Rákos Vidéke, 1937 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1937-07-25 / 30. szám

XXXVII, évfolyam Rákosszentmihály, 1937, julius 25. vasárnap. 30, szám. RÁKOS VIDÉKÉ — Társadalmi, közigazgatási és közgazdasági hetilap, Rákosszentmihálynagyközség és számos egyesület hivatalos lapja- — Szerkesztőség és kiadóhivatal: RÁKOSSZENTMIHÁLY, Szentkorona * utca 103. Telefon: Rákosszentmihály 31 Megjelenik minden vasárnap Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél éyre 5 pengő Negyedévre 2-50 P Egyes szám ára 24 fillér Postatakarékpénztár esekksz. sz; 764, Lőre a fejen. Nőm, kérőm, nem sajtóhiba. Nem is bo- Jpndgomba, liánom szomorú (valóság. Elke­serítő lés kiáltó példája az emberek, felüle­tességének, közömbössélgének, gondatlansá­gának. A minap levelet kaptam kabátos, ta­nult úriembertől és azt olvasom benne, hpgjy sajnálatosan »egyenlőre« nem tudja a ter-> vét megvalósítani így: egyenlőre. De hal­lottam ezt már olyan emberek1 szájából is, «(kiknek azi a hivatásuk, hogy .mások ta­nuljanak1 tőlük. Olyan általánossá vált már ez a dudva a nyelvünkben, mint a csaknem ikiirthatatlan »lekéste a vonatot« és »meg- erdeklődte a, dolgot, meg a förtelmes »nyolc órai kezdettel.« Nyilvánvaló, hogy a gondatlan emberek az »egyelőre« helyett használják. Nem vagyok tudós, csak nyelvérzékem van és fáj minden seb, amit a jmi szép) by el­vünkön ejtenek. Nem tudom1, hogyan kelet­kezett az egyelőre szó, ami ideiglenest, nem véglegest, egyidőre valót, előlegest je-, lent, de bizonyára olyanforma összetétel, mint az egyidőre, tehát az egyhez kapcsoló­dott a szó második része, az előre. Annak la bizonyos n betűnek nincs benne semmi ke­resni valója és még tájszólásk'épen sem te­szik1 bele sehol. Az »egyenlőre« olyasmit je­lentene, hogy »egyen van a »lőre«, vagyis1 »lőre aj fején.« Nemi lehetetlen, hogy a hfegfertőzötU torz szó megszületésében valami kis sze­rep juthatott az: »egyenlő« szónak1, amely csakugyan nem »egy«-gyel, hanem a csinált &egyen«-nel kezdődik és egyformát j^cnt. — Ezi igen, ez 'egyenlő, amilyen (az egyenlet, egyensúly, egyenáram, amelyben a miegrö­Színház. Csütörtökön ragyogó est: szép idő, ó- riási közönség, kitűnő darab, nagyszerű e- lőadás. A régi jó Budapest még magában (vi­seli a régi, nagy operettek szellemét jéjs messze kimagaslik ezernyi utódja felett. A közönség néhol meghatódott, de éjfélig szinte percenkint örvény lett fel a szívből- jövő kacagás és viharzott . fel a tomboló taps. A szereplők mind derekasan megtették a magukét, de külön ki kell emelni Szalay Gyula Rátkai-stilusu pompás alakítását és sokasok ügyes ötletét. A szerelmes huszár­tisztet a szentmihályi Molnár Vilmos játszot­ta, aki most Végezte el szép [sikerrel ofszini,- jsfcolát. A régi jó Budapest bizonyára {még sok) örömet szerez színházi évadunkban. 