről, mert a szerkesztő nem jár a vendéglőjébe! Mintha bizony ő a po­hár sörre ráadásul tormás virslit is adna a a vendégének! Ezek a fonákságok kétségtelenül csak (azért terjedhettek! el, mert a kisebb lapok piszkos versenyt folytatnak és potyahirde­tésekkel küzdenek az előfizetésekért. Éppen itt volt az ideje, hogy a. vidéki lapok szövetsége erélyes állásfoglalásával véget vessen ennek az állapotnak. Most nyár minden ilyen Üzletszerű ingyen propaganda Kimeríti a tisztességtelen verseny fogalmát és megfelelő megtorlásban részesülhet, A Közönségnek pedig meg kell tanulnia, hogy az előfizetésért semmi mást nem követelhet, mint a lap pontos küldését. Minden más pro­paganda vagy magánjellegű közlemény elhe­lyezése csakis a kiadóhivatal utján, megfe­lelő díjazás ellenében történhetik. Ez alól fcnég a jótékonycélu intézmények sem ki­vételek, mert az mégsem lehetséges, hogy almikor 1—2 pengős adományért köszönet jár, a drága pénzen előállított újság évente 50—100 pengő, vagy még nagyobb értékű Szolgáltatást adjon ingyen azért a 80—100 fillérnyi évi jövedelemért, ami az előfize­tés dijából legfeljebb, mint évi haszon el­érhető. , i ■ A. magyar tanítóság évente nyolc-ti;z ösz- szejövetelt rendez, amelyeken pedagógiai e- lőadásokat tartanak, tanügyi elméleti és gyakorlati kérdéseket vitatnak meg és érté­kesebb tapasztalataikat ismertetik, hogy a tanitó nemzetépitő munkáját minél eredmé­nyesebbé tegyék. Ezek az úgynevezett peda­gógiai szemináriumok, a modern oktatásügy egyik igen érdekes és nem kevésbbé érté­kes alkotásai. Pestvármegye vezető kir. tanfelügyelője, vitéz. Barnabás István kü­lönös szeretettel karolja fej a szemináriu­mok ügyét és nagy súlyt helyezi azok szín­vonalára és látogatottságára. Már eddig is hét szemináriumot tartott, mindig más és más helyen és egyre fokózódó eredmény­nyel. A tanítóság lelkesedéssel látogatja az előadásokat és az előadókat is a saját kebe­léből választja ki, a tanügy baTátai, a ható­ságok és maga a közönség pedig, meleg ér­deklődéssel támogatja a dicséretreméltó tö­rekvéseket. Múlt szombaton a kir. tanfelügyelő jó­akaratából Rákosszentmihályt érte a meg­tiszteltetés, hogy a szemináriumot itt ren­dezték. Valóságos ünneppé avatta a több száz vendéget vonzó szeminárium ezt a na­pot, amelynek programja kora reggeltől fcé ső estig eltartott. Plébánia templomunkban Nagy Géza esperes szentmisét mondott, a- melynek ünnepiességét megható módon e- nielte, hogy Dibusz Sándor főjegyző és Schu lek Károly biró mjnistrált. Az ev. templom­ban Tóth Szőllős Mihály lelkész tartott is­tentiszteletet. A közönség a templomokból a Korzó mozgóba vonult. Igen kedves ötlet volt, hogy az utat a nemjssetiölziáü zászlóka^ kákát tartó iskolásgyermekek sőrfala jelez­te számlára. A Korzó mozgóban Dibusz1 Sándor főjegyző üdvözölte a vendégeket és megjelenteket és köszönetét mondott a kir. tanfelügyelőnek, hogy Rákosszentmihályt je. lölte ki a szeminárium színhelyéül, egy kis iskoláslányka pedig szép virágcsokorral kö­szöntötte Szabó Béla dr. tanügyi főtaná, esős, főigazgató helyettest és Barnabás kir! tanfelügyelőt. A megjelent kiválóságok élén láttuk Szűcs István dr. ny. államtitkárt, má­ig is forrón szeretett volt képviselőnket. Pohl Sándor dr-t, a központi járás főszolgabirá- ját, Vedres Béla pestújhelyi apátplébánost, Kehrer Károly ny. tanügyi főtanácsost, Gal­la Endrét, az állami tanítók1 orsz. egyesü­letének és Berkényi Károlyt, a tanítók szö­vetségének elnökét, Nagy Géza esperes ‘plé­bános, gondnoksági elnököt, a ref. lés ev. egyház, a községi elöljáróság, polgári iskolá­ink képviselőit