Rákos Vidéke, 1937 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1937-04-04 / 14. szám
XXXVII. évfolyam Rákosszentmihály, 1937. április 4, vasárnap 14. szám. RÁKOS VIDÉKI — Társadalmi, közigazgatási és közgazdasági hetilap, Rákosszentmihálynagykö-zség és számos egyesület hivatalos lapja. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: RÁKOSSZENTMIHÁLY, Szentkorona - utca 103. Telefon: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN Előfizetési ár: Egész évre lü pengő Fél évre 5 pengő Negyedévre 2'50 P Egyes szám ára 24 fillér Postatakarékpénztár esekksz. sz.: 617 A mi problémánk. Hegedűs Lóránt a Pesti Hírlapban; i»A ti problémátok!« címmel nyílt levelet intézett a főpolgármesterhez, a főispánhoz és a polgármesterhez. A probléma' : Nagy-Buda- pcst, amely már ott terpeszkedik a Rákoson, az öv-város, amely terjedelemben is felét, teheti annak, amit Budapestnek hívunk, s amely nő szakadatlanul, jobban,\ mint a belső város, amely inkább magasságba e- melkcdik házaival. Hegedűs Lóránt szerint most van Nagy-Budapest lelke megszületőben, mert előbb-utóbb ezek a, magáikra hagyott külső részek fogják adni azt a magyar társadalmat, amely Budapest fölött uralkodni fog. A probléma tehát az, hogy Nagy-Budapest lelke milyen lesz. Nem" íognak-e a még be nem kebelezett »külvárosok« magukra hagyva felnőni jós vagy Budapest ellen, vagy a régi ország ellen feltámadni? — kérdi Hegedűs Lóránt és ajánlja, hogy osszák be előre nocsak azt a technikai munkát, ia- mely a budapesti körváros egybecsatoi.ásá,- nak előkészítéséhez szükséges, hanem osz- szák be azt a lelki és közegészségügyi gondoskodást, amely nélkül a legnagyobb veszedelemben van az a jövendő város, amely ott kinn nyújtózkodik már kamasz tagjaival. Gyermek-kerteknek, napközi otthonoknak létesítéséről, utcán tévelygő kamaszok és munkában felnőttek ezreinek leikéről, fővárosivá neveléséről, nemzetté való alakulásáról van szó, ami nem maradhat tovább odíadobva a semminek1 és a véletlennek, és ami, ha még sokáig várunk, végtelen veszede- lem gyanánt szakadhat a fővárosra (és lakosságára. Ezt írja Hegedűs Lóránt és mi, bár elismerjük jó szándékát, végtelenül csodálkozunk azon, mennyire nem ismeri; a mi körülményeinket. Jöjjön el Rákosszentmihály- ra és lássa, hogy itt nem a régi prszíág ellen esetleg fellázadni készülő, kultúrálatlan elemek! élnek. Lássa, hogy minket nem kell ^fővárosivá nevelni« és »nemzetté alakítani«, mert ebben a tekintetben állunk olyan színvonalon, mint Budapest lakossága. Lássa, hogy itt tulajdonképpen a perifériákon lakó fővárosi intelligenciáról van szó,; s ne tévessze össze Pestkörnyéket néhány ide- telepitett nyomorteleppel. Iskoláink, kultúrintézményeink, egyesületeink, hitéletünk, társadalmi mozgalmaink, bizonyára meggyőzik tévedéséről. És lássa azt is, amiről — úgy látszik — nincs tudomása: hogy éppen a ' főváros nyomorít meg -minket méltánytalanul, rövidlátó önzésével, sőt egyenesen megakadályozza Nagy-Budapest mielőbbi kialakulását. Hogy csak egy példát említsünk: figyelje meg Hegedűs Lóránt a Hév-vei folytatott meddő küzdelmünket. És még sok egyebet. Azután majd,! — kérjük, — Írjon egy! újabb nyílt levelet a pestkörnyéki problémáról. (—kl 1. dr.) 9 Ráhosszentmíbályi Nagykaszinó 1936-ik éve. Regős József titkári jelentése. A kaszinói élet általános fontossága, nemzeti szempontból, a középosztály problémáinak megújulásával, újra előtérbe került. Nemzetünk társadalmi és gazdasági é- letének válsága idején vetődött fel a kérdés,: vájjon a középosztály hivatása magaslatán áll-e napjainkban, alkalmas-e a mai magyar középosztály arra, hogy vezesse és megtermékenyítse korunk szellemi életét, nyújthatja e azt az erkölcsi-, gazdasági- és társadalmi irányítást, amire a nemzet egyetemességének szüksége van ? — Nem volnánk méltók a nagy Széchenyi hagyományainak kultuszára, ha nem vennénk tárgyilagosan szemügyre a középosztály problémáit. Az elmúlt hónapban az egészj magyar sajtóban véleményes megnyilatkozásokat olvashattunk a mai problémákról, amelyek; a középosztály hibáit felrótták. Móór Gyula egyetemi tanár a felsőoktatásügyben tartottankéten lesújtó véleményt mondott a közép- osztály jövőbeli vezetőségéről: a jogásziíju- ságról; Nyisztor Zoltán, a Magyar Kultúra szerkesztője, a falusi intelligenciának a nép vezetésére való alkalmatlanságát és jogosulatlanságát vitatta. Szekfü Gyula, akit pedig a mai magyarság legátfogóbb szellemű a magyarság erőit és a magyar realitásokat legjobban ismerő tanítójának' tartanak. a középosztálybeli vezetőség szellemi kimerüléséről, a mai