1— -Pénteken zsúfolt ház üdvözölte ja juta­lomjátékát tartó Szalay Gyulát, a társulat kiváló értékű és népszerű tagját. Nagy taps köszöntötte megjelenésekor és ajándékok­kal, virággal kedveskedtek peki. Valóban mu latságos is volt. Ezúttal a kis Rottot idézte, de egyéni humorával és ötleteivel js bőven fűszerezte alakítását. A színdarab a Komé­dia orfeum műsorából váló és ezzel min­dent megmondottunk. A nevetőizmokat |a- laposan megdolgoztatja, de jázért nem te­lik benne örömünk. A málacbanda, ez . a francia maJackodás címe, nem ,e]ég szielle­viditett »egyenlő« rejtőzik. Ö, de mi köze (eh­hez az egyelőre szónak1, amely nem valami olyat jelent, ami nem különböző, hanem e- g yenlő. Aki tehát, ebbe az egyletére szóba keveri bele az 'egyenlőség fogalmát, az aka­ratlanul js elárulja, hogy nem érti, a szót, amit használ és nem gondolja meg, amikór azt ajkára, vagy épen tollára veszi, hanem csak1 tovább terjeszti azt a bacillust, amely a rossz példák nyomán nyelvére szállott. Azt mondják, sok a gondunk, sok a ha­junk- sok a dolgunk, mit ok veteti enke dem minduntalan ezekkel a fontoskodó - kicsi- nyeskéidésekkel. Nem érünk rá, hogy ilyes­mivel foglalkozz unk, törődjenek vele azok, akiknek ez! a hivatásuk és ne járjon elől a rossz példával a sok' romlott nyelven Írott újság és könyv. — Ez azonban nem memt- sé|g és nem védekezés. A nyelvrontás el­len mindig és; 'mindenütt harcolni k'ell min­denkinek. aki, lelkében igaz magyar em­bernek t artjia magát. Ez is olyan küzdelem, mint a fegyveres védekezés és az odaadó nemzeti munka. A jó hazafi /tudja, hogy* nemcsak kívül vannak ellenségeink, ha­nem idehaza is védekeznünk kell a meg- tántorodók és’ a rossz szándékuak eilen. A nyelvünk a mi legdrágább kincsünk. Nem utolsó csapás nemzetünkre, hogy ezt is élősdi férgek támadták meg és róni jak náp- ról-na.pra sokszor jóhiszeműséggel a sajtóban, színpadon, társaséletben, sőt nem egyszer a katedrán is. A lelkiismeretes magyar ha­zafiaknak ez: ellen is harcolni kell és első­sorban saját magukat kell ellenőrizniök, ne­hogy akaratlanul bacillushordozonak csap­janak fel. | mos ahhoz, hogy — mint a Nászéjszakában — őszintén mulassunk rajta. Üzletnek fa­zonban üzlet, mert a közönség nagy részié­nek kapós áru és olyanokat is becsábit a színházba,, ákiket máskor hiába keresnénk a nézőtéren. — 'Szombaton: délután telt házi tapsolt A fehérvári huszárok vidám elő­adásán. Este is ©léggé népes volt ia nézőtér. A 3—1 a szerelem javára cimü operett-ujf- dons)ágot játsziották, amelyben a pálma mle- gint Szalay Gyulának jutott, aki Földessy Lilivel olyan akrobatikus táncokat muta­tott be, hogy sok jeles artistán js túltett. Aj mozgalmas darabon sokát (kacagtak. Egyéb­ként a Diákszerelem cimü operettet juttat­ta eszünkbe és a vizipolóyal szemben a labdarúgásra adjuk szavazatunkat. Há a Diákszerelem újból műsorra kerülne, 0- lyan sikere leime, mint a Régi jó Budapest­nek. — Vasárnap délután zsúfolt ‘ház tap­solt az Eső; után köpönyeg előadásán, pste pedig megismételték a 3—1 a szeretem ja­vára cimü operettet, mely ezúttal a bemu­tatónál is melegebb fogadtatásban része­sült. Közönség violt szép jszámimal, de több (isi lehetett vtolna. — Hétfőn esős és hűvös vplt az) idő, de estére tűrhető,vé vált és akadt közönség is az! Alexandra előadására. A né­zők örültek, hogy Szalay igazgatót a Szín­padon látták! és kellemes énekét hallhatták. — Kedden válogatott, úri közönség gyűlt a színházba, a nagy tömeg azonban, Sajná­latosan távol maradt. Csak nem a szinlap