és társadalmunk több érté- tdes (tagját. A magas szinvonalu előadássorozat és nagyarányú ünnepély igazán ügyes rende­zésében a legnagyobb elismerésre méltó munkát végezte a kiválóan szeretetreméltó és fáradhatatlan Bódy Ottó körzeti iskolafel­ügyelő, a szeminárium igazgatója és elemi iskolánk három igazgatója: Töröcsik Gyula, Hild László és Tomcsányi Nándor. Nem­csak a szeminárium minden résztvevője, ha­nem egész Rákosszentmihály hálásan jegyzi fel érdemüket. A Korzó mozgót bőséges virágdísszel tetszetősen feléke-sitették. A színpadot ked­ves, kis tanteremmé varázsolták, padokkal, térképekkel bútorozták- A zenekar helyén e- melt hosszú zöld asztal, melynél a ve'zletőség és az előadó foglalt helyet, szintén gazdag virágdísszel bővelkedett. Vitéz Barnabás kir. tanfelügyelő nyitotta meg a szemináriumot izzóan hazafias és mélyen vallásos beszéd­del, amelyben a magyar tanitó feladatát, e. csetelte, a magyar népnevelés jelentőségét méltatta, amelynek legtöbb célja, hogy az emberiséget visszavezesse Krisztushoz! s a mig ezt el nem éri, nem lesz a nemzetek kö­zött igazi béke és a földön igazi jólét. Meg­kapó példát hozott fel az emberi erényekről, amelyeket követni kell. Mikor az. orosz fog­ságból menekült, útközben betért a kazáni Szűz Mária templomába és ptt egy[ fest­mény ragadta meg figyelmét. Öt alak volt rajta s mindegyik egy-egy erényt ábrázolt. Ez a kép lebeg előtte minden munkájában. A beszéd igen mély és zajos hatást keltett. A kir. tanfelügyelő üdvözölte még a. meg. jelent kiválóságokat és a.gyplés részlveyőii, ; (kedves munkatársait.« A szeminárium valamennyi, résztvevő­je komoly, tartalmas és nívós munkát vég­zett. Radnai János rákospalotai jgazghtó öMik a feladatai a népiskolának az állampol­gári hűség! tökéletes megalapozása érdeké­ben« címen igen értékes és hazafias §gem. pontból is nagyon becses előadást tartott. Poszet Kálmán pestújhelyi igazgató minta - tanitást mutatott be elemi iskolánk VI. osz­tályos növendékeivel, a polgári jogokról, kö­telességekről és az ország kormányzásáról. Nagy tetszést aratott, Vadkertyné Nagy Má­ria ugyanezt mutatta be az összeomlás! lés következményei tárgyköréből. Zajos taps jutalmazta. Bocsánczy Lukács dr. népműve­lő titkár a helyi népművelő munka céltuda­tos szervezéséről tartott értékes előadást. Igen nagy sikere volt Krieger György dr. gyógypedagógiai tanár felettébb tartalmas, elmélyedő és okos értekezésének, mely a gyenge képességű gyermek eredményes ok­tatása tárgyában adott hasznos utasításo­kat. Végül Hild László igazgató Imrei Sán­dor egyetemi tanár »Ä családi nevelés főbb kérdései« cimü munkáját ismertette tömö­ren, színesen és meggyőzően. 'A nevelés iga­zi alapja csak a család lehet, ezt bizonylt­ja a könyv, amelynek lényegét a Hild igaz­gató előadása kitünően kidomborította. A gyűlés alatt a csaknem négyszáz lelket be­fogadó terem telve volt és a hallgatóság lelkes tapsai jutalmazták az előadásokat. Végül a kir. tanfelügyelő köszönetét mon­dott az előadóknak, résztvevőknek, nemkü­lönben a terem átengedéséért a Korzó-moz­gónak. A gyűlés a szózat eléneklésével 'ért véget. Félkét óra elmúlt, amikor a közönség ugyancsak a gyermekek sorfala között át­vonult a Nagykaszinó termébe: hol igen jól sikerült társasebéd következett. Bár előze­tesen csak kilencvenen jelentkeztek, a lako­mán körülbelül százötvenen vettek részt. Az ebéd igy. kissé elhúzódott, de a kaszinó dicséretére, mindenkit jól el tudtak látni. Az ebéd végén ügyes műsorral szórakoztatták a közönséget. Palkovics Jolán verseiből sza­Pedagógiai szeminárium.

Next

/
Oldalképek
Tartalom