helyzet és feladatok felismerésében megnyilatkozó gyengeségeiről mondott kemény Ítéletet egyik tanulmányában. Nem lehet célunk, hogy e nagy kérdéseket érintő vitáról érdemlegesen nyilatkoz - zunk. Tanulságul csak annyit jegyezzünk meg, hogy sok megoldatlan középosztály - probléma kíván helyes megoldást s ezért reánk is, mint a magyar középosztályhoz tartozókra uj feladatok várnak. Elsősorban a fokozott kötelességleljesités szellemét kell terjesztenünk. Szociális magyarsággá! kell gondolkodnunk a termelő nemzetrétegek sor sáról. Ha voltak középosztályunknak oly tagjai, akik kiváltságos rendhez tartozónak érezték magukat, az esetben meg. kell akadályoznunk, hogy ez a káros! felfogás a jö vőben köztünk — főleg pedig a középosztály fiatalságában általánossá váljék. Szakítanunk! kell a magyar optimizmus túlzásaival. Az ország határainak visszaszerzését — vagy a gazdasági élet fellendülését csupán a vakszerencsétől várni, oktalanság volna. Csak odaadó, önfeláldozó életmunkától, sok tudástól, fáradhatatlan kitartástól várhatunk eredményeket. Alacsonyabb társadalmi osztályok tagjai nem fognak bennünk hivatott vezetőket látni, ha talán hivatali éllásunk folytán föléjük emelkedve, nem a. legőszintébb emberi jóakaratnak és érzésnek adunk kifejezést. Ifjúságunkban is fejlesztenünk kell a tudatot, hogy ne különleges szerencsétől várjon a maga számára kivételes sorsot, hanem a magyar sorsközösség szellemében más társadalmi osztályok fiatalságával karöltve keresse és teremtse meg az ujabb nemzedék boldogulását s a szebb jövőt. Ekkora feladatot, ennyi nemzetne vélő munkát nemcsak egyeseknek kell vállalniuk, hanem a közösségnek is. A pestkörnyéki, kaszinóknak is igen fontos szerepük van a közös célokért küzdő munkában. Kaszinói! é- 1 etünk Rákosszentmihál yon inkább ki van téve a nemtagok s a nagyközönség! birálgató figyelmének, megjegyzéseinek, mint a fővárosban, ahol ilyesmivel nem igen törődnek. Viszont helyzetünk olyan, hogy az is rögtön nyilvánossá válnék, ha nem tudnánk a korszellem magaslatára emelkedni. Hazafias ér érzésektől áthatott vezetőségünk bölcs irá,- nyitásában, s tagtestvéreim megértő áldozat készségében bízva hiszem, hogy a vallás- erkölcsös bazafiság-, a lelkes kötelességtel- jesités-, a nemzeti erények kultuszai el fog vezetni minket arra, hogy példát adhatunk kaszinói életünkkel a. középosztály problémáinak megoldására és kezdeményező, fölemelő erő lehetünk egy uj középosztály kialakításában is. Bízom, sőt hiszek ebben annál is inkább, mert szeretve tisztelt és nagyrabecsült jel- nökünk Krenedits Sándor igaz magyar lelke és szive garancia nekünk a jobb nemzet: sors felé törekvő, megújuló márciusi szellem ébrentartásában, amiként eddig is lelkes hive és példaadó követője volt a nag'y Széchenyi örökiértékü tanításának. Ezek előrebocsátása után a következőkben közlöm az 1936. évi kaszinói életünkre vonatkozó titkári jelentésemet. Kaszinóhelyiségeink használalát ujabb 10 évre: 1946. okt. 31-ig,' az eddig fizetett 1600 P. évi bérért biztosítottuk. Az elmúlt évben 11 uj tagot vettünk fel abban a reményben, hogy jól! érezvén magukat körünkben, buzgó támogatói és résztvevői lesznek egyesületi életünknek. A kérlelhetetlen halál elszólitotta közülünk Stoff er Gyula, Oesterreicher Ignác, Gaulinszky Andor hosszabb időn át volt választmányi tagokat, Kecskeméthy Vince régebben volt alelnököt és Árvay Sándor rendes tagot. Emléküket kegyelettel, őrizzük meg sziveinkben. Kaszinónk vezetőségében a következő változások történtek: dr. Pásztor József a választmány uj rendes tagja lett és a tekepálya vezetését is vállalta; Kiss József, Benkő József és dr. Erőss Béla választmjá« póttagok1 pedig a községünkből elköltözött dr. Keresztes István választmányi rendes tag, nemkülönben az elhalt választmányi tagok — valamint a betegsége miatt lemondott s a folyó jévben elhunyt Lippe Ödön Sándor helyébe sorsoltattak ki. A szokásos évi tekézőversenyt, melyet p Sashalmi Kaszinó, Sashalmi katolikus kör, Rákosszentmihályi és Sashalmi postatisztek Egyesülete és kaszinónk közt az elmúlt évben is megtartottunk1, af •Sashalmi kaszinó nyerte s igy a serleg-vándordíj őrzője 1 ett, mert a mi tekézőink csak! második helyen végeztek. Szilveszter estén kedélyes mulatságot rendeztünk. Berendezésünket 70 db. uj Thonet-székkel gyarapítottuk; .Kilényi Ri- chárd rendes tag pedig egy. asztali csengőt ajándékozott egyesületünknek. A színpad világítóberendezését átszereltük s a hiányzó- vagy meg nem felelő vil- lamkörtéket újakkal pótoltuk. Megállapodást kötöttünk Szanyi János villanászerelő;-