fenyegetésétől: — »irodalmi est« — ijedtek' meg? Szomorú jelenség, hogy pz a jelszó, manapság igazán nem vonzóerő, Azt i,s mé­lyen sajnáljuk, hogy a minden képen kiváló Horváth Gyula jutalom játéka bizonyára szintén az irodalmi jelleg miatt és a kellő előkészítés hiányában nem fejezhette ki a jutalmazott iránt érzett megbecsülést és. szeretetek Egyébként ,az irodalmi jelzőben volt'is egy kis túlzás, mert la dr. Kerekes; Mária, László Miklós hires darabja tagad­hatatlanul érdekes és írói munka, de in­kább csak kabaréúrodjalom. A iápvirág tér mából pedig kezd már túlontúl elég lenni. Az előadás, mint mindig, igen jó volt. Zách János remek alakítása dísze lehetne minden iszinpadnak. E'gy-egy finom hangsúllyal injiif dent kifejez, sohasem szi.nészkedikj legyszie- rü és természetes. Cs.anády Ila mindig ki­váló és megnyerő. Szép és biztató törekvés eredménye Enyedy Gyula (alakítása, Hor­váth Gyula a rendőr kis szerepében kapott jól megérdemelt tapsot. A kisebb szerepek­ben kitűnő volt Szalay Gyula, Szűcs [Vil­ma, Lédeczy Antal, Bánó Mihály és Szal­ma Lajos és Fehér József. A másik szindk- rab Wilde Oszkár »Firenzei tijagédiája«, máf teljes értékű irodalmi mű. .Ékszerdarab a költő kincsestárából, amelyet Kosztolányi Dezső csillogó és muzsikáló fordítása még élvezetesebbé tett. A szokatlan feladatot ki­tünően oldották meg színészeink. A nehéz szöveget tökéletes tudással, (színesen és ha­tásosan tolmácsolták. A kis darab ki állító- Sja, is meglepően bzép Volt s valamennyi slzjei- replő művészi alakítása mély nyompj hja- gyott a lelkekben. Horváth Gyula markáns és élethü alakítása nagyszerű művészi tel-, jesitmény volt. A miniatűr Shylock figuráját megragadó jellegzetességgel és hatalmas drámai erővel állította elénk. Viharos taps fejezte ki a közönség háláját és elismeré­sét. -Kiváló volt a szokatlan téren Szjalay igazgató finom alakítása, mely drámai be­fejezésével megrendíti nézőit. Csaná- dy Ila, finom és jellegzetes volt, mint min­dig. Az együttest Szántó Ilj komoly igyeke­zettel egészítette ki. A két darab között a zenekar eljátszotta a Parasztbecsület inter- mezzóját, ami alkalmat adott rá, hogy a közönség: Pesti László karnagyot tüntető, szeretettel ünnepelje. — Szerdán, a csppe- gős, zivatarral fenyegető itfőben is sokfan tapsoltak a Tavaszi mámor negyedik élői adásán. Vámos Ibi és Enyedy Gyula juta- lomjátéka volt. A közönség ki is tüntette Ő- ket. Műsor. Péntek (jul. 23.): Jávor Pál egyetlen ven­dégjátéka, a Hódítás, a Nemzeti Szinház leg­utóbbi nagy sikere.— Szombat d.u. 10—40 filléres helyárakkal: Tommy és társa. Roninok kincse. — Vasárnap d. u. félhat: Ketten egy jeggyel: Régi jó Budapest, leste 'Szalay igazgató felléptével: Mézeskáfács.— Hétfőn: ketten egy jeggyel; Lédeczy Antal jutalom játéka, e szezonban utoljába: Illat- szertár. — 'Kedden ketten egy jeggyel: Sze­relmes királynő. Szerda: Ketten egy jegy­gyei: Az asszony verve jó, — Csütörtöki Csanádi Ila jutalomjátéka, ketten egy jegy­gyei, csak felnőtteknek: Sztrájkol a gólya. Színházi hírek: Mint beavatott helyről értesülünk1, ille­tékes helyen jóváhagyást nyer a szinigaz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom